HÍREK
A Rovatból

Sóskút polgármestere az akkumulátorbontóról: „Nem kellett ez a púp a hátunkra”

Kőnig Ferenc sok egyéb mellett arról is beszélt, hogy ő nem hívta az Andradát a faluba, de mindegy is, mert ha a kormány eldöntötte, úgyis jönni fognak. Szerinte a tiltakozóknak magasabb szinten kellene a felelősöket keresni.


Hosszú interjút adott az RTL-nek Kőnig Ferenc, Sóskút polgármestere. A település az elmúlt időszakban azért került be a hírekbe, mert a helyiek komoly tiltakozásba kezdtek az oda tervezett akkumulátorbontó miatt. A beruházást korábban szintén tiltakozás miatt kellett Alsózsolcáról a Pest megyei közsgébe vinni.

Kőnig a csatornának elmondta, hogy hiába a civilek és az ellenzéki pártok tiltakozása, a kormány már eldöntötte, hogy odaviszi a vállalkozást, ez ellen nem tudnak mit tenni. Mesélt arról is, milyen körülmények között keresték meg. „Csörgött a telefon, a HIPA-ból [Nemzeti Befektetési Ügynökségből - a szerk.] a vezérigazgató úr keresett, hogy menjek be. Bementem, tájékoztattak, hogy idejön ez a cég, és azt kérték, hogy másnap délre hívjam össze a képviselő-testületet. Összehívtam, idejött az Andrada, pr-osok, és egy kétórás bemutatkozást tartottak vetítéssel, mindennel”. Mint mondja, a tájékoztató végén a „a pr-osok megnyomták a gombot azzal, hogy [...] az Andrada Sóskútra jön”.

Beszélt arról is, hogy ő nem tud a kormány akarata ellen menni, „igen, kész helyzet elé állít engem a kormány” – fogalmazott, de szerinte ezzel nem csak ő van így, hanem más helyek is, ahol akkumulátorgyártással foglalkozó üzemet építenek.

„Mert a kormány nem engedheti meg magának, hogy itt népszavazások legyenek, mert valakinek biztos problémája lenne mindennel. Ettől a pillanattól kezdve nem tudna a kormány semmit Magyarországra hozni. Mert nem. Ezt nem engedi meg a kormány”

– fogalmazott Kőnig Ferenc. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben mindenképpen az állam dönt. „Az államnak van egy beruházási gondolata, egy országfejlesztő gondolata. Hogy az egy akkumulátorgyárban teljesül ki vagy egy autógyárban, azt ők döntik el fönt.”

Arra a kérdésre, hogy kell-e ekkora mértékű beruházás a községbe, a polgármester úgy fogalmazott:

„Nemsokára tájékoztatjuk a lakosokat, hogy – ahogy az alpolgármester mondja – nem kellett ez a púp a hátunkra”.

Szerinte: „Ez az ipari park jelenleg annyi munkahelyet ad, hogy a csecsemőket és aggastyánokat beleszámolva is több, mint amennyi lakosunk van. Tehát nekünk ez nem kell.”

Sóskúton nem 2, hanem csak 1,5 százalék az iparűzési adó, a cégek pedig kedvezményeket is kapnak. Ennek ellenére szerinte nincs szükségük az szlovén cégre a faluban. Beszélt arról is, hogy Sóskúton van már egy gyár, ami több mint 800 munkással dolgozik, és a területükön szállodaszerű telepen – tudomása szerint – maláj vendégmunkások laknak.

Kőnig szerint népszavazás a beruházásról egy hónapon belül nem valósítható meg. „Azt mondom, másfél-két hónap alatt valószínűleg lezajlik. De akkor még az ország is beleszólhat” – mondta a polgármester, utalva a közelgő uniós és helyi választásokra. Hogy erről ki dönthet, arról annyit mondott: „Fönt, a jó Isten alatt közvetlenül.” Ugyanakkor azt is gondolja, hogy a népszavazásnak nincsen semmilyen tétje. „Nézze, itt a tombolók ezt kérik, hát legyen. Meg is gyorsítjuk. Ennek a népszavazásnak bármi a végeredménye, a kormány eldöntötte. Helyi népszavazást csak a képviselő-testület hatáskörébe tartozó dologról lehet tartani” – fogalmazott.

„A tiltakozók eltévesztették a címet. Bem tér, vagy fenn a Vár. Ott lehet, ott döntenek. Ott döntöttek erről. Nem a helyi képviselő testület, és nem König Ferenc. Én senkit nem hívtam ide”

– tette hozzá.

Kőnig Ferenc közölte: ha nem kész tények elé állították volna, hanem megkérdezik, hogy Sóskút akarja-e az Andrada gyárát a településen, akkor azt válaszolta volna, hogy nem. A gödi gyár példáján bemutatva elmondta: „Ez a gyár idejöhet, és bármennyi gyár idejöhet, ha a kormány úgy dönt. És itt a probléma, hogy bármit döntünk bármiről, a kormány ezt bármikor átírhatja, mert azt mondja, hogy ezen a helyrajzi számon ez egy kiemelt beruházási terület, és ettől a pillanattól kezdve senkinek semmi köze hozzá, és népszavazást sem lehet kezdeményezni a kormánydöntés ellen.”

Szerinte a kormány úgy is dönthet, mint Gödön, hogy elveszi az iparűzési adót a településtől, ami egyenlő volna a halálos ítélettel.

„Hát erről akartuk tájékoztatni a lakosokat. Hogy négy liter víz meg a pánikkeltés meg minden miatt kockáztatjuk a jövőnket? Itt a lakosok nyomják meg a gombot. Melyik gombot nyomják meg? Sóskút halálos ítéletét?”

– fogalmazott Kőnig Ferenc.

Az RTL teljes interjúja Sóskút polgármesterével

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Téli időszámítás: a szokásosnál korábban lesz idén az óraátállítás
Az őszi óraátállítás 2025-ben október 26-ra virradó éjszakára esik, ami az elmúlt évek legkorábbi átállása.
F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.

Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.

Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.

Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leszerelne a honvédség toborzókampányának arca, mert elégedetlen a Honvédelmi Minisztérium vezetésével
Pálinkás Szilveszter körülbelül egy hónapja adta be kérelmét, de a minisztérium a veszélyhelyzetre hivatkozva nem engedélyezte a távozását.


Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.

„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”

– mondta a Telexnek a 33 éves rohamlövész.

Pálinkás körülbelül egy hónappal ezelőtt be is nyújtotta a kérelmét a minisztérium vezetésének, ugyanakkor a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt elutasították. Ami azt jelenti, hogy nem engedik leszerelni.

A lap emlékeztet rá, hogy a 2020 márciusában elrendelt, és azóta fél évente folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet alatt a jogszabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet távozni a honvédségtől.

A százados így továbbra is az állomány tagja, ugyanakkor azt mondta: továbbra is keresi a jogi lehetőséget arra, hogy leszerelhessen.

Pálinkás Szilveszter 2017-ben lépett be a Magyar Honvédségbe. Szolnokon szolgált rohamlövésszként és különleges műveleti katonaként, majd a brit Királyi Katonai Akadémián tanult, ahol Orbán Gáspár is végzett. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatott katonai felderítő képzést, később pedig a Honvédelmi Minisztérium állományában dolgozott katonai szakreferensként. Közvetlen felettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lett.

Az elmúlt másfél évben Pálinkás volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca. Az egyik videóban például arról beszélt, hogy élete legjobb döntésének tartotta, amikor belépett a honvédségbe.

Pálinkás a Honvédelmi Minisztérium és a TV2 közös S.E.R.E.G. című sorozatában is szerepelt, ahol szakértőként segítette a forgatást. Részt vett a Sárkányok Kabul felett című filmben is, amely a 2021-es Sámán Pajzs nevű afganisztáni katonai mentőakciót mutatja be. A produkció november végén kerül a mozikba, Pálinkás korábban a köztévében is beszélt róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Morgott, meg indult felénk” – a Telex igazgatóságának elnöke menekült egy kerítésre a vaddisznók elől a János kórház közelében
Éppen biciklizett, amikor észrevette, hogy egy nagy csoport vaddisznó robog nem messze tőle.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 27.



Egy kerítésre menekült a vaddisznók elől a Telex igazgatóságának elnöke Budapesten, a Hegyvidéken - számolt be róla az RTL Híradó. Kárpáti Márton azt mondja, a János kórháznál biciklivel tartott hazafelé, amikor az egyik állat megindult feléjük.

„Láttam, hogy mellettem ezen a füves területen egy elég nagy csoport vaddisznó vágtat, elég nagy sebességgel robogtak. Nem nagyon foglalkoztam velük, mert biciklivel voltam”

- mesélte Kárpáti, aki ezután meglátott egy lányt, akinek fülhallgató volt a fején. Figyelmeztette a veszélyre.

„Az egyik anyadisznó jött utánunk, meg így szemmel tartott minket. Amikor el akartam indulni a biciklivel, akkor is morgott, meg indult felénk, látszott, hogy szemmel tart, úgyhogy felálltunk egy kerítés kőtalpazatára vagy alapjára, hogyha ott esetleg közelebb jönne a vaddisznó, akkor biztonságban legyünk”

- tette hozzá.

Végül öt-tíz perc múlva jöttek le. Kárpáti azt mondta, nem félelemből, inkább elővigyázatosságból kerestek menedéket.

A tizenkettedik kerületiek hónapok óta panaszkodnak, hogy az állatok minden korábbinál jobban birtokba vették a közterületeket. Fekete Orsolya kutyapárti képviselő korában azt mondta a Híradónak, nem szeretnének lövöldözni a kerületben, ezért inkább csapdákat állítottak fel. Ennek szerinte 4-6 hónapon belül lesz hatása. A csapdába csalt vaddisznókat elszállítják és elaltatják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hiába ígérték, hogy nem lesz drágulás, máris 3,6%-kal emelkedtek az ingatlanárak Budapesten az Otthon Start bejelentése óta
Július óta jelentősen nőtt az eladó lakások és házak iránti kereslet és ezáltal az árak is felmentek.


Az Otthon Start Hitel bejelentése óta több mint 3%-kal drágultak a budapesti ingatlanok, derült ki a legnagyobb ingatlanos portál elemzéséből, amelyről az RTL Híradó számolt be.

Az év első felében az állampapír kötvények csökkenő hozama miatt indult roham a lakáspiacon és a megnövekedett kereslet hajtotta fel az árakat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján

idén az első negyedévben a fővárosi négyzetméterár 24%-kal drágult az egy évvel korábbihoz képest.

Júliusban jelentette be a kormány, hogy államilag támogatott hitelprogramot indítanak.

Gulyás Gergely szerint a 3%-os Otthon Start hitel nem okoz majd jelentős drágulást. „Az ingatlan piacon az árak amúgy is nőnek és az biztos, hogy olyan mértékben nem fognak nőni, mint amilyen segítséget ez jelent” - fogalmazott a miniszter.

Az ingatlan.com elemzője viszont máshogy számolt: szerinte július óta jelentősen nőtt az eladó lakások és házak iránti kereslet és ezáltal az árak is felmentek.

„Budapesten volt a legnagyobb a drágulás tempója, itt 3,6%-al emelkedtek az eladó lakások és házak árai az elmúlt kicsit több, mint másfél hónapban. Minél kisebb egy település, annál kisebb a drágulás üteme”

- fogalmazott Balogh László.

Az elemzők szerint szeptembertől, vagyis a hitel igénylésének kezdetétől még nagyobb árrobbanás várható.

A bank360 kiszámolta, mekkora az a drágulás, aminél már nem éri majd meg felvenni az államilag támogatott hitelt.

„Hogyha bekövetkezne ez a 35-40%-os áremelkedés, akkor az egymilliós négyzetméterártól indulva akkor már nagyjából ugyanott lenne a piaci hitel törlesztőrészlete, mint az Otthon Start Hitel törlesztőrészlete”

- mondta Vrazsovits Rita.

Július óta a legnagyobb mértékben a budapesti panelok ára emelkedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: