Mégsem indul a választáson Szabó Szabolcs, a Fideszt háromszor is legyőző képviselő
A politikus az elmúlt három választáson legyőzte Németh Szilárdot Csepelen, most azonban a visszalépés mellett döntött. A jövőben a politikát katedrára cseréli, és visszatér az egyetemre tanítani.
Szabó Szabolcs képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy mégsem indul az országgyűlési választáson.
Döntését azzal indokolta, hogy az aláírásgyűjtés tapasztalatai alapján úgy látja, a jelenlegi körülmények között nem tudná megnyerni a Budapest 9. OEVK-t. Hozzátette, jelölőszervezete sincs, amelynek a listaállításhoz szüksége lenne a nevére a szavazólapon.
A politikus a posztjában arról írt, hogy az elmúlt 12 évben sokat tanult és tapasztalt. „Hálás vagyok azért, hogy Csepel és Soroksár képviselője lehettem. Köszönöm a választóknak az elmúlt három választás során leadott szavazataikat, és köszönöm a sok munkát a velem együtt dolgozó aktivista csapatnak. Külön köszönöm azoknak, akik stábtagként hosszú éveken keresztül dolgoztak velem együtt.”
Szabó Szabolcs arra biztatta a választókat, hogy arra a jelöltre szavazzanak, aki meg tudja nyerni a választókerületet, és akire nyugodt szívvel bízzák rá a következő négy évben Csepel, Pesterzsébet, Ferencváros és Újbuda sorsát. Az is kiderült, mihez kezd ezután:
folytatja a munkát az egyetemen, mert, mint írja „azért én hivatásomat tekintve valójában mindig is egy geográfus egyetemi adjunktus voltam, nem politikus.”
Szabó Szabolcs 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is egyéni mandátumot szerzett a Csepel–Soroksár körzetben. A 2022–2026-os parlamenti ciklusban a Momentum-frakció tagja volt. A 2026-os választás előtt azonban átrajzolták a budapesti választókerületek határait: a 9. OEVK központja Csepel maradt, de Soroksár helyett már Pesterzsébet, Ferencváros és Újbuda egyes részei is ide tartoznak, ami módosította a helyi politikai erőviszonyokat.
A választókerületben a kormánypártok Németh Szilárd helyett Király Nórát indítják, akinek jelölését 2025 decemberében jelentették be. A Tisza Párt jelöltje Kátai‑Németh Vilmos ügyvéd. Ezek a lépések eleve kiélezett versenyt vetítettek előre a 9. OEVK-ban, amelyből Szabó Szabolcs a visszalépésével kiszállt.
Szabó Szabolcs képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy mégsem indul az országgyűlési választáson.
Döntését azzal indokolta, hogy az aláírásgyűjtés tapasztalatai alapján úgy látja, a jelenlegi körülmények között nem tudná megnyerni a Budapest 9. OEVK-t. Hozzátette, jelölőszervezete sincs, amelynek a listaállításhoz szüksége lenne a nevére a szavazólapon.
A politikus a posztjában arról írt, hogy az elmúlt 12 évben sokat tanult és tapasztalt. „Hálás vagyok azért, hogy Csepel és Soroksár képviselője lehettem. Köszönöm a választóknak az elmúlt három választás során leadott szavazataikat, és köszönöm a sok munkát a velem együtt dolgozó aktivista csapatnak. Külön köszönöm azoknak, akik stábtagként hosszú éveken keresztül dolgoztak velem együtt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Romániába jött támadni”– Orbán Viktor tusványosi beszéde nem erődemonstráció volt, hanem útkeresés a román sajtó szerint
A román sajtó részletesen foglalkozott Orbán Viktor szombati tusványosi beszédével, amelynek alaphangját a volt miniszterelnök új, ellenzéki szerepe adta meg. Az idei rendezvényen nem volt akkora román sajtójelenlét, mint például tavaly, amikor Orbán még miniszterelnökként beszélt.
Romániából nézve Orbán Viktor tusványosi beszéde idén nem egy miniszterelnök erődemonstrációja volt, hanem egy választási vereség után a szerepét újraépíteni próbáló ellenzéki politikus pályakeresése. A román sajtóbeszámolók legtöbbje szerint ugyanis a fókusz a Fidesz újrapozicionálásán, a Tisza-kormány éles bírálatán és az Európai Unióval szembeni radikális jóslatokon volt – összegezte a Transtelex.
A Szociáldemokrata Párt holdudvarához sorolt Antena 3 CNN például már a címében a konfliktusra hegyezte ki a tudósítást, kiemelve, hogy Orbán „Romániába jött”, hogy támadja Magyar Pétert és vádolja az Európai Uniót.
A Mediafax a beszéd európai tétjét hangsúlyozta, amely szerint Orbán „radikális figyelmeztetést” fogalmazott meg, amikor arról beszélt, hogy az EU mai formájában 25 év múlva már nem fog létezni.
A liberális Digi24 azt emelte ki, hogy Orbán „Románia területéről” bírálta a budapesti vezetést, és részletesen idézték a jelenlegi kormányzást „Facebook-kormányzásként” leíró, ellenségkeresésre épülő politikát bíráló mondatait.
A jobbközép HotNews a beszámolójába már Magyar Péter miniszterelnök reakcióját is beépítette. A kormányfő egy rövid posztban úgy reagált: „Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges.”
A román sajtó emellett Tőkés László beszédére is felfigyelt, aki területi autonómiát kért Székelyföldnek. A beszámolók szerint a felvetés a román kommentelők körében döntően elutasító és ellenséges reakciókat váltott ki.
A tudósításokból az is kiderül, hogy
idén visszafogottabb volt a román érdeklődés a tavalyi évhez képest, amikor Orbán még miniszterelnökként beszélt. Akkor több román szerkesztőség tudósítója érkezett a rendezvényre.
Nem jelent meg a helyszínen a magyar szimbólumok ellen rendszeresen tiltakozó szélsőjobboldali aktivista, Mihai Tîrnoveanu sem.
Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szombati beszédében Magyarországot „az új Venezuelához” hasonlította, és a hagyományos ellenzéki politizálás helyett egyfajta ellenállás megszervezését hirdette meg. Úgy fogalmazott, a pártnak most nem is pártként, hanem „faiskolaként” kell működnie, hogy egy szélesebb, össztársadalmi „szabadságkoalíciót” építsen fel az új kormány „önkényuralma” ellen.
Romániából nézve Orbán Viktor tusványosi beszéde idén nem egy miniszterelnök erődemonstrációja volt, hanem egy választási vereség után a szerepét újraépíteni próbáló ellenzéki politikus pályakeresése. A román sajtóbeszámolók legtöbbje szerint ugyanis a fókusz a Fidesz újrapozicionálásán, a Tisza-kormány éles bírálatán és az Európai Unióval szembeni radikális jóslatokon volt – összegezte a Transtelex.
A Szociáldemokrata Párt holdudvarához sorolt Antena 3 CNN például már a címében a konfliktusra hegyezte ki a tudósítást, kiemelve, hogy Orbán „Romániába jött”, hogy támadja Magyar Pétert és vádolja az Európai Uniót.
A Mediafax a beszéd európai tétjét hangsúlyozta, amely szerint Orbán „radikális figyelmeztetést” fogalmazott meg, amikor arról beszélt, hogy az EU mai formájában 25 év múlva már nem fog létezni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a Fideszről: Hogy hívhatja magát nemzetinek egy párt, miközben minden lépésével a hazája és a magyarok ellen tesz?
A miniszterelnök most azért bírálja a Fideszt, mert szerinte a párt meg akarja akadályozni a kiharcolt uniós források lehívását. Úgy véli, Orbán Viktorék ezzel a magyar egészségügytől és oktatástól vennék el a több ezer milliárd forintos fejlesztési keretet.
Magyar Péter vasárnap újabb bejegyzésben kritizálta a Fideszt a Facebook-oldalán. hogy a kormánya sikeresen lezárta az uniós források felszabadításához szükséges tárgyalásokat. Mint írta, az ő kormánya pár hét alatt letárgyalta, amire az Orbán-kormány három év alatt nem volt képes. Ennek részeként elfogadták a korrupcióellenes intézkedéseket, „aminek köszönhetően a magyarok hozzájuthatnak az őket megillető 6 ezer milliárd forint uniós forráshoz”.
„A Fidesz először a Parlamentben leszavazta a korrupcióellenes jogszabályokat, most pedig az Alkotmánybíróságon akarja megakadályozni, hogy a magyarok hozzájussanak a pénzükhöz”
– írta a miniszterelnök, majd több kérdést is felvetett az ellenzéki párt szándékaival kapcsolatban.
„Vajon mi járhat a Fidesz-frakció fejében, amikor el akarják venni az ezermilliárdokat a magyar egészségügytől, az oktatástól, a közlekedéstől, a magyar vállalkozásoktól? Vajon miért akarják ellehetetleníteni az energiahatékonysági, a bérlakásépítési és a vidékfejlesztési programokat? Vajon miért akarják megakadályozni, hogy közösen beindítsuk a magyar gazdaságot, amire ők négy éve nem voltak képesek?” – sorolta.
Végül azt kérdezte: „hogy hívhatja magát nemzetinek egy párt, miközben minden lépésével a hazája és a magyarok ellen tesz?”
A Tisza-kormány a nyár elején, több rendkívüli parlamenti ülésen fogadtatott el egy átfogó törvénycsomagot, amelynek célja a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítása volt. A jogszabályok az Európai Bizottság által kért jogállamisági feltételek teljesítését célozták. A csomag elfogadása mellett a kormánykoalíció egy nagy vitát kiváltó Alaptörvény-módosítást is megszavazott, amely többek között Sulyok Tamás államfői megbízatását is megszüntette.
A Fidesz–KDNP frakciója a kormány több intézkedését is alaptörvény-ellenesnek minősítette. Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter korábban arról beszélt, hogy a kormány döntéseit jogi úton támadják meg. Ennek részeként a Fidesz több beadvánnyal is az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve például Sulyok Tamás menesztésének megsemmisítését.
Magyar Péter már egy korábbi bejegyzésében is arról írt, hogy a Fidesz Brüsszelben is a magyar érdekek ellen dolgozik. Állítása szerint a párt azért lobbizik, hogy az Európai Bizottság ne folyósítsa a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
Magyar Péter vasárnap újabb bejegyzésben kritizálta a Fideszt a Facebook-oldalán. hogy a kormánya sikeresen lezárta az uniós források felszabadításához szükséges tárgyalásokat. Mint írta, az ő kormánya pár hét alatt letárgyalta, amire az Orbán-kormány három év alatt nem volt képes. Ennek részeként elfogadták a korrupcióellenes intézkedéseket, „aminek köszönhetően a magyarok hozzájuthatnak az őket megillető 6 ezer milliárd forint uniós forráshoz”.
„A Fidesz először a Parlamentben leszavazta a korrupcióellenes jogszabályokat, most pedig az Alkotmánybíróságon akarja megakadályozni, hogy a magyarok hozzájussanak a pénzükhöz”
– írta a miniszterelnök, majd több kérdést is felvetett az ellenzéki párt szándékaival kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kreml: Putyin és Orbán sosem tárgyalt orosz nyelven
Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára azért beszélt erről, mert az orosz média érdeklődését felkeltette egy érdekesség Orbán Viktor szombati tusványos beszédében. A Fidesz elnöke ugyanis oroszul idézett egy orosz író könyvének címét.
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor mindig tolmácsok segítségével tárgyalt, a beszélgetés sohasem folyt orosz nyelven – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak.
Azért kérdezték erről a Kreml szóvivőjét, mert Orbán szombati tusványosi beszédében oroszul idézte Nyikolaj Csernyisevszkij Mit tegyünk? (Sto gyelaty?) regényének címét, ez pedig felkeltette az orosz média figyelmét.
Peszkov erre úgy reagált: „Őszintén szólva úgy gondolom, hogy egyszerűen csak a mű címét idézte. Ő művelt ember”.
„A tárgyalások soha nem folytak orosz nyelven, mindig tolmácsok közreműködésével" zajlottak” – tette hozzá a szóvivő az orosz hírügynökségek által idézett lapinterjújában.
via MTI
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor mindig tolmácsok segítségével tárgyalt, a beszélgetés sohasem folyt orosz nyelven – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak.
Azért kérdezték erről a Kreml szóvivőjét, mert Orbán szombati tusványosi beszédében oroszul idézte Nyikolaj Csernyisevszkij Mit tegyünk? (Sto gyelaty?) regényének címét, ez pedig felkeltette az orosz média figyelmét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Forma-1-es Magyar Nagydíj óriási lehetőség az ország számára
A miniszterelnök a Forma-1 elnök-vezérigazgatójával és a jogtulajdonos Liberty Media vezetőivel is egyeztetett a Hungaroringen, ahol a magyar futam jövője is szóba került. Magyar semleges nézőként egy izgalmas futamért szurkol ma, de elárulta, melyik versenyző volt korábban a kedvence.
Vasárnap is kilátogatott a Hungaroringre Magyar Péter, aki már szombaton is a helyszínen nézte meg a Forma-1 Magyar Nagydíjának időmérő edzését. A mai futam kezdete előtt az M4 Sportnak adott rövid interjút, amelyben kiemelte, hogy a Hungaroring kivételes szerepet tölt be a száguldó cirkusz versenynaptárában, hiszen 1986 óta folyamatosan rendeznek itt versenyt, amit a legtöbb helyszín nem mondhat el magáról.
„Óriási lehetőség Magyarország számára ez a verseny” – mondta a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy most is rekordszámú néző látogatott ki a Hungaroringre a három nap alatt. A több mint 300 ezer szurkoló csaknem 80 százaléka külföldről érkezett, a legnagyobb számban Olaszországból és Hollandiából. Magyar azt is hozzátette, hogy a világ legnagyobb vállalatainak vezetői is Magyaroszágra érkeztek a versenyhétvége alkalmából.
Elmondta, hogy egyeztetett Stefano Domenicalival, a Forma-1 elnök-vezérigazgatójával, aki arról beszélt neki, hogy nagyon elégedettek a Hungaroring vezetésével és az elvégzett munkával. A mogyoródi pályának jelenleg 2032-ig van szerződése egy 5 éves hosszabbítási opcióval, és mindenképpen az a cél, hogy ezt tovább hosszabbítsák, ehhez a kormány is segítséget nyújtana.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a Magyar Nagydíj nemcsak egy sportesemény, hanem egy óriási lehetőség is Magyarország számára, és úgy kell tárgyalni a hosszabbításról, hogy a turizmus és a gazdaság a lehető legtöbbet érezze ebből. Azt is reméli, hogy a jövőben több hazai szurkoló látogat majd ki a Hungaroringre.
Azt is elárulta, hogy a jogtulajdonos Liberty Media vezetői a jelenlegi négy napos versenyhétvégét egy egyhetes programmá bővítenék, ebbe pedig a Magyarországon jelen lévő nagy európai autógyártókat is bevonnák.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a Mercedes csapat garázsában is járt, ahol Toto Wolff csapatfőnökkel beszélgetett. Felidézte, hogy gyerekként Nigel Mansellnek szurkolt, és bár nemrég még azt mondta, hogy ha a mostani mezőnyből kellene választani, akkor Max Verstappen számára a legszimpatikusabb, de miniszterelnökként most semleges nézőként érkezett a versenyre. „Azért szurkolok, hogy egy izgalmas verseny legyen” – mondta az interjú végén a miniszterelnök.
Vasárnap is kilátogatott a Hungaroringre Magyar Péter, aki már szombaton is a helyszínen nézte meg a Forma-1 Magyar Nagydíjának időmérő edzését. A mai futam kezdete előtt az M4 Sportnak adott rövid interjút, amelyben kiemelte, hogy a Hungaroring kivételes szerepet tölt be a száguldó cirkusz versenynaptárában, hiszen 1986 óta folyamatosan rendeznek itt versenyt, amit a legtöbb helyszín nem mondhat el magáról.
„Óriási lehetőség Magyarország számára ez a verseny” – mondta a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy most is rekordszámú néző látogatott ki a Hungaroringre a három nap alatt. A több mint 300 ezer szurkoló csaknem 80 százaléka külföldről érkezett, a legnagyobb számban Olaszországból és Hollandiából. Magyar azt is hozzátette, hogy a világ legnagyobb vállalatainak vezetői is Magyaroszágra érkeztek a versenyhétvége alkalmából.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
