Nemcsak az állami, hanem a magánegészségügyből is eltűntek a betegek. A korábbi évekhez képest, a számok 10-15 százalékos csökkenést mutatnak, jellemzően a a zsebből fizető (tehát nem egészségpénztár-tag, vagy valamilyen céges juttatási csomag miatt érkező) betegek tűnnek el – írta meg a G7.
Az egyik logikus magyarázat, hogy a megdrágult magánegészségügy és az infláció miatt sokan nem jutnak el a magánrendelésekre, akik egyébként oda mennének az állami komoly várólistái miatt.
A probléma már akkora, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is vizsgálja, hová lettek, mert valószínű, hogy nem gyógyultak meg hirtelen mindannyian.
Az állami egészségügyben egyébként a pandémia idején kezdődött a betegszám csökkentése A KSH adatai szerint a járvány előtti évben 2,2 millió beteget bocsátottak el a kórházakból, ez 2020-ban 1,7 millióra, 2021-ben 1,6 millióra csökkent.
Tehát több mint félmillió beteg tűnt el a rendszerből.
A portál által megkérdezett szakértő, Rékassy Balázs szerint a betegszám csökkenéséhez hozzájárul az orvostársadalom motiválatlansága is. Mint mondja: a pandémia alatt ugyan rendezték az évtizedes lemaradást a orvosfizetésekben, ugyanakkor a fizetési rendszer nem hozott magával semmilyen motivációs aspektust – a hálapénz kriminalizálása miatt az orvos már nem volt motivált abban, hogy minél több beteget lásson el, ráadásul komoly bérfeszültség is kialakult abból, hogy kezdő orvos és már több éves tapasztalattal rendelkező kollégája hasonló fizetést vihet haza.
Rékassy szerint az is tény, hogy az emberek egyre rosszabb állapotban kerülnek orvoshoz,
ezért nagyon fontos lenne a prevenció, a lakosság egészségtudatosságának növelése.
Nemcsak az állami, hanem a magánegészségügyből is eltűntek a betegek. A korábbi évekhez képest, a számok 10-15 százalékos csökkenést mutatnak, jellemzően a a zsebből fizető (tehát nem egészségpénztár-tag, vagy valamilyen céges juttatási csomag miatt érkező) betegek tűnnek el – írta meg a G7.
Az egyik logikus magyarázat, hogy a megdrágult magánegészségügy és az infláció miatt sokan nem jutnak el a magánrendelésekre, akik egyébként oda mennének az állami komoly várólistái miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter kiakadt Orbán Viktorra: „Hát ki vagy te? Hogy merészeled ezt tenni a honfitársaiddal?”
A TISZA Párt elnökének elege lett. Azzal vádolta meg a miniszterelnököt és a Fideszt, hogy titokban listázzák a magyarokat politikai véleményük alapján.
Magyar Péter Orbán Viktornak üzent egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, amelyben igencsak kiakadt a miniszterelnökre.
„Na, most tényleg elég volt!”
– írja a politikus, aki szerint „Orbánék 17 éve titokban listázzák a magyarokat politikai véleményük alapján”.
A TISZA Párt elnöke hozzászólásban linkelte a Mandiner „Ex-szocik, liberális értelmiségiek és „független” újságírók adatai is kiszivárogtak a Tisza-app adatbázisával” című cikkét, amelyben név szerint említenek olyan közéleti személyiségeket, akik a lap szerint a TISZA alkalmazásának felhasználói. Magyar Péter azt állítja a posztjában, hogy „a nyilvánosságban listázzák és telefonon zaklatják a magyarokat az illegálisan megszerzett adatok alapján”.
„Mi lesz a következő, Miniszterelnök Elvtárs? Kiküldöd éjszaka a fekete autót, tönkreteszed a veled egyet nem értők kisboltját? Fenyegető üzenetet festesz a házuk elé? Kirúgatod a gyereküket az iskolából? Hát ki vagy te? Hogy merészeled ezt tenni a honfitársaiddal? Pont november 4-én”
– írta a TISZA vezetője Orbán Viktornak címezve.
Ahogy egy korábbi posztjában, úgy itt is emlegeti a miniszterelnök szavait, miszerint: „Semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve.”
A politikus azt is üzeni: „Már nem sok van hátra. 159 nap múlva közösen véget vetünk a rettegő hatalom ámokfutásának!”
Sejti Manófalva alkotója, ki tette tönkre a mesés madár-és mókusetetőt
Kánya Tamás már sok negatív véleményt hallott különleges és installációjáról. A land art művészt elszomorította a rombolás, egyelőre nem is tervezi újraépíteni Manófalvát.
Mint arról beszámoltunk, ismeretlen tettesek porig rombolták Kánya Tamás land art művész Manófalva nevű installációját Budakalászon- A Duna partján álló, uszadékfákból, levelekből és mohából épült mesevilág az utóbbi időben a környék egyik legnépszerűbb zarándokhelye lett, ami valószínűleg a vesztét is okozta. Az alkotó szerint ugyanis a megnövekedett forgalom már zavarta a helyieket.
„Már napok óta kapom a beszólogatásokat a bringásoktól és a környéken élőktől. Nem csinálnak titkot abból, hogy az egyre nagyobb létszámmal megjelenő látogatóknak nem örülnek, a biciklisek pedig nem férnek el rendesen a bringaúton, nekik az nem tetszik... A múlt hétvégén közel százméteres sor állt itt, az emberek természetesen a kikövezett úton vártak arra, hogy megcsodálhassák Manófalvát. Az autóút végén, a lovardánál nagyon sok kocsi állt, egyszóval olyan nagy lett hirtelen a forgalom, hogy szerintem abból lett elege annak, aki ilyen barbár módot lerombolt itt mindent”
A művész azt is elmondta, hogy úgy tönkretették a természetes etetőt, hogy megjavítani sem tudja:
„És még egyszer megépíteni sem. Megsemmisült. Rettenetesen szomorú vagyok!”
Közösségi oldalán arról számolt be, hogy a házakat, a szobrokat, a létrákat, a teraszokat, mindenféle díszítéseket szétvert a tettes. Az installáció egyes darabjait szétdobálták, az alkotó tíz méterre találta meg az egyes elemeket, azokat is összetörve.
Bár több vállalkozó és önkormányzat is felajánlotta, hogy egy új, bekamerázott helyszínen újjáépülhet Manófalva, az Kánya Tamás ezt egyelőre elutasítja. Úgy érzi, az alkotásnak csak az eredeti helyszínen volt értelme, ahol a természet adta hozzá az alapanyagot.
„ „Nekem itt vannak helyben az uszadékfák, csak lehajolok, máris tudom használni. Nem tudom elképzelni, hogy ebből a helyszínből kiszakítva hogy tudnám megépíteni ezt az egészet, Ennek itt van értelme... Illetve, csak volt”
Mint arról beszámoltunk, ismeretlen tettesek porig rombolták Kánya Tamás land art művész Manófalva nevű installációját Budakalászon- A Duna partján álló, uszadékfákból, levelekből és mohából épült mesevilág az utóbbi időben a környék egyik legnépszerűbb zarándokhelye lett, ami valószínűleg a vesztét is okozta. Az alkotó szerint ugyanis a megnövekedett forgalom már zavarta a helyieket.
„Már napok óta kapom a beszólogatásokat a bringásoktól és a környéken élőktől. Nem csinálnak titkot abból, hogy az egyre nagyobb létszámmal megjelenő látogatóknak nem örülnek, a biciklisek pedig nem férnek el rendesen a bringaúton, nekik az nem tetszik... A múlt hétvégén közel százméteres sor állt itt, az emberek természetesen a kikövezett úton vártak arra, hogy megcsodálhassák Manófalvát. Az autóút végén, a lovardánál nagyon sok kocsi állt, egyszóval olyan nagy lett hirtelen a forgalom, hogy szerintem abból lett elege annak, aki ilyen barbár módot lerombolt itt mindent”
Magyar Péter: 69 évvel ezelőtt, november 4-én a szovjetek magyar árulókkal közösen összetörték milliók álmát egy szabad és emberséges Magyarországról
A TISZA Párt elnöke a Nagy Imre Emlékházban kezdte a napját a november 4-i gyásznapon. A mártír miniszterelnök egykori dolgozószobájában járt, meghallgatta Nagy Imre utolsó szavait.
November 4-én, a nemzeti gyásznapon Magyar Péter is megemlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését célzó szojvet invázió kezdetéről. Facebook-bejegyzésében azt írta:
„69 évvel ezelőtt, november 4-én a szovjetek magyar árulókkal közösen összetörték milliók álmát egy szabad és emberséges Magyarországról.”
A TISZA Párt elnöke a Nagy Imre Emlékházban kezdte a napját, ahol Jánosi Katalinnal, a mártír miniszterelnök unokájával és Rainer M. János történésszel együtt helyezte el az emlékezés virágait.
Mint írta, megható volt az egykori dolgozószobában meghallgatni a kivégzett miniszterelnök utolsó szavait: „Kegyelmet nem kérek.”
Posztját pedig így zárta: „Tisztelet a forradalom hőseinek és áldozatainak!”
Ahogy megírtuk, Orbán Viktor is megemlékezett Facebook-oldalán a magyar történelem egyik legtragikusabb napjáról.
November 4-én, a nemzeti gyásznapon Magyar Péter is megemlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését célzó szojvet invázió kezdetéről. Facebook-bejegyzésében azt írta:
„69 évvel ezelőtt, november 4-én a szovjetek magyar árulókkal közösen összetörték milliók álmát egy szabad és emberséges Magyarországról.”
A TISZA Párt elnöke a Nagy Imre Emlékházban kezdte a napját, ahol Jánosi Katalinnal, a mártír miniszterelnök unokájával és Rainer M. János történésszel együtt helyezte el az emlékezés virágait.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csökkent a terhességmegszakítások száma, de egy fontos mutató romlott is a szívhangrendelet bevezetése óta
A mutatók alapján a 2022-ben bevezetett szívhangrendelet érdemben nem volt hatással a terhességmegszakítási helyzetképre. Ráadásul a születések száma durván csökkent.
Nem volt hatással a terhességmegszakítási helyzetképre a 2022 szeptemberében bevezetett szívhangrendelet, amelynek lényege, hogy a terhességmegszakítás előtt meg kell mutatni az abortuszra jelentkező nőknek a magzat szívhangját – írja a Telex.
A lap szerint a rendelet okozati hatását nehéz konkrétan kimutatni a rendelkezésre álló adatokból, de az nem igaz, hogy a terhességmegszakítási helyzetképben mutatkozna javulás, amely a rendelethez köthető.
Ferenci Tamás biostatisztikus szerint az látható, hogy 2022 szeptembere óta a tendencia nem változott. Egy fontos mutató ugyanakkor romlott,
a száz élve születésre jutó abortuszok száma ugyanis egyre nagyobb.
2022-ben 24,6 volt az arány, 2023-ban 24,8, 2024-ben pedig 26,1.
Ennek oka ugyanakkor nem az, hogy nőtt a terhességmegszakítások száma – az ugyanis csökkent –, hanem az, hogy a születések száma még annál is nagyobb mértékben esett vissza, így az arány az abortuszok javára változott.
Egy másik adatot is érdemes vizsgálni: az ezer szülőképes (15–49 éves) nőre jutó terhességmegszakítások számát. Ez a szám 2021–2022-ben 10,1-en stagnált, majd 2023-ban 9,9-re, 2024-ben pedig 9,6-ra csökkent. A csökkenés üteme azonban lassabb, mint a rendelet életbelépése előtt volt. A számok alapján látható, hogy a szívhangrendelet nem igazán befolyásolta az abortuszok számának alakulását. Csökkenő irányban semmiképpen sem, sőt bizonyos adatok még romlottak is a rendelet óta.
Nem volt hatással a terhességmegszakítási helyzetképre a 2022 szeptemberében bevezetett szívhangrendelet, amelynek lényege, hogy a terhességmegszakítás előtt meg kell mutatni az abortuszra jelentkező nőknek a magzat szívhangját – írja a Telex.
A lap szerint a rendelet okozati hatását nehéz konkrétan kimutatni a rendelkezésre álló adatokból, de az nem igaz, hogy a terhességmegszakítási helyzetképben mutatkozna javulás, amely a rendelethez köthető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
