Rácz András: A magyar Charlie Kirk-pillanat kapujában vagyunk

A Telex információi szerint Pósfai Gábor belügyminiszter felmentette tisztségéből dr. Balogh János rendőraltábornagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjét.

Balogh János 1990-ben kezdte rendőri karrierjét nyomozóként Sopronban. A kétezres évek elején terrorelhárításban dolgozott, 2010-ben a készenléti rendőrség parancsnoka volt, 2018-ban pedig országos rendőrfőkapitánynak nevezték ki.

A Telex szerdán napközben levélben fordult a Belügyminisztériumhoz. Arra voltak kíváncsiak, hivatalosan mikor jelentik be a döntést, és mikor nevezik ki a felmentett vezető utódját. A kérdésekre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A Belügyminisztérium szerdán azt is bejelentette, hogy Pósfai felmentette a budapesti rendőrfőkapitányt, és kinevezte az utódját, Baricska Norbert Tamás rendőr ezredest.

„Már majdnem teljesen, 90 százalékig biztos”, hogy a javítóintézetek a büntetés-végrehajtás kezéből visszakerülhetnek a gyermekvédelembe – jelentette be Gyurkó Szilvia gyerekjogi és gyerekvédelmi államtitkár. Mint ismert, az Orbán-kormány a Szőlő utcai javítóintézet botránya miatt döntött úgy, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára bízza a javítóintézetek irányítását és fenntartását. Ezen változtatna most az új kormány.

Az államtitkár egy nemzetközi gyermekjogi konferencián beszélt kedden az ELTE jogi karán, amelyről a hvg.hu számolt be. Gyurkó Szilvia szerint a kinevezése gesztus volt az új kormány részéről a civil szakma felé, és célja, hogy a párbeszéd újrainduljon az elmúlt évek „dermedt állapota” után. A teremben ülő szakembereknek, jogászoknak és civileknek azt mondta: „Tapsoljuk meg magunkat.”

A konferencián Koenraad Van de Borne, Flandria diplomáciai képviselője az egészségügy és a szociális terület forráshiányára hívta fel a figyelmet.

A prevenció fontosságát emelte ki Bátai László rendőr ezredes is, aki jelezte, hogy a rendőrség együttműködése a jelen lévő szervezetekkel nem csupán protokolláris. Szerinte a megelőzésen is dolgozni kell, nem elég csupán reagálni a sérelmekre.

Kelemen Gábor, a Kacsakő Egyesület munkatársa, aki maga is közel két évtizedet töltött állami gondozásban, a trauma-szenzitív kommunikációról beszélt.

Szerinte fontos lenne a gyerekek felé közvetíteni, hogy az aktuális helyzetük nem a teljes életüket határozza meg.

„Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget a tetteiért” – olvasható a Fidesz-frakció szerdán kiadott közleményében, amellyel az óbudai korrupciós ügyben lezajlott keddi hatósági akciókra reagáltak.

A Fidesz-frakció szerint a hatóságoknak pártatlanul kell eljárniuk.

Hangsúlyozták azt is, hogy az eljárás végéig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

Ahogy arról beszámoltunk, kedden a nyomozók több helyszínen, köztük a II. és a XV. kerületi önkormányzatnál is házkutatást tartottak. Az eljárás Őrsi Gergelyt, a II. kerület polgármesterét személyesen is érintette, az ő otthonában is jártak a hatóságok. A II. kerületi önkormányzat közleményben jelezte, hogy a polgármester és a hivatal is mindenben együttműködött a nyomozókkal, és minden kért iratot a rendelkezésükre bocsátott.

A keddi akció során a hatóságok kezdeményezték Molnár Zsolt volt szocialista országgyűlési képviselő letartóztatását is. Védője szerint a politikust befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják, ő azonban vitatja a gyanúsítást és panasszal élt.

A mostani akcióban több mint hetven hivatalos személy vett részt.

Az úgynevezett óbudai korrupciós ügy nyomozása 2024-ben indult, és fiktív, valamint túlárazott szerződések gyanúja miatt zajlik. Az eljárás során korábban letartóztatták Kiss Lászlót, Óbuda polgármesterét, valamint helyettesét, Czeglédy Gergőt is. Mindkettejüket később szabadlábra helyezték, és következetesen tagadták a bűnösségüket.

via MTI

Magyar Péter megérkezett a párizsi Élysée-palotába, ahol Emmanuel Macron francia elnök fogadja. Találkozójuk előtt közös sajtótájékoztatót tartottak, melyen a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarországon egy új, tavaszi szél fúj, amit már Európában is érezni.

Mint mondta, nagy megtiszteltetés számára a francia fővárosban lenni, ami a negyedik hivatalos külföldi útja Lengyelország, Ausztria és Németország után. Úgy fogalmazott:

A kormányfő szerint Franciaország az egyik legfontosabb partnerünk és szövetségesünk, és egyben lényeges gazdasági partner is, hiszen francia cégek 45 ezer magyarnak adnak munkát.

Éppen ezért, mint mondta, teljes szívéből üdvözli Emmanuel Macron javaslatát egy stratégiai megállapodás megújítására. Javaslata szerint ezt minél több tartalommal kellene megtölteni gazdasági, diplomáciai, uniós és kulturális területeken is.

A miniszterelnök azt javasolta, hogy a megállapodást lehetőség szerint október 23-a előtt írják alá, mivel idén lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója. Szerinte „ez egy óriási esemény volt Magyarország és Európa számára egy soha el nem feledhető esemény, és mi szeretnénk ezt méltóképpen megünnepelni”. Ebből az alkalomból tisztelettel meg is hívta a francia köztársasági elnököt, hogy vegyen részt az ünnepségen. Úgy véli, „ez egy jó alkalom lenne ezt a stratégiai megállapodást aláírni”.

Magyar Péter felsorolta azokat a területeket, ahol a két országnak kiemelt közös érdekei vannak, így a nukleáris energia, az energiabiztonság, a mezőgazdaság és az uniós politikák területét említette. Hozzátette, a hétéves uniós költségvetés tárgyalásai most kezdődnek, és úgy látja, „nagyon sok hasonló érdeke van Franciaországnak és Magyarországnak, és készek vagyunk ezt mi együtt is vinni akár Franciaországgal”.

Beszélt arról is, hogy újra meg szeretnék erősíteni a Visegrádi Négyek együttműködését. Szerinte „ez egy történelmi múltra visszatekintő együttműködés, sokkal fontosabb volt ez 10-15 évvel ezelőtt”. Kijelentette: „újra életet fogunk lehelni ebbe az együttműködésbe”. Elmondta, erről már megállapodott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, és június 23-án vendégül látja a másik három közép-európai ország kormányfőjét. Hozzátette, örülnének, ha a V4-ek közösen tudnának dolgozni Franciaországgal és Németországgal, akár közös kormányülések keretében is.

A korrupcióellenes intézkedésekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: „nem okoz nehézséget számunkra elfogadni” ezeket. Emlékeztetett rá, hogy ez volt az egyik fő feltétele a több mint 16 milliárd euró felszabadításáról szóló politikai megállapodásnak, amit az Európai Bizottsággal kötöttek. Álláspontja szerint az alacsonyabb korrupció közös magyar és európai érdek, ami a francia befektetőknek is kedvezne. Hozzátette, közös érdek az is, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, és új, korrupcióellenes szervezeteket hozzanak létre.

A kulturális kapcsolatokról szólva megemlítette, hogy megtekintette Ferenczy Károly festőművész párizsi kiállítását a Petit Palais-ban, és hálás azért, hogy a magyar kultúra rendszeresen megjelenik a francia fővárosban. Örömmel hallotta, hogy az Élysée-palotában is vannak magyar műalkotások. Mivel tudomása szerint az elnök különösen érdeklődik a komolyzene iránt, reményét fejezte ki, hogy „a kulturális területen is tovább tudjuk erősíteni az országaink között egyébként is fennálló kapcsolatokat”.

Beszédét azzal zárta, hogy jó Európában lenni. Azt üzente: „Magyarországra számíthatnak az európai partnerek, és mi is örömmel számítunk Európára. Köszönjük szépen!”