HÍREK
A Rovatból

Kormányinfó: íme a legfontosabb bejelentések

„Kisebb fennakadások eddig is voltak az üzemanyag-ellátásban, de általánosságban mindenki tudott tankolni” – mondta Gulyás Gergely.


A héten már lehozta a kormányközeli Világgazdaság, hogy szombaton kormányülés lesz, amin az is téma lehet, hogy az árstopokról is dönt az Orbán-kormány, emellett arról is szó lehet, hogy milyen jogszabályokat mutatna fel az uniónak a kabinet.

A ma reggeli meghívó szerint 13 órakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tartja a Kormányinfót a Miniszterelnöki Kabinetirodában. A Kormányinfót itt követhetitek élőben:

Az iskolákban 20 fok is lehet

A szombati ülésen a kormány előtt van egy javaslat, ami arról szól, hogy az általános iskolában legalább 20 fok legyen télen, míg a 18 fok csak középiskolára legyen érvényes. Erről a kormány még ma dönteni fog, de Gulyás szerint valószínűsíthető, hogy elfogadják a javaslatot. Gulyás azt is elismerte, hogy a kormány is ugyanannyival fizet többet a közszolgáltatásokért, mint a többi önkormányzat, bár utóbbinak kevesebb forrás áll a rendelkezésére. Szerinte a legfontosabb, hogy mindenki spóroljon, amennyit csak tud, utána majd megvizsgálják kell-e segítséget nyújtani az önkormányzatoknak.

"Kisebb fennakadások eddig is voltak az üzemanyag-ellátásban, de általánosságban mindenki tudott tankolni" - mondta Gulyás annak kapcsán, hogy okozhat-e fennakadásokat az árstop a benzinmennyiségét illetően. A benzinárstopot egyébként a MOL érdemének titulálta.

Szóba kerültek még a kórházfelújítások is. Gulyás szerint a kormánynak erre van egy kész programja, ami a beruházási stop "áldozatává" vált. A dél-budai szuperkórház tervei hamarosan elkészülhetnek, ami eredetileg 2023-ban indult volna el. Gulyás hozzátette, hogy "semmiről nem mondtunk le, semmit nem töröltünk".

Nagy Márton kérdésre azt is kifejtette, hogy a KKV-k támogatása kezdetben 3 hónapra szól majd. Ezt követően a hatását vizsgálva döntenek majd a folytatásáról.

Benyújtják a törvényjavaslatokat a kondicionalitási eljárás miatt

Gulyás kifejtette, hogy nyáron kemény tárgyalások zajlottak az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásról. A miniszter szerint mostanra nyitott kérdések nem maradtak, így jövő héten a kormány benyújtja Bizottság által kért törvényeket a magyar Országgyűlésnek. Ezek novembertől léphetnek majd érvénybe, további tájékoztatást pedig Navracsics Tibor ad majd vasárnap.

Munkahelyvédelmi programon is ügyködik a kormány

A kormány azt kérte a KKV-któl, hogy 2023 végéig őrizzék meg a foglalkoztatottaik minimum 90 százalét. további két program is terítéken volt a szombati kormányülésen: A Gyármentő-program, ami az energiaintenzív gyárak energiahatékonysági beruházását támogatná. Új munkahelyvédelmi program pedig a megugró energiaárak következtében végbemenő tömeges elbocsátásokat akadályozná meg.

Energiaintenzív és feldolgozóipari támogatás indul

Energiaintenzív támogatást szavazott meg a kormány a kis- és középvállalkozásoknak, ami érvényes lesz minden olyan vállalatra, aminek az energiaköltsége elérte 2021-ben a nettó 3 százalékot - tette hozzá Nagy Márton.

De feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat is támogatni fogják két fronton október 1-jétől. A működési költség és beruházási költségnél is igyekeznek majd segíteni, viszont ezért cserébe azt kérik, hogy őrizzék meg a munkahelyeket.

"Az elmúlt hónapok ijedtsége után azt látjuk, hogy összességében többen férnek bele a meghatározott átlagmennyiségbe, mint amennyien korábban gondolták" - tért ki Gulyás a rezsicsökkentésre. Bár a kormány mindent megtesz az árstopok és a rezsitámogatások fenntartása érdekében, ha az energetikai szankciók kivezetéséről döntene az Európai Unió, már másnap felére csökkenne a gáz és olaj ára. A szombati ülésen a kis- és középvállalkozásokat segítő csomagról is döntött a kormány.

Marad a benzin- és élelmiszerárstop

A rendkívüli helyzetre való tekintettel a benzin- és élelmiszerárstop meghosszabbítják, míg a december 31-én lejáró kamatstopot legalább fél évvel meghosszabbítja a kormány, közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ez azt jelenti, hogy a magyar családok számára továbbra is vannak olyan alapvető élelmiszerek, melyek a válság előtti áron lesznek elérhetőek.

Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy a kormány ma egész napos üléseket tart, a legfontosabb döntéseket igyekeztek délig meghozni. Ezekről fognak ma beszélni, rendhagyó módon Nagy Márton miniszterelnöki megbízottal kiegészülve.

Az árstopok komoly kárt okoztak a gazdaságban, cukorból és tejből hiány van, az infláció 20 százalék közelében az Eurostat szerint, a benzinkutakon sok helyen nincs vagy korlátosan kapható a benzin.

Bár a témákat nem közölték, a miniszterelnök Facebook-posztban nemrég mégis távpontot adhatott. ebben azt írta:

"Az elhibázott brüsszeli szankciók fojtogatják Európa gazdaságát. Mindent megteszünk, hogy kezeljük az európai energiaválság következményeit."

Ebből már lehet következtetni, hogy az energiaárakról lehet majd szó a kormányülésen és a Kormányinfón is. Az viszont továbbra is kérdés, hogy ezen belül a lakossági fogyasztás, az önkormányzatok rezsiszámlái vagy az ársapkák szóba kerülnek-e.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy mi okozhatta az országos áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában
A baj Granadából indult, de pillanatok alatt Badajoz és Sevilla is érintett lett. Több millió adatpont elemzése alapján térképezik fel a rendszerhiba pontos hátterét.


Április 28-án szinte egész Spanyolország, sőt, még Portugália egyes részei is órákra áram nélkül maradtak. Mostanra körvonalazódik, mi állhatott a háttérben: egy granadai alállomás hibája indította el azt a láncreakciót, amely végül a nagyszabású áramszünethez vezetett, írja a Reuters.

Sara Aagesen energiaügyi miniszter a parlamentben számolt be a történtekről. Mint mondta,

az első problémák Granadában jelentkeztek, majd néhány másodperccel később Badajoz és Sevilla térségében is üzemzavarokat tapasztaltak.

A három incidens összesen 2,2 gigawatt kiesést okozott, ami komoly hálózati zavarokat indított el.

A spanyol szakemberek kizárták, hogy kibertámadás, a kereslet-kínálat felborulása vagy a hálózati kapacitás elégtelensége állt volna az események mögött. „Folyamatosan haladunk az áramkimaradások helyszíneinek azonosításával, már tudjuk, hogy Granada, Badajoz és Sevilla voltak az első érintett területek” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg is több millió adatpont elemzése zajlik.

A történtek újra fókuszba helyezték Spanyolország energiapolitikáját is. A megújuló energiaforrások aránya egyre nagyobb az országban, miközben a kormány 2035-re teljesen kivezetné az atomenergiát. Aagesen ugyanakkor kiemelte:

„A megújuló energiaforrások magasabb aránya csökkenti a külső kockázatokat, lehetővé teszi a váratlan helyzetek előrejelzését, a rugalmas alkalmazkodást és a gyors reagálást.”

A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása iránt, de hangsúlyozta, hogy ehhez három feltételnek kell teljesülnie: az üzemeltetőknek garantálniuk kell a biztonságot, elérhető árakat kell kínálniuk, és bizonyítaniuk kell, hogy ezzel növelhető az ellátásbiztonság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az politikai hullarablás
A független országgyűlési képviselő szerint a nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.


„Egészen megbízható forrásból tudom, hogy az alábbiak szerint alakult az Orbánék gyalázatos »népszavazásán« postán visszaküldött levelek száma – kezdte Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos majd felsorolta a konkrét számokat:

04.22 hétfő: 1500

04.23 szerda: 2500

04.24 csütörtök: 8500

04.25 péntek: 7500

04.28 hétfő 12.000

04 29 kedd 17.500

04.30 szerda 37.500

05.05. hétfő 34.000 db

05.06. kedd 36.500 db

05.07. szerda 71.500 db

05.08. csütörtök 50.500 db

05.09. péntek 54.000 db

„A múlt hét végéig tehát összesen 333.500 db érkezett vissza, ami valljuk be, elég sovány. Azt is -bizonyítékok alapján- állíthatom, hogy a Posta minden nap települési összesítésben is megküldi a kormánynak az eredményeket (ezért a Posta mintegy 60 millió forintot kap) - ennek nyilvánvalóan egyetlen »haszna", hogy Kubatovék csesztetni tudják azokat a képviselőket, akiknek a körzetéből kevés levél érkezik vissza« - kommentálta a történteket a független országgyűlési képviselő.

„Azt nem tudni, hogy azért jönnek-e lassan a levelek, mert a Posta ennyire legatyásodott, vagy azért, mert a kormány direkt el akarja húzni a propaganda akciót (valószínű mindkettő).

A nevetségesen alacsony szám így is mutatja, mennyire gondolják komolyan az emberek, hogy ez egy valódi szavazás.

Ezzel együtt senki ne gondolja, hogy ezt a propagandaakciót nem kell komolyan venni” – fogalmazott Hadházy, aki hozzátette: a Fidesznek nem az a fontos, hogy hányan küldik vissza a leveleket, hanem az, hogy minden szavazóhoz eljuttassák az üzenetet.

„Aki még nem kapott »szavazólapot«, annak jelzem: a papírral együtt jön egy Orbán levél és egy kisokos is arról, miért kell mindenképp nemmel szavazni. Mindazonáltal mondjuk ki:

ez a kampány alulmúlja az eddigi, sorosozós, brüsszelezős, migránsozós és háborúpártizós kampányokat.

Ha egy ország kormánya egy sokat szenvedett, hős nép ellen heccelve kovácsol politikai tőkét, az nem más, mint politikai hullarablás” – fejeződött be a poszt, majd Hadházy feltette a kérdést: ha Ukrajna csatlakozásáról lehet levélben szavazni, akkor a külföldön dolgozó sok százezer magyar miért nem teheti ezt meg?


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Két és fél év börtönt kaphat a 24.hu tulajdonosa
Az ügyészség szerint Varga Zoltán egy 2020-as üzleti ügyben játszott kulcsszerepet, amely során több százmilliós kár keletkezhetett.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 15.



Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa ellen hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. Az ügyészség szerint az üzletember három társával együtt, mint a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjai, egy 2020-as üzleti ügylet során okoztak jelentős vagyoni hátrányt.

A vádirat szerint a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladását úgy készítették elő, hogy nem határoztatták meg a társaság valódi értékét. Varga Zoltán 2020 áprilisában nyújtotta be a vételi ajánlatot, és kiemelte, hogy a cég többet ér, mint amit az ajánlat tükröz.

A dokumentum alapján az egyik vádlott javaslatára, a többiek támogató szavazatával, a részvények 99 százaléka 459,3 millió forintért cserélt gazdát, miközben azok tényleges értéke 737 millió forint volt. Ez a tőkealapnak 277,7 millió forintos kárt jelenthetett.

Az Index információi szerint

az ügyészség 2 év és 6 hónap börtönbüntetést javasolt Varga Zoltánnak, aki elsőrendű vádlottként szerepel az ügyben.

A médiavállalkozó neve korábban a Pegasus-ügyben is felmerült. Egyike volt azoknak, akiket a kiszivárgott adatok alapján megfigyelhettek a kémszoftverrel, egyik vacsorapartnerét pedig bizonyítottan figyelték.

Varga korábban többször is beszélt arról, hogy „Orbánék az Index után az ő lapját is be akarják darálni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megvan, ki lesz Orosz Anna helyett momentumos képviselő - visszatér az exjobbikos politikus
Orosz május elején váratlanul mondott le mandátumáról és a politikából is visszavonult. Stummer János 2022-ben csatlakozott a Momentumhoz, most újra országgyűlési képviselő lesz.


Stummer János visszatér az Országgyűlésbe: a Momentum őt jelölte Orosz Anna megüresedett parlamenti helyére, írja a 24.hu. Orosz május elején váratlanul mondott le mandátumáról és a politikából is visszavonult.

A Momentum csütörtöki közleményében azt írta: „parlamenti képviselőként is a szabadság ügyét fogja szolgálni az Országgyűlésben a következő egy évben”.

Stummer 2024 óta a párt elnökségi tagjaként dolgozik, 2022-ben csatlakozott a Momentumhoz, miután kilépett a Jobbikból.

Korábban, 2018-ban még a Jobbik listájáról jutott be a Parlamentbe. Később, 2019 decemberétől 2022-ig a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt. A 2022-es választáson egyéni képviselőként indult, de vereséget szenvedett Herczeg Tamástól, a Fidesz jelöltjétől, így nem szerzett mandátumot.

Ugyanebben az évben a Jobbik elnöki posztjáért is ringbe szállt Jakab Péterrel szemben, de csak a szavazatok 27 százalékát szerezte meg. Ezt követően a XVIII. kerületi önkormányzatnál vállalt munkát.

Orosz Anna lemondása előtt még részt vett a Momentum egyik látványos akciójában, amelynek során a párt politikusai és támogatói blokkolni próbálták a Parlament bejáratait. Az Alaptörvény tizenötödik módosításának elfogadását szerették volna megakadályozni, mivel az – különösen a gyülekezési jog szigorítása miatt – komoly kritikákat váltott ki. Az akció során a rendőrség fizikai kényszert alkalmazott Orosz Annával szemben, a blokádot pedig felszámolták.

A politikus ezután jelentette be lemondását, és azt is közölte, hogy a 2026-os választáson már nem indul. Döntését azzal indokolta: országgyűlési képviselőként már nem érzi úgy, hogy továbbra is „az újbudaiak és a magyarok érdekében” tudna dolgozni legjobb tudása szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: