HÍREK
A Rovatból

Rendszerszintű veszélyben vannak Magyarországon az európai értékek az Európai Parlament bizottsága szerint

Az Európai Parlament bizottsága szerint nem biztosított a tömegtájékoztatás sokszínűsége, a tudományos élet szabadsága, de aggódnak a választási rendszer miatt is.


Fennáll a veszélye, hogy Magyarország súlyosan és rendszerszerűen megsérti az Európai Unió alapját képező európai értékeket - állapította meg a jogállamiság magyarországi helyzetéről szerdán elfogadott jelentéstervezetében az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE).

A 47 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással elfogadott jelentéstervezetben a képviselők

aggályukat fejezték ki egyebek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségével, valamint a bírák jogaival és a korrupcióval kapcsolatban.

Véleményük szerit Magyarországon nem biztosított a magánélet és az adatok védelme, a véleménynyilvánítás szabadsága, benne a tömegtájékoztatás sokszínűsége, a tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve a szexuális kisebbségek jogait, valamint a kisebbségek, köztük a romák és a zsidók jogai, ahogy az e kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem sem.

Az EP szakbizottsága aggasztónak találta a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogainak védelmét Magyarországon, valamint a gazdasági és szociális jogok érvényesülését is.

Szeptemberben szavaznak róla

A LIBE szerint a "magyar kormány szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket" tesz az uniós szerződésben rögzített európai értékek aláásására.

A jelentésben elítélték azt is, hogy az Európai Unió Tanácsa képtelen érdemben előrelépni a demokratikus normákkal szembeni visszaélések elleni küzdelem terén,

és hangsúlyozták: az uniós szerződés 7-es cikke - amelynek alapján úgynevezett jogállamisági eljárás indítható valamely tagállam ellen - nem követel egyhangúságot az európai értékek súlyos megsértésével fenyegető egyértelmű kockázat azonosításához.

A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszert az európai értékek védelmére. Szorgalmazták, hogy az uniós végrehajtó testület ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló uniós alap pénzeinek folyósítását lehetővé tevő magyar tervet mindaddig, amíg Magyarország teljes mértékben nem teljesíti az európai szemeszter valamennyi vonatkozó ajánlását, és végre nem hajtja az Európai Unió Bíróságának, valamint a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) valamennyi vonatkozó ítéletét.

Az EP LIBE bizottsága szerint ki kell zárni a finanszírozásból azokat a magyar kohéziós programokat, amelyek hozzájárulhatnak az uniós forrásokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez.

A bizottság javasolta, hogy az Európai Unió Tanácsa is állapítsa meg: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata.

A jelentéstervezetet az Európai Parlament következő, szeptember 12-15. között Strasbourgban tervezett plenáris ülésén vitatják meg, plenáris szavazást is tartanak róla.

A szélsőjobbosok szerint a jelentés szubjektív véleményeken alapul

Az elfogadott jelentéshez Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, Jorge Buxadé Villalba, Jadwiga Wisniewska, Patryk Jaki és Vincenzo Sofo, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint Jean-Paul Garraud és Annalisa Tardino, az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád EP-képviselői alternatív véleményt nyújtottak be, amelyben kijelentették: a szóban forgó jelentés előfeltétele az objektivitás, az egyértelmű kritériumok alkalmazása és a tények szigorú betartása.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a LIBE bizottságban megszavazott korábbi dokumentumokhoz hasonlóan a most elfogadott jelentés szubjektív véleményeken és politikailag elfogult kijelentéseken alapul, homályosan megfogalmazott aggályokat tartalmaz, értékítéleteket tükröz, és kettős mércét alkalmaz. Több esetben olyan ügyeket hoz fel, amelyeket a felelős szervek már régen orvosoltak, vagy amelyek olyan kérdéseket érintenek, amelyek nyilvános viták részét képezik, és a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelentés előadója, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő nem utal a jogállamiság tényleges megsértésére.

"A szöveg az általános jogállami helyzet elmarasztalásának jól ismert narratíváját tükrözi, miközben semmilyen konkrét jogsértést nem támaszt alá. Ez a szöveg a föderalista európai politikai pártok újabb kísérlete arra, hogy ideológiai okokból támadják Magyarországot és annak kereszténydemokrata, konzervatív kormányát" - fogalmaztak.

A jelentés az Európai Parlament újabb kiábrándító munkája olyan időben, amikor az Európai Unió egységére nagyobb szükség lenne, mint valaha - tették hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. október 14.



Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.

A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.

Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.

Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.

A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.

„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.

(via New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.


Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.

A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.

„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”

– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.

A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.

A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.

A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.


Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:

„Nyilván nem emlékszem arra, hogy pontosan mi történt, mert rossz képességű ember vagyok, nem tudom pontosan felidézni, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazámat.”

„Ha netán azt tette volna a magyar hírszerzés, és összeszedve minden bátorságát és felkötve a gatyaszárát, hogy elment volna Brüsszelbe, és meg akarta volna tudni, hogy akarnak nekünk ártani, akkor kitüntetném őket, és nem lecseszném. Mert ez a dolguk, hogy megvédjék a hazájuk érdekeit. Ha ezt tették volna, akkor ezért dicséret és nem szidalom, meg nem botrány és újságcikk jár. Az a dolguk, hogy megvédjék az ország függetlenségét” - fogalmazott a politikus.

A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.

Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.

A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:

„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”

A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
24 ezer pedagógus maradt ki a béremelésből a teljesítményértékelés miatt
De az sem járt olyan jól, aki kiválóan teljesített: a legtöbben csak bruttó 20-30 ezer forintos emelést kaptak.


Összesen 24 192 fő tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az idén őszi béremelésből, amely azt előző tanévben első alkalommal tartott teljesítményértékelés után járt – tudta meg a Népszava a tankerületi központok működéséért felelős Klebelsberg Központ (KK) adataiból.

A tankerületi fenntartású intézményekben 82 877 pedagógus dolgozott az előző tanévben. A KK tájékoztatása szerint

idén 58 685 pedagógus részesülhetett béremelésben a teljesítményük alapján.

A pedagógusok munkáját az iskolaigazgatók értékelték több szempont szerint. Mindenkinek három teljesítménycélt kellett kijelölnie a tanévre, ezek megvalósulását az igazgatók ellenőrizték. Összesen 100 pontot lehetett szerezni. Kiemelkedő teljesítményűnek a 80 pontot elérők számítottak, ők havi bruttó 20 és 60 ezer forint közötti összeget kaphattak. Az átlagos teljesítményűek (50–79 pont) maximum bruttó 20 ezer forintra számíthattak. Akik 50 százalék alatti eredményt értek el, azok a fejlesztendők közé kerültek.

A Népszava cikke szerint

3939 tanár kapott bruttó 10 ezer forint alatti, 9390 tanár bruttó 10–20 ezer forint közötti illetményemelést, 29 749-en bruttó 20–30 ezer forint közötti összeget, 8801 fő bruttó 30–40 ezer forintot, 3734 fő 40–50 ezer forintot, további 3063 fő 50–60 ezer forintot.

A fejlesztendő kategóriába 450 pedagógus került.

Vagyis a pedagógusok többsége csak alacsonyabb mértékű béremelést kapott, annak ellenére is, hogy a KK korábbi tájékoztatása szerint 45 357-en érték el a kiemelkedő teljesítményszintet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk