Róna Péter: Nem Oroszország és nem Törökország a mi világunk, mi a Nyugathoz akarunk tartozni
Március 10-én tartják a parlamenti ciklus utolsó ülésnapját, aminek fő napirendi pontja Áder János utódjánakl megválasztása. Elsőként a Fidesz által jelölt Novák Katalin mondta el beszédét, majd az ellenzéki pártok által támogatott Róna Péter lépett a pódiumra, akinek szintén 15 perces időkerete volt.
Róna a beszéde elején elmondta, a köztársasági elnöki tisztség most messze nagyobb felelősséggel jár a szokásosnál. Szerinte minden nemzet létének sarokköve, hogy az államfő kifejezze a nemzet egységét és őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett, és ez a mostani háborús helyzetben még sokkal fontosabb.
"A II. világháborúban a magyarok a végsőkig kitartottak a németek mellett, most pedig, amikor az egész világ elítéli Oroszorszég vérengzését, megint képtelenek vagyunk nevükön nevezni a tetteket" - fogalmazott.
Szerinte a kormány a mostani véres háborúban is jó barátságban van a támadó Oroszországgal.
„Hiszem és bízom benne, hogy nem ez a magyar út, még akkor sem, ha küzdelmeink során 1848-ban és 1956-ban elbukott a jóért és igazért folytatott harcunk” – tette hozzá. Romsics Ignácot idézve arról is beszélt, azt szeretné kérni, hogy magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik magyar lásson.
A nemzet egységéhez megbékélésre van szükség, amit a jogállam helyzete megnehezít. Róna ugyan elfogadja az Alaptörvényt, mint hatályos jogszabályt, de szerinte a hatalom a népé.
Az alkotmány nem a hatalom működési kereteit biztosítja, hanem inkább korlátozza a hatalom gyakorlóit. Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést – mondta az ellenzéki államfőjelölt.
Ezután arról beszélt, óriási társadalmi megegyezés van abban már Szent István óta, hogy mi, magyarok a Nyugathoz akarunk tartozni.
Szerinte az EU és a NATO a garancia az anyagi és személyes biztonságunkra. Miért kellene ezt veszélyeztetni? - tette fel a kérdést beszéde végén.