Tömeges leiratkozás a német névjegyzékről – így bukhat el a Fidesz egy biztos parlamenti mandátumot
Január óta naponta átlagosan 30 fő iratkozik le a német nemzetiségi névjegyzékről a Political Capital adatai szerint. A 29 ezer alá csökkent létszám miatt veszélybe került a kedvezményes mandátum.
Elbukhatja a Fidesz az eddig biztosnak hitt nemzetiségi mandátumát, mert ha a január közepe óta tartó leiratkozási hullám nem áll le, április 12-én nem lesz újra német nemzetiségi képviselő a parlamentben.
A Political Capitol tavaly június 23. óta naponta követi a nemzetiségi névjegyzékek mozgását, és január közepén figyelt fel arra, hogy
beindult a leiratkozási hullám a német nemzetiségi névjegyzékről
Míg bő fél évig átlagosan napi csupán két-három fővel csökkent a létszám, az elmúlt három hétben már naponta átlagosan 30-an döntöttek úgy, hogy
a nemzetiségi lista helyett inkább pártlistára szavaznának április 12-én.
A német nemzetiségi névjegyzékre feliratkozottak száma így összesen 1247-tel, szombatra 28 943-ra csökkent, míg a romáké csak 367-tel, 40 286-ra.
A mandátumszerzéshez szükséges kedvezményes kvóta a korábbi három választáson 22-24 ezer szavazat között mozgott. A német lista ezt 2018-ban és 2022-ben is megugrotta, de ehhez mindkét esetben az is kellett, hogy a regisztráltak száma bőven 30 ezer fölött legyen. Mivel idén a magasabb részvétel várhatóan magasabb kvótát is eredményez, a csökkenő regisztrációs szám miatt egyre valószínűtlenebbnek tűnik a mandátumszerzés.
A német nemzetiségi mandátumot az elmúlt két alkalommal Ritter Imre, korábbi fideszes politikus nyerte el, aki a parlamenti szavazásokon rendre a kormánypártokkal együtt voksolt, így a Fidesz egy biztos szavazatot veszíthet el a képviselő kiesésével. Az idei listavezető már Gallai Gergely nemzetiségpolitikai szakértő. A rendszer egyik visszatérő bírálata, hogy a nemzetiségi regisztrációval a választók lemondanak a pártlistás szavazás lehetőségéről. Ezt a gyakorlatot az Emberi Jogok Európai Bírósága is aggályosnak találta egy 2022-es ítéletében.
A Political Capital így kommentálta a fejleményeket: „Úgy tűnik, a német identitással is rendelkező magyarok körében egyre többen látták be, hogy a jelenlegi rendszerben nem sok értelme van részt venni a nemzetiségi választásban.”
Bár egyes sajtóhírek szerint a romák nem ambicionálják a teljes értékű mandátumot és elégedettek lennének a szószólói pozícióval, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke a napokban arról beszélt: történetük során először a maguk nemzetiségi képviselőjét is be akarják juttatni az Országgyűlésbe. A választásig hátralévő hetekben a leiratkozási hullám folytatódása, valamint az országos részvétel mértéke dönti el, hogy a német lista képes lesz-e átlépni a várhatóan magasabb küszöböt. Ha nem, akkor április után német nemzetiségi képviselő nélkül maradhat a Parlament, miközben a roma lista saját mandátumért küzdve alakíthatja át a nemzetiségi képviselet térképét.
Elbukhatja a Fidesz az eddig biztosnak hitt nemzetiségi mandátumát, mert ha a január közepe óta tartó leiratkozási hullám nem áll le, április 12-én nem lesz újra német nemzetiségi képviselő a parlamentben.
A Political Capitol tavaly június 23. óta naponta követi a nemzetiségi névjegyzékek mozgását, és január közepén figyelt fel arra, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Euró bevezetése, 1 százalékos vagyonadó a milliárdosoknak, 2026-tól stop a vendégmunkásoknak – itt a Tisza Párt gazdasági programja, ami felforgathatja Magyarországot
Kapitány István és Kármán András ismertették a Tisza Párt 240 oldalas gazdasági programját. A terv az euró bevezetését is tartalmazza, miközben alapjaiban átírja a jelenlegi gazdaságpolitikát.
Unikornisok a zebrák helyett, 3 százalék alatti költségvetési hiány és az euró bevezetésének előkészítése – a Tisza Párt február 7-én bemutatta a „Működő és emberséges Magyarország” című kormányprogramját, amely a hazai kis- és középvállalkozásokra fókuszáló gazdasági fordulatot, átláthatóbb államot és erősebb versenyt ígér. A gazdaságpolitikai terveket Kapitány István, a költségvetési irányokat pedig Kármán András ismertette.
„Zebra helyett unikornisokat, korrupt közbeszerzések helyett tisztességes versenyt és startupbarát környezetet teremtünk” – fogalmazott Kapitány István. A bejelentett Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program középpontjában a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése, a termelékenység növelése és a magasabb magyar hozzáadott érték elérése áll.
A program részeként hazahoznák és hatékonyan használnák fel a befagyasztott uniós forrásokat, amelyeket infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztésre, oktatásra, valamint az állami egészségügyre fordítanának.
A párt megszüntetné az egyoldalú, összeszerelő jellegű ipari beruházási stratégiát, és a külföldi beruházásoknál megkövetelné a hazai munkaerő foglalkoztatását, valamint a magyar beszállítók bevonását.
A költségvetési tervek szerint
2030-ra teljesítenék a maastrichti kritériumokat, vagyis az euró bevezetésének feltételeit
a költségvetési hiányt 3 százalék alá csökkentenék, az államadósság GDP-hez viszonyított arányát pedig folyamatosan mérsékelnék.
Kármán András szerint ezt a korrupció megszüntetésével, a propagandakiadások felszámolásával és a túlárazott közbeszerzések kiiktatásával érnék el.
A gazdasági kilengések tompítására anticiklikus költségvetési politikát alkalmaznának, a váratlan kiadásokra pedig megfelelő tartalékokkal készülnének.
A célok között szerepel az infláció és a kamatok alacsony szintre szorítása,
valamint az euró bevezetésének előkészítése és megvalósítása a kitűzött határidőre.
A program konkrét adó- és vállalkozói környezetet érintő lépéseket is tartalmaz.
Felülvizsgálnák a kötelező kamarai tagságot,
négy év alatt megfeleznék a vállalkozások adminisztrációs terheit,
a kutatás-fejlesztésre fordított forrásokat pedig a GDP 2 százalékára emelnék.
Bevezetnének egy 1 százalékos vagyonadót az egymilliárd forint feletti vagyonokra, a minimálbér adókulcsát 15-ről 9 százalékra csökkentenék, és visszaállítanák a katát. Emellett a vényköteles gyógyszerek áfáját 0 százalékra, a tűzifáét és az egészséges élelmiszerekét pedig 5 százalékra mérsékelnék.
A munkaerőpiacon is jelentős változásokat ígérnek:
2026. június 1-től megtiltanák a külföldi vendégmunkások tömeges foglalkoztatását,
a hangsúlyt pedig a magyar munkaerő képzésére és bevonására helyeznék.
A munkaerő mobilitását országos, szociális és piaci alapú bérlakásprogrammal, valamint közlekedési fejlesztésekkel segítenék,
a közfoglalkoztatást pedig úgy alakítanák át, hogy az valódi esélyt jelentsen a munkaerőpiacra való visszatérésre.
A Tisza Párt társadalompolitikai terveiről ebben a cikkünkben olvashat.
Unikornisok a zebrák helyett, 3 százalék alatti költségvetési hiány és az euró bevezetésének előkészítése – a Tisza Párt február 7-én bemutatta a „Működő és emberséges Magyarország” című kormányprogramját, amely a hazai kis- és középvállalkozásokra fókuszáló gazdasági fordulatot, átláthatóbb államot és erősebb versenyt ígér. A gazdaságpolitikai terveket Kapitány István, a költségvetési irányokat pedig Kármán András ismertette.
„Zebra helyett unikornisokat, korrupt közbeszerzések helyett tisztességes versenyt és startupbarát környezetet teremtünk” – fogalmazott Kapitány István. A bejelentett Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program középpontjában a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése, a termelékenység növelése és a magasabb magyar hozzáadott érték elérése áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forradalmat ígér a TISZA az egészségügyben: vétójog az egészségügyi miniszternek, évi 500 milliárddal többet költenének
Magyar Péter egészségügyi miniszter-jelöltje, dr. Hegedűs Zsolt áll a tervek mögött. Céljuk, hogy 2030-ra a GDP 7 százalékát költsék az ágazatra, és végleg felszámolják a kórházi adósságokat.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője – akit Magyar Péter bízott meg a leendő Egészségügyi Minisztérium csapatának összeállításával – felvázolta a kormányprogramjuk azon részét, hogy miképpen építenének ingyenes, mindenki számára elérhető és színvonalas egészségügyet. A párt kommunikációjában már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként is bemutatott szakember szerint „az egészség a legfontosabb értékünk, az egészségügy az egyik legfontosabb közszolgáltatásunk.”
A TISZA ígérete szerint jelentősen növelnék az egészségügyre fordított állami kiadásokat, ami egyben a párt kommunikációjának is rendszeres eleme.
A cél, hogy „2030-ra az állami egészségügyi finanszírozást a GDP 7 százalékára emeljük, és addig minden évben legalább 500 milliárd forinttal több forrást juttatunk vissza a rendszernek” – magyarázta Hegedűs.
Ezzel olyan finanszírozást teremtenének, amely végre fedezi az ellátás valós költségeit és megszünteti a kórházak állandó eladósodását. A tervek szerint hét régiós „szuperkórházat”, azaz korszerű, jól felszerelt központi intézményt fejlesztenének, miközben a vidéki, kisebb kórházakat is megerősítenék és megőriznék.
A program fontos eleme, hogy önálló egészségügyi minisztériumot hoznának létre, a tárca vezetője pedig vétójogot kapna a kormányban.
„Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz meg” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy az egészség mindennél fontosabb. Konkrét és számonkérhető célt is megfogalmazott a várólistákkal kapcsolatban: „2027 végére a várólisták legfeljebb hat hónaposak lesznek a fekvőbeteg-ellátásban, és két hónaposak a járóbeteg-ellátásban.” A szakorvos- és ápolóhiányt célzott ösztöndíjakkal és megemelt bérekkel enyhítenék.
Hegedűs Zsolt kiemelte a megelőzés fontosságát, amivel 2035-re a magyarok várható élettartamát 80 évre emelnék. Ennek érdekében visszaszorítanák a dohányzást és az alkoholfogyasztást, támogatnák az egészséges táplálkozást és a mozgást.
„Betiltjuk az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámját, figyelmeztető címkéket vezetünk be, és rendet teszünk az iskolai közétkeztetésben is”
– részletezte a terveket. A szűrőprogramok részvételi arányát az EU-s átlagra emelnék, hogy a daganatos megbetegedések számát legalább 10 százalékkal csökkentsék.
Az ellátórendszer súlypontját az alap- és járóbetegellátásba helyeznék át, integrált alapellátási központokat hoznának létre, és terjesztenék a telemedicinát. A háziorvosi és szakdolgozói pályát újra vonzóvá tennék, rendeznék a nem orvosi béreket, és kiszámítható karrierutakat teremtenének. „Mert nincs működő egészségügy elhivatott orvosok, szakdolgozók, kisegítő személyzet és háttérmunkatársak nélkül” – szögezte le. A mentőszolgálatot is rendbe tennék: 2027-re minden régióban biztosítanák a 15 perces kiérkezést, lecserélnék az elhasználódott mentőautókat és megújítanák a helikopterflottát.
A Tisza Párt szombaton bemutatta a Működő és emberséges Magyarország névre keresztelt kormányprogramját. A Szeretlek Magyarország bemutatta az ellenzéki párt gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és energiapolitikai elképzelésiet. Magyar Péter rövid beszédet mondott a program ismertetése előtt, melyben az Orbán-Gyurcsány-korszak lezárását, a jogállamiság visszaállítását, az uniós források haza hozását oktatási és egészségügyi minisztériumot ígért a magyaroknak.
Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője – akit Magyar Péter bízott meg a leendő Egészségügyi Minisztérium csapatának összeállításával – felvázolta a kormányprogramjuk azon részét, hogy miképpen építenének ingyenes, mindenki számára elérhető és színvonalas egészségügyet. A párt kommunikációjában már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként is bemutatott szakember szerint „az egészség a legfontosabb értékünk, az egészségügy az egyik legfontosabb közszolgáltatásunk.”
A TISZA ígérete szerint jelentősen növelnék az egészségügyre fordított állami kiadásokat, ami egyben a párt kommunikációjának is rendszeres eleme.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A TISZA Párt bemutatta, hogyan számolná fel az orosz energiafüggőséget 2035-re
Kapitány István, a párt szakpolitikusa ismertette a szombati programbemutatón a terveket. A Paks II projekt felülvizsgálata mellett 2040-ig megdupláznák a megújulók arányát is.
A Tisza Párt szombaton bemutatta kormányprogramját, amelyben egyszerre ígérik az orosz energiafüggőség megszüntetését 2035-re és a rezsicsökkentés megőrzését, sőt, kibővítését is. A párt energiapolitikai terveit Kapitány István szakpolitikus ismertette.
„Elindítjuk a Rezsicsökkentés Plusz programot. A lakosság mellett, a hazai vállalkozások számára is megfizethető és tiszta energiát biztosítunk” – jelentette be Kapitány. A terv szerint
A tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a szociális tűzifakeretet pedig megdupláznák.
Évente 100 ezer lakás energetikai korszerűsítését vállalják, és egy olyan családi energetikai programot indítanak, amely szigetelést, fűtéskorszerűsítést, napelemet és okos megoldásokat kínál. „Célunk, hogy 10 éven belül a magyar otthonok legalább 25%-a alacsony energiaköltséggel működjön, mert a legolcsóbb és legtisztább energia az el nem fogyasztott energia.”
A háztartásokat rugalmas tarifarendszerrel is támogatnák, hogy kihasználhassák az olcsó napenergia alapú termelés előnyeit.
A vállalkozásoknak a rendszerhasználati és hálózati díjak felülvizsgálatát ígérik, főként a Mavir által alkalmazott elemekre koncentrálva. „Valódi piaci versenyt fogunk létrehozni, megszüntetve a torz ösztönzőket és a mesterségesen fenntartott piaci koncentrációt” – szögezte le a szakpolitikus. Egyszerűbb ellátási láncokat és többéves szerződéseket ígérnek a cégeknek a tervezhetőség érdekében, és fellépnének azokkal a gyakorlatokkal szemben, ahol a vállalkozások „az indokolatlanul közbeiktatott szereplők profitjáért” fizetnek.
A program fedezetéről Kapitány István azt mondta: „A TISZA haza fogja hozni a korrupció miatt befagyasztás alatt álló uniós forrásokat, és abból nagyságrendileg 1000 milliárd forintot fordít lakossági, és vállati energiahatékonysági és tárolókapacitás bővítési beruházásokra.”
A párt diverzifikált, több lábon álló villamosenergia- és földgáz-infrastruktúrát, valamint modern, ellenálló energiahálózatot építene. A tervek között szerepel a szél- és geotermikus energia használatának „felszabadítása” is.
Az atomenergiával kapcsolatban a szakpolitikus úgy fogalmazott:„Amellett is elkötelezettek vagyunk, hogy Magyarország villamos energiállátását biztonságos atomerőmű építésével biztosítsuk.”
Ezért átlátható nukleáris stratégiát alakítanának ki és felülvizsgálnák a Paks II projektet. Az orosz energiafüggőség megszüntetését Kapitány 2035-re ígérte. 2040-ig pedig megdupláznák a megújuló energiaforrások arányát a rendszerben.
A Tisza Párt terveire a kormányoldal az elmúlt hetekben többször úgy reagált, hogy az orosz energiaforrásokról való leválás jelentős rezsiemelkedést és gazdasági kockázatot jelentene. Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnöke egy januári interjúban erre úgy reagált, hogy a rezsicsökkentésre jogosultak körét nem szűkítenék, és a cél a diverzifikáció, vagyis a beszerzési források több lábra állítása.
A Tisza gazdaság- és költségvetéspolitikai terveiről itt, társadalompolitikai terveiről itt írtunk. Magyar Péter beszédét pedig az alábbi cikkben olvashatjátok:
A Tisza Párt szombaton bemutatta kormányprogramját, amelyben egyszerre ígérik az orosz energiafüggőség megszüntetését 2035-re és a rezsicsökkentés megőrzését, sőt, kibővítését is. A párt energiapolitikai terveit Kapitány István szakpolitikus ismertette.
„Elindítjuk a Rezsicsökkentés Plusz programot. A lakosság mellett, a hazai vállalkozások számára is megfizethető és tiszta energiát biztosítunk” – jelentette be Kapitány. A terv szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
