Több száz embert regisztrálhattak tudtuk nélkül a roma listára
A XVIII. kerületi választási iroda közokirat-hamisítás és a választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával tett feljelentést. Az eljárást a Nemzeti Választási Iroda is megerősítette.
Jelentős különbség van a német és roma nemzetiségi listára való feliratkozások számában, a választói névjegyzék lezárása után közreadott adatok szerint, hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében a Political Capital. Míg az előbbibe kevesebb mint 25 ezren iratkoztak fel, addig a roma listán több mint 47 ezer fő szerepel. Az ügyet beárnyékolja, hogy a Nemzeti Választási Iroda ma megerősítette:
a XVIII. kerületi választási iroda még március 24-én feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mert tömeges visszaélés gyanúja merült fel a roma névjegyzéki regisztrációknál.
A német nemzetiség esetében a jelenlegi létszám várhatóan nem lesz elég a parlamenti mandátum megszerzéséhez. Szakértői becslések szerint az idén várható magasabb részvétel és az alacsonyabb arányú elvesző szavazatok miatt a küszöb akár 25 ezer szavazat fölé is emelkedhet, miközben a korábbi választásokon 22-24 ezer leadott érvényes szavazat is elegendő volt. Ezzel szemben a roma nemzetiségi listán regisztráltak száma alapján már a feliratkozottak több mint felének részvétele is elég lehet ahhoz, hogy parlamenti képviselethez jussanak.
A roma nemzetiségi listán regisztráltak száma március közepétől meredeken emelkedni kezdett. Az Országos Roma Önkormányzat először törekszik komolyan a kedvezményes mandátum megszerzésére, aminek hátterében a Political Capital szerint feltehetően politikai támogatás áll.
A XVIII. kerületi választási iroda azért tett feljelentést közokirat-hamisítás és a választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával, mert
több száz embert próbáltak gyanús körülmények között regisztrálni a roma névjegyzékbe.
Azoknak, akiket tudtuk nélkül vettek fel a nemzetiségi névjegyzékbe, a hatóság eljárást és feljelentést javasol. Aki törölni szeretné magát a nemzetiségi névjegyzékből, azt jövő csütörtökön 16 óráig teheti meg. Fontos, hogy aki nemzetiségi listára szavaz, az országos pártlistára nem adhatja le a voksát.
Jelentős különbség van a német és roma nemzetiségi listára való feliratkozások számában, a választói névjegyzék lezárása után közreadott adatok szerint, hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében a Political Capital. Míg az előbbibe kevesebb mint 25 ezren iratkoztak fel, addig a roma listán több mint 47 ezer fő szerepel. Az ügyet beárnyékolja, hogy a Nemzeti Választási Iroda ma megerősítette:
a XVIII. kerületi választási iroda még március 24-én feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mert tömeges visszaélés gyanúja merült fel a roma névjegyzéki regisztrációknál.
A német nemzetiség esetében a jelenlegi létszám várhatóan nem lesz elég a parlamenti mandátum megszerzéséhez. Szakértői becslések szerint az idén várható magasabb részvétel és az alacsonyabb arányú elvesző szavazatok miatt a küszöb akár 25 ezer szavazat fölé is emelkedhet, miközben a korábbi választásokon 22-24 ezer leadott érvényes szavazat is elegendő volt. Ezzel szemben a roma nemzetiségi listán regisztráltak száma alapján már a feliratkozottak több mint felének részvétele is elég lehet ahhoz, hogy parlamenti képviselethez jussanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: Minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Magyar Péterék pártja elidegeníti a szavazókat. Úgy véli, a DK-s és Kutyapártos szavazók otthon maradhatnak, ha nincs saját jelöltjük.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombaton a Facebookon arról írt, hogy szerinte minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát. A politikus állítása szerint azok a DK-s és Kutyapárti szavazók, akik az elmúlt két évben sem lettek Tisza-szavazók, nem véletlenül döntöttek így, és a Tisza Párt arrogáns, elutasító válaszai csak tovább növelik azok számát, akik inkább otthon maradnak, ha nincs kire szavazniuk.
Dobrev szerint
„ez a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének felelőssége, mert nem növeli ezekben az emberekben a bizalmat az, ha fideszes erőpolitikával találkoznak a Tisza párt részéről.”
A DK elnöke úgy látja, ezek az emberek nem bíznak Magyar Péterben és a Tiszában, aminek sokféle oka van.
„A NER-ben vállalt szerep, az erőpolitika hangja, a stílus, a személyiség. Lehet nem szeretni ezt hallani — de attól még igaz” – fogalmazott. Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy ezekre a szavazókra is szükség van a kormányváltáshoz.
Szerinte ők azok az emberek, „akik nem hajlandók »befogni az orrukat«. Akiknek garancia kell arra, hogy az Orbán-rendszer egyetlen eleme sem tér vissza más néven. Akik nem kérnek ugyanabból más csomagolásban. Az ő szavazatuk is számít.”
A politikus úgy véli, ha valódi változást akarnak, akkor ezeket a szavazókat nem lehet lenézni, elhallgattatni vagy kirekeszteni, hanem meg kell érteni és garanciát kell adni nekik, különben veszélybe kerül a kormányváltás. Posztját azzal zárta, hogy ez a garancia a DK, és április 12-én minden a pártjára leadott szavazat kormányváltó szavazat.
A mostani üzenet egy március végi pengeváltás folytatása, amelyben a DK elnöke nyílt levélben vádolta meg a Tisza Pártot, hogy zsarolással próbálja visszalépésre bírni a jelöltjeiket. A Tisza erre úgy reagált, nem tárgyalnak a DK-val, és további visszalépéseket várnak az ellenzéki oldalon. A vita a kecskeméti körzetben csúcsosodott ki, amikor a DK kizárta Kopping Ritát, miután a jelölt bejelentette visszalépését a legerősebb ellenzéki jelölt javára. Kopping tagadta, hogy zsarolás érte volna.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombaton a Facebookon arról írt, hogy szerinte minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát. A politikus állítása szerint azok a DK-s és Kutyapárti szavazók, akik az elmúlt két évben sem lettek Tisza-szavazók, nem véletlenül döntöttek így, és a Tisza Párt arrogáns, elutasító válaszai csak tovább növelik azok számát, akik inkább otthon maradnak, ha nincs kire szavazniuk.
Dobrev szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Egészen vicces, ahogy a titkosszolgálat most azt próbálja előadni, hogy az MP nem az én nevem rövidítése
A TISZA Párt elnöke friss posztjában vádolta meg a kormányt, hogy politikai eszközként használja ellene az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Szerinte egy belső levél bizonyítja a megfigyelését, ezért a rendvédelmi dolgozókhoz fordult.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-oldalán reagált azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint a titkosszolgálatok megfigyelik őt. Posztját egy állítólagos belső titkosszolgálati levélből vett idézettel kezdte: „Honfitársaim, küldöm a heti MP-s információkat.” Magyar szerint ebben a levélben egy magyar állampolgár lehallgatott beszélgetéseit küldözgetik egymás között az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai. A politikus szerint „egészen döbbenetes, hogy hová süllyedt az Orbáni hatalom”, és úgy véli, egy „soha nem látott politikai és nemzetbiztonsági bűncselekmény sorozatnak vagyunk a tanúi”.
Azt állítja,
„Orbán Viktor illegális titkosszolgálati eszközökkel akarta szétveretni a legnagyobb ellenzéki pártot, és mint kiderült, a titkosszolgálatok az állampárt utasítására évek óta rádolgoznak a kormányzásra készülő pártelnökére is, vagyis rám.”
Hozzátette,
amikor szerinte lebuktak, azzal védekeznek, hogy az MP valójában nem az ő nevének, hanem a „magyar proliferáció” kifejezésnek a rövidítése. Ezzel kapcsolatban feltette a kérdést: „Ez vajon már a segítségül behívott orosz elvtársak humorérzékét dicséri, miniszterelnök úr?”
A TISZA Párt elnöke ezután a rendvédelmi dolgozókhoz fordult:
„Arra kérem a magyar rendvédelmi dolgozókat, rendőröket, honvédeket, a titkosszolgálat munkatársait, hogy ne engedjék, hogy hivatásukat és a szervezeteiket a magyar állampolgárok ellen dolgozó, őket lehallgató, támadó, megfélemlítő politikai eszközét tegye az utolsó napjait élő rettegő hatalom.
Aki ilyesmiben a hazájára felesködött emberként mégis részt vesz, az pontosan tudja, hogy mit tesz.”
Szerinte
a TISZA közösségét az összes ilyen, általa „aljas, 50-es éveket idéző” támadás csak megerősíti.
Magyar Péter szerint nyolc nap múlva rendszert váltanak, és tenni fognak azért, hogy „minden ilyen bűncselekvénynek következménye legyen”. Azt ígérte, a magyar emberek meg fogják tudni, ki rendelte meg és hajtotta végre a szerinte magyar állampolgárok és politikai közössége elleni titkosszolgálati akciókat. Posztját azzal zárta, hogy míg ezen a hétvégén Krisztus feltámadását ünnepeljük, addig jövő vasárnap „hazánk újjászületését” fogjuk, és április 12-e után egy „európai, működő és emberséges Magyarországot” építenek.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-oldalán reagált azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint a titkosszolgálatok megfigyelik őt. Posztját egy állítólagos belső titkosszolgálati levélből vett idézettel kezdte: „Honfitársaim, küldöm a heti MP-s információkat.” Magyar szerint ebben a levélben egy magyar állampolgár lehallgatott beszélgetéseit küldözgetik egymás között az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai. A politikus szerint „egészen döbbenetes, hogy hová süllyedt az Orbáni hatalom”, és úgy véli, egy „soha nem látott politikai és nemzetbiztonsági bűncselekmény sorozatnak vagyunk a tanúi”.
Azt állítja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart” – ez hangzott el a titokban lehallgatott hívásban
Az Alkotmányvédelmi Hivatal rögzítette egy a Tisza Pártot kapcsolati rendszerével támogató üzletember és barátja telefonbeszélgetését. Majd a gyűjtött információkat azzal a szöveggel küldték tovább egymásnak a hatóság munkatársai, hogy „küldöm a heti MP-s információkat” - mutatjuk, a lehallgatott beszélgetés részleteit.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban számolt be a 444.hu legújabb, titkosszolgálati információgyűjtésről szóló cikkéről, amelyben arról írnak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai egy lehallgatás részleteit úgy küldték el egymásnak, hogy idézzük:
„küldöm a heti MP-s információkat”
Panyi a posztjában kiemeli Kaufmann Balázs és Windisch Judit cikkének egy részletét, amely a konkrét lehallgatást részletezi. Eszerint „egy magyar üzletember, akit a cikkben F-nek fogunk hívni, 2025. január 2-án felhívta egy jóbarátját. Politikáról beszélgettek: a Tisza esélyei, a Fidesz ereje, Magyar Péter és Orbán Viktor kerültek szóba. Átlagos beszélgetés volt, amit akkor és azóta is sokan folytatnak közélet iránt érdeklődő magyarok a barátaikkal.
(...)Ez az üzletember amúgy előszeretettel ajánlotta kiterjedt kapcsolatrendszerét ellenzéki pártoknak, így tett a Tiszával is, nem sokkal azután, hogy Magyar Péter feltűnt. Magyarék egy ideig igénybe is vették a segítségét, így F. 2024 végén és 2025 elején számos Tisza körüli emberrel is tartotta a kapcsolatot” -idézi a lapot.
Azt azonban viszont nem tudták, hogy ezt a telefonbeszélgetést más is hallja.
Panyi bejegyzése úgy folytatja az idézetet, hogy a 444 onnan tud az esetről, hogy kiderült számukra: hosszabb ideig lehallgatta F-et az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH).
A cikkből idézett részlet szerint a lehallgatott beszélgetésben „kötetlenül beszélgetnek a politikai helyzetről, Magyar Péter év végi köszöntőjéről és a politikus esélyeiről, amivel kapcsolatban kiderül, az üzletember szkeptikus.
»Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart« – mondta a telefonban, mire a barátja így reagál: »ezt nem teheti meg, mert akkor az emberek utcára vonulnának, és Orbán úgy járna, mint Ceaușescu Romániában«.”
Az újságíró bemutatja a cikkre érkező hivatalos reakciókat, amelyben azt állítják, hogy a Magyar Péterről és a Tiszáról szóló lehallgatási anyagokat felvezető „küldöm a heti MP-s információkat” mondatban az MP valójában nem is Magyar Pétert jelenti, hanem azt, hogy „magyar proliferáció”.
Panyi ezt a magyarázatot nem fogadta el, másik mai posztjában humorosan megjegyzi, hogy
„Ha esetleg rólam is előkerülne egy »küldöm a heti PSz-es információkat« kezdetű email, ami a lehallgatott beszélgetéseimet részletezi, szeretnék előre segíteni pár javaslattal, hogyan is tudnák a magyar hatóságok jól megmagyarázni, hogy a PSz valójában nem is rám vonatkozik.”
Majd felsorolja, hogy a PSz-ből mit lehetne kihozni, például: „Pufferzóna szegmens; Pánikhangulat szítása; Páncélozott szállító; Portyázó szakasz” és így tovább.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban számolt be a 444.hu legújabb, titkosszolgálati információgyűjtésről szóló cikkéről, amelyben arról írnak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai egy lehallgatás részleteit úgy küldték el egymásnak, hogy idézzük:
„küldöm a heti MP-s információkat”
Panyi a posztjában kiemeli Kaufmann Balázs és Windisch Judit cikkének egy részletét, amely a konkrét lehallgatást részletezi. Eszerint „egy magyar üzletember, akit a cikkben F-nek fogunk hívni, 2025. január 2-án felhívta egy jóbarátját. Politikáról beszélgettek: a Tisza esélyei, a Fidesz ereje, Magyar Péter és Orbán Viktor kerültek szóba. Átlagos beszélgetés volt, amit akkor és azóta is sokan folytatnak közélet iránt érdeklődő magyarok a barátaikkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kovács Gabriella János” – Ezért vesznek fel sokan utónevet második családnévnek
Egy jogi kiskapu miatt lehetséges utónevet felvenni második családnévként, amit az ELTE nyelvészei problémásnak tartanak. A Budapest Főváros Kormányhivatala évente több ezer névváltoztatást engedélyez.
Új javaslatot dolgoz ki az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottsága a családnév-változtatásokra, ugyanis a kettős családneveknél egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy egy jogi kiskapun keresztül kijátsszák a szabályokat – írja a 24.hu. A kérelmek minden esetben Budapest Főváros Kormányhivatalához érkeznek be, a tavalyi visszaeséstől eltekintve nagyjából évi ötezres nagyságrendben. A kormányhivatal közlése szerint 2018 és 2025 között összesen több mint 39 ezer kérelmet bíráltak el, idén január 1-től február 28-ig pedig további 608-at.
A hivatal tájékoztatása szerint
„a 41 823 születési névváltoztatási kérelemből a kormányhivatal 38 677-et engedélyezett és 1586-ot utasított el.
1560 esetben a hatóság nem tudott érdemi döntést hozni, mert például az ügyfél nem megfelelően nyújtotta be a kérelmet, vagy az elmaradt hiánypótlás miatt megszakadt az eljárás.”
A kérelmek hátterében leggyakrabban megromlott családi kapcsolatok állnak, illetve az, hogy a kérelmező neve miatt hátrányos megkülönböztetést érez.
A nyelvészek két javaslatot fogalmaztak meg a probléma megoldására. Az egyik szerint a kettős családnév kizárólag kötőjellel összekapcsolt elemekkel lenne felvehető, ahogyan az a házassági névnél ma is kötelező. A másik opció, hogy ha a kettős családnév egyik eleme személynévi eredetű és képző nélkül áll, akkor kötelezővé tennék a kötőjelet.
A cél az, hogy a személynévszerkezet egyértelműen tagolható legyen, elkerülve a közigazgatási és kommunikációs problémákat.
Bár a kérelmeket alapvetően a kormányhivatal bírálja el, havonta átlagosan 5-10 esetben kérnek szakvéleményt az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközponttól. A bejegyezhetőségnek szigorú feltételei vannak: a névnek követnie kell a magyar családnevek morfológiai szabályait, így például a Falvi forma elfogadható, de a Falvai nem.
Új alkotású név esetében az alapjául szolgáló szónak már a 14. és 18. század között is léteznie kellett a magyar nyelvben.
Nem támogatják a mesterségesen módosított neveket, mint például a Jakubicsekből képzett Jakut, vagy a Hajdu és a Sárvári összekapcsolásából született Hárvárit.
A probléma abból adódik, hogy a jogszabály lehetőséget ad két születési családnév viselésére kötőjel nélkül is.
Ezt a kiskaput kihasználva próbálják meg egyesek felvenni a születési nemüktől eltérő utónevet második családnévként.
Hauber Kitti nyelvész szerint ez egyrészt a transznemű közösségben jellemző, másrészt többen az ellentétes nemű elhunyt hozzátartozóik keresztnevét vennék fel így tiszteletből. Példaként említette, hogy valaki így lehetne Kovács Jánosból Kovács Gabriella János vagy Kovács Zsanettből Kovács Alex Zsanett. A kötőjel hiánya miatt azonban nem egyértelmű, hogy a név melyik tagja funkcionál családnévként és melyik utónévként.
Új javaslatot dolgoz ki az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottsága a családnév-változtatásokra, ugyanis a kettős családneveknél egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy egy jogi kiskapun keresztül kijátsszák a szabályokat – írja a 24.hu. A kérelmek minden esetben Budapest Főváros Kormányhivatalához érkeznek be, a tavalyi visszaeséstől eltekintve nagyjából évi ötezres nagyságrendben. A kormányhivatal közlése szerint 2018 és 2025 között összesen több mint 39 ezer kérelmet bíráltak el, idén január 1-től február 28-ig pedig további 608-at.
A hivatal tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
