Siker vagy elrettentő példa a svéd modell a koronavírus elleni védekezésben?
Megdöbbenést keltett tavasszal, hogy Svédország, ellentétben a legtöbb európai országgal, úgy döntött:
nem rendel el kötelező karantént a koronavírus megfékezésére.
A stockholmi kormány egészségügyi hatóságai azzal érveltek: polgáraik elég érettek ahhoz, hogy a saját józan belátásuk szerint döntsenek az óvintézkedésekről. Mindössze néhány intézkedést hoztak: betiltották például az 50 főnél nagyobb összejöveteleket. Anders Tegnell, az ország vezető epidemiológusa ma is úgy gondolja, hogy az önkéntes korlátozások legalább olyan jól működnek, mint a hatóság által elrendeltek.
E lépés körül azóta is folyik a vita. Sokak szerint a svéd modell sikeres volt, mások viszont elrettentő példaként emlegetik. Az igazság azonban nem ilyen egyszerű.
Azok, akik e stratégiát sikeresnek ítélik meg, abból indulnak ki, hogy ezáltal jelentősen csökkentették a járvány negatív gazdasági hatásait. A koppenhágai egyetem kutatásából viszont az derül ki, hogy a karantén alapvetően nem változtatott az emberek viselkedésén.
Összevetették Svédország és a március 11-én Európában elsők között zárlatot elrendelő Dánia polgárainak áprilisi vásárlási adatait. Eszerint a vásárlási kedv Svédországban 25%-kal esett vissza, míg Dániában 29%-kal. Az útvonaltervező Citymapper telefonos alkalmazás pedig arról árulkodott, hogy a stockholmi utazások aránya a normális szint 40%-ára csökkent. Igaz, más európai nagyvárosok esetében a karantén idején a 20% sem volt ritka.
Mindebből kiderül, hogy jelentős mértékű volt Svédországban az önkéntes bezárkózás, ami azonban korántsem akadályozta meg annyira hatékonyan a koronavírus terjedését, mint Dániában és Norvégiában, és halálos áldozatból is több volt.
Az augusztus 12-i adatok szerint a svédek közül összesen több mint 84 ezren kapták el a vírust, és 5783-an haltak bele a fertőzésbe.
Svédországban 8200 regisztrált eset jutott egymillió lakosra, míg Norvégiában 1780 és Dániában 2560. A zárlatot felemás módon alkalmazó Nagy-Britanniában ez a szám 4600, az Egyesült Államokban pedig 15.400.
Svédországban 100 ezer lakosra 57 haláleset jutott, Norvégiában mindössze 5, Dániában 11, Nagy-Britanniában 70, az Egyesült Államokban 50 - idézi a New Scientist.
Adam Sheridan koppenhágai kutató ezeket az adatokat azzal magyarázza, hogy
a svéd fiatalok kevésbé hajlottak arra, hogy a körülmények miatt változtassanak életvitelükön, és ezzel aláásták az önkéntes karantént.
Azonban hiába költekeztek többet ebben az időszakban, mint dán társaik, a vásárlásaik összgazdasági szinten nem számítanak jelentősnek. Így összességében Svédország nagyobb árat fizetett emberéletekben, mint amennyit a gazdaságon nyert. Ráadásul a legfrissebb banki adatok arra utalnak, hogy Dániában gyorsabban fellendült a vásárlási kedv, mint Svédországban – mondja Sheridan.