prcikk: Súlyosabb lehet a koronavírus lefolyása azoknál, akik több mint fél éve kapták meg a második oltást - mondja a háziorvos | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Súlyosabb lehet a koronavírus lefolyása azoknál, akik több mint fél éve kapták meg a második oltást - mondja a háziorvos

Dr. Oláh Kálmánnal a harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk.


Dr. Oláh Kálmán hét Balaton-parti településen viszi háziorvosi praxisát. Már a járvány kezdetétől fontosnak tartotta, hogy a körzetébe tartozókat informálja és segítse a koronavírus elleni védekezésben. A harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mint háziorvos, javasolja a harmadik oltást?

– Igen, egyértelműen.

– Indokolná pár szóban? Nagyobb védettséget biztosít, ezen kívül kell egyáltalán nagyobb szakmai indok?

– Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb indok. Az idő rövidsége miatt nem ismerhetjük az oltás hosszú távú hatását – ugyanakkor nagyon sok kérdőjel van mind a betegséggel, mind az oltással kapcsolatban. Gyakorlatilag tapasztalati úton tudunk sok dologban csak állást foglalni – ilyen a védőoltás hatékonysága, illetve maga a COVID-fertőzés is. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, vagy akár a magyar eseményeket is – mi, orvosok zárt fórumokban konzultálunk ezekről egymással - , akkor látható, hogy négy-hat hónap múlva az oltás nem minden esetben nyújt megfelelő védettséget.

Akik mondjuk két oltással rendelkeznek, és több mint fél éve kapták a második oltást, náluk súlyosabb lehet a betegség lefolyása, akár kórházba is kerülhetnek.

A leglátványosabb példa Izrael: elég gyorsan, a járvány elején, amint kijött az oltóanyag, leoltottak Pfizerrel szinte minden oltható embert. Ennek eredményeként a negyedik hullám során – ami nálunk most kezdődött – elég sok ember bekerült kórházba, mert hosszú idő telt el az oltások között. Ezen tapasztalatok miatt mindenképp javasolt a harmadik oltás.

De közelebb van Románia. Romániában nincs hatvan százalékos átoltottság, mint nálunk. Már hozzánk küldik a betegeket, mert nem bírják. Hat-e az oltás? Ez a válasz rá.

- Mostantól hogy képzeljük el az életünket? Évtizedeken át félévente oltakozunk?

- Az influenzához fogom hasonlítani, mert az már ismert és régóta köztünk van. Ez a vírus ugyanúgy itt fog maradni köztünk, mint az influenza. Amely, mint ismert, erős szezonalitást mutat: az első nagy fagyok idején szokta felütni a fejét. A koronavírus esetén nincs ilyen szezonalitás, csak kis mértékű. Azt megfigyelhettük, hogy nyáron alig vannak fertőzéses esetek. Ősztől a következő év tavaszáig tart a hullám. Ez a kis mértékű szezonalitás nem feltétlenül a melegnek és az időjárási viszonyoknak tudható be, hanem egyszerűen annak, hogy a nyári időszakban többet szellőztetünk, és többet vagyunk szabad levegőn. A lefolyás is egyszerűbb ilyenkor: több D-vitamint kap a szervezet, zöldség-gyümölcs, mozgás. Náthás-köhögős beteggel is kevesebbet találkozunk ilyenkor.

Azonban a 365 napból sokkal nagyobb időszakot ölel fel a járványnak nevezhető periódus, mint az influenza esetében. A másik szempont: a COVID-19 vírus genetikai szerkezetéből adódóan nem tud annyira mutálódni és változni, mint az influenzavírus.

A koronavírus ezért viszonylag stabilabb vírus, egyszerűbb ellene védekezni, de ez a védekezés gyakorlatilag csak úgy működhet, ha leoltjuk az emberiséget. Hogy válaszoljak a kérdésre, ha ez nem történik meg, akkor igen, valószínűnek tartom, hogy rendszeresen oltani kell a COVID-19 ellen – már amennyiben szeretnénk enyhe lefolyást egy esetleges fertőzés kapcsán. Hasonlóan, mint az influenza elleni védőoltás esetén.

– Ilyesmire nem először van példa.

– Az emberiség történetében két olyan nagy járvány volt, melyeket teljes mértékben sikerült felszámolni: az egyik a pestis, a másik a feketehimlő. A pestis úgy tűnt el az emberek életéből, hogy viszonylag higiénés környezetet teremtettünk magunk köré, így eltűnt a patkány és a rajta élősködő patkánybolha, ami a pestis kórokozóját terjesztette. Tehát megszüntettük a vektort. A koronavírusnál is van vektor – tudjuk, hogy a macskafélék is elkapják és terjeszthetik – de alapvetően ez egy légúti fertőzés, cseppfertőzéssel terjed.

A feketehimlő ezért még jobb példa. Az ellene kifejlesztett oltás volt a történelem első oltása, Edward Jenner találta ki. A nyolcvanas évekre le lett oltva az egész emberiség, és eltűnt közülünk ez a járvány.

A vírusa a koronavírushoz hasonlóan kevésbé képes mutálódni. Ennek a tulajdonságának és a széles körben adott oltásnak köszönhető, hogy eltűnt a Földről a feketehimlő.

– Vannak kétkedők. A Facebook is jó platform arra, hogy az oltás következményeitől szenvedők – vagy nem szenvedők – információkkal vagy dezinformációkkal bombázzák egymást. Ezért vannak, akik úgy döntenek, hogy nem oltakoznak.

- Vannak, akiknek az oltással kapcsolatosan vannak kételyeik. Velük lehetne és kell is beszélni, szakmai információk érthető átadásával muszáj kampányolni. Hiszen felelős döntést az tud hozni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a döntés tárgyát illetően. A probléma az oltásellenességgel van, nem biztos, hogy velük tud egy orvos mit kezdeni. Én azt gondolom, alapvetően a vezetőinknek kell erre megoldást találni, ahogy tették ezt a gyermekkori kötelező védőoltásokkal is. Ha valaki azt mondja, hogy nem engedi beoltatni gyermekét az egyik kötelező oltással, nekünk le kell jelenteni, és annak következményei vannak. Az első oltás tekintetében, ha hosszú távban gondolkodunk, ez opció lesz, mert ahogy most élünk, hosszú távon nem tartható, akár gazdaságilag, akár az egyén szintjén.

– Meddig oltakozunk majd vajon időről időre?

– Az immunitás, ami kialakul egy fertőzés vagy egy védőoltás kapcsán, nem örök, nem biztosít élethosszig tartó védelmet.

Az, hogy hány oltásra van szükség ahhoz, hogy mondjuk ritkítsuk az oltások számát, azaz például csak egy év múlva, vagy esetleg még később kelljen a negyedik oltást beadatni – nem tudom megmondani. Ez klinikai vizsgálatoktól függ. Az viszont biztos, hogy egy vagy két oltás nem elég, mindig fog kelleni emlékeztető oltás, akárcsak a kullancs encephalitis elleni oltásnál, az influenza elleni védőoltás esetén, vagy a gyermekkori védőoltásoknál. Itt ugyanez a helyzet: a két oltás után mindenképp javasolt egy harmadik, emlékeztető oltás. A magyar szakmai álláspont szerint ez négy hónap után lehetséges. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban – nem azért, mert nem jó, hanem mert más típusú – négy hónap után mindenképpen javasolt az újraoltás. A többinél azt gondolom, a négy-hat hónapos idő tartható, de mérlegelni kell az egyéni állapotot és a körülményeket. A krónikus betegek vagy a kövér emberek például gyakrabban kerülnek súlyos állapotba.

– Vannak, akik azzal indokolják, hogy átment rajtuk a vírus, akkor minek oltakozzanak.

– A védőoltáshoz hasonlóan a fertőzésen való átesés sem véd meg élethosszig. Lásd az influenzát: egy ember élete során nem csak egyszer influenzás.

– És nem mindig lesznek ugyanolyan erősek a tünetei sem...

– Igen. Az az ember például, aki egyszer csak meghal az influenza valamilyen szövődményében, előtte is volt már influenzás...Nem az volt élete első influenzafertőzése.

Ha valaki volt már koronavírusos, és akkor egyszerű szaglás-, ízérzésvesztése volt, náthánál nem komolyabb tünetekkel, az nem jelenti azt, hogy neki az összes koronavírus-fertőzése így fog lezajlani. Igenis lehet olyan, hogy mondjuk trombózisa lehet tüdőembóliával és meghal, vagy szívinfarktusa lesz és meghal, vagy olyan mértékű, tüdőszövetet roncsoló, masszív tüdőgyulladása alakul ki, hogy annak a szövődményeibe halhat bele a kórházban, az intenzív osztályon. Ez az egyénre lebontott helyzet. Ha a társadalmi felelősségvállalás oldalát nézzük,

az is könnyedén belátható, hogy egy olyan ember, aki be van oltva, ő miután elkapta a kórokozót, a védőoltás egy náthává vagy influenzává szelídíti a COVID-fertőzést, így nem fogja annyira porlasztani, vagyis nem fog annyira köhögni.

Illetve a gyorsabb és sokkal enyhébb lefolyás miatt sokkal kisebb valószínűsége lesz annak, hogy valakinek átadja.

– Hány helységben dolgozik orvosként?

– Hét falu háziorvosa vagyok. Kétezer fő feletti a praxisom, sok a gyerek, csak a tizennyolc év alatti annyi, mint egy önálló gyerekpraxis létszáma.

– Mostanában mennyi koronavírusossal találkozott?

– Az országos átlagot leképezi a praxisom is, tehát egyre többel. Most megint ott tartunk, hogy akinek tesztet kérek, az általában pozitív. A praxisomat nagyon nagy arányban átoltottam, kb. 1200 fő be van oltva, és ha azt nézzük, hogy 600 gyereket nem is olthattam, akkor ez egy nagyon jó arány a 2000-ből.

– Gondolom, e mögött alapos edukálás állt, nem csak maguktól ömlöttek az emberek oltásért.

– Azért ebben jó sok munkánk van. Nem csak az enyém, az asszisztenseké is. Rengeteg telefon, kampány, beszélgetések. Jó, hogy kevesen vannak, akik az oltatlanság miatt veszélybe kerülhetnek. A körzetem nagy átoltottságával így a negyedik hullámban általában akkor szoktam tesztelni, ha ismert, hogy az illető nem oltott vagy ismert ilyen kontaktja, illetve, ha az illetőt a munkahelye jobban veszélyezteti, illetve ha nagyon sok a kontakt, pl. ha boltban dolgozik vagy tanár. A fertőzött tanár is találkozik gyerekkel, a tünetmentes gyerek pedig, aki mondjuk nem az én praxisomba tartozik, megfertőzheti a nem leoltott nagyszülőt. És megint megy tovább a probléma.

Ha hiszünk abban, hogy a védőoltás véd, márpedig már ez nem egy nagy hit, mert statisztikailag is kimutatható, hiszen kórházba azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy oltottak, de már eltelt a fél év és a harmadik oltásuk nincs meg - szóval ha abból indulunk ki, hogy a védőoltás megvéd bennünket a súlyos szövődményektől, akkor ez így helyes.

A háziorvos, aki ismeri a betegeit és egy közvetlen kapcsolatot épített ki a betegeivel, akkor a helyzet tisztázása megoldható egy néhány perces telefonbeszélgetéssel.

– Sokan attól tartanak, hogy az oltás utóhatásai negatív egészségügyi következményekkel járnak.

– Erről annyit tudok mondani, hogy biztosan nem jelenthetjük ki. Sok embert felölelő klinikai vizsgálatra van szükség. Mivel közel egy éve oltunk, azért vannak már az oltási reakciókkal és szövődményekkel kapcsolatosan is ismereteink. Hivatalos beszámolók is vannak ilyen oltási szövődményekről. Az én álláspontom az, hogy

az oltás mindössze azt az immunreakciót váltja ki, mint ami a fertőzés esetén is megtörténne, csak mindezt a fertőzés nélkül, és nem olyan hatványozottan erős tünetekkel. Én azt gondolom, ezek az állapotok ezért ugyanígy be tudnak következni a fertőzés miatt, csak sokkal nagyobb valószínűséggel,

hiszen akkor ott van maga a fertőzés – és lényegesen nagyobb immunreakciót okoz, hiszen milliárdszám kell vírust elpusztítania az immunrendszernek, míg az oltás esetében csak molekuláris szinten zajlanak a folyamatok. Akinek a védőoltástól bármiféle problémája kialakul, az hatványozottan veszélyeztetett, hiszen a fertőzés következtében ennél sokkal nagyobb problémája is ki tudott volna alakulni. Ezt a szakmai józan eszem és tapasztalatom miatt állítom.

Ha egy védőoltás immunreakciója ezt tudja – akkor a fertőzés okozta immunreakció hatványozottabban durvább tüneteket produkál. Ezt tudjuk is, lásd a súlyos kórházi eseteket,

illetve, amiről nem sokat szoktunk beszélni: hogy nemcsak a kórházba kerülőkkel és a halottakkal van baj, hanem a poszt-Covid-szindrómásokkal is, akik például szívbetegek lesznek, vagy mondjuk maradandó idegrendszeri károsodásuk lesz. Vagy aktív sportolók olyan mértékű szívpanaszokkal és fáradékonysággal, vagy nehézlégzéssel kezdenek szenvedni, hogy képtelenek sportolni. Ízületi panasz, endokrinológiai betegségek – ezeket mind „tudja” a vírus is. A védőoltás pont ezen egészségügyi problémák ellen véd. Akkor is kisebb a kockázat, és az oltás utáni tünetekkel még így is jobban jár az illető, mintha a fertőzéssel kapta volna meg ezek sokszorosát. Azért ugye nem mindegy, hogy egy kórállapot kialakulásának a valószínűsége mondjuk egy a millióhoz, vagy egy a tízhez?

– Vajon ez a vírus most még sokáig itt marad velünk és mindenképp találkozunk vele?

- Nem az a kérdés, hogy el fogod-e kapni, hanem az, hogy mikor, és milyen következménye lesz.

A védőoltásról azonban nem azt az embert kell megkérdezni, akinek csak elment a szaglása, és az egészen röhög. Hanem mondjuk azt, akinek meghalt a házastársa, vagy azt a kisgyereket – ilyet is ismerek -, akinek az apja, anyja belehalt a betegségbe. Ők nem biztos, hogy oltásellenesek...

Azt szoktam mondani, hogy Nemecsek Ernő édesanyja biztos, hogy antibiotikum-párti. Ha be van oltva sok ember, de nem elég, akkor a vírus ott fog terjedni, ahol tud. Ezek most per pillanat az oltatlanok, azok a beoltottak, akiknek nem megfelelő a védettségük – akik még nem kapták meg a harmadik oltást, de már fel kellene venniük – és a gyerekek. Ha már szóba került a társadalmi felelősségvállalás: ha a gyerekeket meg akarjuk védeni és nem akarjuk, hogy ez a vírus a gyerekek körében is komoly szövődményekkel járó fertőzéssé mutálódjon, akkor már csak ezért, az ő védelmükben is oltassuk be magunkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
A legveszélyesebb tévhitek az agyhártyagyulladásról: ezért nem szabad a kiütésre várni
A sötétlila, nem elhalványuló kiütés a véráramfertőzés (szepszis) kései jele, nem a betegség kezdete. Aki erre a tünetre vár, az a kritikus állapotig halogatja az életmentő orvosi segítségkérést.


Ez a betegség nem egy elhúzódó nátha, hanem egy villámgyors lefolyású vészhelyzet, ahol a késlekedés szó szerint életekbe kerülhet. A legnagyobb ellenség pedig nemcsak a kórokozó, hanem a tévhitek is, amelyek hamis biztonságérzetet keltenek.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ - CDC - nem finomkodik, amikor a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladásról és a vele járó véráramfertőzésről beszél.

Mielőtt rátérnénk a leggyakoribb félreértésekre, a legfontosabb, hogy tudd, mikor kell azonnal cselekedni.

Felnőtteknél és idősebb gyerekeknél a hirtelen fellépő magas láz, a kínzó fejfájás és a merev, mozgathatatlan tarkó klasszikus tünetegyüttese azonnali vészjelzés, amit gyakran fényérzékenység, hányinger vagy zavartság kísér.

Csecsemőknél a figyelmeztető jelek sokkal árnyaltabbak lehetnek: a baba túlzott aluszékonyságot, vigasztalhatatlan sírást, az étel elutasítását, valamint a koponyán lévő kutacs feszülését vagy elődomborodását mutathatja.

Ha ezekhez hideg végtagok, szapora légzés, erős izomfájdalom, és később sötétlila kiütések társulnak, amelyek nem halványulnak el még akkor sem, ha átlátszó tárggyal (például pohárral) enyhén megnyomjuk őket, az már a véráramban terjedő fertőzés, azaz szepszis jele lehet, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Ilyenkor Magyarországon egyetlen helyes lépés van: azonnal hívni a 112-t és egyértelműen jelezni az agyhártyagyulladás gyanúját.

Sokan gondolják, hogy ez egy tipikus gyermekbetegség, ami felnőttként már nem fenyeget. Ez az első és talán legveszélyesebb tévhit.

Bár a kisgyermekek valóban a legveszélyeztetettebb korosztály, a bakteriális agyhártyagyulladás bárkinél, bármikor lecsaphat.

Az elmúlt évek adatai ráadásul azt mutatják, hogy bizonyos kórokozótörzsek kifejezetten a 30 és 60 év közötti felnőtteket támadták.

„Bizonyos esetekben a fertőzés rendkívül gyorsan súlyosbodhat, és a beteg órákon belül meghalhat” - nyilatkozta az American Medical Association-nek Dr. Jeffrey Silvers infektológus.

A kockázat tehát nem korfüggő, a legnagyobb hiba mégis az, amikor a beteg vagy a családja egyetlen, jól ismert tünetre vár.

„Megvárom, amíg megjelenik a kiütés” – hangzik a második tévhit, ami végzetes lehet.

A jellegzetes, nem elhalványuló bőrjelenség ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, és ha megjelenik is, az gyakran már a betegség egy kései, rendkívül súlyos szakaszát jelzi.

A betegség influenzaszerű tünetekkel indulhat, de az állapot órák alatt drámaian romolhat. „Szólaljanak meg a vészcsengők, mert az agyhártyagyulladás olyan, mint a villámcsapás; sosem gondolod, hogy veled történik meg” – mondta a Meningitis Now-nak egy túlélő kislány édesanyja, aki a szülői ösztönére hallgatva kért időben segítséget.

A harmadik gyakori félreértés a védőoltásokhoz kapcsolódik. Sokan hiszik, hogy ha be vannak oltva, teljes védettséget élveznek.

A valóság az, hogy bár a vakcinák a megelőzés leghatékonyabb eszközei, nem fednek le minden egyes kórokozót és szerotípust. Az oltottság drasztikusan csökkenti a kockázatot, de nem teszi nullává.

Éppen ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor az oltási státusztól függetlenül ugyanaz a szabály érvényes: azonnali orvosi segítségkérés.

Ezzel szorosan összefügg a negyedik tévhit: a halogatás. A betegség lefolyása annyira gyors, hogy nincs idő mérlegelni vagy arra várni, hogy a tünetek maguktól enyhüljenek.

Minden egyes óra késlekedés rontja a túlélési esélyeket és növeli a maradandó károsodások, például hallásvesztés, agykárosodás vagy végtag-amputáció kockázatát.

Végül sokan tévesen ítélik meg a fertőzés terjedésének módját is.

Az ötödik tévhit szerint a betegség egy rövid, hétköznapi találkozás során is könnyen elkapható.

Ezzel szemben a leggyakoribb bakteriális kórokozó terjedéséhez jellemzően szoros és hosszan tartó kontaktus szükséges, például közös evőeszköz használata, csókolózás vagy egy háztartásban élés.

A beteggel való szoros kapcsolat esetén a hatóságok döntenek a megelőző antibiotikumos kezelés szükségességéről.

A betegség ritka, de a lefolyás brutalitása miatt a legkisebb gyanú is azonnali cselekvést követel. Ahogy a már idézett édesanya fogalmazott: „Sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha várok.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Bénító jövőkép: a pszichológus szerint a Z generáció egyre jobban szorong
A pszichológus szerint a fiatalok növekvő szorongását a tartós bizonytalanság okozza. Ez az állapot pedig motivációvesztéshez és a kapcsolatoktól való visszahúzódáshoz vezethet.


Lakhatási válság, bizonytalan gazdasági helyzet és a közösségi médiából áradó, folyamatos összehasonlítási kényszer. Egyre több Z generációs fiatal (szül.: kb. 1995–2010) szorongása mögött ezek a tényezők állnak – írja az Egészség Kalauz.

Sokan úgy érzik, hiába dolgoznak vagy terveznek, az élet klasszikus mérföldkövei, mint a saját lakás, a stabil egzisztencia vagy a családalapítás, elérhetetlen távolságba kerültek.

„A Z generáció egy olyan korban nőtt fel, ahol a gazdasági és társadalmi bizonytalanság szinte állandó háttérélmény”

– mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. A szakember szerint a fiatalok a lakhatási válsághoz hasonló társadalmi problémákat gyakran saját kudarcként élik meg.

A friss gazdasági adatok szerint a lakásbérleti piacon feszültségek vannak, Budapesten pedig tartós a drágulás. Az eladó lakások piacán sem jobb a helyzet, egy február végi összefoglaló szerint tavaly a harmadik negyedévben az éves áremelkedés reálértéken is 13 százalékos volt, és idén is további növekedés várható.

A folyamatos bizonytalanság aláássa a jövőbe vetett bizalmat, a szakember szerint pedig ennek hiánya komoly lelki következményekkel jár.

„Ha valaki úgy érzi, hogy a jövő kiszámíthatatlan vagy elérhetetlen, csökkenhet a motivációja és az önhatékonyság érzése. Ilyenkor gyakran megjelenik a halogatás vagy a passzivitás, mert a befektetett energia értelmetlennek tűnik”

– magyarázza Budavári Eszter.

Hosszabb távon az idegrendszer tartós stresszállapotba kerülhet, ami növelheti a szorongásos és depresszív zavarok kockázatát. „Ilyenkor könnyebben jelennek meg katasztrofizáló gondolatok, és kialakulhat az úgynevezett tanult tehetetlenség érzése. Vagyis az a meggyőződés, hogy hiába próbálkozunk, úgysem tudunk változtatni a helyzeten” – teszi hozzá a pszichológus. Az állapotot gyakran reménytelenség és motivációhiány kíséri.

A helyzetet tovább rontja, hogy a közösségi médiában látott idealizált életképek torz összehasonlításhoz vezetnek, ami elégedetlenséget és hiányérzetet szülhet. A párkapcsolati bizonytalanságok és a családalapítás halogatása szintén fokozhatja a magány érzését.

Figyelmeztető jel lehet a beszűkült gondolkodás, az érdeklődés elvesztése vagy a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás.

A szakértő szerint különösen veszélyes, ha önkárosító vagy öngyilkossági gondolatok jelennek meg, ilyenkor mielőbb szakemberhez kell fordulni.

A helyzettel való megküzdésben segíthet, ha különbséget teszünk aközött, mi az, amit valóban befolyásolhatunk, és mi az, ami rajtunk kívül áll. „A kis lépésekben kitűzött, reális célok segíthetnek visszaadni a kontroll élményt. Az érzések megosztása és a közösségi kapcsolatok erősítése szintén fontos védőfaktor” – javasolja Budavári Eszter. A szakember szerint a terápia abban is segíthet, hogy a fiatalok átkeretezzék a nehézségeket. „A terápia során gyakran kerül szóba, hogy az életút nem egyetlen, előre meghatározott pálya. Mindannyian más lehetőségekkel és vágyakkal rendelkezünk. Ha képesek vagyunk átkeretezni a nehézségeket, a jövőt ismét formálhatónak érezhetjük, nem pedig fenyegetésnek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Nem esztétikai kérdés a vastag hasi zsírpárna, hanem olyan probléma, ami eldöntheti a sorsodat
Ez a típusú elhízás azért nagyon veszélyes, mert a zsír egy része a hasüregben, a szervek körül halmozódik fel.


Sokan csak esztétikai problémaként tekintenek a hasi zsírra, pedig a szervezetünk ellensége.

A has körül felhalmozódó zsír, különösen az úgynevezett zsigeri zsír, komoly egészségügyi kockázatot jelent, és aktívan rombolja a szervezet működését.

Ez a zsírtípus a belső szerveket öleli körbe, beavatkozik a hormonális folyamatokba és gyulladást okoz.

A hasi elhízás azért különösen veszélyes, mert a zsír egy része a hasüregben, a szervek körül halmozódik fel. Egy szakértő szerint ez a zsírszövet hormonálisan aktív, vagyis olyan anyagokat termel, amelyek hatással vannak az anyagcserére és a gyulladásos folyamatokra. Emiatt a hasi elhízás sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint amikor a zsír más testtájakon, például a csípőn vagy a combon gyűlik össze.

A hasi zsír egyik legkomolyabb következménye, hogy nagy mértékben növeli a szív- és érrendszeri betegségek esélyét. Szoros összefüggésbe hozható a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel és az érelmeszesedéssel.

Ezek a tényezők együtt jelentősen megnövelhetik a szívroham és a stroke kockázatát.

A zsigeri zsír emellett hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, ami a 2-es típusú cukorbetegség előszobájának számít.

Ilyenkor a szervezet sejtjei kevésbé reagálnak az inzulinra, így a vércukorszint megemelkedik.

Ez a zsírréteg folyamatosan olyan gyulladáskeltő anyagokat bocsát ki, amelyek alacsony szintű, krónikus gyulladást tartanak fenn a szervezetben.

A hasi elhízás a hormonháztartást is felboríthatja. Férfiaknál csökkenhet a tesztoszteronszint, nőknél pedig felborulhat az ösztrogén egyensúlya, ami a közérzetre és a további súlygyarapodásra is hatással lehet. A szakértők egy egyszerű módszert javasolnak a kockázat felmérésére – írja a Harvard Health.

A derékkörfogat mérése kulcsfontosságú. Általában nőknél 80–88 centiméter felett, férfiaknál pedig 94–102 centiméter felett már fokozott kockázatról beszélnek a specialisták.

Fontos azonban, hogy nemcsak a fenti számok számítanak, hanem az általános életmód és egészségi állapot is.

A hasi zsír tehát nem csupán esztétikai kérdés. Aktív, a szervezetet folyamatosan terhelő tényező, és csökkentése kulcsfontosságú a súlyos betegségek megelőzésében.

Via International Diabetes Federation


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
A 100 éves Dick Van Dyke szerint ez a hosszú élet titka, és a tudomány is igazolja
A Mary Poppins sztárjának igaza lehet, egy apácákon végzett kutatás is kimutatta a kapcsolatot. Az optimisták akár 10-15 százalékkal is tovább élhetnek, mint pesszimista társaik.


Dick Van Dyke, a legendás amerikai színész és komikus, olyan klasszikusok sztárja, mint a Mary Poppins és a Csodakocsi, december 13-án töltötte be a 100. életévét. A közkedvelt színész figyelemre méltó hosszú életét a pozitív életszemléletének és annak tulajdonítja, hogy sosem haragszik.

Bár a hosszú élet természetesen számos tényezőn múlik – beleértve a genetikát és az életmódot –, Van Dyke állításaiban van némi igazság.

Számos tanulmány kimutatta, hogy az alacsony stressz-szint, valamint a pozitív, optimista szemléletmód összefüggésben áll a hosszú élettel.

2022-ben egy körülbelül 160 000, különböző etnikai hátterű nőt vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az optimistábbnak vallott résztvevők nagyobb valószínűséggel élték meg a 90 éves kort a pesszimistákhoz képest.

Ezen eredmények egyik lehetséges magyarázata a harag szívünkre gyakorolt hatásaiban rejlik.

Úgy tűnik, hogy a pozitívabb vagy optimistább életszemléletű emberek jobban kezelik vagy kontrollálják a haragjukat. Ez lényeges, mivel a düh számos jelentős hatást gyakorolhat a szervezetre.

A harag adrenalin és kortizol – a test elsődleges stresszhormonjai – felszabadulását váltja ki, különösen a férfiaknál. Még a rövid dühkitörések is a kardiovaszkuláris egészség romlásához vezethetnek.

A krónikus stressz és harag okozta többletterhelés a keringési rendszeren összefüggésbe hozható olyan állapotok kialakulásának fokozott kockázatával, mint a szívbetegség, a sztrók és a 2-es típusú cukorbetegség.

Ezek a betegségek felelősek a korai halálozások nagyjából 75%-áért. Bár nem a stressz és a harag az egyetlen okuk, jelentősen hozzájárulnak kialakulásukhoz.

Így amikor Dick Van Dyke azt mondja, hogy nem lesz dühös, az valóban a hosszú élete egyik titka lehet.

A jobb haragkezelés, például meditációval közvetlenül támogathatja a hosszabb életet.

Ehhez társul az a tény is, hogy az optimisták nagyobb valószínűséggel folytatnak egészséges szokásokat, például rendszeres testmozgást vagy egészséges táplálkozást, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésével tovább javítja az egészséget. Még maga Dick Van Dyke is igyekszik hetente legalább háromszor edzeni.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET: