Riasztást adtak ki az ónos eső miatt, de havazásra és erős szélre is figyelmeztetnek

„A TISZA minden vezetője és ismert arca elindul a belső jelöltállításon és megmérettetné magát egyéniben is a jövő áprilisi választáson. Eközben a Fidesz vezetői gyávák elindulni és próbálnak felkerülni Orbán listájára, mint valami mentőcsónakba...Vajon mitől félnek?” - írta Facebook-oldalán.

- kérdezte posztjában a Tisza Párt elnöke.

Magyar Péter nem sokkal azután posztolta ezt, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón beszélt a tiszás képviselőjelöltekről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, szerint még a „Tisza Párt elnöke is meg van győződve arról, hogy a saját jelöltjeik olyan hülyék, hogy egy mondatot sem mondhatnak a nyilvánosság előtt”.

Ahogy már beszámoltunk róla, ordítva köpték le az utcán Bódis Krisztát, a Tisza Párt szociálpolitikusát, miközben a párt előválasztási jelöltjeként pultozott a VIII. kerületi központú budapesti 2-es választókerületben. Bódis a közösségi oldalán számolt be az esetről, borzasztónak nevezve, hogy „milyen idegállapotba hergeli az embereket a Fidesz-kormány”, látva, hogy pusztán azért képesek rátámadni valakire, mert az illető máshogy gondolkodik.

A bejegyzésre Hollik István, a KDNP parlamenti képviselője a kommentek között reagált.

Azzal kezdte, hogy „A Fidesz-KDNP a béke pártja.”, majd így folytatta: „Borzasztó látni, milyen idegállapotba hergeli az embereket a főnököd, Magyar Péter, és hogy pusztán azért képesek rátámadni valakire, mert az illető máshogy gondolkodik. Én kedvesen és mosolyogva fordultam felé, és most sem haragszom rá, mert tudom: nem önmaga volt. Hiszem, hogy minden emberben ott van a jóság is, a sok rossz mellett.”

A történtekre korábban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is reagált. Szerinte „ide vezet Orbán Viktor és a propagandájának gyűlöletkeltése és uszítása”.

Az elmúlt hónapokban több atrocitás is érte a Tisza Párt aktivistáit: Egerben ököllel ütöttek meg egy pultozót, Kelenföldön akasztással fenyegettek meg egy aktivistát, Rakamazon pedig autóval hajtottak rá a párt standjára.

„Kétszer nulla, az mégiscsak nulla” – ezzel a mondattal magyarázta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magyar gazdaság idei teljesítményét csütörtök reggel az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén.

A kormány idén körülbelül 0,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, de a miniszter szerint az utolsó negyedévben már magasabb pályára állhat a gazdaság. A valódi fordulatot 2026 közepétől várja, amikor a nagy beruházások, mint a BMW, a Mercedes, a CATL és a BYD gyárai termelni kezdenek. A költségvetési hiány idén és jövőre is 5 százalék körül alakul, az államadósság pedig jövőre 73,5 százalék körül marad.

– jelentette ki Nagy Márton.

Az inflációról azt mondta, a jelenlegi 4,3 százalékos szint az év végére 4 százalék alá csökkenhet. Ebben szerinte szerepe van az élelmiszer-árrésstopnak is, ami mintegy másfél százalékponttal fogja vissza az áremelkedést. A bérmegállapodásról közölte, hogy „órák kérdése, és megszületik”.

A kormány célja, hogy 2027-re a bérszint elérje az ezer eurót, ami a tegnapi árfolyamon számolva körülbelül 382 ezer forintot jelent.

A versenyképesség kulcsának az energiaárakat és az adópolitikát nevezte.

– tette fel a kérdést a Telex tudósítása szerint.

A kormány a rövid távú növekedést a belső fogyasztás élénkítésével, a hosszabb távút pedig a beruházásokkal akarja biztosítani. A jövő évi nyugdíjemelés mértékét a 2026-ra várt 3,6 százalékos inflációhoz igazítják. A lakhatási politikáról szólva a miniszter sikeresnek nevezte az Otthon Start programot, amelyre hetente kétezer szerződést kötnek, és kijelentette: „Mi a tulajdont részesítjük előnyben” a bérlakásokkal szemben.

Az ellenzéki képviselők többek között a régiós lemaradásról kérdezték a minisztert. Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció képviselője arra volt kíváncsi, miért nő a magyar GDP lassabban, mint a cseh vagy a lengyel. Nagy Márton ezt az ipari szerkezet eltéréseivel, a nagyobb lengyel belső piaccal, a magas lengyel védelmi kiadásokkal és a menekültek ottani munkapiaci hatásával magyarázta. Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek képviselője a miniszter környezetéhez köthető magántőkealapokról kérdezett, amire a miniszter annyit mondott, hogy a kérdésre már korábban választ adott.

A most elhangzott gazdasági prognózisok jelentős korrekciót mutatnak a korábbi kormányzati várakozásokhoz képest. A nemzetgazdasági miniszter még október végén, Miskolcon beszélt először arról, hogy az idei növekedés csupán 0,5–1,0 százalék között alakulhat, miután a kormány az év során többször is lefelé módosította a GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit.

Történelmi mélypontra zuhant a születések száma októberben, mindössze 5979 gyermek jött világra, ami 10 százalékkal, 686 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban – írta a Portfolio.hu. Bár volt már ennél kevesebb születés egy-egy hónapban, októberben még soha nem regisztráltak ilyen alacsony számot. Eközben a halálozások száma 6,8 százalékkal 10 333 főre csökkent, így a természetes fogyás 4354 fő volt, ami alig marad el a 2024. októberi 4424 fős értéktől.

A romló trendet a január és október közötti időszak adatai is megerősítik. Ebben a tíz hónapban a természetes fogyás 42 444 fő volt, ami 5,7 százalékkal haladja meg az előző évi 40 140 fős adatot. Ez a veszteség nagyjából Dunakeszi teljes lakosságának felel meg.

A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,31-re esett, míg egy évvel korábban ez az érték 1,39 volt. Szezonálisan igazítva ez az adat is történelmi mélypontnak számít.

2023-ban az Európai Unióban rekordmértékben, 5,4 százalékkal esett a születések száma, a termékenységi ráta pedig 1,46-ról 1,38-ra süllyedt. Franciaországban 2024-ben 1,62-re esett vissza a termékenységi arányszám, ami szintén a fejlett világban tapasztalható tartós visszaesést jelzi. Az EU népességnövekedése is teljes egészében a nettó migrációból származott, a természetes fogyás -1,3 millió fő volt.

A kormány lakhatási és családtámogatási programokkal igyekszik növelni a gyermekvállalási kedvet. Ilyen a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start program, amit Panyi Miklós államtitkár bejelentése szerint 2026. január elsejétől a külterületi lakóingatlanokra is kiterjesztenek. Szakértők szerint azonban a pénzügyi ösztönzők önmagukban kevesek a tartós fordulathoz. A termékenység növeléséhez szerintük komplex intézkedéscsomagra van szükség: a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére, a rugalmas munkavégzés támogatására, a megfizethető lakhatásra és a vándorlási egyenleg kezelésére is.