Róna Péter: El kell zavarni Orbán Viktort, szélhámosság a szuverenista politikája, csak károkat okozott az országnak
Róna Péter közgazdász szerint el kell zavarni Orbán Viktort, és ha kell, ki kell menni az utcára, mert az elmúlt 15 év egy „borzalmas blöff” volt. A kormány szuverenista politikáját szélhámosságnak nevezte, mivel úgy véli, Magyarország katonailag a NATO, gazdaságilag pedig az Európai Unió nélkül létezni sem tudna.
A közgazdász a Népszavának adott interjújában arról beszélt, hogy külkereskedelmünk 80 százaléka a közösséggel zajlik. Róna szerint a választóknak fel kell ismerniük, hogy Orbán Viktor politikája csak károkat okozott az országnak.
A politikai cselekvés szükségességét hangsúlyozva kijelentette: „el kell zavarni Orbán Viktort és társait. Ez az első lépés. Ha kell, ki kell menni az utcára, ahogy a Pride idején.” Példaként hozta fel a romániai oktatási tüntetéseket, ahol másfél millió ember vonult utcára. A közgazdász azt is nehezményezte, hogy „Hadházy Ákost magára hagyjuk”. Szerinte a hatalomnak éreznie kell, hogy az emberekkel „nem lehet a végsőkig kukoricázni”.
A jövőbeli teendők közül az oktatás reformját emelte ki.
„Egy hatásos oktatási rendszer kialakítását kéne felvázolni, mert egy jól működő országot csak képzett emberekkel lehet létrehozni. Képzett munkaerő nélkül nincs versenyképes nemzetgazdaság” – fogalmazott.
Hozzátette, a társadalom nem engedheti meg a politikai elitnek, hogy leigázza a szellemi és tudományos életet, valamint a sajtószabadságot. Róna szerint a magyar tudományos élet romokban hever, az ország pedig egy „visszafejlődő, elbutuló” hely.
Ezzel szemben szerinte Orbán Viktor, ahogy a rendszerváltás utáni többi kormány sem, nem élt a történelmi eséllyel, hanem „újrateremtette a primitív Horthy-rendszert”, és az EU legkorruptabb, legszegényebb országává „silányította hazánkat”.
A Magyar Nemzeti Bank alapítványainál eltűnt százmilliárdok ügyében Róna a saját korábbi szerepére is kitért. „Mint az MNB felügyelőbizottságának akkori tagja, 2013-ban felhívtam a figyelmet erre a veszélyre, amit jegyzőkönyv is rögzített” – mondta. Kijelentette, nem az a vita tárgya, hogy 480 vagy 500 milliárd forint tűnt-e el, hanem az, hogy ki a felelős. „Először inkább azt kell kideríteni, ki a felelős azért, hogy a pénz kiment az ajtón” – hangsúlyozta, majd egyértelműsítette, hogy szerinte az MNB 14 évvel ezelőtti igazgatósága a bűnös.
Az MNB-alapítványok ügye évek óta tartó vita tárgya. Az alapítványokba 2014-ben több mint 260 milliárd forintnyi közpénzt szerveztek ki, amit a jegybank azzal indokolt, hogy az a pénzügyi kultúra fejlesztését és közgazdasági oktatási célokat szolgál. Az Alkotmánybíróság 2016-ban kimondta, hogy az alapítványok vagyona közpénz jellegű maradt, így gazdálkodásuk adatai közérdekűek.
