Rejtély a magyar légtérben: belga vadászrepülő és francia tanker húzott át felettünk szerdán

A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.

A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.

Feltételezések szerint a résztvevők Triesztben találkoztak, onnan Belgrádba utaztak, ahonnan a katonák kísérték őket a harcálláspontokra.

– nyilatkozta Gavazzeni, aki szerint a hatóságok a következő hetekben több, általa azonosított személyt is kihallgathatnak.

A vádakat a szerb veteránszervezetek határozottan tagadják. A boszniai kormány milánói konzulátusa teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.

– nyilatkozta a milánói bosnyák konzulátus szóvivője.

A 2022-ben bemutatott „Sarajevo Safari” című szlovén dokumentumfilmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó is arról beszélt, hogy nyugatiak fizettek a civilekre való lövöldözésért. „A Sarajevo Safari volt a kiindulópont” – mondta Gavazzeni, aki a film megtekintése után vette fel a kapcsolatot a rendezővel, és kezdett mélyebb kutatásba. Egyik kulcsforrása egy volt boszniai hírszerző tiszt lett. A film bemutatója után, 2022 novemberében a bosznia-hercegovinai államügyészség is bejelentette, hogy eljárást indít az ügyben.

Az 1992 és 1996 között zajló ostrom a modern hadtörténet leghosszabb városostroma volt, amelyben 13 952 ember, köztük 5434 civil halt meg a folyamatos tüzérségi támadások és a mesterlövészek golyói által. A város fő közlekedési útvonala a „Mesterlövészek sikátora” (Sniper Alley) néven vált hírhedtté. A háború embertelenségének egyik szimbólumává vált Boško Brkić és Admira Ismić esete, akiket 1993-ban lőtt le egy mesterlövész, miközben egy hídon próbáltak átkelni a biztonságba.

Azt eddig is tudtuk, hogy a miniszterelnök nagy rajongója a gasztronómiának, de eddig főleg a magyaros ételek terén, például a disznótoros fogások terén mutatta meg kedvenceit. Szerdán azonban Kőbányán ebédelt a kínai negyedben, és a videója alapján több helyi specialitást is megkóstolt.

A miniszterelnök csontnélküli csirkelábat rendelt, majd megpróbált beszédbe elegyedni az étterem egyik dolgozójával:

„Jó napot! Do you speak any Hungarian?” – kérdezte az angol és a magyar speciális keverékével Orbán, ami jött a meglepő, a kérdés lényegével ellentétes válasz: „Nem.”

A miniszterelnök ezután nem forszírozta tovább a témát.

Közben a tányérokkal alaposan telepakolt kormányfői asztal köré egyre többen gyűltek közös fotó reményében, egy másik ott ebédelő pedig aziránt érdeklődött, hogy Orbán étele csípős-e.

– felelte a miniszterelnök, aki azt is megfigyelte, hogy „szójával keverve sokkal csípősebb”. Orbán az ebédet egy újabb adag szelfivel zárta.

Csütörtökön tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára a holtankoljak.hu szerint.

Jelenleg 95-ös benzint 577 forintos literenkénti átlagáron, gázolajat pedig 588 forintos átlagáron tankolhatunk a hazai kutakon. Ezek az árak emelkedhetnek tovább a hét második felében.

Szerda délelőtt a Parlament előtt tüntettek a szociális dolgozók, akik elégedetlenek a jövőre beígért 15 százalékos béremeléssel.

A demonstrációt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szervezte, amely szerint a 15 százalék méltánytalanul kevés ahhoz képest, hogy Orbán Viktor „átütő erejű bérrendezést” ígért korábban.

Mi is ott voltunk a szerdai tüntetésen, ahol a résztvevők elmondták, hogy a szociális gondozók, ápolók – nettó 200-300 ezer közötti – fizetése annyira kevés, hogy nem is tudnak megélni belőle. Riporterünk kérdésére, miszerint ebből a bérből mit lehet csinálni, az egyik demonstráló úgy válaszolt:

Sokan éppen ezért másodállást vállalnak például éterfutárként, takarítóként, lángossütőként, pizzériában vagy dohányboltban, hogy ki tudják egészíteni a keresetüket. De az is jellemző, hogy az ápoló-gondozók jelentős része ugyanúgy betegápolást vagy idősgondozást végez másodállásban a privát szférában, vagy egy másik intézményben beugrósként.

– tette fel a kérdést az egyik tüntető, aki szerint minimum 50 százalékos emelés lenne az elfogadható.

Riporterünknek nyilatkozott egy jogásznő is, aki 30 éve dolgozik a közszférában, most 350 ezer forintot keres jogi tanácsadóként két munkahelyen. Emellett jelzőrendszeri koordinátorként és biztosítónál is dolgozik, ami napi 12-16 óra munkát jelent.

Arra a kérdésre, hogy mi tartja őket a pályán, azt a választ kaptuk, hogy az elhivatottság, de már egyre kevésbé érzik azt, hogy megéri így dolgozniuk.