Sopron egyik legszebb házában élt a kéményseprőből lett neves restaurátor és festő, Storno Ferenc
Sopron minden bizonnyal az egyik legismertebb magyarországi kisváros, a zegzugos utcáival, csodás épületeivel, a remek kirándulási lehetőségeivel, múltjával, tiszta levegőjével, számtalan kulturális programjával sokakat vonz. A belvárosban sétálgatva nem győzzük kapkodni a fejünket, mert itt az épületek valóban mind egy-egy különös történetet rejtenek. Most ezek nyomába eredünk, elsőként a Storno-ház legendás történetét meséljük el.
Ez a kétemeletes, barokk sarokház (szinte már palota) a Fő téren - még a soproniak szerint is - a város egyik legszebb háza. Itt található a Storno-gyűjtemény és egy helytörténeti kiállítás is.
A Storno-ház
A házat nézegetve talán kevesen tudják, de
járt itt Mátyás király is,
1482-83 telén szállt meg benne, mikor Bécset ostromolta. Az épület Haberleiter Miklós tulajdona volt akkoriban, majd a 17. században a Festetich-családé lett.
A kéményseprőből restaurátor-festővé vált Storno Ferenc 1872-ben vette meg a házat. Az apa örökségét a fiai vitték tovább, a művészcsalád gyűjteményét és történetét, életét pedig most a múzeum mutatja be.
Az épület külső díszítései közül az egyik érdekesség a két oroszlán, melyek a Festetich-címert „őrzik”. A hatalmas fakapun egy pelikán formájú, kovácsoltvas, barokk veretekkel díszített kopogtató látható, melyről azt tartják, hogy egy 17. századi fegyvertárosé volt, akit Ignatius Pelikannak hívtak.
A házban lévő étterem helyén pedig a 15. században nyílt meg Sopron első gyógyszertára, a Fekete elefánt.
A Storno-család
A svájci ősökkel rendelkező (idősebb) Strono Ferenc (1821-1907) Kismartonban született, majd Landshutban az ipari iskolában tanulta ki a kéményseprő-mesterséget. Bár hamar kiderült, hogy tehetségesen rajzol, és szeretett volna ezen a területen továbbtanulni, végül apja halála miatt ő lett a családfenntartó.
Vándor kéményseprőlegénynek állt, hogy pénzt keressen,
így jutott el Sopronba is 1845-ben. Egy kéményseprőnél dolgozott, mikor a mester meghalt, elvette özvegyét, és így övé lett a vállalkozás. (Úgy tudni, hogy Sopronba véletlenül került, mert mikor 1845-ben Pozsonyba indult, egy asszony rossz irányt mutatott neki, és tévedésből érkezett a városba.)
A művészi érdeklődése továbbra is megmaradt, így támogatók révén Bécsbe került, ahol műemlékek rajzolásával, felmérésével foglalkozhatott.
Sőt, saját ötletei is voltak, többek között Habsburg Lipót főherceg részére is készített tárgyterveket. Ő lett a Niederösterreichisches Gewerbeverein Gewerbekunstblatt elnevezésű iparművészeti lapjának egyik legfőbb illusztrátora. Leopold Ernst munkatársaként részt vett a grafeneggi kastély neogótikus átépítésében és rajzolóként a bécsi Stephansdom stílszerű helyreállításában.
1863-tól Rómer Flóris támogatásának eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságától több megbízást kapott a történelmi Magyarország középkori műemlékeinek és falfestményeinek felmérésére, dokumentálására.
Az 1860-as években a restaurálásnak köszönhetően eljutott Felvidékre, Erdélybe, Muraközbe, és így kaphatta meg a soproni Szent Mihály templom restaurálási feladatát, majd a pannonhalmi bencés apátság kriptáját, és a templomot.
1876-ban a Ferenc József-rend lovagi címével tüntették ki magyarországi templomfestészetéért és a tullni Háromkirályok-kápolna freskóinak, valamint a lőcsei Szent Jakab-templom középkori falképeinek helyreállításáért. Egy évvel később a pápától megkapta a Szilveszter-rend lovagkeresztjét is.
Az idős mester utolsó éveiben sokat betegeskedett, ezt az időszakot már a soproni házában, a gyűjteménye között töltötte, és itt halt meg 86 éves korában.
A művészi tehetség a fiainál is megmutatkozott, Ferenc festő, Kálmán építész lett, de mindketten kitanulták a családi mesterséget, így képzett kéményseprők voltak,
bár művészeti képzésre külföldi neves iskolákba járhattak. A régiségek iránti szeretett is örökölték, és folytatták apjuk gyűjtőmunkáját (többek között festmények, üveg-, porcelán-, fémtárgyak), de maguk is készítettek műtárgyakat, festett ablakokat, és díszítették a lakást is.
A mai múzeum ebből a világból idézi meg a család életét. A korszak divatos festése, berendezése jelenik meg a szobákban, miközben a Storno-gyűjteményt is meg lehet csodálni.
Bővebb információ ITT
A Storno-házban egy másik kiállítás is látható, itt a város és a megye újkori történetét mutatják be a 15. századtól.
Fotók: Pölcz Klaudia, Wikipédia
