HÍREK
A Rovatból

Sóskút polgármestere az akkumulátorbontóról: „Nem kellett ez a púp a hátunkra”

Kőnig Ferenc sok egyéb mellett arról is beszélt, hogy ő nem hívta az Andradát a faluba, de mindegy is, mert ha a kormány eldöntötte, úgyis jönni fognak. Szerinte a tiltakozóknak magasabb szinten kellene a felelősöket keresni.


Hosszú interjút adott az RTL-nek Kőnig Ferenc, Sóskút polgármestere. A település az elmúlt időszakban azért került be a hírekbe, mert a helyiek komoly tiltakozásba kezdtek az oda tervezett akkumulátorbontó miatt. A beruházást korábban szintén tiltakozás miatt kellett Alsózsolcáról a Pest megyei közsgébe vinni.

Kőnig a csatornának elmondta, hogy hiába a civilek és az ellenzéki pártok tiltakozása, a kormány már eldöntötte, hogy odaviszi a vállalkozást, ez ellen nem tudnak mit tenni. Mesélt arról is, milyen körülmények között keresték meg. „Csörgött a telefon, a HIPA-ból [Nemzeti Befektetési Ügynökségből - a szerk.] a vezérigazgató úr keresett, hogy menjek be. Bementem, tájékoztattak, hogy idejön ez a cég, és azt kérték, hogy másnap délre hívjam össze a képviselő-testületet. Összehívtam, idejött az Andrada, pr-osok, és egy kétórás bemutatkozást tartottak vetítéssel, mindennel”. Mint mondja, a tájékoztató végén a „a pr-osok megnyomták a gombot azzal, hogy [...] az Andrada Sóskútra jön”.

Beszélt arról is, hogy ő nem tud a kormány akarata ellen menni, „igen, kész helyzet elé állít engem a kormány” – fogalmazott, de szerinte ezzel nem csak ő van így, hanem más helyek is, ahol akkumulátorgyártással foglalkozó üzemet építenek.

„Mert a kormány nem engedheti meg magának, hogy itt népszavazások legyenek, mert valakinek biztos problémája lenne mindennel. Ettől a pillanattól kezdve nem tudna a kormány semmit Magyarországra hozni. Mert nem. Ezt nem engedi meg a kormány”

– fogalmazott Kőnig Ferenc. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben mindenképpen az állam dönt. „Az államnak van egy beruházási gondolata, egy országfejlesztő gondolata. Hogy az egy akkumulátorgyárban teljesül ki vagy egy autógyárban, azt ők döntik el fönt.”

Arra a kérdésre, hogy kell-e ekkora mértékű beruházás a községbe, a polgármester úgy fogalmazott:

„Nemsokára tájékoztatjuk a lakosokat, hogy – ahogy az alpolgármester mondja – nem kellett ez a púp a hátunkra”.

Szerinte: „Ez az ipari park jelenleg annyi munkahelyet ad, hogy a csecsemőket és aggastyánokat beleszámolva is több, mint amennyi lakosunk van. Tehát nekünk ez nem kell.”

Sóskúton nem 2, hanem csak 1,5 százalék az iparűzési adó, a cégek pedig kedvezményeket is kapnak. Ennek ellenére szerinte nincs szükségük az szlovén cégre a faluban. Beszélt arról is, hogy Sóskúton van már egy gyár, ami több mint 800 munkással dolgozik, és a területükön szállodaszerű telepen – tudomása szerint – maláj vendégmunkások laknak.

Kőnig szerint népszavazás a beruházásról egy hónapon belül nem valósítható meg. „Azt mondom, másfél-két hónap alatt valószínűleg lezajlik. De akkor még az ország is beleszólhat” – mondta a polgármester, utalva a közelgő uniós és helyi választásokra. Hogy erről ki dönthet, arról annyit mondott: „Fönt, a jó Isten alatt közvetlenül.” Ugyanakkor azt is gondolja, hogy a népszavazásnak nincsen semmilyen tétje. „Nézze, itt a tombolók ezt kérik, hát legyen. Meg is gyorsítjuk. Ennek a népszavazásnak bármi a végeredménye, a kormány eldöntötte. Helyi népszavazást csak a képviselő-testület hatáskörébe tartozó dologról lehet tartani” – fogalmazott.

„A tiltakozók eltévesztették a címet. Bem tér, vagy fenn a Vár. Ott lehet, ott döntenek. Ott döntöttek erről. Nem a helyi képviselő testület, és nem König Ferenc. Én senkit nem hívtam ide”

– tette hozzá.

Kőnig Ferenc közölte: ha nem kész tények elé állították volna, hanem megkérdezik, hogy Sóskút akarja-e az Andrada gyárát a településen, akkor azt válaszolta volna, hogy nem. A gödi gyár példáján bemutatva elmondta: „Ez a gyár idejöhet, és bármennyi gyár idejöhet, ha a kormány úgy dönt. És itt a probléma, hogy bármit döntünk bármiről, a kormány ezt bármikor átírhatja, mert azt mondja, hogy ezen a helyrajzi számon ez egy kiemelt beruházási terület, és ettől a pillanattól kezdve senkinek semmi köze hozzá, és népszavazást sem lehet kezdeményezni a kormánydöntés ellen.”

Szerinte a kormány úgy is dönthet, mint Gödön, hogy elveszi az iparűzési adót a településtől, ami egyenlő volna a halálos ítélettel.

„Hát erről akartuk tájékoztatni a lakosokat. Hogy négy liter víz meg a pánikkeltés meg minden miatt kockáztatjuk a jövőnket? Itt a lakosok nyomják meg a gombot. Melyik gombot nyomják meg? Sóskút halálos ítéletét?”

– fogalmazott Kőnig Ferenc.

Az RTL teljes interjúja Sóskút polgármesterével

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Titkos alku születhetett Orbán és Putyin között: magyar kézbe kerülhetnek a szankcionált orosz olajcégek érdekeltségei
Szerbia, Bulgária és Románia is érintett lehet a gigantikus üzletben. A lépést az amerikai szankciók és a szerb olajellátás összeomlása kényszerítette ki.


„Ezt a munkát csendben, különösebb nyilvánosság nélkül kell elvégezni” – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a Pervij Kanal állami tévécsatornának, miután megerősítette, hogy a Kremlben tárgyaltak a szankciókkal sújtott orosz olajcégek egyes külföldi érdekeltségeinek magyar kézbe adásáról. A téma Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök november 28-i, közel négyórás moszkvai találkozóján került napirendre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalás után egy videóüzenetben jelentette be: „Megvan, amiért jöttünk… Magyarország energiaellátásának biztonsága garantálva van.” Hozzátette, Oroszország a szerződéseknek megfelelően, időben szállítja a kőolajat a Barátság vezetéken és a földgázt a Török Áramlaton keresztül.

Elemzők szerint azonban önmagában emiatt felesleges lett volna Moszkvába utazni, hiszen a hosszú távú szerződések amúgy is garantálták a szállítást. Így hamar elindultak a találgatások, mi lehetett az út valódi célja. Erről lebbenthette fel a fátylat az orosz miniszterelnök-helyettes nyilatkozata, amit a magyar fél egyáltalán nem kommunikált.

A potenciális magyar felvásárlások célkeresztjében két nagyvállalat regionális eszközei állhatnak. Az egyik a szerb Naftna Industrija Srbije, amelynek többségi tulajdonosa a Gazprom Nyeft.

A cég pancsovai finomítója kritikus helyzetbe került, miután a horvát JANAF olajvezeték-üzemeltető az amerikai korlátozásokra hivatkozva leállította a kőolajszállítást.

A másik érintett vállalat a Lukoil, amelyet Washington októberben vett szankciós listára, amire a cég bejelentette, hogy megválik teljes nemzetközi portfóliójától, beleértve a bulgáriai és romániai finomítóit, valamint kiterjedt kúthálózatát.

A magyar kormány már a moszkvai út előtt utalt rá, hogy Szerbia segítségér siet. Orbán Viktor ottani látogatáson csütörtökön kijelentette, hogy ha a szerbek úgy döntenek, „Magyarország készen áll” arra, hogy szerepet vállaljon a pancsovai finomító működtetésében. A MOL eközben megkezdte a Szerbia felé irányuló olajszállítások növelését, hogy ellensúlyozza az amerikai szankciók miatt kieső importot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kabátban rendelnek az orvosok, hazaküldik a betegeket a fűtetlen budapesti kórházból
Az ambulancián 16, a mosdóban mindössze 7 fok van, a fűtéskimaradás pedig már a második hete tart. A kórház vezetése most azt kérte a dolgozóktól, inkább vegyék ki a szabadságukat.


Kabátban rendelnek az orvosok, a betegek a hideg folyosón várakoznak: immár második hete nincs fűtés a Budai Irgalmasrendi Kórház több épületében.

A kórház dolgozói szerint az ambulancián 16 fokot, a nőgyógyászat mosdójában pedig mindössze hét fokot mérnek,

írja a 444. A fekvőbeteg-ellátás több osztályon gyakorlatilag leállt, a pácienseket már november 21-én, pénteken elkezdték hazaküldeni. A krónikus osztályról nem küldhették haza a betegeket; a többnyire rossz állapotú embereket máshová szállították át. Úgy tudni, a fűtés a december 1-jei héten sem áll majd helyre.

Egy orvos a helyzetet így vázolta:

„Az összesen több mint nyolcvan ággyal működő két reuma és két rehab osztályon már csak négy-öt fekvőbeteg maradt, a többieket elküldték.

Sok izületi beteg van itt, őket a hideg különösen rosszul érintené. Vannak halasztható fizioterápiás kezelések, de rossz állapotú fekvőbetegek is voltak. Az immunbetegeknél különösen fontos lehet, hogy időben hozzájussanak a citosztatikus kezelésekhez.”

A kialakult helyzet miatt a kórház vezetése több osztályon is azt kérte a dolgozóktól, hogy vegyék ki a maradék szabadnapjaikat.

Egy dolgozó szerint „azt már tudjuk, hogy fűtés a jövő héten sem várható, szerdán pedig jött egy köremail arról, hogy aki tudja, inkább vegye ki a még bent lévő szabadságát. Ez alapján ebben az évben már kevesebb orvos lesz az érintett osztályokon, pedig a szakdolgozóhiány már korábban is nagy volt, ami már helyenként nehezítette az ellátást.”

A probléma november 20-án kezdődött az Árpád fejedelem úti épületben. Az intézmény főigazgatója november 24-én még arról tájékoztatott, hogy a hibát megtalálták és cserélik a korrodálódott csöveket, a helyzet azonban azóta sem oldódott meg.

Belső információk szerint a dolgozók egymásnak ellentmondó üzeneteket kaptak a javításról, ami után a rendszerben ismét nyomásesést tapasztaltak. A kórházban attól tartottak, hogy az elektromos hálózat nem bírná el a hősugárzók tömeges használatát, ezért csak azokban a kórtermekben tudtak fűteni, ahol van légkondicionáló.

A Betegápoló Irgalmasrend által fenntartott, mintegy 484 ágyas kórházban 2021-ben több mint 20 milliárd forintból új szárnyat építettek és részleges felújítást is végeztek, a hetvenes évekbeli tömbök korszerűsítése azonban elmaradt.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Magyar Péterék nagygyűléséről: Miért kell elrontani a másik hétvégéjét?
A miniszterelnököt a DPK nyíregyházi rendezvénye után kérdezték a Tisza Párt gyűléséről. Orbán röviden válaszolt a riporternek.


A Digitális Polgári Körök nyíregyházi találkozóján Orbán Viktort arról is megkérdezték, mit gondol arról, hogy a Tisza Párt szintén Nyíregyházán, nyílt körben tart gyűlést.

„Jól akarjuk magunkat érezni, tulajdonképpen egy jó hétvégét akarunk csinálni magunknak. És hogy, hogy nem, délutánra idejönnek. A rossz szándék önmagában a koreográfiából kitűnik. Miért kell elrontani a másik hétvégéjét? Hát menjen Kecskemétre”

– reagált a miniszterelnök.

Mint ismert, Magyar Péter tudatosan rászervezi a saját megmozdulásait Orbán Viktor októberben meghirdetett országjárására, hogy megmutassa, „milyen a valódi országjárás, és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni”. Két hete Győrben Orbán Viktor zárt körben, a sajtótól elzárva beszélt, míg Magyar a nyílt utcán állt ki az emberek elé, és így történt ez november utolsó hétvégéjén, Nyíregyházán is.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Olyan sört árul a Penny, aminek a dobozát nem veszik vissza a Mohu automatái
A gyártó hatalmasat hibázott, a vásárlók pedig pórul jártak az új vonalkóddal. Mutatjuk, mit tehet, ha önnél is ott a visszaválthatatlan doboz!


Kellemetlen meglepetés érheti azokat, akik a Pennyben vásárolt Adelskronen sör dobozát próbálják visszaváltani: az italos dobozokat ugyanis nem fogadják el a MOHU automatái. A probléma oka, hogy a gyártó új vonalkóddal látta el a terméket, ám ezt elmulasztotta regisztrálni a kötelező visszaváltási rendszerben, írja a Telex.

A lap munkatársai maguk is tesztelték a helyzetet: egy próbaképp vásárolt sör vonalkódját a MOHU online keresője sem ismerte fel.

A MOHU megerősítette, hogy a gyártó valóban nem kezdeményezte az új kódok regisztrációját. A szabályok szerint visszaváltási díjas terméket csak érvényes regisztrációval lehetne forgalomba hozni, a mulasztás miatt a vásárlók a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatnak.

A Penny elismerte a hibát, és közleményben reagált: „A termék esetében a Mohu rendszerben történő regisztrációjára visszavezethető hiba miatt technikai fennakadások tapasztalhatók. A PENNY Magyarország számára a vásárlók elsődlegesek, így

a szükséges egyeztetések zajlanak, a visszaváltási lehetőség a folyamat lezárását követően ismét elérhető lesz. Addig is, amíg ez megtörténik, kollégáink a pénztáraknál visszaváltják az Adelskronen dobozát.”

A visszaváltási rendszernek köszönhetően az alumíniumdobozok, PET-palackok és üvegek darabonként 50 forint visszaváltási díjjal kerülnek forgalomba. A gyártóknak minden egyes terméket és annak vonalkódját a forgalomba hozatal előtt regisztrálniuk kell a MOHU-nál, és a csomagoláson fel kell tüntetniük a visszaváltást jelző logót. A 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű élelmiszerüzletek számára kötelező automata visszaváltó pontokat üzemeltetni. A rendszer tavaly nyári indulása nem volt zökkenőmentes, a kezdeti időszakban országszerte gyakoriak voltak a megtelt vagy meghibásodott automaták és a logisztikai nehézségek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk