SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Az országban már egyre többen tudják, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek

És most már talán meg is előzte a Tisza Párt a kormánypártot. Ráadásul Magyar Péter sorra nyúlja le a Fidesz egykori témáit és jelképeit. A politikai elemző szerint a miniszterelnök mára már nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a kihívójával.

Fischer Gábor, fotó: Szentgallay Bálint/NurPhoto via Getty Images - szmo.hu
2024. október 25.

Bár a kormánypárti Nézőpont Intézet továbbra is stabil Fidesz előnyt mér, két közvéleménykutató szerint is átvette a vezetést a Tisza Párt. A nemzeti ünnepen jelent meg a 21 Kutatóközpont legfrissebb felmérése, ami először jelzett (hibahatáron belüli) Tisza-fölényt a Fidesszel szemben a biztos pártválasztók körében. Egy nappal később a Publicus Intézet is kihozta a számait, náluk már a teljes népesség körében is vezet Magyar Péter pártja. De szinte mindegy is, mik a konkrét számok, jó ideje egyértelmű, hogy a Tisza-párt lesz az egyetlen esélyes kihívója a Fidesznek 2026-ban.

Azonban még hosszú utat kell megtenni Magyar Péter pártjának a választásokig. Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával az előttük álló kihívásokról beszélgettünk, valamint arról, hogy Orbán Viktor október 23-i beszéde alapján hogyan változott a miniszterelnök hozzáállása kihívójához.

– Szinte szimbolikus volt, hogy pont október 23-án tették közzé a 21 Kutatóközpont kutatását, miszerint, bár még hibahatáron belül, de a Tisza a biztos pártválasztók között megelőzte a Fideszt. Azóta a Publicus is kijött egy hasonló eredménnyel, igaz, a Nézőpont szerint továbbra is a Fidesz vezet. Lehet mindennek lélektani hatása a választókra?

– Ügyes húzás elsőként előlépni olyan eredménnyel, amely a Tisza vezetését mutatja. Ha én csinálnám a saját cégem marketingjét, én is így csinálnám. Ráadásul, hogy össze lehet kapcsolni az ’56-os ünnepségekkel, akkor még inkább izgalmas egy ilyen hír, amely pár hét múlva már nem lesz akkora újdonság. Persze a nyilvánosságban nem úgy működik, hogy valaki publikál valamit, és azt rögtön az egész ország tudja, és a választók sem aszerint döntenek, hogy a közvélemény-kutatásokban mit látnak.

Az már más kérdés, hogy ha sokan ugyanazt mérik, és látható benne egyfajta tendencia, akkor a választók egy része elkezdhet taktikailag gondolkodni a szavazatán.

Összerakja, hogy mi lenne a saját érdeke szempontjából a leghelyesebb és legeredményesebb szavazás. Tehát ha Magyar Péter más kutatásokban is ilyen jól áll majd, akkor az nyilvánvalóan meg fogja erősíteni a Magyar Péterre való szavazási hajlandóságot. De azért az is biztos, hogy nem a közvélemény-kutatások fogja alapvetően eldönteni egy választásnak az eredményét.

– Október 23-án kétszer olyan hosszú volt Magyar Péter beszéde, mint az Orbán Viktoré. És a miniszterelnök már másodszor hozta szóba Magyar Pétert, bár a nevét most nem mondta ki, de egyértelműen róla beszélt. Ezzel felemelte, mint saját maga kihívóját. Nem hiszem, hogy ez volt a szándéka.

– Semmiképpen sem az volt a szándéka, hogy felemeljen valakit maga mellé, de ha valaki felemelkedik mellé, akkor már kénytelen foglalkozni vele. Korábban nem kellett, mert nem akadt valódi kihívója. Ez talán csapda is volt az ő politikai életében, hiszen mindaddig, amíg nem volt politikai ellenfele, amíg nem látta azt, hogy a belpolitikában küzdenie, harcolnia kell, addig megengedhette magának, hogy kitekint a belpolitikából, már nem foglalkozik vele, hanem a világ dolgaival foglalkozik. És miközben ő a világ nagy dolgaival foglalkozott, addig felnőtt vele szemben egy politikai szereplő, aki visszakérdezett, hogy hahó, itt vagyunk mi is, közel 10 millióan ebben az országban, és szeretnénk tudni, hogy mitől lesz jobb a sorsunk. És

ma már nyilván nem tudja nem ellenfeleként meghatározni ezt az embert, aki egymagában annyi szavazót gyűjtött, mint amennyi neki van.

És bizony az országban már egyre többen tudják is, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek. Körülbelül egy szinten vannak. Innentől kezdve a miniszterelnök nem tudja kikerülni a Magyar-kérdést. A probléma az, hogy Orbánnak az elbizonytalanodó sajátjait kell azonnal megerősíteni, hogy tényleg tudja a megoldást a helyzetre. Mert amikor komoly népszerűséggyengülés van, amikor bizonytalanságok vannak, akkor ott előállhatnak azok az emberek, akik másutt keresik a politikai jövőjüket. Ha megnézzük Orbán ’56-os beszédét, abban történelmi távlatokban elmesélte, hogy kik voltak az árulók. Szabó Magdát idézte, hogy az áruló az nincs többé, az áruló az nem létezik, az áruló az megszűnt létezni. Ez a sajátjainak volt üzenet igazából, hogy nehogy árulók merjetek lenni. Itt nincs árulás, itt nincs kibeszélés.

Magyar Péter elmondta párszor, hogy neki segítenek a Fideszből belülről is.

Így hát Orbán elmondta, hogy felveszi a kesztyűt. Majd meglátjuk, hogy mit jelent ez a kesztyűfelvétel, mert lehet, hogy ez már sokaknak nevetségesen hat.

– Sokszor elgondolkoztam, hogy vajon tényleg súgnak-e Magyar Péternek a Fideszből, vagy ez inkább egy jól kitalált zavarkeltés.

– Ugye tőlem nem keresi erre a választ?

– Csak azt gondolom, hogy ez egy működő taktika lehetne.

– Nyilván ezek azok a mondatok, amikre soha nem fogjuk megtudni a választ, de valóban egy jól hangzó dolog, okozhat zavart egy ilyen mondat.

– Nincs másfél év már a választásokig. Van elég ideje Magyar Péternek arra, hogy meg is tudja mutatni a kormányzóképességét, tényleg kész legyen arra, hogy átvegye az országot?

– A Fidesz nyert már úgy választásokat, hogy csak annyi volt a kampánya, hogy „folytatjuk”.

– De emberei voltak.

– Való igaz, hogy Magyar Péter egyik legnagyobb gyengesége pont az, hogy még mindig egyedül csinálja a dolgait. Azt hiszem ugyanakkor, hogy akik feltolták Magyar Pétert arra a szintre, hogy egálban van Orbánnal, azoknak a választóknak a jókora része azt gondolja, hogy mindegy hányan tesznek ennek érdekében, csak Orbán Viktor menjen. És ha Orbán Viktornak mennie kell, akkor teljesen lényegtelen kérdéssé válik, hogy tesz-e bármilyen szakpolitikai állítást ennek érdekében Magyar Péter. Ha győzni akar, ahhoz inkább olyan állításokat kell tennie, amelyek átnyúlnek a Fidesz oldalára, a Fidesz bizonytalanjaihoz. Én az ’56-os beszédét ilyennek éreztem.

A beszéd legfontosabb célcsoportja az Orbán Viktorban elbizonytalanodottak köre volt. Azt mondta, hogy átvertek minket, engem is, a saját sorsát, saját helyzetét állította példaként azok elé, akiket át akar csábítani magához.

Mégsem mondhatjuk, hogy Magyar Péter beszédéből nem bontakozna ki egy alternatív program. Ami erőteljesen előjött például, hogy beleállt az Orbán által hangoztatott semlegességi politikába, mert szerinte nincs ilyen. Azt is mondta, hogy erre a „semlegességi” politikára senki nem hatalmazta fel Orbán Viktort, és a magyar történelemből sem következik, hogy ezt lenne helyes vinni. Ez tud egy olyan koncepcionális különbség lenni köztük, amire azt tudja mondani, hogy itt van az én kampányom, az én programom, ami más, mint Orbáné. Ráadásul ígéreteket tett, például, hogy fejlesztik az állami egészségügyet és oktatást, az egészséges élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentik, megemelik a családi pótlékot, megtartják a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést, a 25 év alattiak adókedvezményét és a gyermekek után járó adókedvezményeket, és jelentősen megemelik a minimálbért. Utána azt is elmondta, hogy honnan, ami ráadásul pontosan a nem-semlegességi politikából következik: elhozza másnap az uniós pénzeket.

Ez egy elég erős, de nem tarthatatlan állítás.

Ha megnézzük, mi történt a lengyel választások után, láthatjuk, hogy Európa teljesen máshogy viszonyult az uniós pénzek folyósításához. Azt mondta Magyar, hogy nem lesznek haveri pénzkiosztások, belépünk az uniós ügyészségbe, hazahozza az uniós pénzeket, melyek összegéből tényleg kijön egy-két nagy reform lehetősége, például az egészségügyé, meg az oktatásé. Ráadásul ez egy versenyképes ajánlat Magyarországnak az orbánival szemben.

– Amikor a kompország meghaladásáról beszélt, érdekes volt, hogy miközben azt mondta, hogy a komp az rossz, viszont kerülte, hogy nyugatot és keletet mondjon ennél a hasonlatnál. Ehelyett hidak építéséről beszélt.

– Ő a fiatalkori Orbán politikáját követi. Így próbál a fideszesekhez szólni. Abszolút jól érzi, hogy neki ezt a nemzeti irányvonalat kell vinni, és fel kell hívni a figyelmet, hogy lehetett volna az orbáni politikát jó irányba is vezetni.

Ezért is veszélyes Magyar Péter Orbán Viktor számára, hiszen az Orbán-szavazók egy részének ez a politika akár szimpatikus is lehet.

És éppen ezért nagyon kell figyelnie arra, hogy sehol ne lehessen megtámadni azzal, hogy a baloldalhoz kötődik. A baloldali szavazók már jórészt átjöttek hozzá, ott vannak nála. Nem oda kell politizálnia.

– Magyar Péter beszédében megint szóba került egyfajta casting, amit múltkor az EP-választás kapcsán is megcsinált, csak most jóval nagyobb merítéssel. Később már azt nyilatkozta, nemcsak parlamenti képviselőket, hanem nagyköveteket, kormányhivatali vezetőket, állami cégvezetőket is online pályázat útján keresnek. Több ezer embert. Az, hogy ilyen módon akarják összegyűjteni a megfelelő embereket, gyengesége vagy erőssége a Tisza pártnak?

– Magyar Péter rájött arra, hogy ha igazán erős politikai erőt akar építeni, akkor azt államfüggetlenül kell megtennie. A jelenlegi politikai pártok államfüggőek abban a tekintetben, hogy az államtól kapják a pénzüket a működésükhöz. Ennek elkerülésére keresi azt az ötvenezer embert a Tisza, akik kifizetik az állam helyett a párt működését, ezáltal segíti, hogy a párt független, szabad legyen, ne függjön az államtól. Teljesen érthető az a szándék is, hogy minél többen csatlakozzanak kívülről a párthoz. Nyilván ez egy populista üzenet, mert mindenféle irányzatnak megvannak a maga szakértői. A szakértőknek eltérhet az értékrendszere, és akkor máshova helyezhetik a hangsúlyt. Ezért csak jelentkezés alapján kiválasztani a szakembereket nyilvánvalóan populista elképzelés, azt a hamis üzenetet hordozza, hogy a szakértelem csak egyfajta lehet, köztünk nincsen verseny. Másrészt ebben az az üzenet is nagyon fontos, hogy

Magyar Péter távol akarja tartani magát a régi ellenzéki erőktől. Ez az egyetlen módszer, amivel meg tudja tenni, ha azt mondja a régi szakértőkre, a régi világ embereire, hogy rájuk nincsen szükségem, jöjjenek az újak, gyertek, jelentkezzetek.

Nem kárhoztatom, hogy ezt csinálja, logikusnak tartom, de érteni kell azért ennek a logikáját, természetesen.

– Azt mondja, hogy a csókosok helyett rátermettek és tehetségesek kerüljenek az apparátusába.

– Azzal nincsen gond, ha egy ellenzéki vezető látja azokat a problémákat, amiket a választók is látnak. Ez egyébként messzebbre is vezet. Miközben a miniszterelnökkel most körülbelül döntetlenre állnak egymással, közben az Orbán-beszédben semmi nem szólt a jelenlegi hazai gazdasági helyzetről. Mert a miniszterelnök nem tud jót mondani, nincs igazán mit mondania. Eközben az ellenzék vezetője pedig éppen arról beszél, hogy milyen bajok vannak az országban.

Ez Magyar számára jelent erőt és Orbán számára gyengeséget, hiszen a középen álló szavazók, akik nem fanatikusai, hanem szavazói a politikának, éppen arra várnak, hogy választ kapjanak, az ő egyéni, egyedi sorsuk hogyan alakul jobban az országukban.

Addig, amíg konjunktúra volt, úgy érezték, hogy Orbán jól csinálja a dolgát, hiszen ők is egy kicsit jobban élnek, de amikor dekonjunktúra van, akkor azt várnák a miniszterelnöktől, hogy reflektáljon az ország problémáira. Ezzel szemben az, hogy ő hadakozik Európával, a világgal, és el akarja dönteni, hogy ki legyen az Amerikai Egyesült Államok elnöke, de még azt is, hogy hogyan változzon a nyugat-európai politika, az ő szemükben nem releváns kérdés. Ők azt várják, hogy azt mondja el, hogy mi lenne a helyes kilábalási lehetőség abból a helyzetből, amiben az ország van. Miután erre nincsen mit mondania Orbán Viktornak, ezért a beszéde nem is tudott annyira erős lenni, mint Magyar Péteré, aki az ország problémáiról beszélt.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

SIKERSZTORIK

Balatoni és alföldi szállodák lettek a 2020-as évek első felének legjobbjai a Best of AZ ÉV HOTELE 2020-25. döntőjében

AZ ÉV HOTELE Közönségszavazás évente választja meg a közönség szavazataival az év legjobb szállodáját, de most vasárnap a 2020-as évek első felének legjobbjait jelentették be a döntőt követő díjátadón.

KULT

Kórházba került a Quimby egyik tagja, nem lesz ott a jubileumi koncerten sem

A Quimby zenekar őszinte közleményben írta le, milyen nehéz napokon vannak túl a szombati koncert előtt. Kárpáti József kórházba került.

KÉK HÍREK

Lenyelte kedvenc játékát: Egyetlen tömbbé állt össze a 20 mágnes a 10 éves fiú gyomrában, azonnal műteni kellett

A Heim Pál Kórház orvosai endoszkóppal próbálták kivenni a játék darabjait. A mágnesek súlya miatt azonban ez lehetetlen volt, így a kisfiú a műtőben kötött ki.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Fekete-Győr András Orbán Viktornak: Eszébe ne jusson végrehajtani a győri provokációt!

A Momentum alapítója szerint a kormányfő gátlástalan politikai akcióra készül. Figyelmeztetett mindenkit, hogy a felelősségre vonás nem marad el.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója egy kedd esti Facebook-posztban fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit egy Győrbe tervezett, általa provokációnak nevezett esemény végrehajtásától intett. A politikus szerint a „kampányfordító eseményt” Pintér Bence, Győr polgármestere „lebegtette be”. Bár szerinte még nem világos, pontosan milyen akció készül, úgy véli, „már most mindenki tudja, hol kell majd keresni a felelősöket”.

A politikus szerint az ember már azt sem tudja, hova kapja a fejét a kormány „folyamatos botrányain”. Úgy látja,

a közvélemény még fel sem ocsúdott Gulyás Gergely Iránnal kapcsolatos mondataiból és Szijjártó Péter „hazaárulásából”, máris itt van ez a tervezett győri provokáció és a Direkt36 cikkében leleplezett, „rendszerszintű titkosszolgálati beavatkozás”.

Fekete-Győr András ezután a miniszterelnökhöz fordulva kijelentette: „Ezúton is gratulálok önnek: hivatalosan is kibérelt magának egy állandó kiállítótermet a jövő Terror Házában. Az a gátlástalan politikai leszámolási kísérlet, amit önök a Tisza informatikai rendszereinek bedöntése érdekében elkövethettek, a legsötétebb államszocialista időket idézi. Titkosszolgálati nyomásra indult, koholt vádakra alapuló házkutatások, lefoglalt adathordozók, a politikai ellenfelek célzott megfélemlítése és zsarolása...”

„Soha nem gondoltam volna, hogy 36 évvel a rendszerváltás után újra azt a szégyent kell megélnünk, hogy a hatalom a megfélemlítés és a koncepciós eljárások fegyveréhez nyúl a saját állampolgáraival szemben.

Nagy Imre újratemetésétől eljutni odáig, hogy saját maga épít ki egy rákosista módszerekkel operáló titkosrendőrséget, és lényegében Moszkva-alsót csinál a hazánkból... ez valami egészen döbbenetes szégyen” – írta bejegyzésében.

A politikus azt a kérdést is felteszi a miniszterelnöknek, hogy

a „közeledő bukás árnyékában” jó ötletnek tartja-e, ha a „rezsim végnapjaiban” további, akár életfogytiglani szabadságvesztést maga után vonó bűncselekményekkel tetézi a bűnlajstromukat.

Állítása szerint ugyanez a kérdés a magyar titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok vezetőit is megilleti, akiket arra figyelmeztet, hogy ne kockáztassanak súlyos börtönéveket egy „bukás szélén tántorgó, posztkommunista maffiaállam levitézlett vezetői kedvéért”. Fekete-Győr szerint az őket jelenleg még óvó politikai védőernyő április 12-én összeomlik.

„Legyen világos, miniszterelnök úr: a rendszerváltás másnapján önöknek és az önöket gyáván kiszolgáló állami vezetőknek egyaránt, kivétel nélkül számot kell majd adniuk a független államapparátus maffiaszerű megszállásáért, az ártatlan magyarok vegzálásáért és hazánk gyalázatos kiárusításáért!” – zárta sorait.

Győrben Pintér Bence ellenzéki polgármester hónapok óta konfliktusban áll a városi ingatlankezelő céggel, a Győr-Szol Zrt.-vel a lakáskasszából hiányzó mintegy 1,7 milliárd forint miatt. A polgármester a cégvezetés távozását sürgette, a 2026-os költségvetés tárgyalását feltételekhez kötötte, majd a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezte, és február 20-án nagygyűlést tartott. Pintér Bence emellett nyílt miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, amit utóbbi el is fogadott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tényleg jobb a Ted-sorozat, mint a filmek? Szinte egy élőszereplős Family Guy-t nézünk

Ugyanaz a pimasz humor, csak jobban működik. A Ted új évada végre ráérzett, mi teszi igazán élvezetessé ezt a világot. Meglepő módon nem a botrányos poénok a legerősebbek.

KULT

A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt

Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.

KULT

Hamis festmény is feltűnt A legjobb ajánlatban – megnéztük az RTL műtárgy-felfedező műsorát

Sváby mackós, Alföldi játékos, Pápai Joci testvére pedig olyan, mint egy aranyos nagybácsi. Az RTL műtárgyas show-ja kísértetiesen hasonlít a Kincsvadászokra, de lágyabb, szerethetőbb. Egy korábbi ValóVilág-győztes és egy X-Faktorban feltűnt rapper is megjelent a műsorban.

SZEMPONT

Kitálalt a rendőrszázados: Én tudom, hogy milyen esküt tettem, én a hazámat szolgálom, nem pedig bizonyos emberek csoportját

A Tisza párt elleni titkos akciót lebuktató kiemelt főnyomozónál azóta már házkutatást tartott az ügyészség. Azt mondja, létezhet egy tényleg speciális titkosszolgálati csoport, ami közvetlen kézi irányítás alatt áll. Belülről nem remélhette, hogy kiderül az igazság, ezért fordult a nyilvánossághoz.

F. O. - szmo.hu
2026. március 25.

Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda a Kiberbűnözés Elleni Főosztályának kiemelt főnyomozója. Osztálya a gyermekek online szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekményekre specializálódott. Mint kiderült, ő juttatta el a Direkt36-hoz azokat az információkat, amelyek alapján megírták oknyomozó cikküket egy titkos műveletről, ami a Tisza Párt bedöntését célozhatta, és arról, milyen titkosszolgálati nyomás alatt kellett dolgozniuk az ügybe bevont rendőröknek.

Szabó Bencét azóta hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség, és házkutatást is tartottak nála. A Direkt36 most közzétett egy interjút, amit még februárban rögzítettek a főnyomozóval. Ebben a saját szavaival is részletesen elmeséli a történetet.

2025. július 1-jén egy anonim bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internet hotline felületére gyermekpornográfia gyanújával. A bejelentést az NMHH másnap továbbította is az NNI illetékes osztályának, ám Szabó állítása szerint a helyzet már ekkor furcsa volt, mert a bejelentés még a hozzájuk való hivatalos beérkezés előtt az Alkotmányvédelmi Hivatalon keresztül az NNI vezetőségének asztalán landolt.

„Alapvetően nem jellemző, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy gyermekporonáfiával kapcsolatos ügyben jelen legyen”

– mondta a százados, hozzátéve, hogy az AH már a bejelentés átadásakor extra információkkal rendelkezett a gyanúsítottakról, amelyeket a névtelen bejelentő nem is közölt. Tudták a gamer közösségből ismert emberek pontos személyes adatait, és azt is, hogy a bejelentésben említett, „ruházati tárgyban rejtett kémeszköz” valójában egy övbe szerelt kamera.

Az AH a nyomozó szerint azonnali házkutatást sürgetett, ami szintén eltért a szokásos eljárásrendtől, ahol először ellenőrizni szokták a névtelen bejelentések valóságtartalmát.

A nyomás hatására a házkutatásra július 8-án sor is került. A három érintett közül kettő, akiket az interneten Buddha és Gundalf néven ismertek, a házkutatás során elmondta, hogy a Tisza Párt alkalmazásában állnak vagy álltak. Szabó szerint ezzel az ügy azonnal politikailag érzékennyé vált.

Az eljárás során több furcsaság is történt a nyomozó szerint.

Az AH ragaszkodott hozzá, hogy a lefoglalt informatikai eszközök adatmentését ne az NNI saját forenzikus osztálya, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezze. A kutatás során, amikor a nyomozók Buddha irodahajón lévő munkahelyére érkeztek, az AH munkatársai telefonon, szobáról szobára navigálták őket, amiből Szabóék arra következtettek, hogy a helyszínt és az érintetteket titokban már huzamosabb ideje megfigyelték.

Buddha a házkutatáskor azt mondta a nyomozóknak, hogy számított az érkezésükre. „Amikor elolvasta a határozatot, a gyermekporonáfiára csak annyit mondott, hogy ez nagyon kreatív, hogy sejtette, hogy lesz valami ilyesmi” – idézte fel Szabó.

Buddha állítása szerint, amióta a Tisza Pártnál dolgozik, rendszeresen megkörnyékezték, pénzt ajánlottak neki a párt informatikai rendszereihez való hozzáférésért, és miután ezt megtagadta, megfenyegették és egy alkalommal meg is verték.

A lefoglalt eszközökön a nyomozás során semmilyen gyermekpornográfiára utaló tartalmat vagy érdeklődést nem találtak. Miután 2025 októberében kirobbant a Tisza Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány, a nyomozók – tudva, hogy a párt informatikai felelősénél jártak – mélyebben kezdték vizsgálni az adatokat.

Buddha telefonján képernyőfelvételeket találtak egy Session nevű titkosított csetalkalmazásból, amely Gundalf és egy magát V.E.-nek, majd később Henrynek nevező ismeretlen között zajlott. A beszélgetésekből kiderült, hogy Henry 2025 februárjától zsarolással és fenyegetéssel próbálta rávenni Gundalfot, hogy hagyja abba a Tisza Párt támogatását, és dolgozzon neki. Henry a nyomozó szerint mély belső ismeretekkel rendelkezett a párt működéséről, levelezéséről és belső kommunikációjáról. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy Gundalf mindenről azonnal tájékoztatta Buddhát.

Henry később felfedte, hogy egy szervezet tagja, és a céljuk a Tisza Párt „bedöntése”. Egy csoportos beszélgetésbe bevont egy harmadik személyt, Mozaikot, aki részletesen kifejtette a tervet. „Elmondta, hogy

a végső cél a Tisza Párt bedöntése, azért, hogy ne tudjanak részt venni a 2026-os választáson, vagy hogy a támogatottságuk csökkenjen.”

Ezt egy „báb” bejuttatásával akarták elérni a párt informatikai rendszerébe, aki a megfelelő pillanatban megbénította volna azt.

A beszélgetésekben utalás történik Varga Judit volt férjének, Magyar Péternek a volt feleségére, Vogel Evelinre is, akiről Mozaik azt állította, egy másik, kevésbé profi csapat tagja volt, amely szintén a párt ellen dolgozott.

„Az egyetlen dolog, amit ki tudtak hozni az egész történetből, azok a hangfelvételek”

– mondta Mozaik a képernyőképek tanúsága szerint.

Henry a kommunikáció során jelentős pénzösszegeket, akár 130 millió forintnyi kriptovalutát is ajánlott Gundalfnak a Tisza Párt rendszereihez való hozzáférésért, a határidő pedig a 2026-os választás volt.

Szabó Bence elmondta, hogy az erről készült jelentéseket nem tehették be a hivatalos rendőrségi rendszerbe, azokat csak Word-dokumentumként tárták a vezetőség elé.

A nyomozóosztályon meg voltak győződve arról, hogy egy titkosszolgálati akcióval állnak szemben.

Henry később egy személyes találkozót sürgetett Gundalffal egy budapesti „speciális objektumban”. Amikor Gundalf rákérdezett, hogy ez valamilyen titkosszolgálati módszer-e, Henry így felelt: „mi egy speciális műveleti egység vagyunk”. Azt is állította, hogy a vezetésük döntése volt, hogy egyszerre több, egymással is rivalizáló csapatot engednek rá a Tisza Pártra.

A nyomozó szerint Henry előre jelezte a Visszhang nevű, Tisza Párthoz köthető csoport adatbázisának kiszivárogtatását, ami másnap meg is történt, és utána elbüszkélkedett a sikeres művelettel. Itt hangzott el Szabó szerint az egyik legfontosabb mondat Henrytől:

„Én már a 2022-es választások idején is jó párszor megszívtam velük, bár talán azóta egy hajszálnyit javult a helyzet.”

Ez a nyomozó szerint arra utal, hogy a csoport már a 2022-es választások idején is az akkori ellenzék ellen dolgozott, és szoros kapcsolatban állt a sajtóval.

A nyomozás fordulópontját egy törölt videó helyreállítása hozta el.

A felvétel július 1-jén, a bejelentés napján készült, és hallható rajta, ahogy Gundalf telefonon arról beszél, hogy az övbe rejtett kamerával Henryt akarja felvenni egy személyes találkozón.

„Mi úgy gondoljuk, hogy ez lehetett az a pillanat, amikor tudomást szerzett a titkosszolgálati szerv arról, hogy tulajdonképpen a Gundalf nem velük dolgozott”

– mondta Szabó. Szerinte a lehallgatott beszélgetés miatt vált sürgőssé a rendőrség bevonása és az eszköz lefoglalása, mielőtt azt fel tudták volna használni a titkosszolgálati művelet leleplezésére.

Miután a gyermekpornográfia vádja tarthatatlannak bizonyult, az AH a nyomozó állítása szerint folyamatosan újabb bűncselekményeket próbált találni, hogy a két informatikus ellen eljárást indíthassanak, vélhetően azért, hogy utólag igazolják a velük szemben alkalmazott titkos megfigyelést.

„Ebben az időszakban elkezdték azt erőltetni, hogy ennél a két személynél ismételten házkutatást kell tartani, sőt, akár gyanúsítottként is ki kell hallgatni őket, vagy őrizetbe kell őket venni az adatszivárgással kapcsolatos bűncselekmény miatt.”

Elmondása szerint egy ponton

megtagadott egy szóbeli parancsot, amikor arra kérték, hogy a már megírt gyanúsításhoz keressen azt alátámasztó bizonyítékot.

Végül haditechnikai eszközzel való visszaélés miatt gyanúsították meg a két informatikust, amit Szabó Bence jogilag szintén megalapozatlannak tart.

A nyomozó szerint bármikor felvetették, hogy a valódi bűncselekményt Henry és csapata követte el, a felső vezetés mindig leállította ezeket a próbálkozásokat. „Magában a jelentésben az NNI vezetősége kihúzatta a titkosszolgálati utalásokat, tehát azt, hogy szerintünk az, aki ezt csinálta, Henry meg a csapata egy titkosszolgálati csapat, ezt kihúzatták.”

Pedig erre gyanakodtak. „Mi úgy gondoltuk, hogy

létezik egy tényleg speciális titkosszolgálati csoport, ami közvetlen kézi irányítás alatt van.”

Arra, hogy veszélyes terepen mozognak, külön felhívták a figyelmüket. „Figyelmeztetett minket a főosztályvezető, hogy akár mi is, mi nyomozók, akik ismerjük az ügyet, megfigyelés alatt állhatunk, akár telefonos, de akár személyes megfigyelés alatt is.”

Ennek ellenére úgy érezték, valamit tenniük kell.

„Azért nyomozunk párhuzamosan, azért van az árnyéknyomozás, hogy védjük magunkat arra az esetre, hogyha felkérdez akár egy új kormány, hogy miért nem tettetek semmit. Mi tettünk, szerettünk volna tenni, de nem engedték.”

Szabó elmondta,

azért áll a nyilvánosság elé, mert a rendszeren belül nem lát esélyt az igazság kiderítésére.

„Amikor ilyen vezetői megbeszéléseken az hangzik el, hogy XY ügyészt menesztették, mert nem volt hajlandó vádat emelni. Akkor hova lehet fordulni?”

„Hogy lehet az, hogy egy magyar titkosszolgálat egy pártot be akar dönteni? Egy olyan pártot, ami a számukra a legkedvezőtlenebb közvélemény-kutatásban is 40%-on áll. Egy magyar titkosszolgálat a magyar emberek 40%-ának képviselt joga ellen küzd.”

Tisztában van vele, hogy az interjúja miatt fegyelmi vagy akár büntetőeljárás is indulhat ellene, de úgy érzi, valakinek meg kell szólalnia.

„Én tudom, hogy milyen esküt tettem, amikor felszereltem, és szeretném is tartani, hogy én a hazámat szolgálom, nem pedig bizonyos emberek csoportját, mint egy párt” - mondta a nyomozó.

A teljes interjút itt lehet megnézni:

Kapcsolódó

Direkt36: Gyerekpornó miatt küldték rá a rendőröket a Tisza Párt informatikusaira, de ehelyett egy titkosszolgálati művelet nyomaira bukkantak

A Nemzeti Nyomozó Iroda névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, Tiszának dolgozó informatikusnál. A lefoglalt eszközökön azonban gyerekpornó helyett a párt elleni szervezett akció üzenetváltásait találták meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

„Ott hittük el, hogy bármi jön, együtt megküzdünk vele” – így adott erőt Zoé családjának a Bátor Tábor

Zoé még csak öt és fél éves volt, amikor kiderült, hogy agydaganat miatt meg kell műteni. A családot letaglózta a diagnózis, ám a táborban átélt élmények hatására megszabadultak a félelemtől.

KULT

A választás estéjén tér vissza a Heti Hetes Majkával, Hajós Andrással és a jólvanezígyből ismert Nagy Ádámmal

A legendás műsor az RTL-en indul újra, Hajós András is visszatér. A műsorvezető Nagy Ádám, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport YouTube-csatornák arca lesz, a többi szereplőt pedig a választásig hátralévő időben fogják felfedni.

KÉK HÍREK

Megszólta a gyorshajtókat, ezért megfordultak és összeverték a kerékpárost Monor mellett

Három férfi egy közlekedési vita után üldözőbe vett, majd a földre tepert és rugdosott egy kerékpárost. Az ügyészség csoportos garázdaság és súlyos testi sértés miatt emelt vádat.

SZEMPONT

Ez vezetett abba a zsákutcába, ahol most vagyunk - Bod Péter Ákos a Fidesz gazdaságpolitikájának 16 évéről

Erőltetett iparosítás, leépített oktatás, elfordulás az euró gondolatától, keleti nyitás, haveri kapitalizmus, konfliktus az Európai Unióval. A jegybank volt elnöke szerint egyik dolog következett a másikból, de innen már nem tud továbbmenni a rezsim. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 25.

Az elmúlt 16 évet értékelő sorozatunkban volt már szó a nyugdíjakról és az oktatásról. Most egy ennél is nagyobb szelet jön: a gazdaság. 2010-ben nehéz helyzetben vette át az Orbán-kormány az ország irányítását, de már látszottak a növekedés jelei és elindult az uniós pénzeső.

Hogyan csúszott félre mégis minden a gazdaságban? Hogyan vált éltanulóból sereghajtóvá Magyarország, ahol már a negyedik éve nincs semmilyen gazdasági növekedés? Mekkora szerepe volt ebben a környezetnek, és mekkora Orbán Viktor döntéseinek? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke elemzi a korszakot.

— Nem is olyan reménytelenül indult a 2010-es korszak. Milyen örökséggel vette át a kormányzást a Fidesz?

— Nagy szükség volt a váltásra, mert az előző nyolc év szocialista–szabad demokrata kormányzása strukturális gondokkal küzdött, amelyeket részben maga idézett elő. A szocialista oldal a jóléti államot célozta, az MSZP sokat akart költeni, a szabad demokrata partner viszont gazdasági kérdésekben hajlott a szabadelvű felfogásra, vagyis inkább a vállalkozást és az öngondoskodást tartotta fontosnak. Ez a két logika az európai politikában tartósan sehol sem illik jól össze. Aztán ez a kettősség a gazdaságpolitikában úgy jelent meg, hogy az állam sokat költött, nagy deficit mellett, az utóbbi pedig a konstrukcióból következett:

az egyik koalíciós partner költeni akart, a másik pedig adót csökkenteni.

A képhez hozzátartozott az is, hogy az ellenzéki oldalon Antall József halála és az MDF fokozatos gyengülése nyomán tér nyílt, azt pedig a politikai baloldalról induló Fiatal Demokraták Szövetsége fokozatosan elfoglalta. A harmadik ciklusra már hatalomra is került, noha nagyon vegyes felfogást és programot hozott magával; ezt láthattuk 1998-ban, amikor a FIDESZ a kisgazdákkal lépett koalícióra. Első látásra kérdéses, miként került egy koalícióba az akkor legfiatalabb párt a legidősebbekkel. Ám

észlelni lehetett mindkettőben bizalmatlanságot a tőkével, a kereskedelemmel, a bankokkal és általában a pénzvilággal szemben.

Az első Orbán-kormány már a régmúlt. Bukását követően kétszer négyéves ciklusra visszajött a bal-lib koalíció, az ismert államháztartási következményekkel. Az MSZP-vezette kormány második ciklusa azonban hazai krízisekkel teli, miközben történt kint is egy és más. A 2008-as globális pénzügyi válság, a rákövetkező néhány év nemcsak a gazdasági embereknek lett kritikus fontosságú. Akkor ugyanis a dicsőségesnek és dinamikusnak tartott pénzügyi kapitalizmus, amely a nyolcvanas évektől meghatározta a gondolkodást és a politikacsinálást, látványosan csődöt mondott. Az egész világban megerősödtek az ellenerők, a politikai spektrum mindkét szélén, és a pénzügyi krízisből kifejlődő gazdasági válságban sorra buktak a hivatalban levők. Ebben a szituációban került a Fidesz hatalomra 2010-ben. De már azt megelőzően a párt Orbán Viktor erős befolyása alatt kezdett külön irányt venni, és a nemzetközi térben is másfelé tájékozódni. Az alkotmányozó többség birtokába kerülve 2010-től nálunk valóban egy „Sonderweg” kezdődött.

Ez a külön út végül abba a zsákutcába vezetett, ahol most vagyunk.

Az addigi nemzeti konszenzust élvező európai orientáció gyengülése 2009-ben még nem látszódott tisztán, de voltak jelek: példa erre az Orbáni-i fordulat az Oroszországhoz való viszonyban, a pénzügyi világhoz, általában a tőkéhez, és különösen a külföldi tőkéhez való hozzáállásban. Hatalomra kerülve pedig manifesztálódik a jogállam sajátos kezelése, inkább lekezelése. Ezért gondolom, hogy 1990 és 2010 között működött nálunk egy húszéves korszak, amely a sok politikai zaj és ütközés ellenére intézményileg és alapértékeit tekintve egyetlen rendszernek mondható, és 2010 után egy másik kezdődött. 2011-re már eléggé feltűnő volt, 2014-re pedig ténnyé vált a rendszerszerű váltás.

— Volt egy 2008–2009-es válság, és egy Bajnai Gordon által megkezdett konszolidáció, ami még nem zárult le teljesen. Tehát 2010-ben az új kormány nem egy fickós gazdaságot vett át.

— A 2008-as válság mindenkit megrázott, a kelet-közép-európai régiót is. 2009-ben a legtöbb európai országban csökkent a GDP, nem is keveset. Hozzáteszem, ugyanazon évben Lengyelországban viszont nem volt még recesszió sem, ott a korábbinál lassabban ugyan, de nőtt a gazdaság, miközben 2009-ben a magyar bruttó hazai termék 6 százalékkal esett. Lehetett tudni, hogy a magyar gazdasággal komoly baj van, ami főként az államháztartási hiányban és az államadósságban jelent meg.

Magyarország majdnem pénzügyi csődbe került 2008 őszére. A fizetésképtelenség elkerüléséhez kellett az a védőháló, amelyek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság feszített ki.

Érdemben az IMF húsz milliárd eurós hitelcsomagja mentette ki Magyarországot a pénzügyi bajból. Gyurcsány lemondása után jött a Bajnai Gordon vezette kormány, amely nagyon nehéz körülmények között dolgozott. Utólag azt kell mondanom, hogy nem láttuk elég pontosan, mennyire súlyos, kényszerekkel teli helyzetben kellett hitelmegállapodást kötni és szavatolni az ország működését. A magyar gazdaságnak és társadalomnak nagyon kellemetlen korrekción kellett átmennie 2009-ben, ami rendkívül népszerűtlenné tette a szocialista–szabad demokrata kormányzást. A 2010-es választáson a szabad demokraták politikailag megsemmisültek, és ezzel mindkét nagy rendszerváltó párt kikerült a politikai erőtérből. A szocialisták pedig megkezdték azt a szerintem túl hosszúra nyúlt agóniát, amelynek utolsó szakaszait most látjuk. A magyarországi gazdasági helyzet tehát valóban rossz volt.

Azonban 2010-re már elindultak a növekedés. Ekkor kezdett az Európai Uniótól rengeteg pénz beáramolni a kelet-közép-európai országokba.

Ugyanis amikor 2004. májusában beléptünk, még egy korábban elfogadott uniós költségvetést volt érvényben, ezért a 2000 és 2006 közötti középtávú pénzügyi keretből Kelet-Közép-Európának csak a maradék jutott. A 2007-tel induló pénzköltési ciklus elfogadása és végrehajtása idején azonban a lengyel, magyar kormányok teljes jogú tagként ültek az asztalnál, ahol a pénzekről döntöttek. A 2009-es válságot érzékelve, az uniós intézmények bőkezűekké váltak, a nagy pénzáram tehát ekkor kezdett igazán megérkezni a térségben. Ennek azért van jelentősége, mert

részben ez magyarázza, hogy a 2010-es években a magyar gazdaság is gyors növekedésnek indult.

A rengeteg uniós pénz sorsa azonban Magyarországon sajátos mintát követett, eltérően más országoktól. Ha dicsekedni akarunk, azt mondjuk, hogy az Orbán-kormányok nagyon sikeresen hívták le a pénzt. Kritikusan fogalmazva: szinte mindegy volt, mire és hogyan költik, csak pénz ne maradjon Brüsszelben, majd itthon elköltjük. Ez nem túlzó vagy személyes értékelésem, hiszen rekonstruálható az a politika, amelynek logikája szerint akár vannak alaposan kidolgozott projektek, akár nincsenek, a „brüsszeli pénzt” hozzuk haza, aztán majd elkölti a kormány.

Az Európai Bizottság sokáig csak formai ellenőrzést végzett, és erőtlenül reagált.

Amikor pedig volt érdemi uniós fellépés, például az Orbán vejéhez köthető ügyekben (ELIOS-ügy), a magyar kormány addigra függetlenedett a hazai ellenőrző fórumoktól, és végül a magyar adófizetőkkel fizettette meg a büntetést.

— Az, hogy a 2008-as válság eltérően rázta meg a régió országait, és ahogy mondta, a lengyeleknél nem is volt visszaesés, egy koncepciózusabb gazdaságpolitika eredménye?

— Hogy minket miért rázott meg jobban a válság, két fő okot mondanék. Az egyik az, hogy már akkor is magas volt az államadósság aránya. Pénzügyi válság idején a baj nem egyformán sújt mindenkit: aki jobban el van adósodva, azt sokkal keményebben éri a kamatok megemelkedése, az árfolyamok kilengése. Ezért a magyar gazdaságot akkor is, és egyébként ma is, a többi visegrádi országnál erősebben megrázzák a pénzügyi sokkok. A másik ok gazdaságszerkezeti. Addigra a gazdaságunk erősen hozzákötődött a német gazdasághoz és az autóiparhoz. A 2008-as válság pedig erősen érintette ezt az ágazatot. Németországot, Szlovákiát és Magyarországot különösen. Egy diverzifikáltabb gazdaságban az ilyen konjunkturális válságok kevésbé ütnek nagyot.

— Voltak korrekciós terveik. A megelőző koalíció által működtetett költséges és rosszul célzót szociális támogatási rendszer helyett, amelyet egyébként a Valutaalap is kifogásolt, és a Bajnai-kormánnyal már részben vissza is vetetett, az Orbán-kormány más felfogású rendszert állított. Ennek központi elemeként egy különös, akár neoliberálisnak is mondható adópolitikával állt elő:

csökkenti az SZJA-t, egykulcsos rendszert alakít ki, a költségvetési pénzt inkább a középosztály felé tereli. Ebben szerintem Matolcsynak komoly szerepe volt.

A másik irány az újraiparosítás. Talán ez is összefüggött Matolcsy felfogásával, de szerintem Orbán eredendő kereskedelem- és szolgáltatásellenes világképével is. A logika az volt, hogy a költségvetési pénzt az autó és autóalkatrész gyártásába kell csatornázni. Ez viszont azt is jelentette, hogy a járműipartól való függés még erősebb lett. Amíg a járműipar ciklusa felfelé tart, ez felhúzza a gazdaságot. Csakhogy amikor ismét lefelé megy, visszahúzza a GDP-t. Például az utóbbi három évben éppen ez történt: a magyar ipar, azon belül a járműipar, lefelé húzta a magyar gazdasági teljesítményt. Az ilyen szakosodás hátulütője, hogy időnként pech is van. De még erőteljesebb a kritikám az egész újraiparosítási kampánnyal szemben:

az állami ösztönzőkkel megtolt gyárországi növekedési pálya nem nyit hosszú távú perspektívát. A kormányzat érezhetően nem jobb ipart akart, hanem több ipart.

Tegyük hozzá: 2010-ben még jelentős volt a magyar munkanélküliség. Az a szociális modell, amelyet a szocialisták és a szabad demokraták azt megelőzően kialakítottak, együtt tudott élni a magas munkanélküliséggel. Orbán pedig megígérte a munkalapú társadalmat és az egymillió új munkahelyet. Ez utóbbit később statisztikai csűrés-csavarással majdnem ki is hozták.

A lényeg azonban az, hogy a hivatalba lépő kormány hozott erőteljes korrigáló intézkedéseket, és meghirdetett új politikákat.

— De lehet-e ipart tervezni egy olyan népességre, amelynek nincs meg a megfelelő szakképzettsége?

— Sikerrel nem lehet. De ne vetítsük vissza a mai demográfiai, munkaerőpiaci viszonyokat a korábbi helyzetekre. Először is megjegyezném, hogy a rendszerváltozásunk első évtizedében, 1990 és 2000 között az erőteljes liberalizálás, a piaci elvű magánosítás nyomán, a külföldi befektetések korai megjelenésével, a magyar termelékenység nőtt a leggyorsabban a térségben. Ritkán hallani, de kimondom a rendszerváltoztató országok tényadatai alapján:

a magyar modernizáció az első évtizedben kifejezetten sikeres volt. Ezt kellett volna folytatni: feljebb lépni az értékláncon.

Ennek voltak is jelei. A német ipar például először valóban csak összeszerelt, később viszont Győrben már együttműködött a helyi egyetemmel. Egy idő után kialakulhatnak azok az előre- és hátranyúló kapcsolatok, amelyek révén megjelennek helyi beszállítók, ide kerülnek magasabb hozzáadott értékű funkciók is a külföldi nagyvállalati központokból. Szerintem ezt a minőségi emelkedési irányt lehetett volna határozottan továbbvinni. Ám nem ez történt.

Az oktatást, egészségügyet az Orbán-kormányok nem humántőke-fejlesztő befektetésnek, hanem nem-produktív, költséges ágazatnak tekintették, és ez van a mai napig.

Ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy egy politika által dominált társadalomban a minőségi javulás reformjába nehéz belevágni még erős elhatározás esetén is, mert a politikus legfeljebb négy évben gondolkodik. Ha zsarnok, akkor tervezhet harminc-negyven évre is, de az már más eset. Az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, sőt még a hadipari fejlesztés is hosszú távú ügy. Ezekben nem a napi kormányzati logikának kellene döntőnek lennie, hanem a tudományos fórumoknak, az Akadémiának, a szakmai grémiumoknak, stratégiai műhelyeknek, amelyek képesek előre látni a folyamatokat, és ennek alapján alakítani például az oktatás szerkezetét. Ilyen ügyekben egyébként az OECD-től is rengeteg támogatást lehet kapni, a nemzetközi együttműködés sokat segít. Jó esetben tehát nem az van, hogy egy oktatáspolitikai reformba belekezd az egyik kormány, a másik pedig lenullázza a munkát, hanem széles szakmai, sőt társadalmi vita alapján kialakítanak egy irányt, és azt végigviszik az egymást váltó adminisztrációk. Ugyanez igaz a gazdaságpolitikában az euró-bevezetés ügyére.

A politikai pártok, szakmai körök megvitatják az átállási pályát, a hivatalban levő kormány dönt a folyamat megindításáról, majd nem egy, hanem ha kell, két vagy akár három cikluson át következetesen végigviszik.

A bolgároknál ez négy-öt ciklus volt. A szlovákoknál kettő volt: az EU-ba való belépést követően a Dzurinda-kormány elkezdte a korai euróátvételi folyamatot, aztán 2006-ban jött Fico, de már nem rontotta el az előd által elindított folyamatot, hanem befejezte.

— Nálunk egyáltalán volt olyan pillanat, amikor közel álltunk az euró bevezetéséhez?

— Már az unióba való belépésünk idején. A legközelebb 2002-ben állhattunk, amikor a csatlakozási tárgyalások lezárultával eldőlt, hogy 2004-ben belépünk az Európai Unióba. Akkor el lehetett volna indítani azt a folyamatot, amelyet a szlovének el is indítottak, hogy a technikailag lehetséges legelső alkalommal bekerüljünk. A sok teljesítendő indikátor mellett létezik egy 24 hónapos árfolyam-megfigyelési időszak, az ERM II. nevű árfolyamrendszer. Az euróövezetbe tehát nem lehet az egyik napról a másikra belépni. De 2002 és 2004 között lehetett volna dönteni a pályáról, és az esetben kemény munkával 2007-re, legkésőbb 2008-ra bekerülhettünk volna. Szlovénia 2007 januárjában, Szlovákia két évre rá vezette be az eurót. Ezek az esetek megmutatták, hogy a közös valuta átvétele lehetséges, politikai szándék esetén, tartós munkával. A balti államoknál sem sokkal később történt meg az átállás.

— Ha az Orbán-kormány 2010 után elhatározza, meg tudta volna ezt csinálni az évtized közepére?

— Addigra sokat romlottak a makromutatók, de elvileg el tudta volna indítani és végigvinni a folyamatot, persze az elmondottak szerint nem egyetlen ciklus alatt. Ez azonban tényellenes elemzés.

Szerintem Orbán már 2009-ben elfordult ettől a gondolattól.

Azok, akikkel Orbán körbevette magát, abból indultak ki tévesen (itt fontos az időpont), hogy a kapitalizmus válságba került, Nyugat-Európa haldoklik vagy lefelé tart, a BRICS-országoké a jövő. Persze Budapestről nézve a BRICS-ben nem Brazília vagy Dél-Afrika az érdekes, még csak nem is India, hanem Oroszország és Kína. Vagyis a BRICS-ből két nem demokratikus rendszert választotta ki Orbán és a köre.

Ebből lett az alternatív út, a „keleti nyitás”. Ebbe a felfogásba nem fér bele az euró átvétele, sőt az Európai Unió magjához való közeledés semmilyen vonatkozása sem.

Valami olyan elgondolás ez, hogy a kerítés tetején ülve innen is, onnan is csipeget a madár.

— Ezek szerint már úgy indult Orbán a kormányzásnak, hogy itt nem lesz euró és nem lesz szorosabb uniós integráció?

— Ez nem feltételezés, hanem tény. Elég elővenni az alkotmányt, pontosabban az azt felváltó 2011-es Alaptörvényt, amelybe bekerült egy nagyon egyszerű mondat, a K cikk: Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Ez azért fontos, mert az előző alkotmányban ilyen mondat nem volt. Az, hogy mi a fizetőeszköz, tekinthető technikai kérdésnek is, korábban nem is emelték alkotmányos szintre. Csakhogy 2011-ben már régóta uniós tagok voltunk, és a 2002-ben aláírt csatlakozási joganyagból világosan következett, hogy az eurót előbb-utóbb be kell vezetni, csak átmeneti felmentésünk, derogációnk van, amíg nem teljesítjük a feltételeket.

Ha valaki ebben a helyzetben beír egy ilyen mondatot egy kétharmados erejű szövegbe, azt én nem tudom másként értelmezni: nem akar közös európai valutát.

Persze arra sem kaptam választ, hogy miért kellett megváltoztatni az ország nevét, kihagyva a köztársaság szót. Mondhatjuk, csupán szimbolikus ügy. A forint alaptörvénybe iktatása is szimbolikus, egyben viszont nagyon világos gazdaságpolitikai üzenet: az alkotmányozó hatalom háttal áll az eurónak. Ez már a 2010–2011-es Orbán. Nem a 2006-os és nem is a 2009-es, hanem az, amelyik már rálépett a külön útra, és megy előre a zsákutcában.

— A tízes évek közepétől jellemezte a gazdaságot a Matolcsy által emlegetett, úgynevezett „magasnyomású gazdaság”. Mi is volt ez, és hova vezetett?

— Ez szerintem eleve teljes illúzió volt. Egy hangzatos név annak igazolására, amit a kormány szeret: közpénzt költeni. Orbán az előző szocialista–szabad demokrata kormányokat mint alkalmatlan társaságot bírálta, és tényleg roppant hibás folyamatnak tekinthető a 2001 és 2006 közötti kontroll nélküli költségvetési adósság-csinálás.

De Orbánnak valójában nem a sok állami költéssel volt baja, hanem azzal, ha nem ő költi el a pénzt.

A sok állami kiadás, hacsak a kormány nem vállalja az adóemelést, egyenértékű azzal, hogy az állam nem törekszik pénzügyi egyensúlyra. Ha pedig a tagország nekilátna a közös európai valuta átvételének, akkor az államháztartási törvénybe nem tervezhet be, és nem valósíthat meg az éves GDP 3 százaléka fölötti deficitet. A költségi határérték átlépése nélkül nem tud kedvére költekezni. Orbán szeret közpénzt költeni, amíg ő dönti el, mire megy a pénz.

Matolcsy ehhez szállított jól hangzó elméleteket: nyomjuk a pénzt a gazdaságba abban a reményben, hogy az majd felpörög, és kitermeli a növekedés.

Ez sok okból hibás teória. Eleve érkezett pénz a gazdaságba az uniós forrásokon keresztül. Ha azt ésszerűen használták volna fel, és nem ló-wellnessre, meg a diósgyőri vár úgynevezett rekonstrukciójára, meg a hasonlókra költik, akkor abból létrejöhetett volna az a szellemi, infrastrukturális és állótőke-növekmény, amelyhez jó minőségű munkát hozzáadva Magyarország valódi modernizációs pályára állhatott volna. Ehhez teljesen felesleges volt további állami pénzeket, ingyenhiteleket, támogatott hiteleket bezúdítani a rendszerbe – adósságból, és persze inflációt generálva.

És itt jön a lényeg: kihez került ez a pénz? Itt már nem piaci elosztás működött, hanem politikai, egyre inkább személyes elosztási rendszer.

Nem véletlen, hogy rendre ugyanazok a nevek kerültek a pénzek közelébe.

— Tehát a korrupció, és a nepotizmus siklatta ki az egészet? Ez törte meg azt az ígéretes, uniós pénzekből finanszírozott pályát, és vezetett a mai stagnáláshoz?

— Inkább a „haveri kapitalizmus” kifejezést használnám, mert a korrupció és a nepotizmus olyan kulturális minták, amelyek nehezen változnak, bár változhatnak. Lengyelország is megváltozott az elmúlt évtizedekben, javára, Magyarország is megváltozhatott volna. Én egyébként nem tartom Magyarországot általánosan korrupt országnak, noha a transzparencia-mutatók szerint egyértelmű a hátracsúszásunk a másfél évtizedes múltunkhoz és a régiós országok nagy többségéhez képest. A korrupciós indexet azonban nálunk nem a társadalom általános állapota húzza le, hanem pontosan az a mechanizmus, amiről beszélünk: az uniós pénzeket és a költségvetési forrásokat egy szűk személyes kör osztja el egy másik szűk kör számára. Ez pedig az erkölcsi, jogi vonatkozásokon túl gazdaságilag sem hatékony.

Az orbáni nagyívű és gyakran bombasztikus világmagyarázatokkal a dolgok ott kapcsolódnak össze, hogy ez a haveri kapitalizmus nem fér össze az európai szabályokkal.

Ütközik a verseny tisztaságának, a tőke szabad áramlásának uniós alapelvével. Az EU-ban nem lehet egyszerűen kinézni ágazatokat és lenyúlni őket. Figyelem: az Unió nem a külföldieket védi, hanem a polgári jogot és a versenyt, azaz minket is, egy erkölcstelen és egyben gazdaságilag kárt okozó praktikától. Volt időnk itt megtapasztalni, hogy ez az erőforrás-újraosztási rendszer egy bizonyos körnek nagyon jó. Ami bonyolultabb téma: kezdetben nem okozott könnyen kimutatható növekedési veszteséget az országnak. De egyre több konfliktus lett az Unióval.

Amit Orbán és szűk köre csinálni akart, az nem tetszett az Uniónak, és ez megerősítette benne azt a hitet, hogy az Unión kívül is van élet. Ezt Orbán maga mondta, és valóban el is kezdett kelet felé tájékozódni.

Nem akarok senkit megrágalmazni, de azt tudni lehet, hogy bizonyos országokban az ajándékozási kultúra része az üzleti életnek. Ha valaki kínai, orosz, türkmén és más hasonló partnerekkel nagy értékű üzleteket köt, ott a közvetítők rendszerint nem járnak rosszul. Nyugaton ez másként működik. Ott is léteznek az üzleti világban etikai problémák, noha azok a rendszer működési hibáinak, javítandó zavarainak számítanak. Hatóságilag szervezett korrupció legfeljebb bizonyos haveri szektorokban fordul elő, a hadiipari megrendeléseknél, olajkitermelési koncesszióknál hallani ilyesmit. Mindenesetre az ember fejében kezd összekapcsolódni a Nyugat-ellenesség, az európai joggal szembeni sértettség, annak a felismerése, hogy

hirtelen személyes, családi meggazdagodást és vagyonátmentést nagyon nehéz az Unión belül folytatni, különösen annak belső körében.

Megint csak egy részvonatkozás: amelyik országban például euró van, ott sokkal kisebb a kormányzati, állami vezetők ügyködéséhez a mozgástér, mint saját nemzeti valutával rendelkező helyen. Elég a Magyar Nemzeti Bank alapítványaira és azok vállalataira gondolni.

— Tehát a tíz viszonylag jó év utáni forráselapadás és stagnálás mind annak a következménye, hogy egy gátlástalan, befelé hajló, versenyt kikapcsoló gazdasági rendszer alakult ki?

— Végső soron igen, ez a történet vége. Látjuk az elejét is, láttunk fordulópontokat is. Nem látni minden fontos vonatkozást és fejleményt, de ezzel együtt is elmondható, hogy az elmúlt 16 évben a fontos döntési helyzetekben mindig a centralizáció felé ment a kormány. Olyan megoldást választott, amely a hatalmat a kezében összpontosította. Ezzel egyidőben pedig az európai normákat igyekezett távol tartani, valamint megszabadulni a belső ellensúlyoktól és kontrolltól, mint amilyen a független média, az erős civil társadalom, a tudományos közösség, helyi önkormányzat.

Közben azért a magyar gazdaság nyitottsága megmaradt, és minden ellenszéllel szemben a hazai vállalkozói kör is talpon maradt. Én úgy látom, hogy ez az a kör, amelyik ma a Tisza Pártnak a legerősebb szellemi és humán hátországát adja,

mert a piacról élő, oda termelő vállalkozó pontosan tudja, hogy attól, hogy az Orbán-rendszer kiépült, Magyarország piaci függése nem szűnt meg. Egy magyar középvállalat számára a távoli, despotikus hatalmakkal való üzletelés nem jelent valódi kiutat, Németország és Ausztria piaca azonban közel van, kulturálisan is érthetőbb. Nagyon világos döntési helyzetbe jutottunk mostanra. Miközben az ország valamennyire modernizálódott, a hatalmi elit azonban minden fordulónál úgy kanyarodott, hogy végül ebbe a zsákutcába vezette az országot.

Azt gondolom, hogy most már innen nem tud továbbmenni a rezsim. Ezt be kellene látni.

Ehelyett folyamatosan emeli a tétet ebben a borzalmas és botrányos kampányban is, már nem is tesz úgy, mintha lennének európai ambíciói.

Sorozatunk előző részeiben Nahalka István értékeli az oktatás elmúlt 16 évét:

Farkas András pedig a nyugdíjrendszer változásait:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Ennek sosem szabadott volna megtörténnie” - 66 halott a kolumbiai légi katasztrófában

A kolumbiai légierő C-130-as gépe Putumayo megyében zuhant le, 125 ember volt a fedélzetén. A tragédia politikai vitát robbantott ki a hadsereg elavult flottájának modernizációjáról.

KÉK HÍREK

Mélyhűtőben tárolta elpusztult macskáit egy budaörsi nő, később az utcán ásta el őket, de valamilyen állat kikaparta a tetemeket

A sekély sírokat egy állat túrta ki, borzalmas látványt tárva a helyiek elé. Az állatvédők azonnal feljelentést tettek az ügyben.

KÉK HÍREK

Meglátott egy pókot az apa, félrerántotta a kormányt, felborult és kigyulladt az autójuk az M7-esen

A családnak csak másodpercei voltak kimenekülni a lángoló roncsból. 11 éves lányuk súlyosan megsérült, a 14 éves lánytestvér is sérüléseket szenvedett, és a szülőket is kórházba szállították.

SZEMPONT

„Trump Amerikája példátlanul gyorsan számolja fel a demokráciát, a hanyatlás sebessége Oroszországét és Magyarországét is felülmúlja”

Martin Wolf, a Financial Times publicistája szerint Amerikában is az történik, hogy a végrehajtó hatalom belülről dönti meg a rendszert. Wolf a korrupció arcátlanságát nevezi a legkirívóbb jelenségnek. Egyre többen élnek autokráciában, és egyre kevesebben demokratikus országokban a világon.

Fotó: Michael Heitmann/picture alliance via Getty Images - szmo.hu
2026. március 25.

Martin Wolf, a Financial Times vezető publicistája szerint a demokrácia világszerte súlyos veszélyben van. Véleményét két friss jelentésre alapozza: a svéd V-Dem „Szétesik a demokratikus korszak?” és az amerikai Freedom House „Az autokrácia növekvő árnyéka” című kiadványára. Wolf szerint ezekből két alapvető dolog derül ki.

Az egyik, hogy a két évtizede tartó „demokratikus recesszió” mára „demokratikus depressziónak” tűnik. A másik, hogy állítása szerint a 2025-ben hivatalba lépett Trump-adminisztráció idézte elő a leggyorsabb hanyatlást egy jelentős demokrácia állapotában a közelmúltban.

A Freedom House szerint „a globális szabadság 2025-ben a 20. egymást követő évben csökkent. Összesen 54 országban romlottak a politikai jogok és a polgári szabadságjogok, míg mindössze 35 országban regisztráltak javulást.” Wolf hozzáteszi, hogy a V-Dem nemcsak az érintett országok, hanem az érintett emberek száma alapján is méri a hanyatlást. Arra a következtetésre jut, hogy 2005 és 2025 között az autokráciákban élő világnépesség aránya 50-ről 74 százalékra nőtt, a valódi liberális demokráciákban élők aránya pedig, amelyek a választások mellett a polgári és jogi jogok teljes skáláját kínálják, 17-ről mindössze 7 százalékra zuhant. A V-Dem szerint a világon soha korábban nem volt ennyi ország, amely egyszerre „autokratizálódott” volna.

Wolf szerint a legfontosabb, hogy ez a folyamat az Egyesült Államokban is zajlik. Mint írja, a V-Dem összesített indexe az amerikai demokrácia állapotáról az 1965-ös szintre esett vissza, közvetlenül az 1964-es polgárjogi törvény utáni időszakra.

„Ezúttal azonban a klasszikus példáját látjuk annak, ahogy a végrehajtó hatalom megpróbálja belülről megdönteni a liberális demokráciát. A végrehajtó hatalom törvényhozási korlátai – vitathatatlanul a legalapvetőbb alkotmányos korlát – a V-Dem szerint 100 éve nem látott mélypontra süllyedtek. A polgári jogok és a törvény előtti egyenlőség a hatvanas évek közepének szintjére esett vissza, és a »szólásszabadságról« szóló fecsegés ellenére a véleménynyilvánítás szabadsága az ötvenes évek eleje óta a legalacsonyabb szinten van.”

A publicista szerint egyedül a demokrácia választási elemei maradtak érintetlenek, legalábbis egyelőre.

Wolf a korrupció arcátlanságát nevezi a legkirívóbb jelenségnek, szerinte szinte teljesen eltűnt az a gondolat, hogy a közhivatal bizalmi pozíció, nem pedig a személyes gazdagodás lehetősége.

A Freedom House szerint az amerikai demokrácia minősége most Dél-Afrikáéval azonos szinten van, a V-Dem szerint pedig az USA hanyatlásának üteme 2025-ben messze meghaladta Oroszország, India, Törökország vagy Magyarország leépülésének kezdeti sebességét.

Wolf felteszi a kérdést, hogy vajon a kormányzat mindent megtesz-e a novemberi félidős választások megnyeréséért.

A publicista szerint a történelemben a demokrácia ritkaságnak számít, különösen a nagyhatalmak esetében, és csak a 20. század végén vált globális normává, amiben az USA-nak döntő szerepe volt.

„A hatalom még megvan, bár a Trump-kormányzat támadást indított annak alapjai, a jogállamiság, a biztonságos tulajdonjogok, a hatékony kormányzás, a fejlett tudomány és a sajtószabadság ellen. A példa azonban már nincs meg. A világ számára az Egyesült Államok naponta demonstrálja, hogy elutasítja azokat az értékeket, amelyekről az emberek azt hitték, hogy képviseli őket”

– írja.

Wolf szerint bár az USA sosem volt tökéletes példakép, a világ mégis ezeket az ideálokat társította hozzá. Végül kifejti, hogy nem hajlandó a kétségbeesésre, mert továbbra is a politika legnagyszerűbb eszméinek tartja azokat az elveket, hogy az állam a népé, hogy az embereket hagyni kell beszélni és meg kell hallgatni őket, és hogy senkire sem lehet abszolút hatalmat bízni.

„De ostobaság lenne azt hinni, hogy ezek biztonságban vannak. Ismét a legsúlyosabb veszélyben forognak”

– zárja sorait.

A V-Dem Intézet 2026-os Demokráciajelentése szerint 2025 végére a világ lakosságának 74 százaléka élt autokráciában, míg a liberális demokráciákban élők aránya 7 százalékra csökkent.

A jelentés az Egyesült Államokat is kiemeli, amely a dokumentum szerint több mint fél évszázad után vesztette el „liberális demokrácia” besorolását, elsősorban a médiaszabadság romlása és a Kongresszus végrehajtó hatalmat korlátozó szerepének gyengülése miatt. A törvényhozói kontroll 2025-ben több mint százéves mélypontra került az országban.

A Freedom House Freedom in the World 2026 című jelentése szerint 2025 volt zsinórban a huszadik év, amikor a globális szabadság szintje összességében csökkent. Ezzel párhuzamosan az amerikai sajtószabadság mutatói is történelmi mélypontra süllyedtek a nemzetközi rangsorokban. Eközben több szervezet, például a Brookings Intézet is, nyilvánosan elérhető adatbázisokban követi a második Trump-kormányzat rendeleteit és szabályozási lépéseit.

A cikkben említett Martin Wolf a Financial Times vezető gazdasági és véleménypublicistája. A V-Dem (Varieties of Democracy Institute) a Göteborgi Egyetem kutatóintézete, amely a demokrácia állapotát méri, míg a Freedom House egy 1941-ben alapított amerikai civil szervezet, amely évente értékeli a politikai és polgári szabadságjogokat.