HÍREK
A Rovatból

Magyar Péterrel tárgyalt a Richter vezére, egyelőre nem fizetnek osztalékot az MCC-nek

Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián közölte, hogy készek elhalasztani az osztalékfizetést. Ezzel az uniós viták rendezését segítenék, amelyek a magyar egyetemi autonómia miatt zajlanak.


A Mol után a Richter Gedeon Nyrt. is kész elhalasztani az osztalékfizetést, hogy ezzel segítse az új kormányt az Európai Unióval folytatott viták rendezésében – jelentette be Orbán Gábor, a gyógyszercég vezérigazgatója egy konferencián.

A lépés hátterében a magyar egyetemi autonómia körüli uniós viták állnak. Az osztalék visszatartásával a kormányközeli alapítványok, például a Matthias Corvinus Collegium sem jutnának hozzá a nekik járó milliárdokhoz. Magyar Péter a választást követő héten jelezte, hogy a Mol után a Richter vezetését is meg fogja keresni ebben az ügyben.

Orbán Gábor elmondta, hogy a napokban egyeztetett a leendő miniszterelnökkel. Magyar azt kérte tőle, hogy amíg nem rendeződik az uniós tárgyalások szempontjából kiemelt fontosságú egyetemi autonómia kérdése, addig lehetőleg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis kekvák irányába halasszák el az osztalékfizetést.

A gyógyszercég vezérigazgatója a konferencián hangsúlyozta, hogy a Richter meg fogja találni a jogszerű és piackonform megoldást az osztalék visszatartására a közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működő tehetséggondozó intézmény felé is – írja tudósításában a Telex. A bejelentésre a Richter árfolyama eséssel reagált, a részvény 1,7 százalékos mínuszban állt a nap folyamán.

A Richter szerdán tartja éves rendes közgyűlését, ahol a részvényesek döntenek az igazgatóság osztalékjavaslatáról.

A cég a tavalyi év után a rendes osztalékon felül extra osztalékot is fizetne, összesen 120 milliárd forintot.

Ebből a Matthias Corvinus Collegium a 10 százalékos részesedése alapján 12 milliárd forintra számíthatna, és további 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vele szoros kapcsolatban álló Maecenas Universitas Corvini alapítvány is.

Nem a Richter az első nagyvállalat, amely hasonló lépésre szánja el magát. Korábban a Mol igazgatósága javasolta az osztalék kifizetésének harmadik negyedévre tolását, miután Magyar Péter Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóval tárgyalt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Mihály: A sajtó jól tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai
Az MNB-elnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy az uniós szabályok miatt át kell alakítani a tényleges tulajdonosi nyilvántartást. A változás több ezer milliárd forintnyi, részben állami eredetű vagyont érint.


„Csodára nem kell számítani” – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magántőkealapok átláthatóságáról, jelezve, hogy bár a jegybank a transzparenciára törekszik, a változások fokozatosan jönnek. A jegybankelnök a HVG-nek adott interjúban beszélt arról, hogy a 2027. július 10-től alkalmazandó, új uniós pénzmosás-megelőzési szabályok miatt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás rendszerének teljes, koncepcionális átalakítására van szükség Magyarországon.

Varga ugyanakkor elismerte a sajtó eddigi munkáját is.

„A magyar bankrendszer hitelezési gyakorlata az elmúlt években átláthatóvá vált, és a sajtó is végzi a munkáját. Jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai.

Transzparenciára van szükség, az MNB is arra fog törekedni” – fogalmazott.

Az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi vagyon került olyan magántőkealapokba, amelyek végső, tényleges tulajdonosainak kilétét homály fedte.

A Transparency International Magyarország 2024-es adatai szerint a magántőkealapok mintegy 4500 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, amelyből 1311 milliárd forint volt állami forrás.

A Válasz Online korábbi elemzése szerint az új kormány akár 2000 milliárd forintnyi állami pénz felett szerezhetné vissza az állami kontrollt ezekben a struktúrákban.

A mostani bejelentés egy kétlépcsős folyamatot vázol fel. Az első, hazai szabályozásból fakadó határidő 2026 júliusa lehet, amikor a már működő, zártkörű befektetési alapoknál megkezdődik az első tényleges tulajdonosi adatszolgáltatási időszak. A második, Varga által is említett fordulópont 2027. július 10., amikor az Európai Unió új, egységes pénzmosásellenes csomagja érdemben alkalmazandóvá válik. Ez szigorúbb ügyfél-átvilágítást és a tényleges tulajdonosi adatok egységesebb kezelését írja elő, de az uniós bírósági gyakorlat alapján a teljes, korlátlan lakossági hozzáférés helyett inkább a jogos érdek alapján történő, célzott betekintés várható.

Amikor Varga Mihály átvette a Magyar Nemzeti Bank vezetését, a klasszikus jegybanki feladatokhoz való visszatérést tűzte zászlajára. A Matolcsy-korszak működését több ügy is kísérte, például a jegybanki alapítványok körüli ingatlanügyletek, amelyekkel kapcsolatban egy volt MNB-alkalmazott rendszerszintű visszaélésekről beszélt.

A jegybankelnök a közelmúltban fogadta a Tisza Párt gazdasági szakértőjét, Kármán Andrást. Kármán beszámolója szerint a találkozón többek között az euró bevezetéséről is egyeztettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszólalt Mészáros Lőrinc bizalmasa: ennyit ér az Opus Orbán Viktor nélkül
Vida József, az Opus Global elnöke szerint a cég értéke hosszú távon nem csökken a kormányváltás miatt. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat részvényei a választások után 43 százalékot zuhantak, amit Vida emocionális piaci reakciónak tart.


Az Opus Global semmivel nem ér majd kevesebbet azzal, hogy nem Orbán Viktornak fogják hívni a miniszterelnököt – erről beszélt a Telexnek adott interjúban Vida József. Az Opus Global Nyrt. elnöke szerint a cégcsoport értékét a piac emocionális alapon, tévesen kötötte össze a politikai változásokkal.

Vida József, aki egy vagyonkezelőn keresztül a TV2-ben is tulajdonos, és Mészáros Lőrinc legnagyobb tőzsdei érdekeltségét vezeti, a választás eredményét a Bálnában várta, ahol egészen a végéig maradt. Az eredményt meglepőnek nevezte, kiegyensúlyozott versenyt várt, nem kétharmados győzelmet. „Kétharmadra szerintem nem lehetett számítani” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy az Opus Global a befektetők szerint miért ért 43 százalékkal kevesebbet a választások után, Vida azt mondta, nem lepte meg az árfolyam ingadozása. Szerinte az emberek olyan dolgokat kötnek össze, amelyek valójában nem kapcsolódnak, ez pedig kilengéseket okozhat a tőzsdén.

Ez nem racionális és nem gazdasági alapú döntés volt, hanem emocionális.

Álláspontja szerint a cég fundamentumai nem indokolják a gyengülést, és a kormányváltásnak hosszú távon nincs hatása a vállalat értékére. „Szerintem semmivel sem ér kevesebbet” – szögezte le.

Bár Mészáros Lőrinc korábban a sikereit Orbán Viktornak is köszönte, és a cégcsoport jelentős állami megbízásokat nyert, Vida József vitatja, hogy a cégértéket ennyire össze kellene kötni a politikával.

Kiemelte, hogy az Opus Global négy szegmensből áll, és az építőipar csak az egyik ezek közül. Arra a felvetésre, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. és az R-Kord Kft. bőven kapott állami megrendeléseket, úgy reagált, hogy az Opus egy nyílt részvénytársaság, amelyet sokan ellenőriznek, a munkákat pedig vélhetően pályázatokon nyerték el. Korábban ő maga is szót emelt a gyakran változó szabályok ellen:

„A mi építőipari cégeink a piacból élnek.”

Vida József szerint egy új kormány alatt is indulni fognak a közbeszerzéseken, és nem gondolja, hogy hátrányba kerülnének. „Miért, majd a jövőben kizárják azokat, akik korábban már nyertek és amúgy vannak mérnökeik, dolgozóik, kapacitásaik?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a jövőben is az fog nyerni, aki a legjobb ár-érték arányú ajánlatot adja. A Mészáros Csoport választás után kiadott, stabilitását hangsúlyozó közleményét nem kívánta kommentálni, de egyetértett annak tartalmával.

Az üzletember beszélt arról is, hogy nem tart esetleges vizsgálatoktól egy új hatalom részéről, mivel az élete nyitott könyv.

„Nyugodtan rám lehet rúgni az ajtót, de néha egyszerűbb, ha kopogtatnak, kérdeznek, és akkor lehet, hogy a feltételezések lecsitulnak”

– mondta. Azt nem árulta el, keresték-e már az „új erők”, de jelezte, hogy az Opus Global keresni fogja a kapcsolatot az új döntéshozókkal.

Magyar Péterrel kapcsolatban elmondta, ismerik egymást, korábban együtt dolgoztak a Volánbusz igazgatóságában, és meglepte a politikus „kirohanása”. „Nem most találkoztunk, de korrekt kapcsolat volt és van köztünk” – fogalmazott.

Míg Mészáros Lőrinc a sikereit a jóistennek, a szerencsének és Orbán Viktornak tulajdonította, Vida József a saját felemelkedésének három kulcsát a tudásban, a kitartásban és a teljesítményben látja.

Állítása szerint szerencsés ember, de a sikereit nem köti a NER-hez. A takarékszövetkezeti integrációt sikertörténetnek tartja, amely hozzájárult a vidék finanszírozásához, és amelynek eredményeiért 2021-es távozásáig felelősséget vállal. „Szerintem ez sikertörténet volt, egyetlen bankár sem adott egy lyukas garast arra, hogy ebből lehet bármi” – emlékezett vissza.

Mészáros Lőrincet a barátjának és komoly, felkészült szakembernek tartja, aki szerinte okos ember, és méltatlanul sok sárral dobálják.

A NER-hez köthető luxusjelenségek és a politikai fordulat közötti összefüggést firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a luxus relatív, és a kritikák hátterében inkább irigységet sejt:

„A vidéki emberekben is megvan az irigység. Mindig azt nézik, hogy a másiknak mi van.”

A Kisfaludy-programban elnyert jelentős támogatásokkal kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy egy nagy, 23 szállodával rendelkező láncnak természetes, hogy pályáznia kell a fejlesztési forrásokra. „Ha kiírnak egy lóversenyt és elindulok, sőt, megnyerem, azt fogják mondani, hogy miért indultam, miért vittem el a díjat, hiszen van nekem otthon elég pénzem?” – hozott egy példát.

Az interjúban szó esett arról is, hogy Mészáros Lőrinc személyes vagyonkezelésében miért vette át a szerepet az ő érdekeltsége, az Apex az MBH-tól. Vida szerint szakmai befektetőként látott egy lehetőséget, és valószínűleg jó ajánlatot adott. A TV2-vel kapcsolatban elmondta, pénzügyi befektetőként van jelen, a szakmai munkába nem szól bele, és a menedzsmentben megbízik. Arra a kérdésre, hogy zavarta-e, hogy a csatorna arcai a Fidesz mellett kampányoltak, egy hasonlattal válaszolt:

„A négyesfogatnál, ha én hajtok, abba ne szóljon bele senki.”

„Ha valaki felül, és azt mondja, én tudok négyesfogatot hajtani, megnézem, hogy tud-e, és ha tud, felülök mögé, ha nem, akkor azt mondom, menjen nyugodtan, én majd felülök más mögé, mert ez életveszély és nem fogjuk túlélni” – tette hozzá.

A Nemzeti Ménesbirtok felügyelőbizottságában betöltött elnöki pozíciójával kapcsolatban úgy fogalmazott, a megbízatása a szakértelmének szólhatott. Részletesen beszélt a lovakhoz, állattenyésztéshez fűződő viszonyáról, hangsúlyozva, hogy nemcsak pénzügyi, de agrár- és tenyésztési tapasztalatai is predesztinálták a feladatra. „Meg kell nézni a világban, hány olyan ember van, aki a fiatal lovak világbajnokságán a saját maga által tenyésztett, képzett lóval saját maga indul el. Lehet utánam csinálni bárkinek” – jelentette ki. Jövőjéről azt mondta, a munkában hisz, és ha nem lesz rá szükség, akkor a kutyáknak és a lovaknak szenteli az idejét. Egy súlyos balesete után, mint mondta, rájött, hogy minden nap ajándék. „És csak olyat kell csinálni, ami megéri” – zárta gondolatait Vida József.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Húsz éve nem volt ilyen: tankok nélkül rendezik a Győzelem napi parádét Moszkvában - Ukrán támadástól tartanak
Az orosz védelmi minisztérium a „terrorfenyegetés” miatt döntött a haditechnikai felvonulás elhagyásáról a moszkvai Vörös téren. A parádé ettől még nem marad el, gyalogos egységek és légi bemutató is lesz.


A Kreml szerdán közölte, hogy idén nehéz haditechnika, tankok és katonai járműoszlop nélkül tartják meg a május 9-i győzelem napi parádét, mert Ukrajna felől érkező „terrorfenyegetéstől” tartanak. Miközben a Vörös téren 2007 óta először nem vonulnak fel katonai járművek, a Kreml ideiglenes tűzszünetet javasolt az ünnepségek idejére. A parádéra Moszkvába utazna Robert Fico szlovák miniszterelnök is, akinek gépétől három balti állam is megtagadta a légtérhasználatot.

Moszkva bejelentése szerint a Vörös téri díszszemlén idén nem vesznek részt a katonai iskolák növendékei sem. A parádé teljesen nem marad el: gyalogos katonai egységek felvonulnak, és a tervek szerint lesz légi bemutató is. Az orosz állami tévében felvételeket mutatnak majd az Ukrajnában harcoló orosz katonákról – írja a BBC News.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Ukrajnát hibáztatta a döntésért. Azt mondta, a biztonsági kockázatokat minimalizálni kell, mert szerintük Kijev egyre inkább terrorista eszközökhöz nyúl.

„A kijevi rezsim, amely nap mint nap teret veszít a harctéren, most teljes körű terrorista tevékenységbe kezdett” – közölte Peszkov, aki hozzátette, „minden intézkedést megtesznek a veszély minimalizálása érdekében.”

Több nyugati és független elemző szerint a döntés hátterében az ukrán nagy hatótávolságú dróntámadásoktól való félelem állhat. Kijev külön azt hangsúlyozza, hogy az oroszországi csapásai legitim katonai és energetikai célpontok ellen irányulnak, amelyek Moszkva háborús erőfeszítéseit segítik.

„Senki sem támad civileket és civil infrastruktúrát” – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.

Egy magyar származású ukrán drónparancsnok, Robert Brovdi korábban arról beszélt, hogy a helyben gyártott, nagy hatótávolságú drónoknak köszönhetően Oroszország mélyén, akár 2000 kilométerre a határtól sincs már békés hátország.

A rendezvény diplomáciai súlya is csökkenhet. Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte utazási szándékát, de Litvánia, Lettország és Észtország megtagadta, hogy a kormánygép használja a légterüket.

Az észt külügyminiszter szerint Fico részvétele „az agresszor dicsőítése” lenne.

A Kreml szerdán azt is közölte, Vlagyimir Putyin jelezte, hogy kész lenne ideiglenes tűzszünetet hirdetni a május 9-i győzelem napi ünnepségek idejére. Moszkva ugyanakkor továbbra is elutasítja a Kijev által szorgalmazott teljes és feltétel nélküli fegyvernyugvást. Ukrajna szerint Oroszország korábban többször is megszegte az ilyen megállapodásokat: az ortodox húsvét idején bejelentett tűzszünet alatt több mint 400 jogsértést rögzítettek.

Via Tőzsdefórum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Újra a leghátsó sorba fogok ülni” – Lázár János elmondta, mihez kezd a kormányváltás után
A leköszönő miniszter elmondta, miért egy évre vállalta a parlamenti képviselőséget. Leszögezte, hogy a közösségnek fog politizálni, nem a közönségnek, és a párt belső megújulásán dolgozik.


Több mint két hét után jelentkezett újra hivatalos Facebook-oldalán Lázár János. A leköszönő miniszter legutóbb a választás másnapján írt röviden az eredményekről, majd a borítóképét is lecserélte, azóta azonban nem osztott meg újabb bejegyzést. Most viszont értékelte pártja jelenlegi helyzetét és saját jövőjével kapcsolatban is megszólalt.

„Nagy vereséget szenvedtünk. Világosan látjuk az okait, de azok pontos megértése, kezelése nagy munka lesz, ahogyan a Fidesz megújítása is” – kezdte bejegyzését.

Szerinte „ilyenkor a vezetésnek két felelőssége van: távozni és maradni.” Ezt úgy magyarázza, hogy egyrészt el kell hagyni a pozíciókat, másrészt viszont maradni kell az újjáépítéshez, „egyben tartani és megerősíteni azt a politikai közösséget, amelyet legalább 2 millió magyar ember bizalma kötelez.” Mint írja, ezekben a napokban éppen ezt a két, látszólag ellentétes felelősséget próbálják összehangolni.

Beszámol arról is, hogy a párt vezetésének egy része már távozott a politikából, míg mások hátramaradtak a munka elvégzésére. „Közéjük tartozom én is” – szögezi le.

A választáson szerzett mandátumáról azt mondja, az nem az övé, hanem a Fideszé, mivel listán jutott be a parlamentbe.

„Magától értetődő volt számomra, hogy visszaadom a politikai közösségemnek”

– tette hozzá.

Elmondása szerint azonban a közössége bízta meg azzal a feladattal, hogy vegye fel a mandátumot és vegyen részt az újjáépítésben. Lázár János szerint most az a dolguk, hogy a politikai és szervezeti megújulás feltételeit megteremtsék.

A saját szerepvállalásának időkeretét is meghatározza. „Véleményem szerint egy év múlva lehet megítélni, milyen munkát végeztünk és azt is, hogy mennyit sikerült nekem, személyesen elvégeznem a rám bízott feladatokból. Ezért vállaltam szigorúan csupán 1 évre a képviselőséget.”

A jövőbeli parlamenti munkájáról azt írja:

„Újra a leghátsó sorba fogok ülni. Befele fogok dolgozni, nem kifele, a közösségnek fogok politizálni, nem a közönségnek.”

Végül sok sikert kívánt az új kormány és az új országgyűlés munkájához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk