Részvételi arány 18.30-kor: 67,8 százalék

A 2018-as magyar országgyűlési választás napján Jeffrey Epstein arról váltott üzenetet Steve Bannonnal, hogy Európa teljesen be van rezelve Orbán Viktor esetleges újabb győzelme miatt. A magyar szálakra és az új üzenetváltásokra a Telex bukkant rá az amerikai igazságügyi minisztérium által január végén közzétett, mintegy hárommillió oldalnyi Epstein-aktában, melyekben az elítélt üzletember budapesti látogatásai, egy Király utcai lakás, magyar lányok és egy magyar tudós neve is szerepel.

A legfontosabb beszélgetés 2018. április 8-án, a választás napján zajlott.

A nap folyamán a két férfi több tucat, Magyarországhoz nem kötődő üzenetet is küldött egymásnak: viccelődtek a szeméremajkakról, Epstein pedig azzal hencegett, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös lefoglalta a teljes Louvre-t, és éppen hozzá tart a múzeumba. Este, nem sokkal azelőtt, hogy befutottak a Fidesz újabb kétharmados győzelmét hozó eredmények, Epstein ismét írt Bannonnak.

– Epstein: Európa teljesen be szarva.

– Bannon: Igen, teljesen.

– Epstein: Te vagy a hibás.

– Bannon: Tudom. És a New York Times-cikk…

A magyar miniszterelnök neve a választás után is felbukkant a beszélgetéseikben. 2018 májusában Epstein arról érdeklődött Terje Rød-Larsen norvég diplomatánál, hogy Sebastian Kurz akkori osztrák kancellár akarna-e találkozni Bannonnal, és megjegyezte, hogy „Steve éppen Budapesten van Orbahnnal”.

2019 májusában, két hónappal Epstein letartóztatása előtt, a neve ismét feltűnt egy Bannonnak küldött üzenetben. Epstein azt tanácsolta a politikai stratégának, hogy fókuszáljon Európára, például Salvinire és „Orbahnra”. Ennek az üzenetnek a pontos kontextusa nem egyértelmű.

Steve Bannon korábban már nyilvánosan is méltatta a magyar miniszterelnököt.

Ezt a kijelentést később a Washington Post, a Politico és az AFP is idézte a magyar választásról szóló cikkeiben.

Kammerer Zoltán, Göd polgármestere a Facebookon reagált arra, hogy újra napirenden van a Samsung-ügy. A polgármester azt írta, megválasztása után – korábbi ígéretének megfelelően – azonnal gondoskodott a szükséges forrásokról, hogy megkezdhessék az akkumulátorgyártáshoz köthető kibocsátások ellenőrzését a levegőben és a talajvízben, valamint a gyár zajának mérését is.

A munkát Göd Város Önkormányzata rendelte meg, tehát saját adatok állnak rendelkezésünkre – így nem a másoktól kapott értékek alapján hozzuk meg a szükséges döntéseket” – áll a bejegyzésben.

Állítása szerint a levegőminőséget évszakonként, heteken át ellenőriztették, és az országban először tavaly ősszel Gödön mértek akkreditált módon a levegőből NMP-koncentrációt.

„Összefoglalva: az elvégzett vizsgálatok során

– közölte a polgármester.

Hozzátette, a levegőben kizárólag olyan enyhébb egészségügyi határérték-túllépés fordult elő, amit szerinte télen elsősorban az ingatlanok fűtése okoz. A polgármester arról is írt, hogy ígéretüknek megfelelően

Közölte azt is, hogy a levegő minőségét utoljára idén január 14-től 24-ig ellenőriztették, a talajvizet felügyelő kutakból pedig február 9-én vettek mintát, a friss eredményeket a god.hu oldalon teszik majd közzé. Kammerer Zoltán a poszt végén megjegyezte, polgármesteri hatásköre nem terjed ki a gyáron belüli munkaügyi szabályok ellenőrzésére, de számára a Gödön élők és a gödi környezet biztonsága az első.

Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.

– mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.

A hiba ellenére azonban továbbra is bizalmáról biztosította külügyminiszterét. Az ellenzék szerint ugyanakkor az eset tovább rombolja a politika iránti bizalmat, és egy tapasztalt politikustól elvárható lenne a szabályok pontos ismerete.

A párizsi nagykövetség gyakornoki helyei rendkívül keresettek, a februárban induló félévre meghirdetett posztra harmincan pályáztak. A kiválasztásról a külképviselet dönt előre rögzített szempontok alapján. Az ügyben Vegar Sundsbø Brynildsen párizsi nagykövet is elismerte, hogy neki is fel kellett volna ismernie a saját összeférhetetlenségét, és sajnálatát fejezte ki a hiba miatt. A teljes átláthatóság érdekében Eide azt is közölte, hogy egy másik fia 2024-ben szintén pályázott egy gyakornoki helyre, de azt nem nyerte el.

Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.

Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

Utóbbiakat főszabály szerint ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás védelmi iparából kell beszerezni.

A finanszírozás szigorú feltételekhez kötött, beleértve Ukrajna folyamatos elkötelezettségét a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogainak – védelme mellett.

A Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd euró, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd euró lesz. A tőkeösszeg visszafizetéséért Ukrajna akkor válik felelőssé, amikor háborús jóvátételt kap Oroszországtól.

Az uniós támogatási hitelről az Európai Tanács még 2025. december 18-án állapodott meg, a Bizottság pedig 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem kívánt részt venni a hitelprogramban, a megállapodást a tagállamok úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében fogadták el. Ez lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó uniós tagállamok egyhangúság hiányában is közösen lépjenek. A magyar kimaradást korábban méltatta Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „megmenekültünk attól, hogy belesodródjunk a háborúba”.

A folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kidolgozzon egy finanszírozási stratégiát, amit az Európai Bizottság értékel, majd az Európai Tanács is jóváhagy. Ha ez megtörtént, a Bizottság 2026 második negyedévének elején utalhatja az első részletet.

Via 24.hu