KULT
A Rovatból

Saját magából csinált szexszimbólumot, és elárulta, miért vonult vissza 10 évvel ezelőtt – Eva Mendes 50 éves

Közvetlenül az ezredforduló után ő volt a legismertebb és legszexibb latin színésznő, nem sokkal azután, miután összejött Ryan Goslinggal, azonban nyugdíjazta magát. Íme Eva karrierje az Aerosmith dögös bombázójától az erős női szerepekig és a karrierje beáldozásáig.


A Vészhelyzet egyik 1998-as epizódjában szerepelt először, majd olyan filmekben tűnt fel többek között, mint a Kiképzés (2001), a Halálosabb iramban (2003), a Volt egyszer egy Mexikó (2003), az Időzavarban (2003), a Túl közeli rokon (2003), A randiguru (2005), Az éjszaka urai (2007), a Mocskos zsaru – New Orleans utcáin (2009), a Pancser Police (2010), a Holy Motors (2012) vagy a Túl a fenyvesen (2012). Majd tíz évvel ezelőtt, 2014-ben, 40 évesen úgy döntött, visszavonul a színészkedéstől. Cikkünkből kiderül, miért! Addig is azonban érdemes megvizsgálni, honnan robbant be a legnagyobb sztárok közé, majd lett Ryan Gosling számára a nagy Ő a kubai származású, főként erős, határozott nőket alakító Eva Mendes.

Egyszer volt, hol nem volt, 1974. március 5-én, Miami nyüzsgő városában kubai szülők (anyja, Eva Pérez Suárez a Mann's Chinese Theatre-ben, majd később egy repülőgépipari vállalatnál dolgozott, apja, Juan Carlos Méndez pedig egy húsforgalmazó üzletet vezetett) gyermekeként jött a világra a kis Eva de la Caridad Méndez. Volt egy bátyja is, Juan Carlos Jr., aki azonban 2016-ban, 53 évesen elhunyt torokrákban. Eva a Los Angeles-i Silver Lake trendi negyedében töltötte gyermekkorát, a Glendale-i Hoover gimibe járt, majd felvették a Northridge-i Kaliforniai Állami Egyetemre, ahol marketingtanulmányokat folytatott.

A színészet és Hollywood azonban végül elcsábították, így félbehagyta az egyetemet, hogy a neves színésztanártól, Ivana Chubbucktól tanulhasson.

Aerosmith és Will Smith

Mendes azután kezdett bele a színészi karrierjébe, miután egy tehetségkutató meglátta a fényképét egy barátja portfóliójában. Először a Pet Shop Boys (Se a vida é) és az Aerosmith (Hole in My Soul) videóklipjeiben tűnt fel, majd a Vészhelyzet 4. évadának 15. epizódjában alakította Donnát. Utóbbival egy időben, 1998-ban játszotta első filmszerepét is a videópiacra készült A kukorica gyermekei 5: A sikolyok földje című horrorban. Mendes viszont csalódott volt az alakításában, és elkezdett színésztanárhoz járni. Ezt követően elvállalta egy koszorúslány szerepét az 1998-as Diszkópatkányokban Will Ferrell és Chris Kattan oldalán, így ez lett az első mozifilmje.

Ettől kezdve folyamatosan kapott munkákat (Kismalac az öcsikém, Rémségek könyve 2: A végső vágás, Sebhelyek), az áttörést azonban 2001-ben, az Antoine Fuqua által rendezett Kiképzésben játszott szerepe hozta meg számára. Mendes Denzel Washington és Ethan Hawke mellett alakította egy korrupt zsaru szeretőjét, alakítását pedig a karrierje szempontjából kulcsfontosságúnak nevezték. A film kasszasiker volt, világszerte több mint 100 millió dolláros bevételt hozott. Eva pedig a Kiképzés népszerűségének hullámán lovagolva további szerepekben dúskálhatott.

Övé lett a női főszerep a Halálosabb iramban, az Időzavarban, valamint Will Smith oldalán A randiguru (2005) című filmekben, utóbbival pedig az egyik első kisebbségi színésznő lett, aki egy mainstream romantikus vígjáték főszerepében tündökölhetett.

Nagy elismerést szerzett neki az a képessége is, hogy könnyedén tudott különböző karaktereket alakítani a butácska bombázótól kezdve a femme fatale-okig. Ráadásul az olyan kasszasikerek, mint a Kiképzés, a Halálosabb iramban, A randiguru, A szellemlovas (2007) vagy a Pancser Police (2010) biztosították sztárstátuszát.

Mi tud még?

Jogos kérdés, merthogy Eva nem állt meg a színészkedésnél, ami a fentiek tükrében láthatóan igen jól ment neki. Több mindenben kipróbálta magát, íme ezek közül néhány:

Modellkedés: a videóklipes múltja után (Will Smith Miami című dalának klipjében is látható volt), 2005-ben Mendest a Revlon nemzetközi szóvivőként alkalmazta, és részt vett a mellrákkutatásra szánt pénzgyűjtő kampányukban is. 2007 decemberében az állatvédő PETA egyesület egy meztelen fotót használt Mendesről a szőrmeellenes kampányukhoz (természetesen a színésznő beleegyezésével). Szintén ruha nélkül szerepelt a Calvin Klein Secret Obsession parfümjének 2008-as nyomtatott reklámjában is, amelyet az Egyesült Államokban a csatorna vezetői túl kockázatosnak találtak a sugárzáshoz… Ezek mellett olyan további márkák kaparintották meg őt arcuknak, mint a Magnum, a Thierry Mugler, a Reebok és a Pantene, illetve feltűnt a Peek & Cloppenburg ruhakatalógusában is 2011-ben.

Tervezés/divattervezés: Mendesnek van egy saját ágynemű- és étkészletcsaládja, amelyet a Macy's áruház forgalmaz. 2013 februárjában a New York & Co. céggel együttműködve ugyanakkor elindította saját divatvonalát, az Eva by Eva Mendest. Emellett kreatív igazgatója a CIRCA Beauty sminkmárkának is.

Éneklés: 2010-ben Mendes elénekelte a Pimps Don't Cry című dalt a Pancser Police című vígjátékban, majd CeeLo Greennel is duettezett ugyanezzel a számmal. Ez az élmény pedig annyira tetszett neki, hogy 2011-ben felénekelte az 1968-as A Thomas Crown-ügy Oscar-díjas betétdala, The Windmills of Your Mind egy új változatát. Énekesi karrierbe azért nem kezdett.

Szexszimbólum lenne?

Eva Mendest számos médium folymatosan a világ egyik legszebb latin nőjeként emlegette, és gyakran írtak róla szexszimbólumként.

Ő maga pedig el is fogadta ezt a státuszt, és azt mondta, elismeri, hogy részben saját maga teremtette azt meg. „Azt hiszem, időnként játszom a szexualitásommal. És van, amikor nem. Szeretem, ha ez nem korlátozza a karrieremet. Ez is az életem része, de csak másodlagos szinten” – mondta erről.

Ennek ellenére a 2000-es években a szakmai pályája inkább olyan szerepek felé tendált, amelyek nagyban támaszkodtak a megnyerő külsejére. Nem is véletlen, hogy 2002-től 2010-ig Mendes folyamatosan feltűnt a Maxim magazin Hot 100 összeállításában, az 54. helytől indulva egészen a 7-ig menetelve a világ legdögösebb női közt, illetve természetesen többször is szerepelt a kiadvány címlapján. Ennél is előkelőbb helyen végzett azonban az AskMen.com Top 99 legkívánatosabb nője listájának 2008-as kiadásában, amelyben a negyedik lett, 2009-ben pedig ugyanitt már övé lett az abszolút első hely.

A beleegyezésük nélkül soha

Eva első ismert kapcsolata George Augustóval volt, akivel 2002-ben szerettek egymásba, és majdnem kilenc évig voltak együtt. Augusto volt például a producere a 2006-os Édes és keserű című filmnek, amiben Eva is szerepelt Kathy Bates, Gerard Butler, Anna Faris és Julie Delpy oldalán. 2011-ben szakítottak, majd Mendes állítólag rövid ideig randizott a Ted Lasso Jason Sudeikisével, hogy aztán a Túl a fenyvesen című filmjének forgatása örökre megváltoztassa az életét.

Derek Cianfrance rendezésében ugyanis együtt szerepelt Ryan Goslinggal, akivel egymásba szerettek a munkálatok alatt. 2011 szeptemberében csaptak bele a románcba, és azóta is elválaszthatatlanok, tehát immár több mint 12 éve vannak együtt. Azóta két kislányuk született, Esmeralda Amada 2014. szeptember 12-én, Amada Lee pedig 2016. április 29-én.

A Túl a fenyvesen pedig mindebben több fronton is közrejátszott. Egyrészt a forgatás alatt jöttek össze Goslinggal, másrészt a filmben szülőket alakítottak, amelynek hatására a színész rájött, hogy szívesen alapítana saját családot Mendesszel. „Nem gondoltam gyerekekre, mielőtt megismertem őt, de miután találkoztam Evával, rájöttem, hogy egyszerűen nem akarok gyerekeket nélküle. És voltak pillanatok a Túl a fenyvesenben, azt játszottuk el, hogy egy család vagyunk, én viszont nem igazán akartam, hogy ez többé csak színlelés legyen.”

Gosling és Mendes amúgy meglehetősen szűkszavúak a magánéletükkel, különösen a lányaikkal kapcsolatban. „Mindig is világos határokat húztam, ha a páromról és a gyerekeimről van szó. Természetesen beszélek róluk bizonyos korlátok között, de nem posztolok képeket a mindennapi életünkről" – írta ezzel kapcsolatban Mendes az Instagramon még 2020-ban. „Mivel a gyerekeim még kicsik, így nem értik, mit jelent valójában a képük kiposztolása, szóval nincs meg a beleegyezésük. És addig nem is fogom posztolni a képüket, amíg nem lesznek elég idősek ahhoz, hogy felelősségük teljes tudatában megadják ehhez a zöld utat.”

A közös háztartásukban például a 9 éves Esmeralda és a 7 éves Amada nem férnek hozzá az internethez sem. „Túl veszélyes. Ahogy az ivás, a szavazás vagy a jogosítvány megszerzése stb. sem megengedett a gyerekeknek, úgy az internet is ebbe a kategóriába tartozik számomra. Különösen a közösségi média” – tette hozzá Eva.

Na de miért vonult vissza?

Eva a Túl a fenyvesen után csupán két Pantene-reklámban, az Előzmények törlése című 2013-as film egy kisebb szerepében (amelyért kövérre maszkírozták), valamint férje, Ryan Gosling első és eddigi egyetlen rendezésében, a 2014-es Lost Riverben tűnt fel. Vagyis idén kereken tíz éve, hogy nem szerepelt semmiben. A visszavonulását eddig csupán egy szinkronszerep erejéig törte meg: a Bluey című animációs sorozat egyik részében szólaltatott meg egy jógaoktatót 2021-ben. Amikor a Variety magazin újságírója kb. másfél évvel ezelőtt megkérdezte a színésznőtől, hogy mi a helyzet a színészkedéssel, ő így felelt:

„Nem igazán hiányzik. Belefáradtam a jó szerepekért való küzdelembe. Volt egy pont, amikor azt gondoltam, hogy megteremtem a saját lehetőségeimet, és én magam leszek a projektjeim producere, de egyszerűen nem éreztem azt, hogy megérné a fáradtságot.”

Mendes egyébként megjegyezte, hogy a szórakoztatóipar sokat változott ahhoz képest, amikor még ő is meghallgatásokra járt: „Most több lehetőség van a latin színésznők számára, de amikor 2014-ben kiléptem a bizniszből, nem kaptam olyan ajánlatokat, amelyek nem kifejezetten sztereotipikus latin szerepekre szóltak. Izgalmas, hogy most másképp mennek a dolgok, szóval ki tudja, mit fogok csinálni a jövőben. Jelenleg viszont otthon maradok gyerekeimmel.”

És bár a fentiek tükrében bizonyos, hogy a rajongók nem fogják annyit látni Mendest a nagyvásznon, mint szeretnék, a színésznő azonban elmondta, nem tervezi, hogy örökre abbahagyja a színészkedést: „Szerintem az is jó móka lenne valamikor. De azt hiszem, a listám már nagyon rövid lett. Nem akarok semmi erőszakosat és semmi szexuálisat csinálni. Viszont akkor mi marad?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András író
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hallásveszély, avagy a srác esete, aki túl jól hallott, ezért felcsapott széftörőnek – A zongorahangoló az idei nyár nagy filmes meglepetése
Niki White akár egy tragikus szuperhős is lehetne, hiszen van egy különleges képessége, ami épp annyi fájdalmat okoz neki, mint amennyi haszna van.


Elöljáróban annyit, hogy talán a 2019-es A metál csendje (A fém hangja címen is ismert) óta nem volt ennyire fontos a hang használata egy egész estés filmben. Ez pedig nem véletlen, hiszen mindkét film főszereplőjének módosult a hallása az átlagemberekéhez képest. A metál csendje dobosa, Ruben (Riz Ahmed) fiatalkora ellenére szép lassan kezdi elveszíteni a hallását, zenész létére pedig ezt első körben el kell fogadnia, majd meg kell vele birkóznia. A zongorahangoló Nikije (Leo Woodall) pedig épp ennek az ellenkezőjét tapasztalja. Neki ugyanis hiperakúzisa, avagy túlhallása van, ami fokozott hangérzékenységet és a környezeti zajok alacsony tűrőképességét jelenti. Vagyis hősünknek minden hangos, éles zaj nagy fájdalmat okoz, így a nap 24 órájában füldugó van a füleiben, a számára extrémebb helyzetekben (mint például egy forgalmas utcán sétálva) pedig még egy zajcsendesítő fülhallgatóval is megspékeli a lárma visszafogását.

Niki egykor csodagyerek volt, már gyerekkorától kezdve zongoravirtuóznak számított, a betegsége miatt azonban fel kellett hagynia a zenéléssel, így azóta zongorahangolóként dolgozik a mesterével, Harryvel (Dustin Hoffman). Egy nap azonban rádöbben, hogy a különleges képességével szinte játszi könnyedséggel ki tud nyitni bármilyen széfet, hiszen minden apró, csak speciális eszközökkel fogható kattanást jól ki tud venni.

Amikor pedig az idős Harry – aki a feleségével, Marlával (Tova Feldshuh) tetemes mennyiségű adósságot halmozott fel – kórházba kerül, Niki úgy dönt, csatlakozik egy bűnbandához, akik biztonsági cégnek adják ki magukat, hogy gazdagok széfjeiből csórjanak el ezt-azt. Közben hősünk életébe még a szerelem is betoppan, amikor megismerkedik a zongorista Ruthie-val (Havana Rose Liu), aki egy elismert maestro (Jean Reno) asszisztensi állására pályázik, ezért éjt nappallá téve gyakorol. Persze a bűnözés csak rövid távon kifizetődő, a sors pedig nem foglalkozik azzal, hogy egy alapvetően jó ember tért le a helyes ösvényről…

A zongorahangoló végső soron egy első film, bár a rendezője és társírója, Daniel Roher 2023 óta már Oscar-díjas. Roher ugyanis a mozgóképes karrierje kezdete, vagyis 2011 óta rövidfilmeket és dokumentumfilmeket készített, az utóbbi műfaj terén pedig annyira tehetségesnek bizonyult, hogy 2023-ban Oscart nyert a Navalnij című filmjéért a Legjobb dokumentumfilm kategóriájában. Azóta készített még egy doksit, a 2024-es Pillantást (amelyben egy apa és egy anya nagy utazásra viszik a gyerekeiket, mielőtt azok elveszítik a látásukat egy ritka genetikai rendellenesség miatt), majd elérkezettnek látta az időt, hogy elkészítes az első egész estés játékfilmjét.

A zongorahangoló tavaly mutatkozott be a Telluride-i Filmfesztiválon, majd a torontói mustrán választották az év 10 legjobb filmje közé, ezután pedig végigfesztiválozta a világot Londonon és Zürichen át Vancouverig és a Sundance-ig. Idén került a mozikba világszerte, és micsoda szerencse, hogy Magyarországon is a nagyvásznon lehet megnézni Daniel Roher filmjét, amely a nyár egyik nagy meglepetése lett.

A zongorahangoló cím, amelyet a magyar keresztségben kapott, ugyanakkor megtévesztő lehet, mivel egy európai művészfilmet sugall (valljuk be, nem hangzik túl izgin), miközben egy ügyes műfaji elegyről van szó: a leginkább talán heist film (rablófilm), de éppúgy hangsúlyos benne a dráma, a romantika és valamennyire a thriller is.

Megspékelve klasszikus zenékkel, pergő, dinamikus snittekkel, kiváló színészi alakításokkal, izgalmakkal és fordulatokkal. Jól hangzik, nem? Daniel Roher filmje egyszerre játszik a nézők megannyi billentyűjén, amelyek a legkülönfélébb reakciókat és hatásokat hívják elő belőlük.

A főszerepben látható Leo Woodall a jövő nagy filmsztárja. Bár szerepelt a Tom Holland-féle Cherry: Az elveszett ártatlanságban (2021) is, a szélesebb közönség A Fehér Lótusz 2. évadában ismerhette meg Jackként. Majd a 2024-es Egy nap című minisorozatban kapott először főszerepet, 2025-ben pedig magát Renée Zellwegert hódította meg a Bridget Jones: Bolondulásigban, ahogy Rachel Weiszt is a Vladimir című idei netflixes soriban.

Woodall pedig rendre bizonyítja, hogy sokkal több van benne egy szimpla szépfiúnál, akit amúgy imád a kamera, A zongorahangoló fizikailag és lelkileg is sérült Nikijét is kifogástalanul hozza.

Az először hűvös, majd szép lassan feloldódó és elvihatott Ruthie-ként Havana Rose Liu is méltó társa (őt egyébként a szintén nemrég mozikba került Életem legjobb számában is látni lehet egy kisebb szerepben), ahogy a sokadik jutalomjátékát adó Dustin Hoffman is, aki ezúttal is bizonyítja, hogy még közel a kilencvenhez is (jövő augusztusban tölti be) egy színészisten.

A zongorahangoló tehát abszolút javallott mindazoknak, akik torkig vannak az ötlettelen és jellegtelen hollywoodi blockbusterekkel, és inkább valami olyasmit néznének a moziban, ami valóban próbára teszi a szemeiket, a füleiket (Oscart a hangmérnököknek) és az agyukat is. Érdemes ráhangolódni erre a filmre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk