HÍREK
A Rovatból

Sikoltozva ébredtek fel, nem tudták, hová viszik őket – egy kiszabadított ukrán nő mesélt az orosz hadifogság borzalmairól

A 25 éves határőr a mariupoli acélgyárból került Ukrajna legrosszabb börtönébe, ahol nyáron 53 fogoly meghalt egy támadásban. Alina Panina elmondta, milyen volt ott raboskodni, és felidézte a pillanatot, amikor öt hónap fogság után végre kiszabadult 107 társával együtt.


Múlt hét elején 108 ukrán nő szabadult ki az orosz fogságból egy újabb fogolycsere során. Ez volt az első alkalom, hogy kizárólag nőket mentettek ki az orosz börtönökből. Az ukrán elnöki iroda vezetője azt mondta, anyák és lányok raboskodtak a megszállóknál, akik most hosszú idő után végre hazamehettek a családjukhoz.

A most kiszabadított nők közül 37-en azután lettek hadifoglyok, hogy az oroszok hosszú ostromlás után elfoglalták a mariupoli Azovsztal acélművet. Köztük volt Alina Panina is, aki a Guardian brit lapnak adott először interjút a kiszabadulása után.

A 25 éves határőr öt hónapig raboskodott Ukrajna leghírhedtebb börtönében, a donyecki Olenivkában. Egy négyszemélyes cellában számolta az órákat és a végtelennek tűnő napokat 28 másik nővel együtt.

Mielőtt odakerült, Mariupol kikötőjében szolgált határőrként. A háború kirobbanásakor éppen két keresőkutyával ellenőrizte az akkor beérkező rakományt. Miután azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a támadást Ukrajna ellen, parancsot kapott, hogy csatlakozzon a védelmi erőkhöz, akik az Azovsztalnál kisebb, Azovmash nevű acélgyárban gyülekeztek. Aztán ott is ragadt, amikor az oroszok bevonultak a városba. Az üzemet folyamatosan támadták, két kutyája pedig már a robbanások előtt nyüszíteni kezdett, jelezve, hogy baj közeleg.

Míg Alina a társaival az acélműben volt, körülöttük a város összeomlott a bombázásoktól. Hat héttel a háború kezdete után látott először orosz katonákat, alig 20 méterre voltak tőle. Nem sokkal ezután kapták meg a parancsot arra, hogy vonuljanak át a kikötő mellett lévő Azovsztalhoz, ahol az ukrán erők egy utolsó kísérletet tettek Mariupol megvédésére. Az acélgyár bunkere lett a fiatal nő új otthona 70 határőrrel, köztük két másik nővel.

„Nagyon ijesztő volt. A bunker alig 100 méterre volt a tengertől egy nyílt terepen, ahol nem védték fémszerkezetek”

- mesélte.

Az oroszok április 12-én fordították a figyelmüket az Azovmashról az Azovsztalra. Nehéztüzérséggel, rakétákkal és hadihajókkal is támadták az acélművet, a bunker pedig beleremegett minden egyes csapásba.

Alina csak azért merészkedett ki néhányszor, hogy a kutyái friss levegőt szívhassanak. Azok, akik harcolni mentek ki, nem is tértek már vissza. A nő szerint a 70 emberből legalább tízen meghaltak az ostromban.

Akik életben maradtak, húskonzerven, makarónin és főtt gabonán éltek, amíg el nem fogytak a készletek. Május elejére az oroszok megállapodtak az ukránokkal abban, hogy a civileket evakuálhatják Mariupolból. Május 16-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a város védelmezői is felmentést kapnak, ez azonban nem jutott el Alinához és csapatához. A parancsnokuk azt mondta nekik, hogy a megadás az egyetlen lehetőség arra, hogy életben maradhassanak. Először a sérültek hagyták el az acélművet, majd a többiek.

„Félelmetes volt, mert fegyverek és védőmellény nélkül sétáltunk ki. Velem voltak a kutyák is. Öt kilométert gyalogoltunk a bunkertől az orosz katonákig. Körülöttünk már minden megsemmisült, a földből fel nem robbant rakéták álltak ki. Mintha kiásták volna a földet”

- emlékezett vissza.

Elmondása szerint az orosz katonák gondoskodtak arról, hogy a média is lássa, mi történik: videózták őket, amikor átnézték a felszerelésüket és kikérdezték őket. Alinától elvették a kutyákat, másoktól pedig a maguknál tartott ételt. A hadifoglyoknak fogalmuk sem volt, mi lesz velük ezután. Ötórás autóút következett, Alina pedig még akkor sem tudta, mi vár rá, amikor megjelent előttük Olenivka várostáblája. Ő ugyanis nem tudta, hogy ez Ukrajna legkegyetleneb börtöne, amely a bántalmazásokról és a rossz körülményekről ismert.

Amikor megérkeztek, a férfiakat és a nőket elválasztották egymástól, mindenkit átkutattak és levetkőztettek. Mindenüket elvették, még az órájukat és a gyűrűjüket is.

Alina hat másik nővel egy 6x4 méteres cellába került, ahol csak négy faágy volt ágynemű nélkül. Két nap múlva még két nő csatlakozott hozzájuk, egy hét múlva pedig már 28 nő tömörült a kis cellában. Pár nappal később ugyan kaptak néhány matracot, de nem volt elég alapterület ahhoz, hogy mindet kényelmesen lefektessék. A vécét egy földben lévő lyuk jelentette, zuhanyozni hetente egyszer volt lehetőségük.

Ruhát sem adtak nekik, abban voltak végig, amiben az Azovsztalból kijöttek. Ételt napi kétszer kaptak: reggel csirkehússal, este hallal kevert főtt gabonadarát. Naponta csak egyszer szabadulhattak ki a cellából, amikor 15 percet sétálhattak az udvaron. A férfiakat ugyan láthatták, de nem kommunikálhattak velük.

„A blokkban, ahol voltunk, 10 cella volt egy emeleten, ezek nőkkel voltak tele. A felső emeleten férfiak voltak. Nem szabadott beszélnünk velük, de láttuk, hogy fogynak, egyre vékonyabbak lettek.”

Alina cellájában két nőnek is súlyos sérülései voltak: az egyiknek eltört a karja, a másiknak a fején repeszsebek voltak. Az oroszokat azonban ez nem igazán zavarta: adtak néhány orvosi eszközt a nők között lévő két orvosnak, és rájuk bízták a sebek ellátását.

Az éjszakák is nagyon nehezek voltak számukra, hiszen rettegtek, hogy mit hoz a holnap.

„Sikoltozva ébredtek fel az emberek. Elaludni is nehéz volt, mert a legkisebb zajra is felriadtunk. De ez összehozott minket, olyanok lettünk, mint a testvérek. Receptekről beszélgettünk, befontuk egymás haját... Én sokat olvastam is. Az oroszok adtak nekünk pár könyvet, ami a történelmükről szól. Például Nyikolaj Osztrovszkij Az acélt megedzik című művét az orosz polgárháborúról.”

Július 29-én este 10-kor az őrök a szokásos esti számlálásukat tartották, amikor hatalmas robbanás rázta meg a börtönt, majd sikolyokat lehetett hallani. Ekkor 53 ukrán hadifogoly halt meg, 75 megsérült, főleg az Azov-ezredből. Ukrán tisztviselők szerint az oroszok semmisítették meg a börtön egy részét, hogy elfedjék az ott fogva tartottak kínzását. A megszállók viszont azt állították, hogy ukrán sztrájk történt, amit persze a hadifoglyok nem hittek el.

Alináék raboskodása az olenivkai börtönben két héttel ezelőtt ért véget. Azon a napon délelőtt 10 órakor kirendelték a nőket és 28 férfit a cellájukból és buszokra ültették őket. Három órát utaztak egy orosz kikötővárosig, Taganrogig, ahonnan katonai járművekkel átszállították őket Rosztov-na-Donuba, majd onnan katonai repülővel Voronyezsbe. Két hétig a város börtönében voltak, aztán visszavitték őket Taganrogba, majd a Krím-félszigetre repültek. Onnan buszokkal szállították el őket Herszon megyén át Zaporizzsja megyébe.

A foglyok egész idő alatt nem tudták, hogy miért viszik őket ide-oda, és egyáltalán hová fognak kerülni, ugyanis az oroszok semmit nem mondtak nekik. Akkor értették csak meg, hogy mi történik, amikor Herszonból elindultak Zaporizzsja megye felé, majd a senkiföldjére.

Amikor leszállították őket, kéz a kézben sétáltak át a hídon, amely az ukrán és az orosz haderő bázisa közötti senkiföldjén emelkedik egy folyó fölé. Még ekkor sem voltak biztosak abban, hogy biztonságos helyre mennek, hiszen az őket szállító buszok motorja még mindig járt. Ez olyan érzetet keltett bennük, mintha bármelyik pillanatban visszavihetnék őket.

„A legjobban arra emlékszem, amikor ott álltunk és megláttuk, hogy mi vár ránk: ukránok és az ukrán föld. Amikor megláttuk a katonáinkat, többen nem tudták visszafogni az érzelmeiket. Néhányan elkezdték énekelni az ukrán himnuszt, mások azt kiabálták, hogy »Dicsőséget Ukrajnának!« Sokan térdre rogyva sírtak, mert nem tudták visszatartani a könnyeiket, amikor végre a saját nyelvünket hallottuk.”

Eközben az orosz hadifoglyok arra vártak, hogy az ukránok átadják őket az oroszoknak. Alina rájuk nézett, ők azonban nem néztek a szemébe, a földet bámulták.

A fiatal határőr társaival együtt egy katonai kórházba került, most ott lábadoznak. Már a szülei is meglátogatták, így lelkileg is egyre jobban érzi magát.

„Jól vagyok. Azoknak a srácoknak, akik még mindig orosz fogságban vannak, azt kívánom, hogy ők is átélhessék a fogolycsere utáni boldog pillanatokat. Nagyon várjuk őket!”

- mondta.

Címképünkön: Az ukrán hadsereg tagjait viszik busszal az Azovsztal feladása után Olenivkába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Áll a bál a Nobel-békedíj körül: kiszivároghatott a győztes neve, az utolsó órákban rengetegen fogadtak Machadóra
A Polymarketen Machado esélye 3,75%-ról két órán belül 72,8%-ra emelkedett, majd ő kapta a díjat. A norvég lapok szokatlan piaci mozgásokról írtak, a bizottság szerint korai biztosan szivárgásról beszélni.


A norvég hatóságok vizsgálatot indítottak amiatt, hogy gyanús fogadások jelentek meg az idei Nobel-békedíj körül. A feltételezés szerint a döntéshozó testületből információk juthattak ki, ami befolyásolhatta az online piacokat, írja a The Guardian.

A Polymarket felületén csütörtökön, norvég idő szerint éjfél után nem sokkal hirtelen megugrottak a fogadások María Corina Machado győzelmére. A Nobel Intézet igazgatója, Kristian Berg Harpviken a Bloombergnek azt mondta: „Úgy tűnik, bűncselekmény áldozatai lettünk – valaki a birtokunkban lévő információval pénzt akart keresni.”

Néhány órával később kihirdették, hogy Machado kapta a 2025-ös Nobel-békedíjat demokratikus aktivizmusáért az autoriter Venezuelában, ezzel ő lett az első venezuelai díjazott. A bejelentésről norvég idő szerint 10:50-kor értesítette őt Kristian Berg Harpviken.

A norvég Aftenposten és a Finansavisen a hivatalos közlés előtt szokatlan mozgásokat azonosított az online fogadási piacokon. Addig a Polymarketen Julija Navalnaja számított a legesélyesebbnek.

Éjfél után nem sokkal Machado díjazásának valószínűségét 3,75%-ra tették, így Navalnaja és Donald Trump mögött szerepelt, majd két órán belül 72,8%-ra ugrott.

Volt fogadó, aki több mint 65 ezer amerikai dollárt nyert Machado sikerével, és akadt olyan nyertes profil is, amelyet azon a napon hoztak létre, amikor a tétet feltették. A Nobel-bizottság vezetője, Jørgen Watne Frydnes úgy fogalmazott: a testület „általában nagyon jól megőrzi a titkokat”, és évtizedek óta zárt folyamat szerint dolgozik. Hozzátette, még korai biztosan kijelenteni, történt-e szivárgás, de arra számít, hogy hivatalos vizsgálat indul.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Levélben közölte a Ganz–Mavag, hogy fizetésképtelen
Szeptember 30-án a cégvezetés tájékoztatta partnereit, hogy a Dunakeszi Járműjavítóhoz kapcsolódó tartozásokat sem tudja egyelőre rendezni. A reorganizációs terv határideje november 5., a folyamatért Nagy Márton felel.


A Szabad Európa cikke szerint a Ganz–Mavag levelet küldött üzleti partnereinek, amelyben arról tájékoztat, hogy jelenleg fizetésképtelen. A közlésben az is szerepel, hogy a cégcsoporthoz tartozó Dunakeszi Járműjavítóval kapcsolatos tartozásokat egyelőre nem tudják kiegyenlíteni.

A levelet szeptember 30-án postázták a szerződéses partnereknek, Törő Csaba vezérigazgató és Lóránd Tamás pénzügyi igazgató aláírásával. A lap úgy tudja, a vállalatnak november 5-ig kell elkészítenie a reorganizációs tervét.

A társaság rendezésére Nagy Márton gazdasági miniszter kapott feladatot – írja a Szabad Európa. A cikk szerint

ez jelentős állami forrást igényelhet, és felmerül a részleges vagy teljes állami tulajdon visszaállítása is.

A tulajdonosi háttérről a portál azt írja: a Ganz–Mavag International Kft. 2022 júliusa óta fele-fele arányban a Magyar Vagon Befektetési Zrt. és a CATO Investment Kft. kezében van. A beszámoló szerint a CATO Tombor Andráshoz köthető, míg a Mavag Bf. Zrt. mögött álló Solva II. Magántőkealap a Molhoz és Hernádi Zsolthoz kapcsolódik.

A cég pénzügyi eredményei az elmúlt években hullámzóak voltak. 2021-ben 15,8 milliárd forint adózott nyereséget értek el 105 milliárdos árbevétel mellett, 2022-ben viszont már 15 milliárd forint veszteséget mutattak ki. 2023-ban a bevétel 47 milliárd forintra emelkedett, a veszteség 4,5 milliárd lett, tavaly pedig 54,9 milliárdos árbevétel mellett 9 milliárd forintos mínuszt könyveltek el.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Putyint megkérdezték, szerinte megérdemelte-e volna Trump a Nobel-békedíjat – ezt válaszolta
Az orosz elnök szerint az illetékes bizottság sok esetben olyanoknak ítélte oda az elismerést, akik semmit se tettek a békéért, amivel aláásta a díj presztízsét.


Továbbra is az alaszkai megállapodások keretein belül marad Oroszország és az Egyesült Államok az ukrajnai rendezés ügyében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz sajtónak pénteken Dusanbéban

Putyin szerint Moszkva és Washington között egyetértés van abban, hogy merre kellene haladni ahhoz, hogy békés eszközökkel lehessen véget vetni ennek a konfliktusnak, írja az MTI.

„Talán még sok mindent sikerül elérnünk az alaszkai megállapodás és megbeszélések alapján” - hangoztatta.

Rámutatott, hogy a felek nem hozták maradéktalanul nyilvánosságra az alaszkai csúcstalálkozón megvitatott témákat. Hangot adott véleményének, miszerint Donald Trump amerikai elnök őszintén törekszik az ukrajnai válság megoldására.

Nem tartotta illetékesnek magát annak a kérdésnek a megválaszolására hogy méltó lett-e volna Trump a Nobel-békedíjra, de hangsúlyozta, hogy

amerikai hivatali partnere „valóban sokat tesz bonyolult, évek, ha nem évtizedek óta tartó konfliktusok megoldásáért.”

Emlékeztetett rá, hogy az illetékes bizottság sok esetben olyanoknak ítélte oda az elismerést, akik semmit se tettek a békéért, amivel aláásta a díj presztízsét.

Putyin „hivalkodásnak” minőstette a Tomahawk manőverező robotrepülőgépek Ukrajnának történő átadásáról szóló kijelentéseket. Hangsúlyozta, hogy Oroszország válasza ezekre a légvédelmi rendszerének megerősítése lesz.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország hamarosan bejelentheti egy új fegyver megjelenését, amelynek tesztjei sikeresen zajlanak. Mint mondta, az interkontinentális komponens tekintetében, a tengeren és a levegőben Oroszország az orosz nukleáris fegyverzetek újszerűsége és modernsége „nagyon magasszintű”, magasabb, mint bármely más nukleáris államé.

Kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy nem alakult ki államközi válság az Oroszország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatokban azt követően, hogy az orosz légvédelem tragédiához vezető sérüléseket okozott egy azeri utasszállító repülőgépben egy Groznij elleni ukrán dróntámadás során, azt azonban elismerte, hogy országok a történtek miatt „érzelmi válsággal” szembesültek. Hozzátette, hogy a szerencsétlenség kivizsgálása időigényes, felelősségteljes szakmai munkát igényelt.

„Most a vizsgálat a befejeződéséhez közeledik, összességében minden világos. Van még néhány részlet, finomság, amelyet a szakértőknek megfelelően kell rendezniük. Erről beszéltünk tegnap az azerbajdzsáni elnökkel” - jegyezte meg.

Putyin kifejezte reményét fejezte, hogy Moszkva és Baku az AZAL légitársaság gépének katasztrófája után ellapozott a gyászos oldalról. Megjegyezte, hogy az orosz-azeri kereskedelem töretlenül növekedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Putyin-videóval reagált Trump arra, hogy nem ő kapta a Nobel-békedíjat
Az amerikai elnök egy videót rakott ki, amelyben az orosz vezető elismerően beszél az erőfeszítéseiről. Idén azonban nem ő vitte a díjat, hanem María Corina Machado.


Donald Trump saját közösségi felületén reagált arra, hogy nem ő kapta az idei Nobel-békedíjat, vette észre a hvg.hu. Bejegyzésében egy videót osztott meg Vlagyimir Putyin dusanbéi nyilatkozatáról.

A felvételen az orosz elnök arról beszél, hogy szerinte az amerikai elnök komolyan próbál kezelni régóta húzódó válságokat. „Hogy a mostani amerikai elnök megérdemli-e a békedíjat, azt nem tudom. Az azonban igaz, hogy őszintén törekszik a bonyolult, évek, akár évtizedek óta húzódó válságok megoldására” – mondta Vlagyimir Putyin a Moscow Times szerint. Hozzátette, a Nobel-bizottság döntései szerinte rontották a díj hírnevét: „Úgy vélem, hogy ezek a döntések hatalmas kárt okoztak a díj reputációjának.”

Trump a posztjához röviden annyit írt:

„Köszönet Putyin elnök úrnak”.

Az idei Nobel-békedíjat María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta. A döntés több, a MAGA-táborhoz sorolt szereplőből elégedetlenséget váltott ki, köztük Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója is megszólalt.

Trump korábban több alkalommal jelezte, hogy pályázik az elismerésre. Szeptember végén, a teljes amerikai katonai vezetés előtt mondott beszédében úgy fogalmazott, nagy sértés lenne az Egyesült Államokra nézve, ha nem ő kapná meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk