Ruszin-Szendi Romulusz visszavág: jogi eljárásokat indít, miután az utolsó ellene zajló eljárást is lezárták

Péntektől új szabályok vonatkoznak az Otthontámogatásra, miután a leköszönő kormány ismét módosította a közszférában dolgozóknak járó támogatásról szóló rendeletet. A változások a visszafizetés feltételeit érintik, és a már folyósított pénzekre is visszamenőlegesen érvényesek.

A 24.hu cikke szerint a Magyar Közlönyben csütörtök késő este megjelent, Orbán Viktor által jegyzett rendeletben a legfontosabb változás, hogy a visszafizetési kötelezettség alóli kivételek köre bővül. Eddig a munkáltató csak a támogatott halála esetén nem követelhette vissza a támogatás tárgyévre eső, arányos részét.

A kormány indoklása szerint az újabb módosítást az eddigi tapasztalatok tették szükségessé.

Ezzel párhuzamosan töröltek egy fél mondatot is a rendeletből. A szigorú szankció ugyanakkor megmaradt arra az esetre, ha valaki a támogatás folyósításától számított hat hónapon belül egyoldalúan felmond, a változtatás a többi esetre lehet hatással.

A programot, amelynek eredeti célja az volt, hogy minden magyar család saját otthonhoz jusson, a választási kampányban is sokat emlegették. Az évi nettó 1 millió forintos támogatást korábban már kiterjesztették a munkáltatói kölcsönökre is.

A rendeletmódosítással egy időben más döntések is születtek. Orbán Viktor elfogadta három helyettes államtitkár lemondását, a kormány pedig a reklámadó kulcsát a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva továbbra is 0 százalékon tartja. Az adónem július 1-jétől újra életbe lépett volna, és a kormány a második félévre 10 milliárdos bevétellel számolt belőle, de a veszélyhelyzet indokával végül elálltak a bevezetésétől.

Via 24.hu

16 éve nincs oktatási minisztérium Magyarországon. Azóta az oktatás nem önálló minisztériumként működött, hanem különböző tárcák alá volt beosztva. A Tisza Párt egyik fő programpontja volt, hogy önálló oktatási és egészségügyi minisztériumot hoznak létre. Később ez kiegészült azzal is, hogy az egészségügyi és az oktatási miniszternek vétójogot adnak a kormánydöntésekben.

A sajtóban korábban felröppent a hír arról, hogy a Tisza Párt Rubovszky Ritát, egy kevésbé ismert katolikus oktatási szakembert jelölne miniszternek. Az utána kialakuló közéleti diskurzus egyből rávilágított arra, hogy az új kormánypárt támogatói mennyire heterogén közeget alkotnak, ugyanis sokan azonnal elkezdték kritizálni az állítólagos jelöltet, hogy oktatási szakembernek nem elég világi, és túl sok szálon kötődik a Fideszhez.

A helyzet annyira kezdett eldurvulni, hogy Magyar Péternek pár nap alatt háromszor is el kellett mondania, hogy a hír kacsa, és mindenkit a „verbális lincselés” leállítására kért. Később 17 elitgimnázium találkozót kért Magyartól, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Rubovszky Rita személye ellen szólt a kérés - bár ezt később az igazgatók cáfolták. A találkozón végül a tárcavezető személyéről - állítólag - nem is folyt egyeztetés.

Magyar Péter végül péntek kora délután bejelentette, hogy Lannert Juditot jelöli a leendő TISZA-kormány gyermek és oktatásügyi miniszterének.

Posztjában ezt írta: „Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD fokozattal rendelkezik.

1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettes. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője.

2008-ban a T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója. Számtalan kutatási projektet vezetett hazai és nemzetközi színtéren, az elmúlt 10 évben cége fő fókuszában a kreativitás fejlesztése állt, ennek érdekében több iskolába is elvitte a Kreatív Partnerség Angliából adaptált programját.

Egy éve jelent meg könyve Kreatív tanulás címmel, melyet kolléganőjével, Németh Szilviával írt.”

Dr. Hegedűs Zsolt a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a mentőszolgálat jelenlegi helyzetéről, egy Népszava-cikkre hivatkozva.

Szerinte a Közép-magyarországi régióban bevezetett, mentődolgozókra vonatkozó külön utasítások komoly problémákra utalnak. Úgy véli, „Ha egy rendszer jól működik, nincs szükség tűzoltás jellegű rendeletekre”. Hozzáteszi, szerinte

Emiatt Tisza párt politikusa nélkülözhetetlennek tartja a mentők működésének átláthatóvá tételét. Azt ígéri: „Be fogjuk vezetni a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét – megyékre, városokra bontva.”

A leendő egészségügyi miniszter megjegyzi, hogy ez a gyakorlat nem számítana radikális újításnak: „Számos fejlett egészségügyi rendszerben ez alapgyakorlat: nemcsak Angliában, hanem az Egyesült Államokban, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában vagy Ausztráliában is rendszeresen nyilvánosságra hozzák a mentők kiérkezési idejét.” Mint mondja, „Ezekben az országokban természetes, hogy a rendszer teljesítménye átlátható – mert csak így lehet javítani rajta”.

Hegedűs Zsolt szerint Magyarországon is erre lenne szükség a helyzet javításához: „Magyarországon is erre van szükség: valós adatokra, őszinte helyzetképre és felelős döntésekre”.

A bejegyzését azzal zárja, hogy „Mert amikor mentőt hívunk, minden perc számít – és nem engedhetjük meg, hogy ez ne legyen mindenki számára látható.”

Hivatalosan is megerősítette az Alkotmánybíróság, hogy a testület keddi ülésén az egyik alkotmánybíró valóban lemondásra szólította fel Polt Péter elnököt. A bíróság sajtóosztályának közleménye szerint Polt Péter nem hagyta szó nélkül a felszólítást, hanem részletesen reagált rá, ami ellentmond a korábbi sajtóhíreknek – írta meg a 444.hu.

Az Alkotmánybíróság közleménye szerint

Bár a közlemény nem nevezte meg a felszólalót, a Magyar Hang csütörtökön több forrásra hivatkozva arról írt, hogy Szabó Marcel alkotmánybíró kérte Polt távozását. A lap szerint Szabó azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse annyira megromlott, hogy az intézményt csak az elnök lemondása mentheti meg.

A Magyar Hang úgy értesült, hogy Polt Péter nem reagált a felszólításra.

Azt viszont a bíróság is elismerte, hogy érdemi vita nem volt a felvetésről. Indoklásuk szerint „az Alkotmánybíróság teljes ülése nem folytatott vitát a felvetésről, figyelemmel arra, hogy nincs hatásköre sem az elnök kinevezésére, sem pedig az elnöki tisztség megszűnésével összefüggésben. Méltatlansági indítványt pedig, amelynek megvitatására és az arról való döntéshozatalra a teljes ülésnek joga van, senki nem terjesztett elő.”

Korábban az Alkotmánybíróság tagjai maguk közül választottak elnököt, de ezt a szabályt a Fidesz-kormány megváltoztatta, így már a parlamenti többség dönt a személyéről.

Hozzátették: „az elnök – és egyes nyilatkozatok szerint az Alkotmánybíróság tagjai – lemondására felszólító nyilatkozatok tartalmukban kizárólag politikai és nem szakmai természetűeknek tekinthetőek, amelyek a hatalommegosztás rendszerére is figyelemmel nem vehetők figyelembe.”

Magyar Péter május 31-ig adott határidőt többek között az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak a lemondásra. Azzal fenyegetett, hogy amennyiben ez nem történik meg, módosítják az Alaptörvényt, és így távolítják el őket a hivatalukból.