SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Az országban már egyre többen tudják, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek

És most már talán meg is előzte a Tisza Párt a kormánypártot. Ráadásul Magyar Péter sorra nyúlja le a Fidesz egykori témáit és jelképeit. A politikai elemző szerint a miniszterelnök mára már nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a kihívójával.


Bár a kormánypárti Nézőpont Intézet továbbra is stabil Fidesz előnyt mér, két közvéleménykutató szerint is átvette a vezetést a Tisza Párt. A nemzeti ünnepen jelent meg a 21 Kutatóközpont legfrissebb felmérése, ami először jelzett (hibahatáron belüli) Tisza-fölényt a Fidesszel szemben a biztos pártválasztók körében. Egy nappal később a Publicus Intézet is kihozta a számait, náluk már a teljes népesség körében is vezet Magyar Péter pártja. De szinte mindegy is, mik a konkrét számok, jó ideje egyértelmű, hogy a Tisza-párt lesz az egyetlen esélyes kihívója a Fidesznek 2026-ban.

Azonban még hosszú utat kell megtenni Magyar Péter pártjának a választásokig. Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával az előttük álló kihívásokról beszélgettünk, valamint arról, hogy Orbán Viktor október 23-i beszéde alapján hogyan változott a miniszterelnök hozzáállása kihívójához.

– Szinte szimbolikus volt, hogy pont október 23-án tették közzé a 21 Kutatóközpont kutatását, miszerint, bár még hibahatáron belül, de a Tisza a biztos pártválasztók között megelőzte a Fideszt. Azóta a Publicus is kijött egy hasonló eredménnyel, igaz, a Nézőpont szerint továbbra is a Fidesz vezet. Lehet mindennek lélektani hatása a választókra?

– Ügyes húzás elsőként előlépni olyan eredménnyel, amely a Tisza vezetését mutatja. Ha én csinálnám a saját cégem marketingjét, én is így csinálnám. Ráadásul, hogy össze lehet kapcsolni az ’56-os ünnepségekkel, akkor még inkább izgalmas egy ilyen hír, amely pár hét múlva már nem lesz akkora újdonság. Persze a nyilvánosságban nem úgy működik, hogy valaki publikál valamit, és azt rögtön az egész ország tudja, és a választók sem aszerint döntenek, hogy a közvélemény-kutatásokban mit látnak.

Az már más kérdés, hogy ha sokan ugyanazt mérik, és látható benne egyfajta tendencia, akkor a választók egy része elkezdhet taktikailag gondolkodni a szavazatán.

Összerakja, hogy mi lenne a saját érdeke szempontjából a leghelyesebb és legeredményesebb szavazás. Tehát ha Magyar Péter más kutatásokban is ilyen jól áll majd, akkor az nyilvánvalóan meg fogja erősíteni a Magyar Péterre való szavazási hajlandóságot. De azért az is biztos, hogy nem a közvélemény-kutatások fogja alapvetően eldönteni egy választásnak az eredményét.

– Október 23-án kétszer olyan hosszú volt Magyar Péter beszéde, mint az Orbán Viktoré. És a miniszterelnök már másodszor hozta szóba Magyar Pétert, bár a nevét most nem mondta ki, de egyértelműen róla beszélt. Ezzel felemelte, mint saját maga kihívóját. Nem hiszem, hogy ez volt a szándéka.

– Semmiképpen sem az volt a szándéka, hogy felemeljen valakit maga mellé, de ha valaki felemelkedik mellé, akkor már kénytelen foglalkozni vele. Korábban nem kellett, mert nem akadt valódi kihívója. Ez talán csapda is volt az ő politikai életében, hiszen mindaddig, amíg nem volt politikai ellenfele, amíg nem látta azt, hogy a belpolitikában küzdenie, harcolnia kell, addig megengedhette magának, hogy kitekint a belpolitikából, már nem foglalkozik vele, hanem a világ dolgaival foglalkozik. És miközben ő a világ nagy dolgaival foglalkozott, addig felnőtt vele szemben egy politikai szereplő, aki visszakérdezett, hogy hahó, itt vagyunk mi is, közel 10 millióan ebben az országban, és szeretnénk tudni, hogy mitől lesz jobb a sorsunk. És

ma már nyilván nem tudja nem ellenfeleként meghatározni ezt az embert, aki egymagában annyi szavazót gyűjtött, mint amennyi neki van.

És bizony az országban már egyre többen tudják is, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek. Körülbelül egy szinten vannak. Innentől kezdve a miniszterelnök nem tudja kikerülni a Magyar-kérdést. A probléma az, hogy Orbánnak az elbizonytalanodó sajátjait kell azonnal megerősíteni, hogy tényleg tudja a megoldást a helyzetre. Mert amikor komoly népszerűséggyengülés van, amikor bizonytalanságok vannak, akkor ott előállhatnak azok az emberek, akik másutt keresik a politikai jövőjüket. Ha megnézzük Orbán ’56-os beszédét, abban történelmi távlatokban elmesélte, hogy kik voltak az árulók. Szabó Magdát idézte, hogy az áruló az nincs többé, az áruló az nem létezik, az áruló az megszűnt létezni. Ez a sajátjainak volt üzenet igazából, hogy nehogy árulók merjetek lenni. Itt nincs árulás, itt nincs kibeszélés.

Magyar Péter elmondta párszor, hogy neki segítenek a Fideszből belülről is.

Így hát Orbán elmondta, hogy felveszi a kesztyűt. Majd meglátjuk, hogy mit jelent ez a kesztyűfelvétel, mert lehet, hogy ez már sokaknak nevetségesen hat.

– Sokszor elgondolkoztam, hogy vajon tényleg súgnak-e Magyar Péternek a Fideszből, vagy ez inkább egy jól kitalált zavarkeltés.

– Ugye tőlem nem keresi erre a választ?

– Csak azt gondolom, hogy ez egy működő taktika lehetne.

– Nyilván ezek azok a mondatok, amikre soha nem fogjuk megtudni a választ, de valóban egy jól hangzó dolog, okozhat zavart egy ilyen mondat.

– Nincs másfél év már a választásokig. Van elég ideje Magyar Péternek arra, hogy meg is tudja mutatni a kormányzóképességét, tényleg kész legyen arra, hogy átvegye az országot?

– A Fidesz nyert már úgy választásokat, hogy csak annyi volt a kampánya, hogy „folytatjuk”.

– De emberei voltak.

– Való igaz, hogy Magyar Péter egyik legnagyobb gyengesége pont az, hogy még mindig egyedül csinálja a dolgait. Azt hiszem ugyanakkor, hogy akik feltolták Magyar Pétert arra a szintre, hogy egálban van Orbánnal, azoknak a választóknak a jókora része azt gondolja, hogy mindegy hányan tesznek ennek érdekében, csak Orbán Viktor menjen. És ha Orbán Viktornak mennie kell, akkor teljesen lényegtelen kérdéssé válik, hogy tesz-e bármilyen szakpolitikai állítást ennek érdekében Magyar Péter. Ha győzni akar, ahhoz inkább olyan állításokat kell tennie, amelyek átnyúlnek a Fidesz oldalára, a Fidesz bizonytalanjaihoz. Én az ’56-os beszédét ilyennek éreztem.

A beszéd legfontosabb célcsoportja az Orbán Viktorban elbizonytalanodottak köre volt. Azt mondta, hogy átvertek minket, engem is, a saját sorsát, saját helyzetét állította példaként azok elé, akiket át akar csábítani magához.

Mégsem mondhatjuk, hogy Magyar Péter beszédéből nem bontakozna ki egy alternatív program. Ami erőteljesen előjött például, hogy beleállt az Orbán által hangoztatott semlegességi politikába, mert szerinte nincs ilyen. Azt is mondta, hogy erre a „semlegességi” politikára senki nem hatalmazta fel Orbán Viktort, és a magyar történelemből sem következik, hogy ezt lenne helyes vinni. Ez tud egy olyan koncepcionális különbség lenni köztük, amire azt tudja mondani, hogy itt van az én kampányom, az én programom, ami más, mint Orbáné. Ráadásul ígéreteket tett, például, hogy fejlesztik az állami egészségügyet és oktatást, az egészséges élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentik, megemelik a családi pótlékot, megtartják a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést, a 25 év alattiak adókedvezményét és a gyermekek után járó adókedvezményeket, és jelentősen megemelik a minimálbért. Utána azt is elmondta, hogy honnan, ami ráadásul pontosan a nem-semlegességi politikából következik: elhozza másnap az uniós pénzeket.

Ez egy elég erős, de nem tarthatatlan állítás.

Ha megnézzük, mi történt a lengyel választások után, láthatjuk, hogy Európa teljesen máshogy viszonyult az uniós pénzek folyósításához. Azt mondta Magyar, hogy nem lesznek haveri pénzkiosztások, belépünk az uniós ügyészségbe, hazahozza az uniós pénzeket, melyek összegéből tényleg kijön egy-két nagy reform lehetősége, például az egészségügyé, meg az oktatásé. Ráadásul ez egy versenyképes ajánlat Magyarországnak az orbánival szemben.

– Amikor a kompország meghaladásáról beszélt, érdekes volt, hogy miközben azt mondta, hogy a komp az rossz, viszont kerülte, hogy nyugatot és keletet mondjon ennél a hasonlatnál. Ehelyett hidak építéséről beszélt.

– Ő a fiatalkori Orbán politikáját követi. Így próbál a fideszesekhez szólni. Abszolút jól érzi, hogy neki ezt a nemzeti irányvonalat kell vinni, és fel kell hívni a figyelmet, hogy lehetett volna az orbáni politikát jó irányba is vezetni.

Ezért is veszélyes Magyar Péter Orbán Viktor számára, hiszen az Orbán-szavazók egy részének ez a politika akár szimpatikus is lehet.

És éppen ezért nagyon kell figyelnie arra, hogy sehol ne lehessen megtámadni azzal, hogy a baloldalhoz kötődik. A baloldali szavazók már jórészt átjöttek hozzá, ott vannak nála. Nem oda kell politizálnia.

– Magyar Péter beszédében megint szóba került egyfajta casting, amit múltkor az EP-választás kapcsán is megcsinált, csak most jóval nagyobb merítéssel. Később már azt nyilatkozta, nemcsak parlamenti képviselőket, hanem nagyköveteket, kormányhivatali vezetőket, állami cégvezetőket is online pályázat útján keresnek. Több ezer embert. Az, hogy ilyen módon akarják összegyűjteni a megfelelő embereket, gyengesége vagy erőssége a Tisza pártnak?

– Magyar Péter rájött arra, hogy ha igazán erős politikai erőt akar építeni, akkor azt államfüggetlenül kell megtennie. A jelenlegi politikai pártok államfüggőek abban a tekintetben, hogy az államtól kapják a pénzüket a működésükhöz. Ennek elkerülésére keresi azt az ötvenezer embert a Tisza, akik kifizetik az állam helyett a párt működését, ezáltal segíti, hogy a párt független, szabad legyen, ne függjön az államtól. Teljesen érthető az a szándék is, hogy minél többen csatlakozzanak kívülről a párthoz. Nyilván ez egy populista üzenet, mert mindenféle irányzatnak megvannak a maga szakértői. A szakértőknek eltérhet az értékrendszere, és akkor máshova helyezhetik a hangsúlyt. Ezért csak jelentkezés alapján kiválasztani a szakembereket nyilvánvalóan populista elképzelés, azt a hamis üzenetet hordozza, hogy a szakértelem csak egyfajta lehet, köztünk nincsen verseny. Másrészt ebben az az üzenet is nagyon fontos, hogy

Magyar Péter távol akarja tartani magát a régi ellenzéki erőktől. Ez az egyetlen módszer, amivel meg tudja tenni, ha azt mondja a régi szakértőkre, a régi világ embereire, hogy rájuk nincsen szükségem, jöjjenek az újak, gyertek, jelentkezzetek.

Nem kárhoztatom, hogy ezt csinálja, logikusnak tartom, de érteni kell azért ennek a logikáját, természetesen.

– Azt mondja, hogy a csókosok helyett rátermettek és tehetségesek kerüljenek az apparátusába.

– Azzal nincsen gond, ha egy ellenzéki vezető látja azokat a problémákat, amiket a választók is látnak. Ez egyébként messzebbre is vezet. Miközben a miniszterelnökkel most körülbelül döntetlenre állnak egymással, közben az Orbán-beszédben semmi nem szólt a jelenlegi hazai gazdasági helyzetről. Mert a miniszterelnök nem tud jót mondani, nincs igazán mit mondania. Eközben az ellenzék vezetője pedig éppen arról beszél, hogy milyen bajok vannak az országban.

Ez Magyar számára jelent erőt és Orbán számára gyengeséget, hiszen a középen álló szavazók, akik nem fanatikusai, hanem szavazói a politikának, éppen arra várnak, hogy választ kapjanak, az ő egyéni, egyedi sorsuk hogyan alakul jobban az országukban.

Addig, amíg konjunktúra volt, úgy érezték, hogy Orbán jól csinálja a dolgát, hiszen ők is egy kicsit jobban élnek, de amikor dekonjunktúra van, akkor azt várnák a miniszterelnöktől, hogy reflektáljon az ország problémáira. Ezzel szemben az, hogy ő hadakozik Európával, a világgal, és el akarja dönteni, hogy ki legyen az Amerikai Egyesült Államok elnöke, de még azt is, hogy hogyan változzon a nyugat-európai politika, az ő szemükben nem releváns kérdés. Ők azt várják, hogy azt mondja el, hogy mi lenne a helyes kilábalási lehetőség abból a helyzetből, amiben az ország van. Miután erre nincsen mit mondania Orbán Viktornak, ezért a beszéde nem is tudott annyira erős lenni, mint Magyar Péteré, aki az ország problémáiról beszélt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk