HÍREK
A Rovatból

Sulyok Tamás az egészségügy privatizációjában is részt vett volna – amíg le nem állították azt

Az első Orbán-kormány idején, 2001-ben Szegeden egy magáncéggel együtt privatizálták volna a helyi egészségügyi rendszert.


A szegedi egészségügyi rendszer tervezett privatizációjában is fontos szerepet vállalt a megválasztott köztársasági elnök, Sulyok Tamás – írja az RTL.hu.

Ő vezette ugyanis a Szegedi Egészségügyi Intézményfejlesztő Közalapítványt. Működésükhöz az önkormányzattól is kaptak támogatást.

Ez volt az a szervezet, amely egy magáncéggel együtt privatizálta volna a szegedi egészségügyi ellátórendszert.

Ezt tervezték a város akkori fideszes polgármesterével együtt. „A Fidesz szegedi polgármestere karöltve Sulyok Tamással az egész szegedi közegészségügyet szerette volna egy alapítványba betolni. Megelőzték korukat, azt is mondhatnám” – mondta el a Híradónak Ujhelyi István, volt MSZP-s politikus, EP-képviselő.

„Sulyok Tamás végig, következetesen a Fidesz egyik háttérembere volt. Azt pedig, hogy az önkormányzatnak jogi tanácsokat adó ügyvédi iroda vezetője, névadója, közben pedig egy közalapítvány élén próbálja privatizálni a polgármesterrel együtt a szegedi egészségügyet, ez erkölcsileg önmagáért beszél” – tette hozzá.

A Sulyok Tamás közreműködésével tervezett szegedi egészségügyi privatizációból végül nem lett semmi. Az első Orbán-kormány akkori egészségügyi minisztere végül leállíttatta a privatizációt, miután nagy ellenállásba ütközött az orvosi kamara és a szakszervezetek részéről is. A Fidesz pedig azóta kategorikusan elveti az egészségügy magánosításának kérdését.

Sulyok Tamás köztársasági elnöki bemutatkozó beszédében hétfőn a Parlamentben úgy fogalmazott: „A szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak figyelmemre és támogatásomra.”

Ahogy arról korábban is írtunk, az új államfő a 90-es évek elején tulajdonosa volt egy MLM-cégnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Késhetnek a fizetések: leálltak a nagy összegű átutalások a magyar bankrendszerben
Május 4. egy jellemző bérfizetési nap, a rendszerszintű hiba miatt azonban sok munkavállaló nem kapja meg időben a pénzét. Az egyik bank már figyelmeztetést adott ki, amelyben külső szolgáltatói hibára hivatkoznak az azonnali rendszeren kívüli utalásoknál.


Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.

A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:

„Hangsúlyozzuk, hogy az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek.”

A helyzetet különösen kritikussá teszi, hogy május 4. egy jellemző bérfizetési nap, így sok munkavállaló tapasztalhatja, hogy nem érkezett meg a fizetése.

A fennakadás miatt azonban jó eséllyel nem a munkáltatóval van a gond, hanem a pénz akadt el a bankközi elszámolási rendszerben.

A jelenlegi probléma a magyar átutalásokat kezelő rendszerek közül azokat érinti, amelyek a nagyobb tételeket dolgozzák fel. Míg a magánszemélyek által leggyakrabban használt, 20 millió forint alatti utalásokra kialakított Azonnali Fizetési Rendszer zavartalanul működik, a nagyobb vállalatok és pénzügyi intézmények által használt InterGiro1 és InterGiro2 rendszerekben akadhatnak el a tranzakciók. Előbbi az éjszakai, utóbbi a napközbeni, ciklikus elszámolásért felelős.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: így vették át a megbízólevelüket az új országgyűlési képviselők
A választáson győztes Tisza Párt leendő kormánytagjai és a Fidesz ellenzéki politikusai is átvették megbízólevelüket. Galériában mutatjuk a képeket a hétfői mandátumátadóról.


Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között, az Országház kupolatermében vették át megbízólevelüket az országos listáról bejutó képviselők. A Tisza Párt leendő miniszterei mellett ott voltak a Fidesz politikusai is, de már ellenzéki szerepben sorakoztak fel a ceremónián.

Az esemény a legtöbb taggal bíró frakció, a Tisza Párt képviselőivel indult: elsőként Kapitány István, a leendő gazdaságfejlesztési és energetikai miniszter, majd őt követve Orbán Anita, a jövendőbeli külügyminiszter vette át okmányát.

A mandátumátadón átvette megbízólevelét Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter, Kármán András, a pénzügyminiszteri poszt várományosa, valamint Melléthei-Barna Márton is, aki az igazságügyi tárcát vezetheti.

Az eseményen részt vett Forsthoffer Ágnes is, akit a Tisza Párt az Országgyűlés elnökének jelölt. Ő egyéni mandátumot szerzett, így megbízólevelét már korábban átvette.

Az ellenzékbe került Fidesz képviselőcsoportjából Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter és Orbán Balázs, Orbán Viktor távozó kormányfő politikai igazgatója is átvette a mandátumát. A fővárosi ellenzékből az Országgyűlésbe átülő Szentkirályi Alexandra szintén felvette megbízólevelét.

Kocsis Máté (Fidesz), Szijjártó Péter (Fidesz), Lázár János (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP), Latorcai Csaba (KDNP) és Budai Gyula (Fidesz) később teszi ezt meg – írja a 24.hu.

Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a megbízólevelek átadása előtt emlékeztetett rá, hogy az április 12-én lezajlott országgyűlési választás eredménye május 1-jén emelkedett jogerőre. Az NVB pedig öt napon belül köteles átadni a listán mandátumot szerzett országgyűlési képviselők mandátumát. A választási eredmény szerint a Tisza Pártnak 45, a Fidesz-KDNP pártszövetségnek 42, a Mi Hazánk Mozgalomnak 6 listás mandátuma lett.

A listás képviselők megbízóleveleinek átadása után az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésére készülhetnek a pártok. Ott tesznek esküt a képviselők, és ott választják meg a Ház tisztségviselőit is.

Képgaléria: A megbízólevelek átadása


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Tiltakozom az egész eljárás ellen” – Iványi Gábor a vád visszavonását kérte a bíróságon
Vallomást tett a bíróságon Iványi Gábor a négy évvel ezelőtti NAV-razzia közben történt dulakodás ügyében. A lelkész szerint koncepciós eljárás zajlik.


„Nem tudok mást mondani, mint hogy én az egész eljárás ellen tiltakozom, és a vád visszavonását javaslom, és kérem az ügyészségtől” – kezdte vallomását hétfőn a bíróságon Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze.

A per azután indult, hogy az ügyészség vádat emelt a lelkész és hat támogatója ellen a közösség Dankó utcai székhelyén négy évvel ezelőtt tartott NAV-os házkutatás közben kialakult dulakodás miatt. Iványit a vád szerint a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoport vezetésének bűntettével vádolják.

A lelkész a tárgyaláson vitatta az eljárás létjogosultságát a hvg.hu tudósítása szerint. Felhívta a figyelmet, hogy míg a vád alapját képező nyomakodásban szerinte körülbelül százan vettek részt, az ügyészség kizárólag ellenzéki politikusok és aktivisták ellen emelt vádat.

Iványi elmondta, hogy a NAV emberei a házkutatási parancsot csak késő délután mutatták be neki, és nem abba a helyiségbe mentek be, ahol az adóügyhöz kapcsolódó iratokat előre elkülönítve tárolták.

Ehelyett más irodákból mintegy 30 darab 150 literes szemeteszsáknyi iratot vittek el, amelyekből állítása szerint évek múltán sem kaptak vissza semmit.

A dulakodásról azt mondta, az intézkedők akadályozták meg, hogy felmenjen az irodájába. Elismerte, hogy nem egyedül közeledett, de állította, támogatóit sem nem bátorította, sem nem próbálta visszatartani.

A tárgyaláson szintén meghallgatott Donáth Anna, volt európai parlamenti képviselő politikai motivációról beszélt. Megtagadta a válaszadást az ügyészség kérdéseire, de a bírónak elmondta, hogy szerinte az ellene emelt vád az ellenzéki politikus kritikus tevékenységének megakadályozását célozta.

Donáth Anna kijelentette: „A legerőszakosabb mozdulat, amit tettem, az a képviselői igazolványom felmutatása volt”.

A politikus szintén megerősítette, hogy a házkutatási parancsot csak késő délután mutatták be, és úgy emlékezett, Iványi Gábor inkább csitította a tömeget.

Herényi Károly volt politikus írásban benyújtott vallomásában az „orbáni hatalom bosszújának” nevezte a MET elleni eljárást, a dulakodást pedig Iványi Gábor fizikai megtámasztásaként magyarázta.

Az ügyészség képviselője a tárgyaláson visszautasította, hogy a büntetőügynek politikai motivációja lenne. Szerinte a dulakodásról készült felvételek láttán nem is volt más lehetőségük, mint vádat emelni, és a vádat a védelem kérése ellenére sem vonták vissza.

A per februári előkészítő ülésén Iványi Gábor és a többi vádlott is tagadta a bűnösségét, elutasítva az ügyészség beismerés esetére tett, két év felfüggesztett szabadságvesztésről szóló indítványát.

Iványi a mostani tárgyaláson ismét összekapcsolta az eseményeket azzal, hogy a MET 1981-ben kapott egyházi státuszát 2011-ben vonták meg, és szerinte a kormányzat 2010 után folyamatosan igyekezett ellehetetleníteni a szervezet működését.

A bíróságnak a bizonyítási eljárás során kell majd eldöntenie, hogy a vádlottak szándékosan, csoportosan és erőszakosan léptek-e fel a hatóság embereivel szemben, vagy a védelem álláspontja az erősebb, miszerint a házkutatás jogszerűsége is megkérdőjelezhető, erőszak pedig nem történt. A tárgyalás a jövő héten a további vádlottak meghallgatásával folytatódik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bejelentette, kiket javasol a TISZA Párt az Országgyűlés alelnöki posztjára
Három jelöltje van a TISZA Pártnak, egy ügyvéd, egy tanár és egy jogász. A neveket Magyar Péter osztotta meg a közösségi oldalán.


Magyar Péter hétfő délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a TISZA Párt kiket jelöl az Országgyűlés alelnöki posztjára. A leendő miniszterelnök azt írta:

"A TISZA három alelnököt jelöl a Magyar Országgyűlésbe:

Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó ügyvédet;

Kőszegi Krisztián földrajz-történelem szakos tanárt;

dr. Rák Richárd jogászt, aki egyben a Törvényalkotási Bizottság elnöke is lesz".

Majd a végén még hozzátette: "ui.: Richárd éppen egy egyeztetésen ül, ezért nincs a képen".

Az ellenzéki pártok már korábban ismertették javaslataikat: a Fidesz Vitályos Esztert, a KDNP Latorcai Csabát, a Mi Hazánk Mozgalom pedig ismét Dúró Dórát javasolja a tisztségre.

Az új Országgyűlés szombaton tartja alakuló ülését, ahol a képviselők szavaznak a tisztségviselőkről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk