Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és a XVII. rendű vádlottja, Schadl-Baranyai Helga képviselője azt indítványozta a Fővárosi Törvényszéknél, hogy függessze fel a Schadl-Völner-pert és forduljon az Alkotmánybírósághoz - írta meg az Index.
Mindezt azzal indokolták, hogy az eljárás öt olyan alapjogi sérelmet vetett fel, amelyeknek megállapítására és megoldására az Alkotmánybíróságnak van hatásköre.
Erről az öt sérelemről van szó:
1.A Nemzeti Védelmi Szolgálat már azelőtt lehallgatta Völner Pál államtitkárt, hogy felfüggesztették volna a mentelmi jogát.
2. A hatóság az együttműködő tanúkkal védő jelenléte nélkül állapodtak meg, olyan helyzetben, amikor a megállapodás elutasítása azonnali gyanúsításhoz és őrizetbevételhez vezethet.
3. A többvádlottas ügyekben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mennyire befolyásolja az elsőfokú bíróságot a büntetéskiszabásban, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett vádlottak ítélete a másodfokú bíróság elé kerül.
4. Túlléphette hatáskörét a Nemzeti Védelmi Szolgálat, mert néhány óra alatt döntött az előkészítő eljárás elindításáról.
5. Több vádlott beismerte tettét az előkészítő ülésen, ezzel azonban nemcsak önmagát vádolta, hanem többekre terhelő vallomást tett. Elítélése után ez a vádlott tanúként jelenik meg az eljárásban, és megtagadhatja a vallomástételt. Előállhat tehát olyan helyzet, hogy őt sem a nyomozás során, sem az előkészítő ülésen nem látta a másik vádlott védője, sem a másik vádlott, akinek a büntetőjogi felelősségét pedig éppen ez a vallomás alapozza meg. Ilyen esetben a kötelező védelem ellenére a Be. megfosztja a többi védőt attól a lehetőségtől, hogy élni tudjanak jogaikkal.
A gyanú szerint a hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál volt államtitkár három év alatt összesen 83 millió forint kenőpénzt fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Schadl az ügyészség szerint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert a Völnerrel kialakított korrupciós kapcsolaton keresztül.
41,3 forintos literenkénti drágulásra kell számítani január 1-től a magyarországi benzinkutakon, írja a Portfolio. Egy európai uniós szabály miatt januártól jövedékiadó-emelés lesz a hazai benzinre és a gázolajra. Ezzel az a cél, hogy megússzuk a régóta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást.
A NAV honlapján megjelent adatok szerint 2024. január 1-től az adó mértéke a benzin esetében 152,55 forint (ha a Brent hordónként 50 dollárnál olcsóbb, akkor 157,55), a gázolajnál pedig 142,9 forint lesz (ha a Brent hordónként 50 dollárnál olcsóbb, akkor 152,9).
A jövedéki adó megemelésével a literenkénti üzemanyagár várhatóan jóval a régiós átlag fölé fog ugrani. Korábban szó volt arról, hogy változtatni fognak az adónem nyár elején bejelentett mértékén, azonban november elején már Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy eldöntött tény: január 1-től 41 forinttal emelkednek emiatt az üzemanyagárak.
A Portfolio megjegyzi, hogy Magyarország évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó mértékét. Az uniós minimumkövetelmények értelmében a benzin esetében 0,359 euró, a gázolajnál 0,33 euró literenként a vonatkozó adó mértéke, míg a nem eurót használó uniós tagországok esetében ehhez a szinthez kell korrigálni az adót.
Ebből logikusan következik, hogy ha az adott ország pénze gyengül az euróval szemben, akkor az euróban számolt adóteher alá csökkenhet a (például) forintban jegyzett jövedéki adó. A magyar kormány a döntéssel bebiztosította, hogy a forint romlása esetén az adómérték egészen a 420 forintos euróáárfolyamig elegendő.
Jellemzően párás, borult lesz a hétvége időjárása és a köd helyenként tartósan megmaradhat - derült ki Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.
Péntek
Pénteken az ország nagyobb részén marad a túlnyomóan borult, párás, helyenként tartósan ködös idő. Némi napsütésre főként a nyugati és északkeleti részeken van esély. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb néhol lehet hószállingózás, szitálás.
A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt mínusz 1 és plusz 2 fok között alakul, de a napos részeken enyhébb, a tartósabban ködös tájakon kissé hidegebb lehet az idő.
Szombat
Szombaton jobbára erősen felhős vagy borult, sokfelé párás, foltokban ködös időre van kilátás, csak kevés helyen szakadozik fel a felhőzet.
Számottevő csapadék nem valószínű, de néhol előfordulhat hószállingózás, szitálás, ónos szitálás. Kora délutánra mínusz 2 és plusz 4 fok közé emelkedik a hőmérséklet.
Vasárnap
Vasárnap vastagabb frontfelhőzet vonul át nyugatról kelet felé, mögötte délután, este nyugat felől vékonyodik, szakadozik a felhőzet.
Több helyen várható csapadék: az ország északi felén havazás, havas eső, déli felén havas eső, eső lesz a jellemző. Főleg hajnalban és este néhol ónos eső is lehet és ködfoltok is képződnek.
Kora délutánra mínusz 2 és plusz 7 fok közé melegedhet a levegő, északnyugaton mérhetik a magasabb, északkeleten az alacsonyabb értékeket.
„Sosem látott jeleneteket idéz elő" az Operation Fox fedőnevű közös magyar–osztrák migrációellenes rendőri akció, írja a Válasz Online. Lesben álló, civilnek látszó osztrák rendőrautók, nagy teljesítményű terepjárók és pick-upok lakott területen filmbe illő üldözéseket hajtanak végre, amelyek közül tucatnyi végződött már balesettel. Ezzel szemben az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a feladat csak a potenciális elkövetők kiszűrése és követése, nem pedig üldözése és leszorítása.
Lőrincz György a határmenti kisváros, Jánossomorja polgármestere biciklizés közben találta magát egy autós üldözés kellős közepén. Egy osztrák rendszámú civil autó bevágott egy érkező furgon elé, egy másik bécsi rendszámú kocsi pedig követte, közben felcsapták a szirénát. Egycsapásra még több bécsi autó tűnt fel, mindegyikből osztrák rendőrök szálltak ki, körülvették a megállásra kényszerített járművet. A nagy fekete terepjárók és pick-upok elfogási jelenete inkább emlékeztetett egy amerikai filmre, mint a máskor nyugodt kisalföldi településre.
„A közbiztonságért nem az önkormányzat, hanem a rendőrség a felelős, felhívtam hát a helyi rendőrparancsnokot, hogy mi történik itt. Így tudtam meg, hogy osztrák rendőr intézkedhet a városunkban egy háromoldalú, a szlovákokkal közösen kötött megállapodásnak köszönhetően” – mondta a lapnak a városvezető.
Nyár végén az ugyancsak jánossomorjai Blaskóné Őri Bea is szemtanúja volt egy üldözésnek.
„Éppen a kertben voltam, amikor egy nagy csattanást hallottam. A szomszédom kapuját bevitték, a postaláda röpült – egy személyautó még a kerítés oszlopát is kitörte, és az udvaron állt meg. Mire előrejöttem itt állt két sima fekete, nagyon erős, terepjárószerű osztrák rendszámú autó is. Nemsokára a magyar rendőrök is megérkeztek. Ha nem a saját szememmel látom, el sem hiszem, hogy tizennégyen szálltak ki egy személyautóból. Olasz rendszáma volt, a hátsó ülést kiszedték, úgy fértek el ennyien. A csempészt az osztrák rendőrök gyalog kergették tovább, de nem lett meg.”
A polgármester szerint már arra is volt példa, hogy lövések dördültek el egy üldözés során.
„Az Ady Endre utcában még figyelmeztető lövés is dördült. A mosonszentpéteri városrész temetőgondnoka mesélte, hogy a kerítésén átugorva menekülő személyt egy osztrák rendőr üldözte. Filmekben látott ilyet, de a saját kertjében?” - mondta Lőrincz György, aki még egy közelmúltbeli történetet mesélt el:
„Nem néznek sem Istent, sem embert. Legutóbb a 86-os főúton keveredett bele egy jánosi egy üldözéses jelenetbe, azt mondta, hogy elképzelhetetlen sebességgel előzte meg előbb a menekülő, majd az őket követő osztrák autó. Szerinte utóbbi akár 200 kilométerrel is száguldhatott. Azt mondom, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, de aránytalanul veszélyesnek érezzük ezt az intézkedési módot.”
Lőrincz György még a nyáron a hatóságokhoz fordult, hogy „addig állítsák meg ezt a gyakorlatot, amíg ártatlan emberéletet nem követel”.
Akad olyan környékbeli, akinek már jelentős anyagi kára is származott az üldözésekből.
„Nem először jövök már ki ilyen óriási csattanásra. Most az árkon keresztülugrató kocsi megütötte a Renault-mat, az pedig megtaszította a feleségem autóját. Mindkettő összetört. (...) Nagy kár ért, mert a biztosító totálkárosnak minősítette az autómat, és 219 ezer forintot fizet érte, de hol tudok 219 ezer forintért olyan kocsit venni, amivel ki tudok járni Ausztriába?” – panaszkodott a lapnak Balázs Attila.
Az egyik ehhez hasonló, de a közeli Mosonmagyaróváron véget ért üldözés végeredményéről készült beszámolót itt lehet megnézni:
Az osztrák sajtó idén áprilisban nagy terjedelemben tudósított a közös határvadász egység felállítása utáni első négy hónap tapasztalatairól. Az akciócsoportnak köszönhető, hogy 2023 első felében 30 százalékkal csökkent az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma. Az így elfogott embercsempészek 80 százalékát Magyarországon kapcsolják le.
Nem engedhető meg, hogy Orbán Viktor „zsarolja” az EU többi tagállamát - Kiakadtak az EP-képviselők a magyar kormányfőre
Így bírálták az EP-képviselők Orbán Viktort. Egy diplomáciai forrás szerint az Orbánnal való nézeteltérés jelzésértékű lehet Putyinnak, de az amerikaiaknak is.
A 142 EP-képviselőt tömörítő szocialista és demokrata frakció alelnöke szerint nem engedhető meg, hogy Orbán Viktor „zsarolja” az EU többi tagállamát azzal, hogy addig blokkolja az ukrajnai csatlakozási tárgyalásokat, amíg ki nem fizetik Magyarországnak a visszatartott pénzeket.
Mindezt Pedro Marqueres jelentette ki.
„Egyúttal ez egy ébresztő is a vezetők számára, hogy nem hagyhatjuk magunkat továbbra is zsarolni valamely tekintélyelvű vezetőtől”
– tette hozzá az alelnök.
„Ez Európa stratégiai autonómiájának próbája” – tette hozzá egy diplomáciai forrás, aki szerint az Orbánnal való nézeteltérés jelzésértékű lehet Putyinnak, de az amerikaiaknak is.
Marquez szerint az EU-nak fel kell adnia azt a szabályát is, hogy a bővítéssel kapcsolatos döntéseket egyhangúlag kell meghozni, amit a többi tagállam is támogat.
„Amikor csatlakozol az EU-hoz, az azt jelenti, hogy demokratikus ország vagy. Azt hiszem, nem láttuk előre, hogy a demokráciát belülről is meg lehet rontani”
