Signal-botrány: újabb részletek kerültek nyilvánosságra a csevegőprogramban megbeszélt támadásról
Donald Trump amerikai elnök és több magas rangú politikus próbálja jelentéktelennek beállítani a Signal-üzenetek kiszivárgását, miközben a The Atlantic főszerkesztője, Jeffrey Goldberg újabb részleteket hozott nyilvánosságra az ügyről, írja az Euronews. A botrány lényege: az amerikai kormány egyes tagjai bizalmas katonai adatokat osztottak meg egy könnyen feltörhető csevegőalkalmazásban.
Goldberg szerint Trump olyasmiért viseli a felelősséget, amiről nem ő tehet, de a kormány hitelességének védelme nem lehet ok arra, hogy az újságírók és a közölt tények hitelességét megkérdőjelezzék. Az ügy különösen érzékeny most, hogy az Egyesült Államok példátlan mértékben csoportosítja légierőit az Indiai-óceánon egy Jemen elleni támadás előkészítéseként.
Az elmúlt napokban Trump, Pete Hegseth védelmi miniszter és más tisztségviselők élesen támadták a The Atlantic cikkét, és igyekeztek megkérdőjelezni a lap hitelességét. Válaszul az újság újabb képernyőfotókat és szövegrészleteket tett közzé, hogy az olvasók maguk győződhessenek meg az információk valódiságáról.
A friss beszámoló szerint Hegseth rendkívül részletesen írta le a Jemen elleni légicsapás részleteit a Signal-csoportban: konkrét célpontokat, időpontokat és a bevetéshez használt fegyvereket is megosztott a csoport tagjaival. Goldberg cikke szerint az adminisztráció igyekszik lekicsinyelni ezeknek az információknak a jelentőségét, annak ellenére, hogy azok akár veszélyesek is lehettek volna, ha illetéktelen kezekbe kerülnek.
There is simply no universe in which this is not classified information pic.twitter.com/SxTkDSDhGx
— Michael A. Cohen (NOT TRUMP’S FORMER FIXER) (@speechboy71) March 26, 2025
Goldberg és kollégája, Shane Harris így fogalmaztak: „Hegseth, Gabbard [a nemzeti hírszerzés főnöke], Ratcliffe [CIA igazgató], Trump elnök és mások kijelentései, miszerint hazudunk a Signal-szövegek tartalmáról, megértették velünk, hogy az embereknek látniuk kell a szövegeket, hogy saját következtetéseikre juthassanak.”
A botrány korábbi szakaszában Hegseth tagadta, hogy titkos adatokat osztott volna meg. A Szenátus Hírszerzési Bizottsága előtt Tulsi Gabbard és John Ratcliffe is azt állították, hogy a csoportos beszélgetés nem tartalmazott minősített információt – bár utóbbi kijelentését több szenátor nevetéssel fogadta. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt szintén azt nyilatkozta: „a csoportos csevegés során nem továbbítottak minősített információkat.”
A The Atlantic azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a közzétett információk jelentősek, és arra emlékeztetnek, hogy hasonló helyzetek – mint például a Watergate-botrány vagy a Pentagon-iratok kiszivárgása – történelmi jelentőségűek voltak. Az újság szerint az, hogy a kormány tagadja az információk minősített jellegét, nem jelenti automatikusan azt, hogy azok valóban nem titkosak.
A cikk felhívja a figyelmet arra is, hogy bár a kormány tisztségviselői szerint nem történt törvénysértés, a közzétett üzenetek miatt akár a kémtörvény is szóba kerülhet, ha bebizonyosodik, hogy azok valóban érzékeny adatokat tartalmaztak. A nemzetbiztonsági igazgató már burkoltan figyelmeztetést is megfogalmazott ezzel kapcsolatban.
A The Atlantic viszont vitatja, hogy egy már megtörtént esemény részleteinek közlése miért lenne veszélyes, és emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok alkotmánya a sajtószabadságot is védi. Szerintük a Fehér Ház nem tisztázta, hogy pontosan melyik üzenet melyik része minősülne érzékeny információnak, különösen úgy, hogy a támadások több mint egy héttel a nyilvánosságra hozatal előtt történtek.
