HÍREK
A Rovatból

Sikoltozva ébredtek fel, nem tudták, hová viszik őket – egy kiszabadított ukrán nő mesélt az orosz hadifogság borzalmairól

A 25 éves határőr a mariupoli acélgyárból került Ukrajna legrosszabb börtönébe, ahol nyáron 53 fogoly meghalt egy támadásban. Alina Panina elmondta, milyen volt ott raboskodni, és felidézte a pillanatot, amikor öt hónap fogság után végre kiszabadult 107 társával együtt.


Múlt hét elején 108 ukrán nő szabadult ki az orosz fogságból egy újabb fogolycsere során. Ez volt az első alkalom, hogy kizárólag nőket mentettek ki az orosz börtönökből. Az ukrán elnöki iroda vezetője azt mondta, anyák és lányok raboskodtak a megszállóknál, akik most hosszú idő után végre hazamehettek a családjukhoz.

A most kiszabadított nők közül 37-en azután lettek hadifoglyok, hogy az oroszok hosszú ostromlás után elfoglalták a mariupoli Azovsztal acélművet. Köztük volt Alina Panina is, aki a Guardian brit lapnak adott először interjút a kiszabadulása után.

A 25 éves határőr öt hónapig raboskodott Ukrajna leghírhedtebb börtönében, a donyecki Olenivkában. Egy négyszemélyes cellában számolta az órákat és a végtelennek tűnő napokat 28 másik nővel együtt.

Mielőtt odakerült, Mariupol kikötőjében szolgált határőrként. A háború kirobbanásakor éppen két keresőkutyával ellenőrizte az akkor beérkező rakományt. Miután azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a támadást Ukrajna ellen, parancsot kapott, hogy csatlakozzon a védelmi erőkhöz, akik az Azovsztalnál kisebb, Azovmash nevű acélgyárban gyülekeztek. Aztán ott is ragadt, amikor az oroszok bevonultak a városba. Az üzemet folyamatosan támadták, két kutyája pedig már a robbanások előtt nyüszíteni kezdett, jelezve, hogy baj közeleg.

Míg Alina a társaival az acélműben volt, körülöttük a város összeomlott a bombázásoktól. Hat héttel a háború kezdete után látott először orosz katonákat, alig 20 méterre voltak tőle. Nem sokkal ezután kapták meg a parancsot arra, hogy vonuljanak át a kikötő mellett lévő Azovsztalhoz, ahol az ukrán erők egy utolsó kísérletet tettek Mariupol megvédésére. Az acélgyár bunkere lett a fiatal nő új otthona 70 határőrrel, köztük két másik nővel.

„Nagyon ijesztő volt. A bunker alig 100 méterre volt a tengertől egy nyílt terepen, ahol nem védték fémszerkezetek”

- mesélte.

Az oroszok április 12-én fordították a figyelmüket az Azovmashról az Azovsztalra. Nehéztüzérséggel, rakétákkal és hadihajókkal is támadták az acélművet, a bunker pedig beleremegett minden egyes csapásba.

Alina csak azért merészkedett ki néhányszor, hogy a kutyái friss levegőt szívhassanak. Azok, akik harcolni mentek ki, nem is tértek már vissza. A nő szerint a 70 emberből legalább tízen meghaltak az ostromban.

Akik életben maradtak, húskonzerven, makarónin és főtt gabonán éltek, amíg el nem fogytak a készletek. Május elejére az oroszok megállapodtak az ukránokkal abban, hogy a civileket evakuálhatják Mariupolból. Május 16-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy a város védelmezői is felmentést kapnak, ez azonban nem jutott el Alinához és csapatához. A parancsnokuk azt mondta nekik, hogy a megadás az egyetlen lehetőség arra, hogy életben maradhassanak. Először a sérültek hagyták el az acélművet, majd a többiek.

„Félelmetes volt, mert fegyverek és védőmellény nélkül sétáltunk ki. Velem voltak a kutyák is. Öt kilométert gyalogoltunk a bunkertől az orosz katonákig. Körülöttünk már minden megsemmisült, a földből fel nem robbant rakéták álltak ki. Mintha kiásták volna a földet”

- emlékezett vissza.

Elmondása szerint az orosz katonák gondoskodtak arról, hogy a média is lássa, mi történik: videózták őket, amikor átnézték a felszerelésüket és kikérdezték őket. Alinától elvették a kutyákat, másoktól pedig a maguknál tartott ételt. A hadifoglyoknak fogalmuk sem volt, mi lesz velük ezután. Ötórás autóút következett, Alina pedig még akkor sem tudta, mi vár rá, amikor megjelent előttük Olenivka várostáblája. Ő ugyanis nem tudta, hogy ez Ukrajna legkegyetleneb börtöne, amely a bántalmazásokról és a rossz körülményekről ismert.

Amikor megérkeztek, a férfiakat és a nőket elválasztották egymástól, mindenkit átkutattak és levetkőztettek. Mindenüket elvették, még az órájukat és a gyűrűjüket is.

Alina hat másik nővel egy 6x4 méteres cellába került, ahol csak négy faágy volt ágynemű nélkül. Két nap múlva még két nő csatlakozott hozzájuk, egy hét múlva pedig már 28 nő tömörült a kis cellában. Pár nappal később ugyan kaptak néhány matracot, de nem volt elég alapterület ahhoz, hogy mindet kényelmesen lefektessék. A vécét egy földben lévő lyuk jelentette, zuhanyozni hetente egyszer volt lehetőségük.

Ruhát sem adtak nekik, abban voltak végig, amiben az Azovsztalból kijöttek. Ételt napi kétszer kaptak: reggel csirkehússal, este hallal kevert főtt gabonadarát. Naponta csak egyszer szabadulhattak ki a cellából, amikor 15 percet sétálhattak az udvaron. A férfiakat ugyan láthatták, de nem kommunikálhattak velük.

„A blokkban, ahol voltunk, 10 cella volt egy emeleten, ezek nőkkel voltak tele. A felső emeleten férfiak voltak. Nem szabadott beszélnünk velük, de láttuk, hogy fogynak, egyre vékonyabbak lettek.”

Alina cellájában két nőnek is súlyos sérülései voltak: az egyiknek eltört a karja, a másiknak a fején repeszsebek voltak. Az oroszokat azonban ez nem igazán zavarta: adtak néhány orvosi eszközt a nők között lévő két orvosnak, és rájuk bízták a sebek ellátását.

Az éjszakák is nagyon nehezek voltak számukra, hiszen rettegtek, hogy mit hoz a holnap.

„Sikoltozva ébredtek fel az emberek. Elaludni is nehéz volt, mert a legkisebb zajra is felriadtunk. De ez összehozott minket, olyanok lettünk, mint a testvérek. Receptekről beszélgettünk, befontuk egymás haját... Én sokat olvastam is. Az oroszok adtak nekünk pár könyvet, ami a történelmükről szól. Például Nyikolaj Osztrovszkij Az acélt megedzik című művét az orosz polgárháborúról.”

Július 29-én este 10-kor az őrök a szokásos esti számlálásukat tartották, amikor hatalmas robbanás rázta meg a börtönt, majd sikolyokat lehetett hallani. Ekkor 53 ukrán hadifogoly halt meg, 75 megsérült, főleg az Azov-ezredből. Ukrán tisztviselők szerint az oroszok semmisítették meg a börtön egy részét, hogy elfedjék az ott fogva tartottak kínzását. A megszállók viszont azt állították, hogy ukrán sztrájk történt, amit persze a hadifoglyok nem hittek el.

Alináék raboskodása az olenivkai börtönben két héttel ezelőtt ért véget. Azon a napon délelőtt 10 órakor kirendelték a nőket és 28 férfit a cellájukból és buszokra ültették őket. Három órát utaztak egy orosz kikötővárosig, Taganrogig, ahonnan katonai járművekkel átszállították őket Rosztov-na-Donuba, majd onnan katonai repülővel Voronyezsbe. Két hétig a város börtönében voltak, aztán visszavitték őket Taganrogba, majd a Krím-félszigetre repültek. Onnan buszokkal szállították el őket Herszon megyén át Zaporizzsja megyébe.

A foglyok egész idő alatt nem tudták, hogy miért viszik őket ide-oda, és egyáltalán hová fognak kerülni, ugyanis az oroszok semmit nem mondtak nekik. Akkor értették csak meg, hogy mi történik, amikor Herszonból elindultak Zaporizzsja megye felé, majd a senkiföldjére.

Amikor leszállították őket, kéz a kézben sétáltak át a hídon, amely az ukrán és az orosz haderő bázisa közötti senkiföldjén emelkedik egy folyó fölé. Még ekkor sem voltak biztosak abban, hogy biztonságos helyre mennek, hiszen az őket szállító buszok motorja még mindig járt. Ez olyan érzetet keltett bennük, mintha bármelyik pillanatban visszavihetnék őket.

„A legjobban arra emlékszem, amikor ott álltunk és megláttuk, hogy mi vár ránk: ukránok és az ukrán föld. Amikor megláttuk a katonáinkat, többen nem tudták visszafogni az érzelmeiket. Néhányan elkezdték énekelni az ukrán himnuszt, mások azt kiabálták, hogy »Dicsőséget Ukrajnának!« Sokan térdre rogyva sírtak, mert nem tudták visszatartani a könnyeiket, amikor végre a saját nyelvünket hallottuk.”

Eközben az orosz hadifoglyok arra vártak, hogy az ukránok átadják őket az oroszoknak. Alina rájuk nézett, ők azonban nem néztek a szemébe, a földet bámulták.

A fiatal határőr társaival együtt egy katonai kórházba került, most ott lábadoznak. Már a szülei is meglátogatták, így lelkileg is egyre jobban érzi magát.

„Jól vagyok. Azoknak a srácoknak, akik még mindig orosz fogságban vannak, azt kívánom, hogy ők is átélhessék a fogolycsere utáni boldog pillanatokat. Nagyon várjuk őket!”

- mondta.

Címképünkön: Az ukrán hadsereg tagjait viszik busszal az Azovsztal feladása után Olenivkába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Ráhelék azon gondolkoznak, hogy az Egyesült Államokba költöznek
A miniszterelnök lánya egy Instagram-posztban jelentette be, hogy ismét visszatérne az Egyesült Államokba. A döntést a család közösen hozza meg, de a legkisebb gyerek őszi iskolakezdése új fejezetet nyithat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 08.



Orbán Ráhel arról írt az Instagram-oldalán kedden, hogy ismét Amerikában tanulna, vette észre a 444.hu. Elmondása szerint éppen 15 éve tért haza az Egyesült Államokból, ahol egy nyári szemesztert töltött a bostoni egyetemen. Már akkor megfogalmazódott benne a vágy, hogy egyszer visszatérjen.

Most úgy érzi, talán elérkezett a megfelelő pillanat. Az elmúlt időszakban egyre világosabbá vált számára, hogy akkor tudna belevágni, ha a legkisebb gyermeke is iskolába kerül. Mint írja, ez az időpont most ősszel jön el.

A miniszterelnök lánya szerint ez nemcsak az ő szakmai fejlődése szempontjából lenne fontos, hanem a gyerekeknek is sokat adhatna egy új közeg. Úgy látja, önállóságot, rugalmasságot és nyitottságot tanulhatnának.

Orbán Viktor legidősebb lánya bejegyzésében azt is megosztotta, hogy

az Egyesült Államokban jelenleg különösen inspiráló a légkör, erős a versenyhelyzet, és sok új tudáshoz lehet jutni. Ezeket a tapasztalatokat később itthon is szeretné hasznosítani.

Mint írja: „A cél: tanulni, tapasztalni, hazahozni.”

Azt is kiemelte, hogy még nem született meg a végleges döntés. A család egyelőre mérlegel, gondolkodik, beszélget róla.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István korábban már éltek külföldön: 2021 őszén Marbellára költöztek átmenetileg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Durva videókon, ahogy lecsapott a vihar Debrecenre
A brutális erejű szél fákat csavart ki, tetőket bontott meg, és teljesen megbénította a közlekedést. Debrecen utcáin hömpölygött a víz, autók rekedtek az aluljárókban.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 08.



Hétfő óta tomboló vihar okoz komoly fennakadásokat az ország keleti részén. Kedden délután már piros riasztást adtak ki Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye több járására is, és Debrecenben különösen heves időjárás csapott le, írja a 24.hu.

A zivatar hatalmas széllökésekkel és légzuhataggal érkezett meg a cívisvárosba. A szél erejét jól mutatja, hogy a városban 130 kilométer per órás széllökéseket is mértek.

A vihar miatt a helyi közlekedési társaság 14 órától szüneteltette az összes autóbusz-, troli- és villamosjáratot. A közösségi közlekedés teljesen leállt, és a vihar idején még autóval is nehéz volt haladni a városban.

A katasztrófavédelem közlése szerint a mentőállomásról érkezett az első bejelentés: egy kidőlt fa akadályozta a mentők vonulását, így a tűzoltók először ide vonultak ki. Több helyszínen is fákat döntött ki a vihar, amelyek járművekre zuhantak.

A Tisza István utcán a szél jelzőlámpákat szakított le, míg a Kishatár úti aluljáróban egy méter magasan állt a víz.

Sorra jelennek meg a közösségi oldalakon a felvételek a zivatar pusztításáról. Debrecenben különösen látványos volt, ahogy a vihar betört a városba. Egy szemtanú úgy fogalmazott, úgy érezte magát, mintha Miamiban lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A kormány szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodában nem készült olyan jegyzőkönyv, amit Magyar Péter posztolt
A feljegyzésben szeptemberi és októberi események szerepelnek, Rogán Antal állítólagos szűk körű megbeszélésére utalva. A KTK szerint a tiszás politikus csak el akarja terelni a figyelmet a viharposztjáról.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 08.



Magyar Péter kedden reggel egy kétoldalas dokumentumot tett közzé a közösségi oldalán. Azt írta, hogy ez egy jegyzőkönyv, amely Rogán Antal egyik szűk körű megbeszélésén készült a Miniszterelnöki Kabinetirodában.

A kétoldalas feljegyzés szerint szeptemberben és októberben több fontos eseményre is készülnek: szeptember 7-én Kötcsén tartanak programot, szeptember 21-én Harcosok Klubja-rendezvény lesz a Papp László Sportarénában, másnap, szeptember 22-én pedig indul a parlament őszi ülésszaka. Október 23-ra Békemenetet terveznek. A dokumentum elején ez a mondat szerepel: „a nyarat végig kell dolgozni”.

A 444.hu megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot a dokumentum hitelességével kapcsolatban. A KTK ezt válaszolta:

„Ilyen jegyzőkönyv a Miniszterelnöki Kabinetirodában nem készült.”

Emellett hozzátették: „Magyar Péter egyszerűen el akarja terelni a figyelmet viharszakértői posztjáról. A tegnapi napon emberek ezreit alázta meg, akik országszerte a viharkárok helyreállításán dolgoztak. Annyira sietett Brüsszelbe, hogy ha rajta múlik, akkor mások életét és biztonságát tette volna kockára.”

A vihar kapcsán valóban posztolt hétfő délután Magyar Péter, aki azt írta, hogy már egy zivatar is leállította a budapesti repteret. Később törölte a bejegyzést, majd bocsánatot kért mindazoktól, akik a károk elhárításán dolgoztak. Úgy fogalmazott: „Amikor a vihar lecsapott Budapestre, én zárt helyen tartózkodtam, és már csak az esőt és a reptér beázását érzékeltem. Látva a valós eseményeket, egyértelmű, hogy a reptér vezetése és a légiirányítás helyes döntést hozott.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hömpölygő folyóvá változott egy pécsi utca a villámárvíz miatt
Egy éppen arra járó autós inkább úgy dönt, hogy inkább nem gurul le a lejtős úton, hanem hátramenetbe kapcsolva próbál menekülni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 08.



Hétfő délután óta nem csitul a vihar Magyarországon. Kedden Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több járására adtak ki piros riasztást, de a MetFigyelő Facebook-oldalán megjelent videó alapján Pécset sem kímélték a zivatarok.

A délutáni poszt alapján a város egyik utcája szabályosan folyóvá változott a hatalmas mennyiségben lezúduló eső miatt. A videón jól látszik, ahogy

az éppen arra járó autós annyira megijed a hömpölygő víztől, hogy óvatosan inkább hátramenetbe kapcsol.

A felvételt itt lehet megnézni:

A több mint egy napja tartó vihar zivatarokkal, erős széllökésekkel és helyenként jégesővel csapott le az országra. nemcsak Pécsen, hanem Debrecenben is elképesztő jeleneteket örökítettek meg az emberek:

Az elmúlt 24 óra leglátványosabb videója talán Szegeden készült, ahol úgy tépte le a szél egy épület tetejét, mintha papírból lenne:


Link másolása
KÖVESS MINKET: