HÍREK

Szabad Európa: az EU nagykövetei fontolgatják, hogy elveszik Magyarországtól a soros elnökséget

Sokan úgy vélik, hogy Orbán Viktor átlépte az uniós elnöki hatáskörét a békemisszióval, amire nem kapott felhatalmazást. Nincs mandátuma arra, hogy az EU nevében kapcsolatba lépjen Oroszországgal - mondják.


Orbán Viktor „békemissziója” kiverte a biztosítékot az EU-ban - derül ki a Szabad Európa egyik tudósítójának posztjából. Sokan úgy vélik, hogy az uniós soros elnökség nem erről szól, és Orbán átlépte a hatáskörét. Igyekeznek leszögezni, hogy ezek a látogatások maximum Magyarországot képviselik, de semmiképpen nem az EU-t. Most viszont felröppentek hírek arról, hogy akár el is vehetik a soros elnökség tisztségét Magyarországtól – amire még nemigen volt példa korábban.

Orbán Viktor, amint átvette az Európai Tanács soros elnökségének vándor-tisztségét, azonnal útra kelt és egy sajátos, senki által nem támogatott „békemissziót” folytat az orosz–ukrán konfliktus leállításának érdekében. Első útja már az elnökség másnapján Kijevbe vezette, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott órákon át tartó megbeszélést. Pár nappal később Moszkvába utazott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel cserélt eszmét, hogy meghallgassa mindkét háborús fél véleményét a békéről, a tűzszünetről, a veszteségekről és a háború utáni jövőről - emkékeztet az Index.

A misszió nem áll meg, ugyanis Moszkva után Pekingbe utazott a magyar miniszterelnök, ahol Hszi Csing-ping elnökkel találkozott – noha alig két hónapja járt Budapesten a kínai vezető. Ez a találkozó inkább a magyar–kínai gazdasági érdekek egyeztetéséről szólt. Orbán nem állt meg, útra kelt Washingtonba is, ahol július 9. és 11. között találkozót tartanak a NATO-tagállamok állam- és kormányfői.

A magyar miniszterelnök egy ötödik utat is kilátásba helyezett, amely az EU vezetőihez vezetne. A kérdés az, hogy a soros elnökség élén eljut-e még oda Orbán Viktor.

Kedd délután Rikard Jozwiak, a Szabad Európa külföldi tudósítója, X-oldalán megszellőztetett egy információt, miszerint

az EU nagykövetei azt fontolgatják, hogy elveszik Magyarországtól a soros elnökség státuszát. Az uniós nagykövetek szerdán Magyarországról és Orbán Viktor legutóbbi útjairól tárgyalnak, különös tekintettel a moszkvai látogatásra. Nem valószínű, hogy ez megtörténik, de „ismét elővették az elnökség elvételének aktáit”

– írta Jozwiak.

Ez nem az első eset, hogy fontolóra veszik Magyarország elnökségének megvonását, hiszen Orbán Viktor megítélése nem túl jó az uniós tagországok körében. A 7-es cikkely szerinti eljárás folytatását már többször is felvetették az uniós vezetők, mert elegük lett abból, hogy Orbán mindent megvétózott, amit csak lehetett az utóbbi időben. Ez pedig azzal járna, hogy Magyarország szavazati jogát megvonnák, a befagyasztott uniós források pedig továbbra sem kerülnének át a magyar számlákra, amíg a jogállamisági aggályok fennállnak az Európai Bizottság részéről.

Belgium már a soros magyar elnökség előtt kétségbe vonta, hogy Budapest képes ellátni a tisztséggel járó feladatokat, és több alternatív lehetőséget is felhoztak, hogyan vonhatnák meg Magyarország vétójogait – különösen az Ukrajnát támogató döntésekben.

Eközben Moszkva úgy véli, hogy Orbán Viktor a „legjobb közvetítő a nagyhatalmak között” – ráadásul lassan az egyetlen európai vezető, akivel minden fél szóba áll még –, az EU vezetői már nem látják ennyire fényesen a magyar kormányfő magánakcióját. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azonnal leszögezte, hogy Orbán nem az unió nevében jár el, hiszen erre nincsen felhatalmazása.

„Az EU rotációs elven betöltött elnökségének nincs mandátuma arra, hogy az EU nevében kapcsolatot létesítsen Oroszországgal. Az Európai Tanács álláspontja világos: Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat. Ukrajnáról semmilyen megbeszélés nem történhet Ukrajna nélkül”

– mondta Michel.

Több EU-s ország vezetője szerint a magyar kormányfő átlépte a hatáskörét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök értetlenkedve fogadta Orbán moszkvai útját, míg Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint zavaró Orbán lépése. Az észt külügyminiszter pedig ellenzi azt, kifejtve, hogy az EU soros elnökségének nem ez a feladata.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán kirúgja Polt Pétert, és Tuzson Bence lesz a legfőbb ügyész
Polt Péternek 2028-ig tart a megbízatása. A Tisza Párt vezetője korábban még arról írt, hogy Szájer József lehet a poszt várományosa.


„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” - írta szombat délután Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője azt is megnevezte, aki tudomása szerint Poltot követheti a posztján.

„A korábbi hírekkel ellentétben nem Szájer Józsefet, hanem Tuzson Bence jelenlegi alibi igazságügyi minisztert helyezi Orbán a számára és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere számára életbe vágó pozícióba.”

„Polt kirúgása egyrészt Pintér Sándor belügyminiszter teljes elszigetelődését mutatja, másrészt azt is, hogy a bukás előtt álló miniszterelnök már a legközelebbi erős embereitől is tart és igyekszik a választás előtt minden fontos pozícióba új, zsarolható és így irányítható szereplőket helyezni” - tette hozzá Magyar.

„Az nyilván fel sem merül, hogy Polt Péter a feleségének a Nemzeti Bank kirablásában való esetleges felelőssége miatt távozik megalázó módon, a megbízatásának lejárta lelőtt.

Tuzson Bencének és a kapkodva kinevezésre kerülő további Orbán-janicsároknak azt üzenem, hogy ne tervezzenek hosszú távra” - zárja a bejegyzést a politikus.

Magyar Péter decemberben még arról posztolt, hogy értesülései szerint Szájer József lehet a következő legfőbb ügyész:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Pogátsa Zoltán: Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne
A közgazdász szerint a magyar EU-tagság gazdasági előnyökkel jár, és a kormányfő befolyása is csökkenne, ha az ország hátat fordítana az uniónak.


Pogátsa Zoltán közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor nem akarja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Úgy véli, a kormányfő számára is előnyös, ha az ország az unió tagja marad.

A közgazdász azzal indokolta ezt, hogy a kínai befektetők is azért jönnek Magyarországra, mert így elkerülhetik az európai importvámokat. Hasonló okokból jelentek meg a német autógyártók is: nemcsak az olcsó munkaerő miatt, hanem azért is, mert innen vámok és kvóták nélkül lehet árut szállítani az unió más tagállamaiba, ráadásul határellenőrzés sincs.

Pogátsa úgy fogalmazott:

„Ha kilépnénk az EU-ból, Orbán presztízse az észak-macedón miniszterelnökének szintjére csökkenne.” Hozzátette: „Márpedig ki tudja ma megmondani internetes keresés nélkül, hogy ki a macedón miniszterelnök?”

A beszélgetésben szóba került Ukrajna uniós csatlakozása is. Pogátsa szerint erre belátható időn belül nincs esély, mivel senki nem gondolkodik abban, hogy egy háborús ország belépjen az EU-ba. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő maga a világot járva még nem találkozott „nemet váltó” óvodással sem, miközben ez a téma korábban fontos szerepet kapott a magyar közbeszédben. Úgy fogalmazott: „Az előbbiekkel kapcsolatos állítások legfeljebb blöffnek tekinthetők.”

A gazdasági kilátásokat is értékelte. Szerinte az egymillió új munkahely programja kifulladt. Véleménye szerint előrelépni csak intenzív gazdaságpolitikai eszközökkel lehetne, ha a magyar munkavállalók magasabb hozzáadott értékű állásokban dolgoznának. Ehhez azonban humántőke-fejlesztésre lenne szükség: jó minőségű oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. Mint mondta, „valamilyen rejtélyes okból Orbán amióta kormányon van nem akar csinálni” ilyen fejlesztéseket.

Pogátsa azt is megemlítette, hogy a magyar gazdaság jelenleg nem éli fénykorát: az idei első negyedéves GDP-adat elmaradt a várakozásoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: ukrán drónhajó semmisített meg egy orosz vadászgépet
A támadásról készült videón jól látszik a végzetes találat pillanata. A rakétát egy titkos ukrán egység indította.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 03.



Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.

A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.

„Történelmi csapást hajtottak végre a 13. csoport, a DIU különleges egységének katonái, egy felszíni platformról indított rakétával. Az agresszor orosz állam többcélú vadászgépe, amelynek becsült költsége mintegy 50 millió dollár, a levegőben lángba borult, és végül a tengerbe zuhant, egyenesen a kegyetlen Neptun birodalmának fenekére”

– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.

Az Ukrainska Pravda emlékeztetett: a DIU tavaly hivatalosan bejelentette, hogy megkezdte az infravörös irányítású, szovjet gyártmányú R–73-as rakéták integrálását a Magura típusú drónhajókra. Ez a fejlesztés már tavaly decemberben is sikeres volt, amikor két orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg vele.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Warren Buffett: Nem jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy mi nyertünk
A 94 éves üzletember szerint a kereskedelem nem lehet fegyver. Szerinte a világ virágzása Amerikának is hasznot hoz.


Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb embere és a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója szombaton az éves részvényesi találkozón bírálta Donald Trump kereskedelmi politikáját, írja a 444. A 94 éves üzletember szerint az amerikai kormányzat hibát követ el, amikor a vámokat stratégiai fegyverként használja.

„A kiegyensúlyozott kereskedelem jót tesz a világnak”, mondta Buffett a nebraskai Omahában tartott eseményen, ahol évente körülbelül 40 ezer ember gyűlik össze. Hozzátette: „a kereskedelem nem lehet fegyver”.

Szerinte a vámok ilyen jellegű alkalmazása rontja az országok közötti kapcsolatokat, és instabilabbá teszi a globális piacokat. Úgy látja, a világ virágzása összefüggésben van az Egyesült Államok sikerével is.

„Nem hiszem, hogy jó ötlet olyan világot tervezni, ahol néhány ország azt mondja, hogy ha-ha-ha, mi nyertünk”

– fogalmazott Buffett. Majd így folytatta: „Szerintem nagy hiba, ha van 7,5 milliárd ember, akik nem nagyon szeretnek, és van 300 millió, akik arról hencegnek, hogy ők milyen remekül boldogultak”.

A pénzügyi szakember szerint az lenne a cél, hogy minden ország azzal foglalkozzon, amihez a legjobban ért. „Nekünk azt kellene tennünk, amihez mi értünk a legjobban, nekik pedig azt kellene tenniük, amihez ők értenek a legjobban” – mondta.

Bár szóba került az amerikai gazdaság helyzete és jövője is, Buffett megőrizte optimizmusát. Kiemelte: „Mindig a változás folyamatában vagyunk... Én nem csüggednék... Mindannyian elég szerencsések vagyunk”.

A beszéd után bejelentette, hogy lemond a Berkshire Hathaway vezetéséről. Az utódlás kérdése már korábban eldőlt, a pozíciót az előre megnevezett utód veszi át. A több mint 200 vállalkozásból álló portfóliót kezelő cég élére Buffett 1965-ben került, amikor az még egy közepes méretű textilipari vállalat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk