Százezrek nem kapnak fizetést Trump miatt, aki eddigi legnagyobb csatáját vívja a határmenti falért
„Humanitárius és nemzetbiztonsági válság van a határunkon. Mennyi vérnek kell még folynia ahhoz, hogy a Kongresszus a cselekvés mellett döntsön?” – e drámai szavakat intézte a nemzethez a Fehér Ház Ovális irodájából Donald Trump kedden egy alig 10 perces beszédben, amelyet a legnagyobb nézettségi időpontra, a keleti parti 21 órára időzített.
Ezt az időpontot korábban az elnökök valami ünnepélyes alkalomra, vagy hadüzenet, esetleg országos katasztrófa bejelentésére tartogatták.
A nagy amerikai tv-csatornák nem éppen lelkesen iktatták be programjukba a műsorváltozást az elnöki beszéd miatt. Volt már arra példa, hogy ezt egyenesen megtagadták a Fehér Ház urától – 2014-ben, Barack Obamáról, aki éppen a bevándorló-problémáról akart a nemzethez szólni.
Az amerikai elnök ezúttal nem elsősorban az illegális bevándorlók áradatával indokolta az 5,7 milliárd dollárba kerülő fal szükségességét. Ehelyett azt mondta, az Egyesült Államok déli határa a kábítószer „olajvezetéke” az országba, és a határvédő fal arra szolgálna, hogy „megállítsák a bűnözőket, az embercsempészeket.”
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Államokba becsempészett drog értéke évente 500 milliárd dollár, tehát a fal szerinte jócskán „megtérülne.”
A rövid beszédből az is kiderült, hogy amíg nem kap felhatalmazást a fal felépítésére,
Trump továbbra sem hajlandó aláírni a költségvetési törvényt, amellyel immár 18 napja bénítja a szövetségi adminisztrációt, és ami miatt több százezer szövetségi alkalmazott nem kap fizetést.
„Az egyetlen megoldás, hogy a demokraták megszavazzák a törvényt, amely megvédi határainkat, és újra elindítja a közszolgálatokat” – hangsúlyozta.
Az ártatlan áldozatok, és az illegális bevándorlók bűnözési statisztikáinak emlegetése mellett odaszúrt egyet elődjének, Barack Obamának is, utalva a volt elnök lakhelyére. „Azok a politikusok, akik magas kerítéssel veszik körül házukat, nem azért teszik, mert gyűlölik azokat, akik kívül vannak, hanem azért, mert szeretik azokat, akik belül vannak.” Ugyanakkor némi önmérsékletről tett tanúságot azzal, hogy szerinte „elég lenne egy acélkerítés is”.
Trumpnak a déli határ lezárása már 2015, a republikánus elnökjelöltségért vívott kampány óta a vesszőparipája.
A fal bevándorlás-korlátozó politikájának szimbóluma, egyike azoknak az ígéreteknek, amely a legjobban tetszett republikánus szavazóbázisának.
Mindeddig azonban nem tudta keresztül vinni, már csak azért sem, mert az amerikai elnöknek korábban az volt az elképzelése, hogy a déli szomszédok fizetik ki a kerítés árát, ezt viszont Mexikó kategorikusan elutasította. Tavaly ősszel pedig a Kongresszusban a republikánusok elvesztették a többségüket - így alakult ki a jelenlegi patthelyzet.
Az elnök mostani szózata sem hatotta meg a demokrata párt vezetőit. Nancy Pelosi, a képviselőház novemberben megválasztott elnöke szerint Trump nem tarthatja tovább túszként az amerikai népet, a határkrízist pedig ő maga teremtette meg.
Pelosi egyenesen azzal vádolta az elnököt, hogy „a félelemre játszik és semmibe veszi a tényeket.”
Chuck Schumer, a Szenátus demokrata párti kisebbségének vezetője még keményebben fogalmazott: „Nem lehet szeszélyből kormányozni. Egyetlen elnök sem teheti meg, hogy azt követeli, ami éppen az eszébe jut, és ha ez nem megy, bezárja a kormányt, amerikaiak millióinak sértve ezzel.” Schumer szerint az elnök az Ovális Iroda hátterét arra használta fel, hogy válságot gyártson, félelmet keltsen, és elterelje a figyelmet saját adminisztrációjának zűrzavarairól.”
Ezt erősíti meg részben az a közvélemény-kutatás, amelyet az Ipsos-Reuters készített. A megkérdezettek 51%-a szerint a „shutdown”-ért, azaz a közintézmények leállásáért Trump a felelős. Ugyanakkor bevándorlás-kérdésben – a Politico felmérése szerint – 42%-nak az a véleménye, hogy valóban vészhelyzet van a mexikói határon.
Egy harmadik felmérés viszont azt mutatta ki, hogy határvédelmi szolgálatok tagjainak mindössze fél százaléka tartja feltétlenül szükségesnek a falat.
A beszéd előtti órákban a Twitteren #BoycottTrumpPrimeTime hashtagok arattak.
Trump hitelét rontja az is, hogy az elmúlt napokban a Fehér Házat többször is hamisításon érték.
A hét végén Sarah Sanders, a Fehár Ház sajtófőnöke azt állította, hogy 4000 ismert vagy gyanúsított terroristát vettek őrizetbe a déli határon. Hétfőn viszont Kellyanne Conway tanácsadó elismerte, hogy „szerencsétlen, félreértett nyilatkozat volt”, mivel a nevezettek többségét különböző repülőtereken tartóztatták le. Mindazonáltal az elnök folytatja a PR-offenzívát: szerdán a republikánus szenátorokkal ebédel, majd csütörtökön személyesen elmegy a mexikói határra.
Úgy tűnik tehát, hogy az álláspontok egy fikarcnyit sem közeledtek egymáshoz, és nem látszik a fény a „shutdown” alagútjának végén sem. Trumpnak elvileg továbbra is rendelkezésére áll a rendkívüli állapot bevezetése, amellyel megkerülheti a Kongresszust, de erre ezzel teljesen járatlan útra lépne, és ezt úgy tűnik, egyelőre ő sem meri megkockáztatni.
A „shutdown”-helyzet nem új az amerikai politikában, ezt rendszerint egy elnöki vétó, vagy egy költségvetési huzavona okozza. Az elsőre még Gerald Ford elnöksége idején, 1976-ban került sor, és 13 napig tartott. Eddig a leghosszabb ilyen válság Bill Clinton alatt robbant ki, 1995-96 fordulóján, akkor 22 napig voltak a kormányszervek működésképtelenek.
Könnyen lehet, hogy a mostani leállás hamarosan átveszi a vezetést ezen a listán. Aminek a vesztesei elsősorban azok a százezrek, akik most munka helyett otthon ülnek, és fogalmuk sincs, mikor kapnak legközelebb fizetést.
