Schmidt Mária szerint nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak Bucsában
Schmidt Mária a Látószög blogon fejtette ki véleményét a bucsai vérengzésről. Szerinte a holttesteket manipulálták, és az ukránokat terheli a felelősség.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója új bejegyzést tett közzé a Látószög blogon, amelyben arról ír, hogy szerinte a bucsai mészárlást nem az orosz, hanem az ukrán katonák követték el.
Mint ismert, 2022-ben Bucsában, a Kijevhez közeli városban több száz védtelen ukrán civil halt meg. A holttestekre a város visszafoglalása után bukkantak rá az ukrán csapatok. A bucsai tragédia azóta Ukrajna orosz megszállásának szimbólumává vált. A The New York Times nyolc hónapos vizsgálatot követően arra a következtetésre jutott, hogy a tömeggyilkosság elkövetői az Artyom Gorogyilov alezredes vezette 234. légi rohamezred orosz ejtőernyősei voltak.
Schmidt Mária bejegyzésében azt írja, hogy a holttesteket április 1-jén és 2-án mutatták meg, amikor már az ukrán hadsereg tartózkodott Bucsában.
Állítása szerint „a bemutatott fotó- és filmbizonyítékok áttanulmányozása után a megkérdezett halottkémek kizárták azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó tetemek több nappal korábban haltak volna meg, és azóta a szabadban feküdtek volna”.
Hozzáteszi, hogy a videókon látható időjárási körülmények nem egyeznek a hivatalos adatokkal, valamint egyes beszámolók szerint a testek közül néhány a felvételeken még mozgott. A helyszínen – írja – nem látszanak robbanószerek vagy lövedékek maradványai, és a sebekből sem folyt ki vér.
A történész szerint mindez arra utalhat, hogy „a bejövő ukrán egységek büntetőakciójáról lehet szó, amit az oroszokkal kollaborálókkal szemben foganatosítottak”.
Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy három év telt el az események óta, nem történt nemzetközi vizsgálat, és „nem tudjuk, kik az áldozatok”, valamint „nincs válasz a legszembeötlőbb ellentmondásokra” sem. Úgy fogalmazott: „Pedig olyan jó lenne tudni, mi történt Bucsában.”
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója új bejegyzést tett közzé a Látószög blogon, amelyben arról ír, hogy szerinte a bucsai mészárlást nem az orosz, hanem az ukrán katonák követték el.
Mint ismert, 2022-ben Bucsában, a Kijevhez közeli városban több száz védtelen ukrán civil halt meg. A holttestekre a város visszafoglalása után bukkantak rá az ukrán csapatok. A bucsai tragédia azóta Ukrajna orosz megszállásának szimbólumává vált. A The New York Times nyolc hónapos vizsgálatot követően arra a következtetésre jutott, hogy a tömeggyilkosság elkövetői az Artyom Gorogyilov alezredes vezette 234. légi rohamezred orosz ejtőernyősei voltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Vitézy Dávid lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere
A leendő miniszterelnök péntek délelőtt újabb tárcavezetőket jelentett be: Vitézy a közlekedést kapta, amíg a Szociális- és Családügyi minisztériumot Kátai-Németh Vilmos vezeti. Hamarosan az oktatási miniszter személyére is fény derül.
A leendő miniszterelnök pénteken bemutatta kormánya újabb tagjait. A pártelnök azt írta, hogy „Vitézy Dávidot kértem fel közlekedési és beruházási miniszternek. Az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális- és Családügyi Minisztériumot a magyar történelemben először, egy vak honfitársunk, dr. Kátai-Németh Vilmos fogja vezetni.”
Magyar Péter elárulta, hogy órákon belül bejelenti a Tisza-kormány oktatási miniszterét is.
Vitézy Dávidot Magyar Péter a következőképpen mutatja be: „gyermekkora óta a közlekedés és a városfejlesztés az élete; több mint húsz éve dolgozik azon, hogy Magyarország ezen a területen is belépjen a XXI. századba. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, és világszerte tanított és adott tanácsot közlekedési, urbanisztikai ügyekben, és irányításával látványosan megújult Budapest közlekedése 15 éve.”
Szerinte nála többet az elmúlt években senki nem tett azért, hogy „minden magyar ember számára látható legyen az a rombolás, amit Lázár János a magyar vasút utasai és dolgozói ellen elkövetett.”
Vitézy Dávidot azzal a feladattal bízta meg, hogy
„vezesse ki a MÁV-ot ebből a káoszból, kezdje meg a Tisza közlekedési és városfejlesztési programjának végrehajtását, és a rendszerváltás nyomán visszaszerzett uniós források segítségével indítsa útjára a magyar vasút és közlekedés Baross Gábor vasminisztert követő második aranykorát.”
Kátai-Németh Vilmost pedig így mutatja be a pártelnök:
„Győrben született, Budapesten nőtt fel, ma Csepelen él. 16 évesen elveszítette látását, ami sorsfordító volt számára, de egyben meg is erősítette: fekete öves aikidó mester lett, jogi diplomát szerzett, ügyvédként dolgozik.”
Magyar kifejti, hogy a leendő miniszter „látássérültként saját tapasztalatból ismeri a fogyatékossággal élők kihívásait. Kiemelten fontos számára az esélyegyenlőség. Legnagyobb erőforrásának családját tartja: két gyermeke és egy unokája van. 2024-ben csatlakozott a TISZA közösséghez, április 12-én egyéni képviselőjelöltként aratott győzelmet a csepeli központú választókerületben.”
A Tisza Párt elnöke szerint Kátai-Németh Vilmos
„fő célja, hogy minden honfitársunk – születési helyétől, származásától függetlenül – minőségi egészségügyi és oktatási ellátáshoz jusson. Célja a rászorulók képviselete a szociális és gyermekvédelmi rendszer megerősítése.”
Emellett „prioritásába tartja egy működő gyermekvédelmi rendszer megteremtését, az utóbbi 20 évben elkövetett bűncselekmények teljes körű kivizsgálását, valamint egy hatékony szociális ellátórendszer kiépítését.”
Azt írja, Kátai-Németh azért fog dolgozni, hogy „minden lehetséges módon sikerüljön megerősíteni a magyar családok helyzetét, és egy olyan működő és emberséges Magyarországot építeni, ahol minden vágyott gyermek megszületik és békében, biztonságban nőhet fel.”
A leendő miniszterelnök pénteken bemutatta kormánya újabb tagjait. A pártelnök azt írta, hogy „Vitézy Dávidot kértem fel közlekedési és beruházási miniszternek. Az akadálymentesítésért és esélyegyenlőségért is felelős Szociális- és Családügyi Minisztériumot a magyar történelemben először, egy vak honfitársunk, dr. Kátai-Németh Vilmos fogja vezetni.”
Magyar Péter elárulta, hogy órákon belül bejelenti a Tisza-kormány oktatási miniszterét is.
Vitézy Dávidot Magyar Péter a következőképpen mutatja be: „gyermekkora óta a közlekedés és a városfejlesztés az élete; több mint húsz éve dolgozik azon, hogy Magyarország ezen a területen is belépjen a XXI. századba. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, és világszerte tanított és adott tanácsot közlekedési, urbanisztikai ügyekben, és irányításával látványosan megújult Budapest közlekedése 15 éve.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
A bejelentés azért is bír szimbolikus jelentőséggel, mert a zászló kitűzése önkéntes politikai gesztus, jogszabály ugyanis nem teszi kötelezővé.
A 2004-es törvény ugyan előírja az európai zászló használatát a középületeken, de az Országgyűlés épülete kifejezetten kivételt képez a szabály alól.
Az elmúlt években a zászlók szimbolikája rendszeresen megjelent a hazai közbeszédben, a Kossuth téri ünnepi zászlófelvonások és parlamenti ceremóniák rendre a nemzeti jelképek súlyát hangsúlyozták.
Az uniós zászló 12 éve nem volt kint a Parlament épületén. Kövér László korábbi házelnök még 2024 júliusában, a magyar EU-tanácsi elnökség kezdetén sem helyeztette ki a lobogót.
Ezzel párhuzamosan a székely zászló 2013. február 15-én, Kövér László kezdeményezésére került fel a Kossuth téri homlokzatra, és azóta is ott van.
A házelnök korábban azzal indokolta a székely zászló kihelyezését, hogy az kint marad, „amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.”
A téma többször is politikai vitát váltott ki. 2017-ben egy civil akció keretében 24 órára tűztek ki EU-s zászlót a Parlamentnél, 2018-ban pedig Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő függesztett ki egyet demonstratívan az alakuló ülésen.
A Tisza Párt álláspontja szerint az uniós zászló visszahelyezése az európai elköteleződést fejezi ki, és a magyar, valamint a székely zászló mellett kap helyet. A korábbi Fidesz–KDNP-s házvezetés ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a Parlamentre nem kötelező az EU-s lobogó, a székely zászló kitűzése pedig a romániai korlátozásokkal szembeni szolidaritás jele.
Több mint egy évtized után újra kikerülhet az Európai Unió zászlaja a Parlament homlokzatára. A Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Magyar Péter jelentette be, hogy az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé helyezik a kék lobogót.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, „az Országgyűlés alakuló ülésén a magyar és a székely zászló mellé visszakerül az Európai Unió zászlaja is a Parlament homlokzatára,”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely: Fideszes politikusok négyszemközt mindig elmondták, csodálják, hogy még nem döglöttünk meg
Karácsony Gergely főpolgármester a választások után nagyinterjút adott a 24.hu-nak. Elmondta, hogy megállapodásra számít az új kormánnyal a szolidaritási hozzájárulás kérdésében, és azt is, hogy milyen javaslatot tenne az önkormányzati rendszer megreformálására.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a 24.hu-nak adott interjút. Kezdésként a Tisza Párt hatalmas választási győzelmét magyarázta, szerinte generációs lázadás, és a vidék Fidesztől történő elpártolása okozta a kormánypártok bukását.
A politikus azt mondta, nincs benne rossz érzés amiatt, hogy nem az ő politikai közösségének sikerült leváltania a NER-t.
Ugyanakkor érzelmileg földúlja a világ rövid memóriája. Szerinte nem szabad elfelejteni a mögöttünk hagyott 16 év hőseit és mártírjait, mint Váradi András vagy Móra Veronika.
Hozzátette, hogy a Fővárosi Önkormányzat harca nélkül nem lett volna kétharmad sem Budapesten, sem az országban.
A rendszerváltás utáni elszámoltatást elkerülhetetlennek tartja. „A felhatalmazás erről szól. A politikai kárpótlás megvan, mert a rendszer véget ért (...), de igazságot kell szolgáltatni, egy jól működő jogállamban valakinek ki kell nyitni a szekrényeket, és meg kell találni a csontvázakat” – mondta.
Azt is mondta, hogy szerinte Orbán Viktor már nem lesz Magyarország miniszterelnöke, mert „akkora kiütést kapott, hogy ebből szerintem nem lehet felállni”.
Úgy látja, Orbán a Fidesz Gyurcsány Ference lesz.
A Fővárosi Közgyűlésben a kampány lezárultával új időszakot remél. Azt javasolta a Tisza Párt képviselőinek, hogy várják meg az új Országgyűlés megalakulását, és rendezzék a vitás kérdéseket. „Az első perctől kezdve azt mondom, hogy a főváros csak úgy tud működni, ha a Tisza ad egy főpolgármester-helyettest, és formálisan is felelősséget vállal a város irányításáért” – jelentette ki.
Célja, hogy a város a túlélés helyett végre élni tudjon. „Hat éve válságmenedzselem ezt a várost, de, amennyiben megnyílnak az EU-s források, és megszűnik a minket megfojtani akaró politika, akkor Budapest előtt óriási lehetőségek állnak” – mondta.
A főváros pénzügyi helyzetéről szólva elmondta, a választásokig sikerült kihúzniuk, ami nem volt magától értetődő.
„Nekem fideszes politikusok négyszemközt mindig elmondták, csodálják, hogy még nem döglöttünk meg. Most szó szerint idéztem valakit” – árulta el.
Karácsony elmondta, hogy bár a Tisza-programban a szolidaritási hozzájárulás mérséklése szerepel, ezt hosszú távon ki kell vezetni. A hosszú távú cél az önkormányzati finanszírozás teljes reformja, amire már készítenek egy csomagot.
Az önkormányzati reform részeként elengedhetetlennek tartja, hogy a települések több saját bevétellel rendelkezzenek.
„Szerintem a gépjárműadó 100 százalékát vissza kellene adni az önkormányzatoknak” – hozott konkrét példát. Emellett szerinte vissza kell adni az iskolákat az önkormányzatoknak, és egy új Budapest-törvényre van szükség, amely rendezi a főváros és a kormány, valamint Budapest és az agglomeráció viszonyát.
A Tisza Párt budapesti terveivel, mint Rákosrendező fejlesztése vagy a 4-es metró meghosszabbítása, alapvetően egyetért. A kerületek számának csökkentését viszont álproblémának tartja, amiben már Magyar Péter véleménye is árnyalódott.
A baloldal jövőjével kapcsolatban úgy látja, az intézményes baloldal megszűnt Magyarországon. Véleménye szerint a baloldal válságban van egész Európában, mert nem tudott megfelelő választ adni a globalizáció kihívásaira.
„Emiatt csak a globalizációkritikus baloldalnak lehet jövője”
– szögezte le.
Saját szerepvállalásáról azt mondta, egyelőre a fővárosi munkájára koncentrál, és esélyt adna a fiataloknak, hogy újraépítsék a baloldalt.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a 24.hu-nak adott interjút. Kezdésként a Tisza Párt hatalmas választási győzelmét magyarázta, szerinte generációs lázadás, és a vidék Fidesztől történő elpártolása okozta a kormánypártok bukását.
A politikus azt mondta, nincs benne rossz érzés amiatt, hogy nem az ő politikai közösségének sikerült leváltania a NER-t.
Ugyanakkor érzelmileg földúlja a világ rövid memóriája. Szerinte nem szabad elfelejteni a mögöttünk hagyott 16 év hőseit és mártírjait, mint Váradi András vagy Móra Veronika.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid három dolgot azonnal megígért leendő közlekedési és beruházási miniszterként
Vitézy Dávid elfogadta Magyar Péter felkérését, hogy legyen alakuló kormányának közlekedési és beruházási minisztere. Bejelentette, átadja a stafétát a fővárosi közgyűlésben, de meggyőződése, hogy Budapestért is így tud a legtöbbet tenni.
Vitézy Dávid a Facebookon arról ír, hogy Magyar Péter felkérte, hogy a TISZA-kormány közlekedési és beruházási minisztereként szolgálja Magyarországot.
„A leendő miniszterelnök megtisztelő felkérését elfogadtam”.
Azt írja, hogy gyerekkora óta a közlekedés a szenvedélye. Civil aktivistaként, a BKK vezérigazgatójaként és számos szakmai feladatkörben azért dolgozott, hogy jobb legyen Magyarország és benne Budapest közlekedése.
„Erre a felkérésre ezért nem lehet – és nem is tudnék – nemet mondani”.
Szerinte évtizedes adósságokat kell ledolgozniuk, talpra kell állítani a válságban lévő vasutat, és haza kell hozzák az európai uniós forrásokat az ország infrastruktúrájának megújítására.
Meggyőződése, hogy az új kormány minden eddiginél világosabb választói felhatalmazása történelmi lehetőség. Egy esély arra, hogy „a hatalmi játszmák, a korrupció és a mindent felülíró propaganda szempontjai helyett végre szakmai alapú, alkotó munka kezdődjön a közlekedésben és a közberuházások terén.”
Vitézy három dolgot ígér:
„szakmaiságot, rengeteg munkát és a tárcára igencsak jellemző hatalmi arrogancia magunk mögött hagyását”.
Mint írja, a leendő miniszterelnök arra kérte, hogy a Tisza programjának megvalósításán dolgozzon. Kifejti, hogy ennek egyik kulcseleme „a vasút évek óta tartó válságának felszámolása, és végre-valahára a magyar vasút fejlesztésének kormányzati prioritássá emelése más európai országokhoz hasonlóan”.
Viszont ez azzal jár, hogy többé nem lehet a Fővárosi Közgyűlés tagja:
„A Fővárosi Közgyűlésben, a Podmaniczky Mozgalom képviselőjeként átadom a stafétát a kollégáknak. Meggyőződésem azonban: most Budapestért is így tudom a legtöbbet tenni, a sosem látott felhatalmazást kapott új kormány tagjaként.”
Hangsúlyozza, hogy a politikai pozíció ellenére továbbra is szakember szeretne maradni. „Olyan, akinek a politika nem cél, hanem eszköz: hiszek abban, hogy az a helyes, ha nem csak beszélünk arról, mit kéne máshogy csinálni, hanem ha lehetőség adódik, meg is mutatjuk” - írja.
Szerinte a minisztérium élén az uniós források hazahozatalával el kell indítani egy átfogó vasút- és HÉV-fejlesztési programot, mert a magyar vasút állapota válságos. A budapesti és vidéki pályaudvarokat valódi városközpontokká alakítaná, miközben erősítené a közösségi közlekedést és az aktív mobilitást, egységes városi–regionális hálózatokkal és tarifarendszerrel. Felülvizsgálná az autópálya-koncessziókat, felgyorsítaná a rossz állapotú utak felújítását, és átfogó vidéki közlekedésfejlesztést indítana, beleértve elkerülő utak építését és kátyúmentesítést. Emellett új KRESZ-t és szigorúbb közlekedésbiztonsági szabályokat vezetne be, végül pedig Budapest fejlődésének új lendületet adna, hogy ne maradjon le a régiós nagyvárosok mögött.
Vitézy Dávid a Facebookon arról ír, hogy Magyar Péter felkérte, hogy a TISZA-kormány közlekedési és beruházási minisztereként szolgálja Magyarországot.
„A leendő miniszterelnök megtisztelő felkérését elfogadtam”.
Azt írja, hogy gyerekkora óta a közlekedés a szenvedélye. Civil aktivistaként, a BKK vezérigazgatójaként és számos szakmai feladatkörben azért dolgozott, hogy jobb legyen Magyarország és benne Budapest közlekedése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
