Szlovákia berágott Magyarországra: azonnal lezár egy sor magyar határátkelőt a száj- és körömfájás-járvány miatt

Közbotránkozást okozott Dunabogdányban, hogy miközben körülbelül 250 gyerek piknikezett a helyi strandon, a közvetlen közelben egy üzletszerűen megszervezett, vízbe szórásos temetési szertartást tartottak. Az eset csütörtökön történt a település frekventált Duna-parti szakaszán, ahol egy temetkezési szolgáltató hangfalakkal és székekkel bonyolította le a búcsúztatót – írta a Blikk. A helyiek felháborodtak, a település polgármestere pedig a közösségi oldalán reagált a történtekre.

Liebhardt András polgármester arról írt, hogy a szertartás helyszíne ugyan a strandtól előírt százméteres védőtávolságon kívül esett, de egy forgalmas, vízi sportokra is használt, átmeneti sátorozásra kijelölt területen volt. A polgármester szerint a helyzetet súlyosbította a közeli iskolai piknik, a bejegyzésében pedig élesen bírálta a körülményeket.

A településvezető szerint a falu lakói közül többen is jelezték felháborodásukat az események miatt.

Liebhardt András szerint a Duna a helyiek számára kiemelt közösségi és szakrális tér, a mostanihoz hasonló eseményeket pedig a közösség idegenszerűnek és provokatívnak tartja. A polgármester jelezte, hogy egyeztetéseket kezdeményezett az illetékes vízügyi hatósággal a helyzet rendezése érdekében, és hangsúlyozta a hatályos szabályok – mint például a terület kezelőjének engedélye és a lebomló urna használata – betartásának fontosságát.

Más frekventált vízfelületeken a hatóságok korlátozzák a hamvak vízbe szórását, különösen a főszezonban. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság például a Tiszán és a Tisza-tavon idén is korlátozást vezetett be: május 1. és szeptember 15. között hétvégéken és ünnepnapokon nem engedélyeznek ilyen szertartásokat, hogy biztosítsák a pihenni vágyók zavartalanságát. A hasonló intézkedések azt a gyakorlatot tükrözik, hogy a kegyeleti jogokat igyekeznek összehangolni a közösségi terek, mint amilyen a népszerű dunabogdányi part is, rendeltetésszerű használatával.

A Velencei-tó történelmi mélyponthoz közeli vízállása miatt Szeged veszi át az idei egyetemi kajak-kenu-világbajnokság rendezését, így a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián nem rendezik meg a tervezett eseményt. A döntést egy csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, megerősítve, hogy az augusztus közepi világbajnokság házigazdája a szegedi Maty-ér lesz – írta a 444.hu.

A kényszerlépés közvetlen oka a tó kritikus állapota: az agárdi vízmércénél a napokban 55 centimétert mértek, ami mindössze néhány centiméterrel van a valaha mért negatív rekordtól. Ilyen alacsony vízállás mellett a nemzetközi versenyrendezés biztonsági feltételei nem garantálhatók, a pálya alkalmatlansága mellett a sétahajózás is leállt a tavon.

A helyszínváltás újra ráirányítja a figyelmet a sukorói akadémiára, amelynek költsége az eredetileg tervezett 43 milliárdról végül 51 milliárd forint fölé emelkedett. A beruházás már a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen belül is vitákat szított.

Szemán szerint az intézmény fenntartása is aránytalanul nagy terhet ró a sportágra. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kormány 2021-ben nem finanszírozta azt a körülbelül 40 milliárd forintos tervet, amely megoldhatta volna a tó vízpótlását.

Tessely Zoltán, a térség fejlesztéséért felelős akkori kormánybiztos a döntésről úgy nyilatkozott, a finanszírozási igény olyan nagy, hogy azt a kormány az ország akkori helyzetében nem kívánta biztosítani. A szövetségen belüli feszültségek már tavasszal a felszínre kerültek, amikor Szemán Róbert lemondásakor bírálta Schmidt Gábor elnököt, aki szerinte egy „polipszerűen működő rendszert” hozott létre. Bár a közgyűlés végül nem szavazott az elnök bizalmáról, a sukorói akadémia szerepéről és a forráselosztásról szóló vita azóta is tart.

A versenyzők és a nézők számára a váltás egy bevált, nemzetközi versenyek rendezésében rutinos helyszínt jelent. A szegedi Maty-ér évtizedek óta ad otthont világversenyeknek, így a pálya minősége és a logisztikai háttér is biztosított. A döntés éles kontrasztban áll a márciusi bejelentés hangulatával, amikor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere még a környékbeli gazdaság fellendülését várta a világbajnokságtól.

A kritikusok szerint ugyanakkor a mostani helyzet egyenes következménye az elhibázott prioritásoknak: a tó megmentése helyett egy olyan helyszínre építettek méregdrága sportlétesítményt, amelynek használhatósága a régóta ismert környezeti problémák miatt eleve kérdéses volt.

Az idei nyár elején a Velencei-tó vízszintje gyors ütemben közelítette meg a történelmi mélypontot, 55 centiméter alá süllyedve. A helyzetre reagálva a kormány külön törvényt ígért a tó megmentésére, amely a vízpótlás és az ökológiai rehabilitáció összehangolt kezelését célozza.

„Ennek vége van” – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Közlekedési Múzeum új, „Öveket becsatolni” című időszaki kiállításának szombati megnyitóján. A miniszter ezzel lezárta az intézmény Debrecenbe költöztetésének évek óta vitatott tervét, és megerősítette, hogy a múzeum otthona a kőbányai Északi Járműjavító területén lesz.

Az eseményen Vitézy mellett Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vett.

Vitézy Dávid a múzeum körüli korábbi vitákra utalva úgy fogalmazott, elődje, Lázár János „a megosztásra épülő politikai kultúrának a foglyául ejtette ezt a múzeumot”.

A megnyitón Magyar Péter azzal köszöntötte a nézőket, hogy „Repülővel érkeztem éjszaka Brüsszelből”, majd méltatta az új minisztert. A miniszterelnök szerint a közlekedés ügye olyan vezető kezébe került, aki őszinte lelkesedéssel fordul a terület felé.

„Biztos vagyok benne, hogy Vitézy Dávid a magyar közlekedés talán legnagyobb rajongója” – tette hozzá. A beszédek után a résztvevők megnézték a főként a közlekedésbiztonságról szóló kiállítást, ami szombaton 14 órakor nyitott meg a nagyközönség előtt.

A korábbi kormányzat Lázár János vezetésével erőltette a múzeum Debrecenbe költöztetését, ami ellen Vitézy Dávid – akkor még a kormányon kívülről – következetesen tiltakozott. A tervet egyenesen „újabb hadüzenetnek” nevezte Budapest ellen, a debreceni helyszínt pedig egy autópálya-csomópont melletti, tömegközlekedéssel elérhetetlen területnek minősítette.

A vita akkor élesedett tovább, amikor a debreceni épületre kiírt tervpályázatot egy, a korábbi miniszterhez köthető építész cége nyerte.

A helyzet az idei kormányváltással változott meg. Vitézy Dávid miniszterként is kitartott korábbi álláspontja mellett, majd tavasszal arról számolt be, hogy egy fórumon Lázár János maga is elismerte, hogy rossz ötlet lett volna a költöztetés. Ez már előrevetítette a debreceni projekt leállítását, amit a miniszter most, a Múzeumok Éjszakája alkalmából megnyitott új kőbányai kiállításon jelentett be hivatalosan is.

„Nem tart ez örökké.” - írta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője egy facebookon közzétett fotóhoz. A képen a képviselő épp Szolnokon, a Tiszavirág fesztiválon szórakozik, kezében egy üres borospohár. Egy ilyen kétértelmű kijelentés felér egy kisebb földrengéssel. Vajon mire gondolt a politikus? A hozzászólók tudni vélik a kérdésre a választ, el is lepték a volt miniszter bejegyzését.

Megjelentek az ironikus hangok is, a tömegközlekedést számonkérő „Gondolom nem a hiperszuper szolnoki gyorssal ment le” megjegyzéstől a Gulyásra oly jellemző politikai amnéziát firtató „Ha kérdezik tudni fogod, hogy ezen a fesztiválon voltál?” kérdésig.

Dombi, azaz Dombóvári István humorista is erre reagált: „Nem tudom, nem voltam ott. Majd megkérdezek valakit!" - írta hozzászólásában.

Akadt pár mérsékelten beszólogató reakció is: „Üljön át, te vagy az egyetlen fideszes, akit csípek” – olvasható a bejegyzés alatt. Gulyás Gergely személye sokakat megoszt, vannak, akik úgy érzik, többre hivatott: „Nem ér ez véget, ülj át Gergő, többre vagy te hivatott, mint ahol most vagy.”

A tiszavirág rövid életű. Gulyás talán csak a nyár múlékonyságára utalt, de a frakcióvezető által írt „nem tart ez örökké” szöveg önálló életre kelt – megnyitva a találgatásokat.