FELFEDEZŐ
A Rovatból

Ritka vendég, egy kócsag jelent meg Pápán

A madár a magyar természetvédelem szimbóluma, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 forint.
Fotók: Lampert Gábor - szmo.hu
2021. február 07.



Hazánkban is ritkán látható madár, egy nagy kócsag tűnt fel január végén Pápa mellett. Egy helyi fotósnak sikerült megörökítenie a madarat.

Beszámolója szerint a "Dunántúl Athénjaként" emlegetett város környékén is különlegesnek számít ez az értékes madár. Pápa keleti határában, az Edvy-Malom mellett folyó Tapolca-Bakony-ér medernél sikerült lencsevégre kapni a kócsagot, ahogy éppen eleség után kutatott.

A nagy kócsag a gémfélék családjába tartozó gázlómadár, régies neve nemes kócsag.

A magyar természetvédelem címermadara.

Leggyakrabban Észak-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában fordul elő, ritkábban Európa déli részén is előfordul. A sziki és nádas mocsarak, árterek területén él.

Testhossza 85-100 centiméter, szárnyfesztávolsága a 140-170 centimétert is eléri, súlyuk 1030 gramm körüli, a tojó mintegy 960 grammot nyom. A nagy kócsag tollazata kikelésétől fogva fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, arcbőre zöldes. Halakat, kétéltűeket ,bogarak, vízi rovarokat, kisemlősöket fogyaszt.

Nálunk általában februártól novemberig tűnnek fel. Európán belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. Elsősorban a Tisza-tó és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben fészkelnek. Korábban nagyobb volt az állományuk, de a folyószabályozások, a mocsarak lecsapolása, és a dísztollaik miatt történő vadászat miatt számuk megcsappant. A múlt század elején még külön kócsagőrt is alkalmaztak, melynek feladata az volt, hogy a töredékére zsugorodott állományt megvédje. Végül az 1970-es években a nagy kócsag hazai állománya újra növekedésnek indult.

A kócsagállományt a 19. században tizedelte meg a kócsagtoll viselésének divatja, azóta az állomány regenerálódik. A brit Királyi Madárvédelmi Egyesület, mely ma Európa legnagyobb közhasznú természetvédelmi szervezete, 1889-ben alapvetően a kócsagirtás (pontosabban a dísztollkereskedelem) megfékezésére jött létre. Vönöczky Schenk Jakab a hágai madárkongresszuson felolvasott dolgozata nyomán a védelem érdekében gyűjtés indult Hollandiában, de német és angol területeken is, sőt még hazánkból is befolyt egy kisebb összeg. Így lehetett felfogadni az első magyar természetvédelmi őrt, egy kócsagőrt a Kis-Balatonon.

A nagy kócsag, a magyar természetvédelem szimbóluma fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 forint - írja a Wikipédia.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Lengyel Tamás: Orbán Viktort sosem érdekelte az ország, sosem érdekelték az emberek
A színművész a közösségi oldalán fejtette ki véleményét Orbán Viktor döntéséről. Szerinte a miniszterelnök azzal, hogy nem veszi át a parlamenti mandátumát, elárulta, hogy kizárólag a saját hatalma érdekli.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 25.



Lengyel Tamás a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy Orbán Viktor nem veszi át parlamenti mandátumát. A színművész szerint „Orbán Viktornak több mint 16 év miniszterelnökség után ciki CSAK képviselőként beülni a parlamentbe.” A poszt írója úgy véli, hogy

a miniszterelnök döntése a hatalmas hiúságán túl azt is igazolja, hogy számára mindig is a saját személye volt a legfontosabb,

és soha nem vette figyelembe mások véleményét vagy elvárásait.

Lengyel Tamás állítása szerint a kormányfőt „sosem érdekelte az ország.”

Hozzáteszi, hogy „sosem érdekelték az emberek.” Ezt a gondolatot azzal a kijelentéssel árnyalja, hogy még azok sem, „akiket a saját közösségének hív.” Lengyel Tamás véleménye szerint a miniszterelnököt egyedül a saját érdekei és egója motiválták.

Ahogy fogalmaz: „A fókusz kizárólag a saját gyarapodása, növekedése és az egójának kivetülése, vagyis a hatalom volt.”

A bejegyzést azzal a gondolattal zárja, hogy mindez eddig is sejthető volt, de szerinte ez a lépés egyértelműen igazolja a korábbi feltételezéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Nem voltam tisztában azzal, kik laknak az ingatlanban” – elárverezték a körmendi gyerekgyilkos lakrészét
Tánczos Gábor körmendi lakásának felét bűnügyi költségtartozás és adóhátralékok miatt adták el egy online árverésen. A családnak azonban egyelőre mégsem kell kiköltöznie.


Huszonnyolc évvel a körmendi gyermekgyilkosság után elárverezték az ügyben elítélt Tánczos Gábor otthonának rá eső, fele tulajdoni hányadát. A lakásrész több mint 7,5 millió forintért talált vevőre egy budapesti licitálónak köszönhetően – írta a Blikk.

Az árverésre Tánczos Gábor 3,5 millió forintos bűnügyi költségtartozása és egyéb adóhátralékai miatt került sor.

Az új tulajdonos elmondása szerint nem volt tisztában azzal, kik laknak az ingatlanban.

Mivel csak a lakás fele került kalapács alá, és Tánczos édesanyjának haszonélvezeti vagy tulajdonjoga védi a bentlakást, a családnak egyelőre nem kell kiköltöznie.

A végrehajtási folyamat tavaly februárban indult, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online felületén árverésre bocsátották a tulajdonrészt. Akkor a becsértéket 7,56 millió forintban, a minimális ajánlatot pedig 5,67 millió forintban határozták meg.

A körmendi gyermekgyilkosság a magyar kriminalisztika egyik legtöbbet vitatott esete, amelyben a bíróság Tánczos Gábort találta bűnösnek a 11 éves H. Zsófia 1998. április 1-én elkövetett megölésében.

Az ügy a mai napig megosztja a közvéleményt. Tánczos édesanyja és támogatói kitartanak a férfi ártatlansága mellett, és kényszer hatására tett vallomásokról beszélnek.

Ezzel szemben Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, az ügy egykori vizsgálója továbbra is a bűnösség mellett érvel, emlékeztetve arra, hogy Tánczos tizenhat alkalommal ismerte be a tettét, mielőtt visszavonta volna vallomását.

Tánczos Gábort 2002. február 5-én jogerősen 13 év szabadságvesztésre ítélték, amiből jó magaviselete miatt 2008-ban szabadult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Előkerült egy videó Szájer Józsefről, ahogy 1989-ben beszélt a Fidesz terveiről
Az 1989-es BBC-riport a rendszerváltás előtti magyar fiatalokról szól. A felvételen a Fideszt még egy, a hatóságok által akadályozott nem hivatalos csoportosulásként mutatják be.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 26.



Előkerült egy ritka felvétel az ifjú Szájer Józsefről, amin a Fidesz megalakulásáról és céljairól beszél. A BBC Archive YouTube-csatornája pénteken tette közzé azt a részletet, amely a brit közmédia 1989-ben sugárzott, a magyar tinédzserek életét bemutató dokumentumfilmjéből származik.

A Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója által készített riportban megszólal egyebek mellett egy IX. kerületi lakótelepen élő, R-GO-t hallgató fiú, László, és egy újságírói pályára készülő, KISZ-táborban edződő lány, Gabriella is.

A film legérdekesebb része azonban a frissen alakult Fiatal Demokraták Szövetségét mutatja be. „A Kommunista Ifjúsági Szövetség bírálata arra vezérelt néhány diákot, hogy hozzanak létre egy nem hivatalos csoportosulást, a Fideszt, a Fiatal Demokraták Szövetségét. Eleinte a rendőrség megpróbálta megakadályozni őket, de úgy tűnik, megmaradnak” – hangzik el a narráció, mielőtt feltűnik Szájer József, akit az új, még iroda nélküli szervezet egyik vezetőjeként mutatnak be.

Szájer angolul vázolta fel a céljaikat:

„Olyan Magyarországot akarunk, ahol nincs ellenőrzés fentről minden polgár felett. Szabad polgárokat akarunk, akik (…) szabadon élhetnek, szervezkedhetnek, újságokat adhatnak ki, és azt tehetik, amit akarnak, bármiféle ideológiai korlátozás és ellenőrzés nélkül.”

A felvétel történelmi hátteréhez tartozik, hogy a Fideszt 1988. március 30-án alapították a Bibó István Szakkollégiumban, és az első időszakban 1988 áprilisában a rendőrség több alapítót is figyelmeztetésben részesített.

A teljes dokumentumfilm korábban is elérhető volt már az interneten, de a BBC hivatalos archívuma most külön klipként emelte ki a rendszerváltás előtti hangulatot megidéző részletet – írta a 24.hu vasárnap. Az eredeti adás időpontjáról eltérő adatok keringenek: míg az IMDb 1989. január 12-ét említ, a BBC hivatalos műsorújság-archívuma szerint a filmet január 13-án mutatták be.

A teljes videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdöbbentő videó: fényes nappal driftelt egy autó a belvárosban, majd megindult a forgalommal szemben – Szujó Zoltán sem hagyta szó nélkül
A sportriporter egyetért azzal, hogy az ilyen eseteket a legszigorúbban kell büntetni. Ugyanakkor néhány ötletet is adott a megoldáshoz.


Elképesztő „produkciót” mutatott be egy autós Budapest belvárosában. A Lánchíd pesti hídfőjénél, a körforgalomban driftelt csikorgó kerekekkel, majd a gyalogátkelőnél visszapördült és elindult szembe a forgalommal, miközben több autó is szabályosan haladt a két sávban.

Végül újabb hangos kerékpörgetéssel visszafordult és hasonló módon, nagy sebességgel távozott.

A videóhoz sokan szóltak hozzá. Többek között Szujó Zoltán is. A sportriporter azt írta:

„Teljes mértékben egyetértek Vitézy Dáviddal abban, hogy ezt a legszigorúbban kell büntetni. Ezzel párhuzamosan kedvező árú pályanapokat kell meghirdetni a 3 »nagy« pályán (Hungaroring, BalatonPark, Pannóniaring), valamint néhány kisebben.

Az ún. »amatőr«, pl. régi reptereken tartott eseményekre pedig biztonsági megfigyelőt/felelőst kell küldeni. Ennek az egésznek az összköltsége elenyésző a sport egészére költött milliárdokhoz képest.”

VIDEÓ: A veszélyes mutatvány


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk