Szabó Andrea: Ha a Fidesz elveszíti a választást, minden további nélkül fogják átadni a hatalmat
Szabó Andrea szociológus, politológus a Dull Szabolcs által vezetett Ötpontban podcast vendégeként elemezte a választás előtti utolsó napok politikai helyzetét, a pártok esélyeit és a választás utáni lehetséges forgatókönyveket. A szakértő szerint a legfontosabb kérdés, hogy a pártok a potenciális szavazótáborukból mennyi embert tudnak elvinni az urnákhoz, és aktuális szavazóvá tenni.
Szabó Andrea szerint a listás szavazást és az egyéni mandátumok kérdését ketté kell választani.
– jelentette ki, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban megjelent négy, egymástól független közvélemény-kutatás is a TISZA Párt szavazótáborának növekedését mérte, miközben a Fidesz támogatottsága stagnál. A szociológus szerint ez azt jelenti, hogy potenciálisan a TISZA listás szavazótábora már most is nagyobb, mint a Fideszé. A 21 Kutatóközpont friss, kétharmad közeli eredményt mutató felmérésére reagálva azt mondta, a TISZA-szavazók rendkívül elszántak és nagy bennük az akarat egy rendszerváltás végrehajtására.
A jelenlegi helyzetet egy úgynevezett kritikus választásnak nevezte, ami nemcsak a választók, hanem a pártstruktúra szempontjából is változást hoz. Szerinte Magyarországon eddig két ilyen volt: 1990-ben és 2010-ben. Úgy véli, 2010 politikatudományi értelemben rendszerváltás volt, amikor az emberek a posztszocialista rendszer leváltásáról döntöttek. Emlékeztetett, hogy a Fidesz hatalomra kerülése egy 2006-ban kezdődő, háromlépcsős folyamat volt, amelynek a 2010-es választás már csak a betetőzése volt, ahol a kérdés nem a győzelem, hanem a kétharmad volt. Szabó szerint a mostani helyzetben a 2024-es EP-választás hozott egy fordulópontot, ami után a pártrendszer kétosztatúvá vált, és az egykori ellenzéki szavazók másfél hónap alatt a TISZA mögé sorakoztak fel.
Az egyéni választókerületekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, ott „106 különböző választás történik”. Bár a magyar választók jellemzően ugyanúgy szavaznak listán, mint egyéniben – a szavazatok kongruenciája 90 százalék feletti –, a helyzet mégis bonyolult. Míg a legtöbb kutatás alapján a TISZÁ-nak van esélye megszerezni a győzelemhez szükséges 60 körüli mandátumot, addig a Nézőpont Intézet ennek az ellenkezőjét, 66 fideszes győzelmet jósol.
Szabó Andrea saját, fél évvel ezelőtti kutatásukra hivatkozva azt állította, hogy már akkor is a TISZA vezetett a kisvárosi szintig, és csak a községekben volt enyhe Fidesz-többség, ami már akkor is a TISZA enyhe többségét vetítette előre az egyéni körzetekben is.
A választás kimenetelét szerinte alapvetően a közhangulat dönti el. „Ha a közhangulat eldől, és kialakul egy országban egy kormányváltó hangulat, akkor nincs az a szervezettség, nincs az a szavazatvásárlás, (...) amelyik ezt meg tudná akadályozni” – mondta. Egy ilyen hangulat kialakulásához magas részvétel és a társadalomban minden szinten érezhető düh és feszültség szükséges, ami szerinte még nem látható mindenhol. Az utolsó napok botrányairól, lehallgatási ügyekről és hangfelvételekről azt mondta, egy-egy ilyen ügynek négy-öt hétre van szüksége, hogy az egész társadalomban szétterjedjen, így az utolsó másfél hétben már csak egy elementáris erejű esemény tudna érdemi változást hozni. A szociológus szerint nem is az egyes ügyek tartalma a lényeges. „Nem önmagában az ügynek van jelentősége, hanem annak a zajnak, hogy folyamatosan olyan hírek jönnek, amik nem kedvezők a Fidesznek.” Szerinte most megfordult a szél, és a korábbi választásokkal ellentétben most a Fidesz került védekező pozícióba.
A választások előtti pénzosztásokról úgy vélekedett, hogy azok megállították a Fidesz összezuhanását és stabilizálták a táborát, de a közhangulatot érdemben nem tudták megváltoztatni. A Fidesz-szavazók egy része szerinte a 2014 és 2019 közötti „aranykor” visszatérésében bízva szavaz a pártra, de a kegyelmi botrány súlyos sebeket ejtett a táboron. „Konkrétan az, hogy például a peremszavazók nem jöttek vissza a Fideszhez. Ez a legnagyobb újdonsága a 26-os választásnak” – hangsúlyozta.
A választói döntések időzítéséről elmondta, a kutatások szerint a szavazók 80%-a már hónapokkal a kampány előtt tudja, kire fog szavazni, de van egy 10%-nyi réteg, aki az utolsó héten, sőt, az utolsó napon dönt.
A várható részvételről azt mondta, a 80% feletti arányt túlzónak tartja. „Én azt gondolom, hogy 75% alatti részvétel várható.” Ezt azzal indokolta, hogy a kispártok csalódott szavazói otthon maradhatnak, illetve a fiataloknál gyakran eltér a szavazási szándék a tényleges részvételtől. A fiatalokról szólva kiemelte, hogy a Z generáció egy kettős szocializációban nőtt fel: az Orbán-rezsim hivatalos világa és az internet által közvetített globális valóság feszültségében. „Számukra nincs ilyen, hogy magyar vagy európai. Mi egyszerre vagyunk magyarok és európaiak” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz nem érti ezt a generációt, amely számára a lázadás most egy X-szel valósulhat meg.
A magas részvétel korábban a Fidesznek kedvezett, de Szabó szerint egy kormányváltó hangulat esetén a peremszavazók most a TISZA mögé állhatnak be, így a magas részvétel nekik kedvezhet. A kispártok esélyeiről azt mondta, a DK-nak és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak nincs esélye bejutni a parlamentbe.
– állította. A Mi Hazánk bejutását viszont valószínűnek tartja, hacsak a párt vissza nem lépteti jelöltjeit a Fidesz javára az utolsó pillanatban. Szerinte egy esetleges Fidesz–Mi Hazánk összebútorozás mozgósítaná az ellenzéki szavazókat. „Mindenképpen ez egy kétélű fegyver, hogyha a Mi Hazánkot és a Fideszt megpróbálják összerakni” – tette hozzá.
A szavazatvásárlásról elmondta, hogy a kutatások ezt a réteget nem érik el, de a megnövekedett politikai érdeklődés és a társadalom „őrzőkutya” funkciója miatt idén kisebb lehet a hatása. A mozgósításról szólva a Fidesz professzionális, állami eszközökkel támogatott gépezetét állította szembe a TISZA lelkesedésen alapuló önkéntes hálózatával. „A tankönyvek azt mondják, hogy a lelkesedés háromszor többet ér, mint a professzió, mert a lelkesedésből dolgozó az elmegy éjfélig, és hajnal háromkor meg újra kezdi a munkát.”
A választás másnapjáról azt mondta, az este 11-kor vagy éjfélkor elhangzó vezetői beszédek döntik el, mi fog történni. „Képes-e mind a két politikai vezető államférfiként működni” – tette fel a kérdést. Szerinte a győztesnek és a vesztesnek is gesztusokat kell tennie a másik tábor felé. Úgy véli, ha a Fidesz veszít, át fogja adni a hatalmat, de nem mindegy, mekkora arányú a vereség. Egy szűk ellenzéki győzelem esetén a „mély állam” megfojthatja az új kormányt, ezért elemi érdeke a TISZÁ-nak a kétharmad megszerzése.
– jelentette ki, de hozzátette, hogy az új parlament megalakulásáig a Fidesz a meglévő kétharmadával még megpróbálhatja megnehezíteni az új kormány dolgát. „Ez itt még nem Belarusz. És remélem, hogy ez a szavam nem fog rosszul öregedni.”
Ha Magyar Péter nyer, első és legfontosabb dolga a gesztusgyakorlás a fideszes szavazók felé a társadalmi polarizáció csökkentése érdekében, de ezzel párhuzamosan el kell indítania az elszámoltatási folyamatokat is. A választóknak azt tanácsolta, tájékozódjanak, és lelkiismeretük szerint menjenek el szavazni. „Mindenkinek kívánom, hogy vértezze fel magát erre a következő másfél hétre. De aztán vége van. Mindenképpen vége lesz, és föl fog kelni a nap. Április 13-án, reggel 6 órakor.”
