SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán az előrehozott választásokról: Orbán Viktor politikai erejét azonnal lenullázná, ha megszavaznák

Magyar Péternek sikerült megint megragadnia a figyelmet egy fontos politikai üggyel - mondja a politikai elemző. A Tisza Párt elnöke még sokszor elmondhatja, milyen gyáva dolog, hogy Orbán Viktor nem mer kiállni ellene.


Az év első perceiben néma maradt a Sándor Palota. A köztársasági elnök napokkal korábban elmondta beszédét, karácsonykor. Ugyanekkor viszont Magyar Péter, az ellenzéki TISZA Párt elnöke mondott újévi beszédet, amiben előrehozott választásokat követelt, mivel szerinte az országnak nincs még egy éve folytatni az Orbán-kormánnyal az eddigi utat. Néhány nappal korábban pedig a Vox Populi oldal arról írt, a költségvetésben már idén félretettek a választásra pénzt, igaz, a kormány utólag azt állította, ez informatikai fejlesztésekre kell.

Bármi is volt Magyar Péter célja, az biztos, hogy már az újév első másodpercében lépéskényszerbe hozta a kormányt. Közben, mintha déjà vu érzése kerítené a politika iránt érdeklődőket, hiszen láttunk már ilyet, csak akkor Orbán Viktor követelte az előrehozott választást, és akit sarokba szorított, Gyurcsány Ferenc volt. Valóban hasonló a helyzet? Mi lehet Magyar Péter célja ezzel az erős évkezdettel? Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk.

– Egyesek szerint Magyar Péter dehogy akar előrehozott választást, hanem ez csak elővágás volt, hogy ne is legyen. Olyan sztorit is hallottam, hogy annak idején Orbán, amikor előrehozott választásokat követelt Gyurcsánnyal szemben, 2006 és 2008 tájékán, akkor ő szűkebb körben el is mondta, hogy csak azért követeli, hogy ráégessék Gyurcsányra, hogy ne is lehessen előrehozott választást csinálni. Lehet, hogy Magyar Péter a Fidesztől tanult?

– Egy előrehozott választás követelése lehet hiteles és lehet nevetséges. Ha olyan a politikai helyzet, hogy az nevetséges lenne, akkor azért nem követeli ellenzéki szereplő, mert ő maga válhat nevetségessé. Ha viszont hiteles, akkor a kormányra éghet rá, hogy miért nem megy bele. Azt érdemes megtippelnünk, hogy most hiteles vagy nevetséges ez a dolog?

Én arra hajlok, hogy most teljesen legitim módon mondhatja egy ellenzéki szereplő, hogy előre hozott választásra lenne szükség.

Ráadásul abban a kényelmes helyzetben volt, hogy nem is ő hozta be ezt a témát, hanem egy szociológus vette észre a költségvetésben azt a valószínűleg rosszul írt tételsort, amely miatt úgy gondolta, hogy ez a kormány szándékát tükrözi, a kormány akar előrehozott választást. Erre az észrevételre ugrott rá Magyar Péter, hogy igen, kellene is az előrehozott választás, mert nem bírja ki az ország 2026-ig. Továbbá az is fontos, hogy hol mondta be. A köztársasági elnök nem mondott újévi beszédet. Nem tudom, ki volt az a tanácsadója, aki ezt javasolta, hogy karácsonykor mondjon beszédet, amikor ember nincs, akit érdekelne egy politikus, viszont így szabadon hagyott egy teret újévkor, amit Magyar Péter ügyesen használt ki. Az azóta több, mint kétmilliós nézettséget elért beszédének az egyik, ha nem a legfontosabb követelése az előre hozott választás volt.

– Rögtön meg is lett a január slágertémája ezzel.

– Ráadásul a köztársasági elnök elkövetett egy újabb hibát, hogy reagált Magyar Péterre, amire Magyar Péter ismét reagálhatott, és újra felvethette az előrehozott választás fontosságát.

– Nézzük meg, hogy mi ebben a hiteles. Az rendben van, hogy egy hiteles szereplő követeli, hiszen azért a legnagyobb ellenzéki, sőt, hovatovább a legerősebb párt vezetője követeli ezt. Ugyanakkor nézzük meg a realitását is ennek. Ne a kormányzat, kizárólag a Tisza Párt részéről. Mi van, ha a köztársasági elnöke mégiscsak feloszlatja a parlamentet....

– Ez a Schrödinger macskája esete. Ha az országgyűlés fideszes többsége megszavazna egy előre hozott választást, ezzel gyakorlatilag saját magukat is megszüntetnék, hiszen nem csak Orbán Viktornak a politikai erejét nulláznák le azonnal, hanem a sajátjukat is, hiszen az ő politikai erejük Orbán Viktor politikai erejéből származtatható.

– A világon nagyon sok helyen él az előrehozott választás eszközével egy regnáló kormányzat vagy kármentésből, vagy pedig éppen azért, mert nagyon jó pozícióban van ahhoz, hogy így hosszabbítsa meg a mandátumát.

– Igen, az Egyesült Királyságban például ez több esetben megtörtént, de azért, mert az Egyesült Királyságban az éppen regnáló miniszterelnök jelentheti be az új választásokat. Tehát, ha azt gondolja, hogy például három évnyi kormányzás után erősebb, akkor azt mondhatja, hogy egy megerősítő szavazást kér az országtól. De nem ugyanaz a politikai helyzet, amikor a választásokat a köztársasági elnök írja ki. Nem ugyanabban a rendszerben vagyunk.

– Ez rendben is van, de nagyon jól tudjuk, hogy végül is nálunk egy emberen múlik minden. Ha a miniszterelnök előrehozott választást akar, akkor lesz is előrehozott választás.

– Ez biztos, de ha a miniszterelnök előrehozott választást akar, akkor azt erőteljesen meg kell indokolnia a dolog szokatlansága és a gyengeség alapvető érzete okán. Ráadásul már sok éve olyan rendkívüli állapot van az országban, amely rendeleti kormányzást tesz lehetővé, azaz egy központi szereplőnél van a hatalmi döntés minden eszköze, mert szerintük olyan nagy bajban van az ország. Innen nehéz abba a pozícióba átmenni, hogy most idő előtt mégis szavazzon az ország, amikor állítólag akkora nagy dráma van, hogy már nem lehet a Parlament munkájára alapozni a mindennapokat, ahhoz kell az erős kezű miniszterelnök kizárólagos akarata? Most akkor van nagy dráma, vagy még sincs?

– Tehát csak egy tévesen beírt sor, vagy elírás lehetett az a sor a költségvetésben, amiből előrehozott választásra következtettek, miközben a kormánynak esze ágában sem volt ilyesmire készülni?

– Én így érzem.

– Ez azért valahol mégiscsak egy játszma, és ebben van blöff is. A Tisza Párt még mindig csak castingolja a jelöltjeit. Egy májusi választásra össze lehetne rántani ezt a pártot? Lehet reális, ilyen szempontból komolyan vehető Magyar Péter felvetése?

– Olyan nagyon komoly számnak tűnik a 106 egyéni képviselő? A 2024-es választásokon simán tudott listát állítani úgy Magyar Péter, hogy senkit nem érdekelt, hogy ki megy be a neve alatt az Európai Parlamentbe és a Fővárosi Közgyűlésbe. Az akkori jelölteknél körülbelül négyszer több embert kell csupán összeszedni, és megvan a 106 jelölt. Miért lenne ez olyan nagy feladat?

– Itt azért van egy erős biztonsági kockázat. Nyilván nemcsak kiválasztani kell ezeket a jelölteket, ha alkalmasnak is tűnnek, valahogy le kell nyomozni, le kell káderezni őket, hogy ne kerüljön be a társaságba néhány kriptofideszes, aki robbanthatja az egészet. Szóval nagyon komolyan át kell nézni ezt a 106 embert.

– Ezt kevésbé tartom izgalmas dolognak, legfeljebb bevállal egy-két kockázatos jelöltet. Az MSZP például 1994-ben bárkit elindíthatott volna sok helyen, mert csak a pártlogóval megnyerte volna a választásokat egyéniben. Később a Fidesz is produkált olyat, hogy tiszta narancssárga volt az egész ország.

Ilyen politikai helyzetben nem annyira fontosak az egyéni képviselők.

Persze nyilván le kell káderezni őket, ez fontos feladat, de kétségem sincs afelől, hogy ki tudna állítani 106 egyéni jelöltet a Tisza Párt, akár három hónap múlva is. Ami fontosabb szerintem: az emberek azt gondolják, hogy rossz irányba megy az ország mind a gazdaság terén, mind a külpolitikában. Rossz döntéseket hoz Orbán, ezért veszít a népszerűségéből, és ezért erősödik a Tisza. Az emberek általános bizonytalanságban vannak a saját élethelyzetüket illetően. Ki az, aki hatalmi pozícióból ilyenkor megkockáztatna egy előrehozott választást?

– Esetleg az, aki látja, hogy jövőre még rosszabb lesz a helyzet.

– Vagy bízik abban, hogy nem. Mert ez egy relatív érzet.

Ha nagyon lemegy valami, akkor annak utána fölfelé is kell mozognia.

És itt jön az a relatív érzet, hogy habár csak viszonylagosan, de mégiscsak „visszapattanás” lesz, akkor 2026-ban már a hangulat is más lesz az országban.

– Lehet-e olyan számítás is Magyar Péter kijelentése mögött, hogy igazából csak a pártot akarja összerántani egy szorosabb határidővel?

– Szerintem enélkül is megy a pártépítés, és elég sokan jelentkeznek a Tisza Párt környékén, ahogy hallani lehet. Inkább arra kell Magyar Péternek koncentrálnia, hogy a közvetlenül kiválasztott emberek legyenek minél jobb minőségűek, hogy aztán rájuk tudja bízni a lokális pártépítést. Tehát nem hiszem, hogy ez a fajta mozgósítás miatt lenne fontos az előrehozott választás követelése. Azt inkább, hogy

megint megragadta a figyelmet egy fontos politikai üggyel, mert most mindenki erről beszél,

a köztársasági elnökig bezárólag.

– Meddig lehet ezt napirenden tartani?

– Ameddig rá tudja olvasni a kormányra, hogy nagyon gyáva dolog ebből visszalépni, hogy nem mernek kiállni, miközben folyamatosan lehet arra hivatkozni is, hogy ő megmondta korábban: már rég előrehozott választást kellett volna tartani. Tehát sokszor vissza tud majd utalni erre a lépésére.

– Magyar Péter is hivatkozott rá, hogy most az a helyzet van, megváltozott szereposztással, mint ami 2006 és 2009 között volt. Csak akkor Orbán volt a kihívó a Gyurcsány-kormánnyal szemben, ők vitték ezt a vonalat. Ha jól emlékszem, akkor fáradhatatlanul. Ők ezt egyfolytában napirenden tudták tartani.

– Ott azért egy nagyon erőteljes, utcai szintű szervezettség is volt az egész mögött. Egy kicsit más hangulat volt ilyen szempontból.

Az lenne egy probléma az Orbán-kormány számára, ha mindennapi szinten utcai tiltakozó tüntetéseket tudna Magyar Péter szervezni, mert már olyan lenne a közhangulat. Még nem olyan népszerűtlen az Orbán-kormány, hogy ez történhessen.

Itt most két egymással szembenálló nagy politikai táborról beszélhetünk, még nem dőlt el a csata, így nem lehet az akkori hangulathoz hasonlítani a mostanit.

– Herbert von Karajan karmestert megkérdezték annak idején, hogy mi az ő titka? Csak annyit mondott, hogy „Ich nehme ein Tempo”. Úgy tűnik, Magyar Péter most január elsején vett egy tempót, ami vonatkozhat az egész évre.

– Erre akkor én Tiger Woods-ot, a profi golfost idézném, amikor megkérdezték, mi a folyamatos sikerének az oka? Mire azt mondta, hogy „Nem tudom, talán kiemelkedően szerencsés vagyok. De tudják, mit vettem észre? Minél többet gyakorlok, valahogy annál szerencsésebb.” Magyar Péter pedig keményen dolgozik. Mintha még most sem vették volna ezt észre annyira Orbánék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk