Pénteken este a Facebook-oldalán és a YouTube-csatornáján lehet majd követni. Az nem derült ki, hogy pontosan mivel kapcsolatban fog bejelentést tenni a TISZA Párt elnöke.
Fordulat: mégsem rúgták ki a Magyar Földrajzi Múzeum nemzetközileg is elismert professzorát
Kubassek János korábban hosszú levélben kifogásolta eltávolítását a múzeumból. Az esettel kapcsolatban megszólalt az intézmény igazgatónője, aki szerint a professzor szerződése egyszerűen lejárt, és azt nem hosszabbították meg.
Korábban lapunk arról számolt be, hogy furcsa körülmények között távolították el a Magyar Földrajzi Múzeumból azt a nemzetközi hírű földrajz professzort, aki negyven éven át volt a vezetője az intézménynek.
Azonban a múzeum igazgatója, Fekete Mácsai Anetta igazgatónő szerkesztőségünkhöz is eljuttatott leveléből az derült ki, hogy Kubassek Jánost valójában
nem rúgták ki, hanem szerződését nem hosszabbították meg, amely 2024. december 31-én lejárt.
Erről az igazgatónő a Facebook-oldalán is beszámolt, ahol Kubassek János levelét egészében közölte. Ebben az igazgató többek között azt írja: „ Kubassek János már a címzetes igazgatói kinevezésekor megírta, hogy ő milyen feladatokat kíván ellátni. Ez jórészt lefedte a múzeum mindenkori intézményvezetőjének feladatait. Akkor úgy hittem, sikerült a félreértést tisztázni, de hamar kiderült, hogy szerepét továbbra is félreértelmezi: konferencia, és egyéb előadási lehetőségeket egyeztetett külsős kollégákkal, kiállításokat ígért a múzeum nevében úgy, hogy ezekről sokszor csak utólag értesültem tőle, vagy más kollégák leveléből. Ezeket a problémákat természetesen többször is jeleztem neki, sajnos eredménytelenül.”
Mivel a félreértéseket nem sikerült tisztázni, a „külső és belső problémák kezelésére nem láttam más megoldást, mint, hogy nem hosszabbítom meg a 2024. december 31-én lejárt szerződését. Kubassek János látszólag együttműködően fogadta ezt a hírt” írja Mácsai Anetta. Hozzáteszi:
„Szó sem volt kitiltásról, publikációs lehetőségek megtiltásáról, a gyűjteményeink elzárásáról, mint ahogy azt levelében állítja.”
A teljes poszt és a professzor levele a kommentek között idézve itt olvasható:
Korábban lapunk arról számolt be, hogy furcsa körülmények között távolították el a Magyar Földrajzi Múzeumból azt a nemzetközi hírű földrajz professzort, aki negyven éven át volt a vezetője az intézménynek.
Az országos bombariadó során január 23-án összesen 292 oktatási intézmény kapott fenyegető emailt – közölte Gál Kristóf, az Országos Rendőr-Főkapitányság kommunikációs vezetője egy pénteki sajtótájékoztatón. A fenyegetések zöme budapesti iskolákat érintett, de vidéken is érkeztek ilyen levelek.
A rendőrök még péntek reggel is kivonultak egy budapesti iskolához, mert az érintettek később vették észre a fenyegető e-mailt, amely egy spam mappában lapult. Emellett 21 olyan intézmény is volt, ahol az igazgatók kérésére vizsgálták át az épületeket, noha ezekbe az iskolákba nem érkezett fenyegető üzenet. Gál Kristóf elmondta, hogy összesen 313 épületet ellenőriztek a hatóságok.
„Kijelenthető, hogy az eddig beszerzett információk szerint a bombariadóval fenyegető üzenet mögött nincsen valós veszély, mindenki biztonságban érezheti magát az oktatási intézményekben”
– nyugtatta meg a közvéleményt Gál Kristóf.
A fenyegető e-mailek ügyében kibernyomozók is dolgoznak. Gál Kristóf kiemelte, hogy ezek a szakemberek adott esetben magasabb tudással rendelkeznek, mint az elkövetők többsége. A rendőrség az emailek fejlécét, törzsadatait, valamint a kamerafelvételeket is vizsgálja.
Csütörtök este Rétvári Bence államtitkár is nyilatkozott az ügyről. Közölte, hogy
robbanószert sehol sem találtak, és egyelőre nem tudják, ki vagy kik állnak a fenyegetések mögött.
Az iskolák ugyanazt az üzenetet kapták, amelyben egy e-mailcímről küldött levelekben Allah nevében ígértek bosszút.
A bombariadók több iskolában is zavart okoztak. Emiatt az érintett intézmények új időpontot tűztek ki a központi felvételi betekintésekre, amelyeket a saját felületeiken közölnek.
Péntek reggel Orbán Viktor is megszólalt az ügyben. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az állam a helyén van, és
„minden diák, tanár és szülő biztonságban van”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a levelek tartalmából úgy tűnik, hogy az elkövető Allah nevében próbált meg fenyegetni.
Az országos bombariadó során január 23-án összesen 292 oktatási intézmény kapott fenyegető emailt – közölte Gál Kristóf, az Országos Rendőr-Főkapitányság kommunikációs vezetője egy pénteki sajtótájékoztatón. A fenyegetések zöme budapesti iskolákat érintett, de vidéken is érkeztek ilyen levelek.
A rendőrök még péntek reggel is kivonultak egy budapesti iskolához, mert az érintettek később vették észre a fenyegető e-mailt, amely egy spam mappában lapult. Emellett 21 olyan intézmény is volt, ahol az igazgatók kérésére vizsgálták át az épületeket, noha ezekbe az iskolákba nem érkezett fenyegető üzenet. Gál Kristóf elmondta, hogy összesen 313 épületet ellenőriztek a hatóságok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A holtankoljak.hu szerint szombaton csökkenés várható a benzinkutak nagykereskedelmi árában. A benzin és a gázolaj is bruttó 2-2 forinttal lesz olcsóbb. A pontos ár azonban még nem teljesen egyértelmű, mivel péntek délelőtt a Mol kiskereskedelmi árai is változtak.
A Mol pénteken a benzin árát bruttó 1 forinttal, a gázolaj árát pedig bruttó 5 forinttal csökkentette. A benzinkutak várhatóan ehhez az árhoz igazodnak majd.
Péntek délelőtt az átlagárak így alakultak:
a 95-ös benzin literenként 639 forintba, a gázolaj 657 forintba került.
Szombattól ezek az árak várhatóan tovább mérséklődnek.
A holtankoljak.hu szerint szombaton csökkenés várható a benzinkutak nagykereskedelmi árában. A benzin és a gázolaj is bruttó 2-2 forinttal lesz olcsóbb. A pontos ár azonban még nem teljesen egyértelmű, mivel péntek délelőtt a Mol kiskereskedelmi árai is változtak.
A Mol pénteken a benzin árát bruttó 1 forinttal, a gázolaj árát pedig bruttó 5 forinttal csökkentette. A benzinkutak várhatóan ehhez az árhoz igazodnak majd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy véres fotóval lett világhírű, és az ellenállás szimbóluma Belaruszban, egy éve esett el az ukrajnai harcokban a fiatal lány
Marija Zajceva részt vett az elcsalt választások után a Lukasenka-rezsim elleni tüntetéseken 2020-ban, majd az orosz támadás után csatlakozott az ukránokhoz. 2024-ben halt meg, de az ellenállás szimbólumává vált a hazájában.
A 2020-as belarusz tüntetések egy kegyetlen pillanata örökre beégett a világ emlékezetébe. Egy véres kép terjedt el az interneten, amelyen egy fiatal nő sokkos állapotban ül az aszfalton. Ez a kép nemcsak a belarusz hatóságok brutalitását, hanem a tüntetők rendíthetetlenségét is szimbolizálta. A lány, aki a fotón szerepelt, Marija Zajceva volt. Az ő története a belarusz ellenállástól Ukrajna frontvonaláig vezetett.
Egy ikon születése
Marija Zajceva mindössze 19 éves volt, amikor Homelből Minszkbe utazott, hogy részt vegyen a Lukasenka-rezsim elleni tüntetéseken. A 2020 augusztusában tartott választások után az utcákon kitört tiltakozásokra a hatalom példátlan erőszakkal válaszolt. Gránátok, gumilövedékek és vízágyúk zúdultak a tömegre. Az egyik ilyen összecsapás során készült az a kép, amelyen Zajceva vérrel borított arccal várta, hogy ellássák sérüléseit.
A robbanások következtében súlyos fejsérülést, agyvérzést és maradandó halláskárosodást szenvedett. A belarusz orvosi ellátás után Csehországban kezelték tovább, ahol új életet próbált kezdeni.
A poszttraumás stresszel és fájdalmas emlékekkel küzdve beiratkozott a Cseh Műszaki Egyetemre, és úgy tűnt, végre új célokat talál.
Egy újabb harc
Az élet azonban nem hagyta nyugodni. Amikor 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát, Marija nem nézhette tétlenül az eseményeket. Kezdetben önkéntesként segített az ukrán menekülteknek Csehországban, később azonban csatlakozott az ukrán idegenlégióhoz. Bár fizikailag kimerült és sérülései nem múltak el nyomtalanul, fordítóként és egészségügyi segítőként vállalt feladatokat a fronton.
Marija számára Ukrajna szabadságának védelme és a belarusz demokráciáért folytatott küzdelem összefonódott. Hitt benne, hogy a szabadságért vívott harc határokat nem ismer, és hogy a belaruszok szabadsága szorosan összefügg Ukrajna függetlenségével.
A tragikus vég
2024 januárjában, néhány nappal a 24. születésnapja után Marija Zajceva életét vesztette Kelet-Ukrajnában, Bahmut közelében, amely az egyik legvéresebb ütközet helyszíne lett. Halála előtti utolsó üzenetében arra kérte társait, hogy ne vallási szertartással búcsúztassák, tiszteletben tartva ateista meggyőződését.
Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék vezetője Mariját a forradalom ikonjának nevezte, aki nemcsak a belarusz szabadságért, hanem az igazságért is az életét adta. Az ő története a kitartás, az áldozatkészség és a szabadság utáni olthatatlan vágy mementója marad.
A 2020-as belarusz tüntetések egy kegyetlen pillanata örökre beégett a világ emlékezetébe. Egy véres kép terjedt el az interneten, amelyen egy fiatal nő sokkos állapotban ül az aszfalton. Ez a kép nemcsak a belarusz hatóságok brutalitását, hanem a tüntetők rendíthetetlenségét is szimbolizálta. A lány, aki a fotón szerepelt, Marija Zajceva volt. Az ő története a belarusz ellenállástól Ukrajna frontvonaláig vezetett.
Egy ikon születése
Marija Zajceva mindössze 19 éves volt, amikor Homelből Minszkbe utazott, hogy részt vegyen a Lukasenka-rezsim elleni tüntetéseken. A 2020 augusztusában tartott választások után az utcákon kitört tiltakozásokra a hatalom példátlan erőszakkal válaszolt. Gránátok, gumilövedékek és vízágyúk zúdultak a tömegre. Az egyik ilyen összecsapás során készült az a kép, amelyen Zajceva vérrel borított arccal várta, hogy ellássák sérüléseit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
