Súlyos a helyzet: tavaly recesszióban zárt magyar gazdaság, 2020 után ismét visszaesett a GDP
GDP[/caption]
A Központi Statisztikai Hivatal(KSH) igen aggasztó adatokat közölt szerdán. Magyarország bruttó hazai terméke 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye szintén nem változott - írja a Blikk a 444.hu cikke alpján
2023-ban a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől - közölte a KSH. A friss GDP-adat meglehetősen rossznak számít az előzetes várakozások fényében és a számok alapján kijelenthető, hogy a tavalyi évben zsugorodott a magyar gazdaság és 2020 után ismét recesszióban töltötte az évet.
A 444 cikke szerint az elemzők arra számítottak, hogy az utolsó negyedévben, ha az előzőnél lassabb tempóban is, de bővül a magyar gazdaság, és átlagosan 0,4 százalékos növekedést vártak az előző negyedévhez képest. A KSH adataiból az egyetlen biztató érték, hogy az előző év utolsó negyedévéhez képest növekedett (0,4 százalékkal) a gazdaság, mivel a harmadik negyedévben még ez a mutató is negatívban volt, viszont még ez az adat is elmarad az előzetes várakozásoktól.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy
A német gazdaság ugyanis recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált, és ez kihatott a hazai ipar teljesítményére, azon belül is az export és a külkereskedelem visszaesésére.
A magyar GDP-adatokat negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. Ilyen volt a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Gyármentő Program is, amely egyrészt hozzájárult a hitelpiac befagyásának elkerüléséhez és a zöld átálláshoz, másrészt például a kamatstoppal, illetve a SZÉP-kártya kedvezményes keretének megemelésével jelentős lakossági keresletet is generált.
Nem így látja viszont az elmező
Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter értékelése szerint az év végi kiábrándító ipari termelés adatok alapján lényegében borítékolható volt a gyenge negyedik negyedéves növekedés, azonban a ma reggeli adatközlés még a visszafogott elemzői konszenzustól is elmaradt. Hozzátette, a most megjelent GDP-statisztika megerősíti azt a várakozásukat, hogy a tavalyi recessziós környezetből nehéz és viszonylag lassú lesz a kilábalás.
Úgy véli, ez növelheti a nyomást a jegybankon, hogy nagyobb ütemű kamatcsökkentésekkel segítse a gazdaságot, és ennek most már megágyazott az inflációs adat is. Amennyiben újra a nagyobb kamatvágások irányába lendül az inga a Monetáris Tanácson belül, az pozitív lehet a kötvénybefektetőknek, ám egyúttal újra növelheti a volatilitást a forint piacán – jegyzi meg.
Via Blikk
