Százmilliós megtakarítások és sportautók – óriási vagyoni különbségek vannak az új kormánytagok között

Megszerezte a Tisza-kormány a „titkos kormányhatározat” a Vitnyédre tervezett migránstáborról, és hamarosan nyilvánosságra is hozzák – jelentette be Magyar Péter a parlamentben kedden. Egy hivatalos dokumentum felülírhatja a Fidesz-kormány két évvel ezelőtti, következetes tagadását az ügyben.

A miniszterelnök a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló parlamenti vita során beszélt erről, miután Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője azzal vádolta a Tisza-kormányt, hogy beengedné az illegális bevándorlókat. Magyar Péter erre reagálva egyenesen az előző kormányt vádolta meg a táborépítés szándékával.

Orbán Viktor 2024-ben még azt állította: „Vitnyéden nem lesz menekülttábor, meg sehol se lesz migránstábor.” Ugyanakkor már akkor elismerte, hogy az Európai Unió több ezer férőhely kialakítását írta elő Magyarország számára.

Egy ilyen kormányhatározat nyilvánosságra kerülése azért bírna komoly téttel, mert konkrétumokkal – dátummal, költségkerettel, felelősökkel – támaszthatná alá a korábbi sajtóértesüléseket. A vita így a „volt-e terv vagy sem” kérdéséről áttevődhetne arra, hogy pontosan mit tartalmazott a dokumentum, és ki hagyta azt jóvá.

2024 őszén egy osztrák politikus állítása szerint a Vitnyéd melletti Csermajorban menekültek elszállásolására utaló jeleket, például szögesdrótot és fém emeletes ágyakat látott. A magyar kormány akkor ezt visszautasította, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter következetesen diáktáborként hivatkozott a beruházásra. Néhány héttel később a Magyar Hang egy belügyi előterjesztésre hivatkozva azt írta, hogy közel 5 milliárd forintból, mintegy 500 fős befogadóállomást terveztek a helyszínen.

via HVG

Bakács Tibor kritikus a story.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban állította, hogy pénzért ő írta meg Csiszár Jenő milánói főkonzul szakdolgozatát.

Havas Henrik korábban arról beszélt, Bakács bevallotta neki, hogy ő írta Csiszár szakdolgozatát, a lap szerette volna megtudni, hogy ez igaz-e.

Bakács szerint a megbízás szinte kézenfekvő volt, miután korábban is segítette Csiszár munkáját a televízióban.

A szakdolgozat témája Elliot Aronson amerikai pszichológus munkássága volt, és Bakács állítása szerint komoly munkát fektetett bele. Éppen ezért rosszul esett neki, amikor kiderült, hogy a dolgozatot Csiszár tanára, Havas Henrik csak hármasra értékelte. „Kicsit fel is háborodtam, amikor kiderült, hogy Havas csak hármast adott a diplomamunkájára. Főleg, hogy Havas szerintem egy könyvét sem olvasta a pszichológusnak” – fogalmazott.

Bakács szerint Csiszár a szóbeli vizsgán sem jeleskedett. „De abban viszont igaza van Henriknek, hogy a szóbelin teljesen butus volt a Jenő. Például random kikéredzkedett pisilni, és egyébként is hülyeségeket beszélt” – emlékezett vissza.

Bakács Tibor azt is elárulta, hogy nem Csiszár volt az egyetlen ügyfele, bár más neveket nem akart említeni. „Egyébként sokaknak én írtam, csak a Csiszár derült ki. De nem akarom a többieket leleplezni” – mondta.

Csiszár Jenő neve az elmúlt időszakban többször is előkerült a sajtóban. Tavaly decemberben milánói főkonzulként Orbán Viktorral készített interjút egy kecskeméti DPK-rendezvényen, ami közéleti vitát váltott ki arról, hogy egy diplomata részt vehet-e pártpolitikai eseményen. A külügyi tárca szerint nem történt jogsértés.

Nem sokkal korábban Csiszár 9 év után adott először interjút, miközben Árpa Attila producer nyilvánosan bírálta kinevezését és a számára bérelt Comói-tó parti luxusvillát.

A Telex elemezte, mit árul el Szűcs Gábor frissen leadott vagyonnyilatkozata.

Azt írják: a volt megafonos képviselő neve korábban kevésbé volt ismert, pedig az elmúlt években jó pár Fideszhez köthető szervezetnél megfordult, volt elemző az Alapjogokért Központnál és a XXI. Század Intézetnél, „véleményvezér” a Megafonnál, és szerkesztő a milliárdokból megtámogatott The European Conservative brüsszeli lapnál.

A megafonos beszélőfejként végzett tevékenysége nem maradt jutalom nélkül, a Fidesz-KDNP lista 218. helyéről katapultálták be parlamenti mandátumot érő helyre.

A fizetésként kapott pontos összegeket a jelenlegi szabályok szerint sajnos nem kell beírni a politikusi vagyonnyilatkozatokba.

Hozzáteszik, hogy ennél alacsonyabb, havi bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti jövedelme volt a XXI. Század Intézetnél, a Századvég Alapítvány pedig havi bruttó 200 és 500 ezer közti fizetést biztosított neki.

Az oldal hozzáteszi, a 2021-ben jogon végzett fiatal képviselő tavaly vett egy 61 négyzetméteres lakást a XIII. kerületben, két évvel korábban pedig ajándékba kapott egy 38 négyzetméteres ingatlant.

Szűcs vagyonnyilatkozatát itt láthatjátok:

A képviselőknek a május 9-én megalakult új Országgyűlés után kellett új vagyonnyilatkozatot tenniük, a dokumentumok kedden váltak nyilvánossá.

A választások előtti pénteken 94,3 milliárd forint előleget utaltak ki a mohácsi híd építésére – mondta Vitézy Dávid egy hosszú videóban az összesen 451 milliárd forintos beruházásról. A közledési és beruházási miniszter szerint ez összeg akkora, hogy abból a két környező vasúti fővonalat, a Budapest–Pécset és a Budapest–Szegedet is teljes körűen fel lehetett volna újítani, sőt az összes ott közlekedő vasúti járművet is ki lehetet volna cserélni. Ehelyett ezt a rengeteg pénzt egy olyan új közúti hídra szánták, amely körül már számos vita keveredett.

Vitézy elismerte, hogy a ritkábban lakott, fejlesztésre szoruló vidéki térségekben is szükség van beruházásokra, ezért hangsúlyozta, hogy a kritikája nem a vidékfejlesztés ellen irányul. A probléma fő pontja szerinte a beruházás mérete: a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a híd kétszer kétsávos kialakítással épül.

Egyetlen rendelkezésre álló dokumentumként egy 2020 májusi megvalósíthatósági tanulmányt említett, amely éppen az ellenkezőjét állapította meg, vagyis hogy nincs szükség kétszer két sávra. A tanulmány előrejelzése szerint a híd napi forgalma 2040-ig 6500 egységjármű körül várható.

Összehasonlításképpen elmondta, hogy a budapesti hidak forgalma ennek a tízszerese. „Tizedakkora forgalomra, mint a Petőfi híd, egy ugyanakkora hidat építeni kétszer-két sávval újonnan, az finoman szólva sem alátámasztható, vagy indokolható bármilyen racionális szemponttal” – fogalmazott. Szerinte egy kétszer egysávos megoldás lényegesen olcsóbb lett volna. „Tehát itt önmagában jelentős pazarlás történt” – állapította meg a miniszter.

A történet azonban itt nem ért véget, a helyzetet tovább súlyosbították. Lázár János 2024-ben, karácsony és szilveszter között úgy döntött, hogy nemcsak a híd és az M6-os autópályáig vezető szakasz, hanem az alföldi oldalon az 51-es útig tartó rész is kétszer kétsávos legyen. Vitézy hozzátette, hogy ennek semmilyen alátámasztása és indoklása ekkor nem volt ismert, különösen, hogy az alföldi oldalon a forgalom elenyésző. Később, 2026 márciusában készült el egy tanulmány az Uvaterv részéről, amely ezt a bővítést vizsgálta, de szerinte ez sem támasztotta alá a szükségességét. A tanulmány minden lehetséges jövőbeli fejlesztést beleszámolva is csak 8000 egységjármű/nap forgalmat tudott prognosztizálni 2050-re.

„A kialakuló forgalmak nem magasak távlatévekben sem, tehát ezt még itt se tudják letagadni” – mondta a miniszter a dokumentumról, amely szerint az új szakaszon 2028-ban csúcsórában is csupán 490 autó haladna át.