A technológia iránt érdeklődő közönség csak kapkodta a fejét az elmúlt néhány napban. A mesterséges intelligencia-fejlesztés szupersztárját, a Chat GPT mögött álló, ma már 80 milliárd dollárt érő vállalat, az OpenAI első számú vezetőjét, Sam Altmant teljesen váratlanul kirúgta az igazgatótanács, majd emiatt kis híjján felmondott az összes dolgozó, végül Altman visszatért, az igazgatótanácsot pedig lefejezték.

Ahhoz, hogy megértsük, vissza kell mennünk a kezdetekhez. Az OpenAI-t „az emberiség legjobb érdekeit szem előtt tartva” eredetileg nonprofit szervezetként hozták létre 2015-ben olyan nagyágyúk, mint például Elon Musk és Peter Thiel, de az alapítók között volt Sam Altman is. Céljuk az úgynevezett általános mesterséges intelligencia (AGI - artificial general intelligence) felépítése volt, aminek intelligenciája megegyezne az emberével vagy meg is haladná azt. Azonban úgy gondolták, ez túlságosan erőteljes technológia ahhoz, hogy nyereséget hajszoló vállalatok vagy hatalomért vetélkedő államok irányítsák.

A nonprofit forma kezdetben jól működött, de hamar kiderült, hogy a fejlesztéshez több tíz- vagy százmilliárd dollár kell, amit lehetetlen jótékony felajánlások formájában összegyűjteni.

Kitaláltak tehát egy kettős struktúrát. 2018-ban, amikor Elon Musk kiszállt, a nonprofit szervezet létrehozott egy céget, ami immár a piacról is bevonhatott hatalmas pénzeket. A cég felett azonban továbbra is a nonprofit szervezet, pontosabban annak igazgatótanácsa gyakorolt ellenőrzést, hogy így garantálják az eredeti célok teljesülését. A profitorientált vállalat azt a feladatot kapta, hogy gyűjtse össze a befektetők pénzét, és hozza kereskedelmi forgalomba a küldetés finanszírozásához szükséges mesterségesintelligencia-alkalmazásokat. A befektetők nyereséghez juthatnak az OpenAI-ból, de a profitjuknak van egy felső határa. Az efölötti nyereség pedig visszakerül a cégbe.

Kifejlesztették a GPT-4 nyelvi modellt, amelyre alapozva világhódító útjára indulhatott a ChatGPT. A San Franciscó-i vállalat a mesterséges intelligencia fejlesztések húzóereje lett, és Altman, az OpenAI 38 éves vezérigazgatója a techvilág egyik legismertebb figurájává vált.

Tolongani kezdtek a befektetők is, élükön a Microsofttal, amely először "csak" egymilliárd dollárral szállt be, mára pedig már 13 milliárdot pumpált a vállalkozásba. Ezzel a profit 49 százalékát birtokolja, saját termékfejlesztéseit pedig szinte teljes egészében az OpenAI technológiáira alapozza.

Az, hogy a Microsoft megjelent színen, és a mesterséges intelligencia fejlesztői között felpörgött a verseny, szinte automatikusan oda vezetett, hogy komoly feszültség alakult ki az OpenAI eredeti célja felett őrködő igazgatótanács és a Sam Altman vezette operatív vezetés között.

Az OpenAI egyik társalapítóját, a cég tudományos vezetőjét, az Oroszországban született izraeli–kanadai Ilya Sutskevert egyre inkább aggasztotta, hogy a technológiai fejlesztéseik veszélyesek lehetnek, és Altman nem kezeli kellő súllyal ezt a kockázatot.

A mesterséges intelligenciát egyesek egy emberöltő óta a legnagyobb üzleti lehetőségnek tekintik, amely óriási távlatokat nyit meg például a gyógyszerkutatások területén, és alapvetően átformálhatja a munkaerőpiacot, míg mások azon aggódnak, hogy a túl gyors fejlesztés az egész emberiség jövőjét is veszélyeztetheti.

Miután Sutskever aggódni kezdett a tavaly létrehozott GPT-4 ereje miatt, létrehozott egy külön csoportot a cégen belül, amely a technológia jövőbeli verzióinak veszélyeit vizsgálta. Altman nyitott volt ezekre az aggodalmakra, de azt is fontosnak tartotta, hogy az OpenAI megőrizze előnyét a nagy versenytársakkal szemben. Ezért újabb pénzforrások bevonásán dolgozott, szeptember végén például közel-keleti befektetőkkel találkozott.

Sutskever egy november eleji podcastban már nyíltan arról beszélt, hogy egyáltalán nem valószínűtlen, hogy a mesterséges intelligencia sokkal okosabb lesz az embernél. "Hogy mit csinálnának az ilyen MI-k? Nem tudom" – tette hozzá. A Wall Street Journal szerint kollégáinak pedig azt mondta, aggódik, hogy az általános mesterséges intelligencia-rendszerek úgy bánnak majd az emberekkel, ahogy az emberek jelenleg az állatokkal.

Jellemző a helyzetre, hogy amikor az egyiküket, Helen Tonert azzal szembesítették, hogy Altman menesztése akár meg is semmisítheti az egész OpenAI-t, úgy reagált: "Ez tulajdonképpen összhangban lenne a küldetéssel."

Altman kirúgását a hat igazgatótanácsi tag közül négyen szavazták meg. Mindezt egy Google Meet megbeszélés keretében közölték a vezérigazgatóval, aki épp Las Vegasban volt a Forma-1-es versenyen. A többiek nevében Ilya Sutskever beszélt, és nem indokolta meg a döntésüket. Csak annyit mondott, hamarosan bejelentik a hírt, majd Altmant kizárták a számítógépéből. A kirúgás okáról később is csak annyit mondtak, hogy Altman nem volt velük teljesen őszinte. De hogy pontosan miben, azt nem árulták el.

Csakhogy Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója hamar világossá tette, hogy a játékszabályokat most ők írják. Bejelentette, hogy a Microsoft átveszi Altmant és az OpenAI második legfontosabb emberét, a szintén távozó Greg Brockmant, valamint minden dolgozót, aki szívesen csatlakozna hozzájuk. Azt ígérte, hogy a Microsofton belül folytathatják a munkát egy új laborban. Mivel OpenAI-alkalmazottak több mint 90 százaléka aláírta azt a levelet, amiben felmondással fenyegettek, amennyiben Altmant nem veszik vissza a céghez, világossá vált, az OpenAI igazgatótanácsa alulmaradt.

Ekkorra már Ilya Sutskever is meggondolta magát, és támogatta Altman visszatérését. Aláírta az ezért kampányoló levelet is.

„Mélyen sajnálom, hogy részt vettem az igazgatótanács tevékenységében” – fogalmazott. „Soha nem akartam ártani az OpenAI-nak. Szeretek mindent, amit együtt építettünk, és mindent meg fogok tenni, hogy újra egyesítsem a céget.”

Szerdára Sam Altamant visszahelyezték az OpenAI vezérigazgatói posztjára, és egy kivételével az igazgatótanács mindegyik tagja lemondott. Távozott a testületből Ilya Sutskever is.

Ezra Klein a Vox alapító-főszerkesztője a New York Times hasábjain azt írta,

És még ha sikerrel is járt volna az Altmant megpuccsoló igazgatótanács, akkor is ott van a Google AI részlege, a Meta mesterséges intelligencia részlege, az Anthropic, az Inflection és még egy sor másik cég, amelyik a GPT-4-hez hasonló nagy nyelvi modelleket épített fel. A kapitalizmus logikájából az következik, hogy a mesterséges intelligencia megállíthatatlan.

Ezra Klein szerint egyelőre a kormányok is hasonló csapdahelyzetben vannak. Bár október 30-án a Biden-kormány egy fontos végrehajtási rendeletet adott ki a mesterséges intelligencia biztonságos fejleztésével és használatával kapcsolatban, a Szilícium-völgy befektetői erőteljesen kritizálták a lépést. Nagy-Britannia bejelentette, hogy rövid távon egyáltalán nem szabályozza a mesterséges intelligenciát, ehelyett inkább fenntartja az „innovációpárti megközelítést”, az Európai Unióban pedig a jelek szerint a szabályozási javaslat megakadhat Franciaország, Németország és Olaszország ellenállásán.

Bár a túl gyors fejlesztésnek valós kockázatai vannak, az óvatosabb megközelítésnek is vannak hátulütői. Például az, hogy más nemzetek magukhoz csábítják az AI-cégeket, épp úgy, ahogy a Microsoft tette volna az OpenAI alkalmazottaival.