HÍREK
A Rovatból

Sóskút polgármestere az akkumulátorbontóról: „Nem kellett ez a púp a hátunkra”

Kőnig Ferenc sok egyéb mellett arról is beszélt, hogy ő nem hívta az Andradát a faluba, de mindegy is, mert ha a kormány eldöntötte, úgyis jönni fognak. Szerinte a tiltakozóknak magasabb szinten kellene a felelősöket keresni.


Hosszú interjút adott az RTL-nek Kőnig Ferenc, Sóskút polgármestere. A település az elmúlt időszakban azért került be a hírekbe, mert a helyiek komoly tiltakozásba kezdtek az oda tervezett akkumulátorbontó miatt. A beruházást korábban szintén tiltakozás miatt kellett Alsózsolcáról a Pest megyei közsgébe vinni.

Kőnig a csatornának elmondta, hogy hiába a civilek és az ellenzéki pártok tiltakozása, a kormány már eldöntötte, hogy odaviszi a vállalkozást, ez ellen nem tudnak mit tenni. Mesélt arról is, milyen körülmények között keresték meg. „Csörgött a telefon, a HIPA-ból [Nemzeti Befektetési Ügynökségből - a szerk.] a vezérigazgató úr keresett, hogy menjek be. Bementem, tájékoztattak, hogy idejön ez a cég, és azt kérték, hogy másnap délre hívjam össze a képviselő-testületet. Összehívtam, idejött az Andrada, pr-osok, és egy kétórás bemutatkozást tartottak vetítéssel, mindennel”. Mint mondja, a tájékoztató végén a „a pr-osok megnyomták a gombot azzal, hogy [...] az Andrada Sóskútra jön”.

Beszélt arról is, hogy ő nem tud a kormány akarata ellen menni, „igen, kész helyzet elé állít engem a kormány” – fogalmazott, de szerinte ezzel nem csak ő van így, hanem más helyek is, ahol akkumulátorgyártással foglalkozó üzemet építenek.

„Mert a kormány nem engedheti meg magának, hogy itt népszavazások legyenek, mert valakinek biztos problémája lenne mindennel. Ettől a pillanattól kezdve nem tudna a kormány semmit Magyarországra hozni. Mert nem. Ezt nem engedi meg a kormány”

– fogalmazott Kőnig Ferenc. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben mindenképpen az állam dönt. „Az államnak van egy beruházási gondolata, egy országfejlesztő gondolata. Hogy az egy akkumulátorgyárban teljesül ki vagy egy autógyárban, azt ők döntik el fönt.”

Arra a kérdésre, hogy kell-e ekkora mértékű beruházás a községbe, a polgármester úgy fogalmazott:

„Nemsokára tájékoztatjuk a lakosokat, hogy – ahogy az alpolgármester mondja – nem kellett ez a púp a hátunkra”.

Szerinte: „Ez az ipari park jelenleg annyi munkahelyet ad, hogy a csecsemőket és aggastyánokat beleszámolva is több, mint amennyi lakosunk van. Tehát nekünk ez nem kell.”

Sóskúton nem 2, hanem csak 1,5 százalék az iparűzési adó, a cégek pedig kedvezményeket is kapnak. Ennek ellenére szerinte nincs szükségük az szlovén cégre a faluban. Beszélt arról is, hogy Sóskúton van már egy gyár, ami több mint 800 munkással dolgozik, és a területükön szállodaszerű telepen – tudomása szerint – maláj vendégmunkások laknak.

Kőnig szerint népszavazás a beruházásról egy hónapon belül nem valósítható meg. „Azt mondom, másfél-két hónap alatt valószínűleg lezajlik. De akkor még az ország is beleszólhat” – mondta a polgármester, utalva a közelgő uniós és helyi választásokra. Hogy erről ki dönthet, arról annyit mondott: „Fönt, a jó Isten alatt közvetlenül.” Ugyanakkor azt is gondolja, hogy a népszavazásnak nincsen semmilyen tétje. „Nézze, itt a tombolók ezt kérik, hát legyen. Meg is gyorsítjuk. Ennek a népszavazásnak bármi a végeredménye, a kormány eldöntötte. Helyi népszavazást csak a képviselő-testület hatáskörébe tartozó dologról lehet tartani” – fogalmazott.

„A tiltakozók eltévesztették a címet. Bem tér, vagy fenn a Vár. Ott lehet, ott döntenek. Ott döntöttek erről. Nem a helyi képviselő testület, és nem König Ferenc. Én senkit nem hívtam ide”

– tette hozzá.

Kőnig Ferenc közölte: ha nem kész tények elé állították volna, hanem megkérdezik, hogy Sóskút akarja-e az Andrada gyárát a településen, akkor azt válaszolta volna, hogy nem. A gödi gyár példáján bemutatva elmondta: „Ez a gyár idejöhet, és bármennyi gyár idejöhet, ha a kormány úgy dönt. És itt a probléma, hogy bármit döntünk bármiről, a kormány ezt bármikor átírhatja, mert azt mondja, hogy ezen a helyrajzi számon ez egy kiemelt beruházási terület, és ettől a pillanattól kezdve senkinek semmi köze hozzá, és népszavazást sem lehet kezdeményezni a kormánydöntés ellen.”

Szerinte a kormány úgy is dönthet, mint Gödön, hogy elveszi az iparűzési adót a településtől, ami egyenlő volna a halálos ítélettel.

„Hát erről akartuk tájékoztatni a lakosokat. Hogy négy liter víz meg a pánikkeltés meg minden miatt kockáztatjuk a jövőnket? Itt a lakosok nyomják meg a gombot. Melyik gombot nyomják meg? Sóskút halálos ítéletét?”

– fogalmazott Kőnig Ferenc.

Az RTL teljes interjúja Sóskút polgármesterével

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Kiss János (Heves 2)

• Balajti István (Pest 8)

• Muhari Gergely (Pest 14)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Borics Mihály (Fejér 2)

• Bujdosó Andrea (Pest 3)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

• Bódis Kriszta (Pest 2)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Bodóczi István (Békés 1)

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Weigand István (Budapest 5)

• Nagy Márta (Zala 1)

• Bodóczi István (Békés 1)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.


Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.

A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.

„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”

– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.

„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”

– fogalmazott.

A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.

A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: