Siker vagy elrettentő példa a svéd modell a koronavírus elleni védekezésben?
Egyes GDP-alapú becslések szerint Svédország 2020 második negyedévében kisebb gazdasági visszaesést élt meg, mint az Európai Unió átlaga – 8,6%-ot 11,9%-kal szemben. De az is igaz, hogy néhány karantént elrendelő országban ennél is alacsonyabb volt a recesszió: a Cseh Köztársaságban 8,4%, míg Litvániában alig 5,1% - a legkisebb mértékű az egész Unióban. Kétségtelen, hogy sokkal súlyosabb visszaeséssel kellett számolnia az olyan országoknak, mint Nagy-Britannia (20%), Spanyolország (18%) vagy Olaszország (12,4%).
A vezető svéd epidemiológus, Anders Tegnell szerint a magas halálozási aránynak az volt az oka, hogy nem tudták megelőzni a fertőzéseket az idősotthonokban. Május közepéig a svéd áldozatok fele ezekből az intézményekből került ki.
Az is elképzelhető, hogy Dániában és Norvégiában jön egy második hullám, Svédországban azonban nem, mert többen estek már át a fertőzésen, mint a szomszédos országokban. A nyájimmunitás elérése azonban, amely Tegnell szerint az eredeti cél volt, még messze lehet.
Az antitest-felmérések azt mutatják, hogy a stockholmiaknak 20%-a eshetett át fertőzésen – hasonlóan New York-hoz és Londonhoz - a járvánnyal szembeni tömeges védettséghez pedig legalább 70% kellene.
Mindennek azért van most számunkra is jelentősége, mert a második hullám idején a legtöbb európai állam valószínűleg nem fog ismét olyan drasztikus zárlatot elrendelni, mint tavasszal. Így könnyen lehet, hogy a fertőzési számok, valamint a gazdasági mutatók alakulása is jobban fog hasonlítani a svédországihoz.