HÍREK
A Rovatból

Súlyos forgatókönyvet vázolt a volt nemzetbiztonsági főtiszt: a kormány elhalaszthatja a választást

Buda Péter arról beszélt, hogy a Török Áramlat gázvezeték közelében talált robbanószerek ügye egy előre megtervezett, „hamis zászlós” művelet lehet.


Húsvétvasárnap robbanóanyagot találtak a Török Áramlat gázvezeték vajdasági szakaszánál, másnap egy volt nemzetbiztonsági főtiszt már két lehetséges „hamis zászlós” forgatókönyvet vázolt fel – az egyik akár a választás elhalasztásáig is elvezethet. A kormány közben szabotázsakcióról beszél és katonai védelmet rendelt el, a történet pedig egy héttel a választások előtt a kampány középpontjába került.

Az események vasárnap reggel kezdődtek, amikor a szerb hatóságok katonai és rendőri erőket vezényeltek a magyar határ közelében fekvő Magyarkanizsa és Oromhegyes területére. A Török Áramlat közelében két fekete hátizsákban nagyjából négy kilogrammnyi robbanóanyagot és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.

A hírre Orbán Viktor telefonon egyeztetett Aleksandar Vučić szerb elnökkel, majd közölte: „a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak.”

A miniszterelnök délutánra összehívta a Védelmi Tanácsot, az ülés után pedig elrendelték a gázvezeték hazai szakaszának megerősített katonai ellenőrzését és védelmét.

Orbán Viktor szerint a vajdasági szakaszon szabotázsakciót készítettek elő.

„Ukrajna évek óta azon dolgozik, hogy Európát elvágja az orosz energiától” – tette hozzá a miniszterelnök.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén arról beszélt, hogy az eset az Északi Áramlat felrobbantásának és a Barátság kőolajvezeték „elzárásának” sormintájába illeszkedik.

A szerb hatóságok közlése némileg árnyalja a képet. Đuro Jovanić, a szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatója elmondta, hogy amerikai gyártmányú robbanószert, detonátorokat és egyéb eszközöket találtak. Ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, melyek szerint ukrán robbanószer került volna elő.

„Vannak, akik azt állítják, hogy ukrán robbanószert találtak, és megvádolják az ukránokat az elterelő művelet megszervezésével, de »ez nem igaz, ez nincs így«” – jelentette ki.

A szerbek egy olyan embert keresnek, aki állítólag egy migránscsoport tagjaként próbálta végrehajtani a szabotázsakciót.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője határozottan visszautasította a próbálkozásokat, amelyekkel Ukrajnát próbálják összekötni az esettel. Kijev szerint a legnagyobb valószínűséggel egy orosz hamis zászlós műveletről van szó, ami a magyar választásokba való nagymértékű moszkvai beavatkozás része. Az orosz külügyi szóvivő ezzel szemben arról beszélt, hogy Magyarországot meg akarják fosztani a szuverenitásától, egyrészt a választásokba való beavatkozással, másrészt az energiaforrásokhoz való észszerű áron történő hozzájutás akadályozásával.

Hétfőn Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt a 24.hu-nak adott interjújában új megvilágításba helyezte a történteket. Szerinte minden hasonló műveletnél az az alapkérdés, hogy kinek áll az érdekében. Úgy véli, Ukrajna érintettsége kizárható, mert semmiképpen nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, amellyel a politikai ellenfelüknek számító magyar kormány esélyeit segítik a választás előtt.

Buda Péter szerint bizonyos körökben már február óta lehetett hallani arról, hogy egy ilyen merénylet a Vajdaságban, nagyjából húsvétra időzítve következik majd be. Két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az egyik szerint a kormány az üggyel az ellenzék ellen akarja fordítani a közvéleményt, az elkövetőként beállított Ukrajnával szembeni ellenszenvet rávetítve a politikai ellenfelekre.

A másik forgatókönyv szerinte akkor valósulhat meg, ha a kormány mérései szerint a választókat már nem tudják átfordítani. Ebben az esetben a választást is elhalaszthatják az alacsony gáztartalékokra és a közellátás veszélyeztetésére hivatkozva.

A volt főtiszt azt is megjegyezte, hogy ha valóban komoly műveleti tervezést igénylő merényletkísérlet történt volna, a miniszterelnöknek nem lett volna ideje a Citadella átadásán részt venni.

Az ellenzéki oldal és több független szakértő már a kezdetektől egy megrendezett akcióról beszélt. Rácz András Oroszország-szakértő két nappal az események előtt egy fiktív forgatókönyvet vázolt fel, ami kísértetiesen hasonlított a vasárnap történtekre, Panyi Szabolcs újságíró pedig arról írt, hogy kormányzati forrásokból már hetekkel korábban hallott egy ilyen akció tervéről.

A kormány már február végén rendeletet hozott a kritikus energetikai létesítmények megerősített katonai védelméről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.


Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.

„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.

A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.

„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.

A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.

A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.

A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.

Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az Aranykonvoj-nyomozás fordulatai miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A HVG szerint a háttérben az ukrán aranykonvoj-ügy nyomozásának rendjéről folytatott éles szakmai vita áll a Legfőbb Ügyészséggel.


Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, miután éles szakmai vita alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között az ukrán aranykonvoj ügyében jogtalan fogvatartás gyanúja miatt folytatott nyomozásáról – értesült a HVG.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a lemondáshoz vezető vita a nyomozás ütemezéséről és a lehetséges felelősök kihallgatásának sorrendjéről robbant ki, miután a vizsgálat már eljutott egy olyan pontra, ahol magas beosztású személyekkel szemben is felmerülhet gyanú.

„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – áll a hivatalos közleményben.

A Legfőbb Ügyészség közleményében azt is jelezte, hogy a legfőbb ügyész írásos utasításba adta a nyomozóknak az ügy minden szálának kivizsgálását, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Azt is írták, hogy „a kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani”.

A vita miatt a Legfőbb Ügyész elvette az ügy vizsgálatát Fürcht Páléktól, aki ezután nyújtotta be lemondását. Ez fél év múlva lép hatályba. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Fürcht Pálnak felajánlottak egy ügyészi pozíciót a nyomozás felügyeleti területen.

A HVG információi szerint az Ügyészségen belüli feszültséget több tényező okozta, például hogy a rajtaütésre a legmagasabb kormányzati szintekről érkezhetett engedély, és ezzel sokkal kényesebbé vált, mint bármi, amiben a KNYF nyomoz. Ráadásul érintett lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal is.

„A titkosszolgálatok elvileg nem befolyásolhatják az igazságszolgáltatást titkosszolgálati eszközökkel, márpedig ebben az ügyben – hasonlóan a néhány hónappal korábbi Gundalf- és Buddha-ügyhöz – az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) aktívan szerepet játszott” - jegyzi meg a lap.

Megemlítik saját információik alapján, hogy az ügyben tanúként kihallgatott egyik NAV-os vezető atipikus eljárásról beszélt, kiemelve, hogy a rajtaütés előtti napon kaptak csak az akcióra utasítást. A vallomás szerint hiába javasolták az ukrán konzul értesítését, az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlévő munkatársa ezt nem tartotta szerencsésnek. A NAV munkatársai megdöbbentőnek találták az ukrán pénzszállítókkal szembeni bánásmódot is, hogy bilincset és csuklyát húztak rájuk.

„Megdöbbentett ez az egész látvány, a saját eljárásainkban a gyanúsítottakkal sem szoktunk így bánni” – idézte a hvg a pénzügyőr vallomását.

Amikor elengedték volna az ukránokat, de egy telefonon bejelentkező államtitkár ezt a vallomás szerint megakadályozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk