Egy 11 éves Nissan regisztrációs adója 13 ezer forintról 57 ezerre nőtt – sokkal több pénzt szed ki az autósok zsebéből az állam
Márciustól új számítási mód alapján állapítják meg a regisztrációs adót. Ez jelentős többletkiadással járhat azoknak, akik új vagy használt autót vásárolnak.
Márciustól új számítási mód alapján állapítják meg a más országból származó új és használt járművek forgalomba helyezésekor fizetendő regisztrációs adót, ami 2004. februári bevezetése óta minden évben több milliárd forint bevételt jelent a központi költségvetésnek – írja a Telex. Az idei évre előirányzott 25,7 milliárd forint nyolcmilliárddal haladja meg a tavalyit, ami a korábbi évekhez képest példátlanul nagy különbség.
A lap szerint erre kétféleképpen tehet szert az állam:
ha 2025-ben sokkal több új és használt autót, illetve egyéb gépjárművet helyeznek forgalomba, mint korábban,
vagy ha a járművek jelentős része után több adót kell fizetni, hogy megkaphassák a magyar rendszámot.
A Telex szerint azonban kevés az esély jelentős piaci elmozdulásra, hiszen tavaly kevesebb mint 13 százalékos keresletnövekedés után körülbelül 120 ezer új autót adtak el Magyarországon a Datahouse adatai alapján, és kevesebb mint 111 ezer használtat helyeztek forgalomba összesen.
Ahogy azonban emlékeztettek: a regisztrációs adó emelésével kapcsolatos tervekről először október végén lehetett hallani, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek értelmében
2025-től az infláció mértékével emelik egyebek mellett az alkoholos italok és dohánytermékek, illetve az üzemanyagok jövedéki adóját, valamint a gépjárműadót és a regisztrációs adót is.
Ráadásul, ahogy akkor a Bank360.hu írta: az adóemelések automatikusak lesznek, vagyis nem lesz szükség újabb törvénymódosításokra, és éppen az autósokra kirótt adók esetében vezetik be először az inflációkövető emelést.
A Telex szerint mindez önmagában is jelentős költségnövekedéssel jár az autósok számára, de bizonyos esetekben a regisztrációs adó számítási módjának átalakítása járhat igazán jelentős többletkiadással azoknak, akik új vagy használt autót vásárolnak.
A regisztrációs adóról szóló törvény március 1-jétől hatályos változatában szereplő új számítási módszer szerint mostantól nem a motor mérete, hanem a teljesítménye alapján állapítják meg a fizetendő összeget, illetve míg bizonyos autófajták regadója korábban maximum 45 ezer forint volt, mostantól egységesen 45 ezer forint lett.
A Telex konkrét példákat is említ, amikor a regadó az eddigi 76 ezer forint helyett csaknem 150 ezer forint, vagy – igaz, nem átlagos autó, hanem egy Alfa Romeo esetén – 160 ezer helyett 324 ezer forint lesz. Írtak olyan, 2013-as évjáratú Nissanról is, amely regadója az eddigi 13 ezer forintról nagyjából 57 ezerre nőtt.
Márciustól új számítási mód alapján állapítják meg a más országból származó új és használt járművek forgalomba helyezésekor fizetendő regisztrációs adót, ami 2004. februári bevezetése óta minden évben több milliárd forint bevételt jelent a központi költségvetésnek – írja a Telex. Az idei évre előirányzott 25,7 milliárd forint nyolcmilliárddal haladja meg a tavalyit, ami a korábbi évekhez képest példátlanul nagy különbség.
A lap szerint erre kétféleképpen tehet szert az állam:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
New York Times: Orbán Viktor „propagandaállama” kezd repedéseket mutatni
A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetőjét is idézték, aki szerint eddig nem működtek a Magyar Péter elleni lejáratókampányok. Mráz Ágoston Sámuel azonnal reagált a cikkre.
Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.
A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:
„Ezek a kampányok eddig nem bizonyultak sikeresnek, az világos.”
Miközben több közvélemény-kutató intézet a TISZA Párt előretörését méri, a Nézőpont Intézet továbbra is a Fideszt tartja a legnépszerűbb pártnak. Augusztusban például azt közölték, hogy a digitális honfoglalás eredményes volt a kormánypárt számára, és 8 százalékos előnnyel vezetnek a TISZA előtt. Ugyanekkor a Publicus Intézet éppen fordított eredményt publikált: náluk a TISZA Párt vezetett 8 százalékkal.
A cikk megjelenése után Mráz Ágoston Sámuel a közösségi oldalán reagált. Azt írta: „Fake News!”. Azt is hozzátette, hogy több mint négy hónapja találkozott a New York Times újságírójával, és akkor arról beszélt, hogy 2024 júniusa és 2025 júniusa között a TISZA erősödött, de ez a többi ellenzéki párt rovására történt. Bejegyzésében így fogalmazott:
„Ehhez képest októberben a számba adni egy soha el nem hangzott mondatot még propagandának is rossz. Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg. Jelzem: vezet a Fidesz!”.
Hadházy Ákos, Kéri László és több magyar közéleti szereplő is megszólalt a The New York Times hétfőn megjelent cikkében, amely azt vizsgálja, hogy „Orbán Viktor propagandaállama” vajon kezd-e repedezni. A lap több témát is érintett: szó volt Orbán politikai irányváltásáról, a sajtó helyzetéről, a rekordméretű Budapest Pride-ról és Hatvanpusztáról is, amelyhez a Telex YouTube-csatornájára feltöltött drónfelvételt is felhasználták.
A cikkben idézték Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét is, akit a Magyar Péter ellen irányuló kampányokról kérdeztek. A lap szerint Mráz azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
SZTE-kancellár: nem olyan rossz a magyar egészségügy, csak az emberek ezt tapasztalják pár dolog miatt
Fendler Judit a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján beszélt arról, hogy hiába javulnak a számok, ha az emberek nem érzik jobbnak az ellátást. Az ápolóhiány és az elmaradó szűrések sokat rontanak a helyzeten.
A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.
A szakértő szerint a forráshiányt a patikákra kivetett extra adóztatásával és a TB-járulék emelésével lehetne orvosolni.
Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.
„Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza” - fogalmazott.
A kancellár elmondta: az uniós átlaghoz képest az Eurostat és a KSH szerint sem vagyunk lemaradásban az orvosok és a nővérek számában, viszont az gondozó–ápoló személyzet létszámhiánya „ijesztő”.
„Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak” – sorolta.
Fendler azt állítja, hogy az orvosi konzultációk száma az OECD-átlag felett van, ami részben az orvosok feladatkörei miatt lehet, és szerinte az is sokat számít, hogy a lakosság eljut orvoshoz, ha akar.
A kancellár az Eurostatra hivatkozva azt mondta, bármilyen is a lakosság percepciója, a várólistáink alacsonyabbak, mint az OECD-átlag.
„Várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. A várólistákon ez az adat is szerepel, és ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti” - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a CT- és MR-vizsgálatok számával sincs gond, igaz, kevés az ilyen eszköz.
A Telex szerint a konferencia másik előadásából kiderült, hogy a Stada Hungary Kft. 22 nemzetre kiterjedő felmérése szerint Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll abban, hogy a lakosság mennyire elégedett a közegészségügyi rendszerrel.
Az itthoni, ezerfős minta 23 százaléka elégedett, miközben a listát vezető Belgiumban ugyanez az adat 81 százalék. Súlyos betegség esetén a magyarok 28 százaléka bízik az ellátórendszerben, ezzel Szerbiával és Kazahsztánnal együtt a sor végén kullogunk.
Ugyanígy utolsók vagyunk abban is, hányan gondolják, hogy mindenki egyenlően hozzáfér az egészségügyhöz.
Fendler Judit érveit támasztotta alá az az adat is, hogy a hazai egészségügyből több tízezer ápoló hiányzik, miközben a szakmai felmérések szerint az ápolók 70 százaléka kiégett, felük pedig egyenesen depressziós. Ebben az utóbbi évek béremelései sem hoztak áttörést, a pálya a fiataloknak nem vonzó, így az ápolói átlagéletkor magas.
A kancellár azt gondolja, hogy az ellátórendszer az egészségi állapotunkhoz csak 20 százalékban járul hozzá. A forrásokat másra kellene fókuszálni, és „nem kell drága eszközöket beszerezni, vagyonokat költeni újabb kórházi infrastruktúrára és átalakítani a rendszerünket.
Nem arra kellene fordítani az egyébként is nagyon alacsony szintű forrásaink 90-95 százalékát, ami tulajdonképpen az egészségünkhöz 10-15 százalékban járul hozzá.”
Fendler méltatta a hazai szűrési rendszereket, de megjegyezte, hogy csak kevesen mennek el ilyen vizsgálatokra. Pozitívumként említette a teljes körű társadalombiztosítást, amit viszont emelni kellene, hogy több pénz jusson a gondozókra.
Hozzátette azt is, hogy fejleszteni kellene a lakossági kommunikációt, és szükség van ösztönzésre is. Példaként megemlítette azt a lehetőséget, hogy ha valaki évekig nem megy el szűrővizsgálatra, akkor emeljék meg a befizetendő járulékait.
A statisztikák szerint nem olyan rossz hazánk egészségügyi ellátórendszere, mint amilyennek az emberek tapasztalják, csak éppen súlyos az ápolóhiány és a magyarok jellemzően nem járnak szűrővizsgálatokra. Erről Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kancellárja beszélt a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásán.
A szakértő szerint a forráshiányt a patikákra kivetett extra adóztatásával és a TB-járulék emelésével lehetne orvosolni.
Fendler hangsúlyozta: az alkoholfogyasztás nem haladja meg a V4-átlagot, de közben más egészségmutatóink (pl. a dohányzás és az elhízás arányai) rosszabbak a környező országokban tapasztaltnál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrajnában fejlesztették a Kormányhivatalok interaktív térképét?
Pontosan ott, amelyik országgal való kapcsolatért jó ideje támadják a Tisza Pártot, az utóbbi héten turbófokozatra kapcsolva a mesterséges intelligenciával is megtolt kampányt.
Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy az Index cikke szerint adatvédelmi aggályokat vet fel a Tisza PártTisza Világ elnevezésű alkalmazása. A lap szerint az appból kb. 18–20 ezer felhasználó adata (név, e-mail, telefonszám) kerülhetett ki, és a fejlesztésben állítólag ukrán hátterű cég is feltűnt. Ezt a Tisza cáfolta, a kormánypárt mégis szinte azonnal egy ukránozós kampányt épített fel rá, Orbán Viktormegfogalmazása szerint pedig – utalva A tizedes meg a többiek című film legendás idézetére – „az ukránok már az okostelefonodban vannak”. Még egy mesterséges intelligenciával készült videót is készítettek az esetről, amire Török Gáborúgy fogalmazott: „Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát.”
Ezek után különösen pikáns dologra lett figyelmes a 444 egyik olvasója. Ahogy arra felhívta a figyelmet, a Kormányhivatalok hivatalos oldala, a kormanyhivatalok.hu megnyitása után rákereshetünk egy interaktív térképre is, ahol információkhoz lehet jutni a megyei és a járási kormányhivatalokról és a kormányablakokról. A térkép alkalmazást egy Leaflet nevű fejlesztőcég készítette.
A Leaflet pedig egy ukrán vállalkozás – erre a jobb alsó sarokban található (már-már provokatív propagandának is felfogható) kis ukrán zászló is utal.
Ez egész pontosan így néz ki:
A beágyazott térkép egy olyan, nyílt forráskódú megoldást is használ, amit egy ukrán fejlesztő indított el. A nyílt foráskód miatt egy nemzetközi együttműködésről van szó, több mint 800-an fejlesztettek benne valamit.
A Leafletet 14 évvel ezelőtt Volodimir Agafonkin, egy Kijevben élő ukrán hozta létre.
Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy az Index cikke szerint adatvédelmi aggályokat vet fel a Tisza PártTisza Világ elnevezésű alkalmazása. A lap szerint az appból kb. 18–20 ezer felhasználó adata (név, e-mail, telefonszám) kerülhetett ki, és a fejlesztésben állítólag ukrán hátterű cég is feltűnt. Ezt a Tisza cáfolta, a kormánypárt mégis szinte azonnal egy ukránozós kampányt épített fel rá, Orbán Viktormegfogalmazása szerint pedig – utalva A tizedes meg a többiek című film legendás idézetére – „az ukránok már az okostelefonodban vannak”. Még egy mesterséges intelligenciával készült videót is készítettek az esetről, amire Török Gáborúgy fogalmazott: „Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát.”
Buda Péter: Aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, sürgősen gyógyuljon ki, ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott
A nemzetbiztonsági szakértő szerint Putyin nem elfoglalni akarja Európát, hanem darabokra szedni. Szerinte a nacionalista erők megerősödése Oroszország érdekeit szolgálja.
Buda Péter nemzetbiztonsági elemző szerint Oroszország célja nem a Nyugat legyőzése, hanem annak megosztása. A Helyzet: van! hétfő reggeli adásában úgy fogalmazott, az orosz információs hadviselés egy sajátos nagystratégia része, amely az orosz birodalom helyreállítására törekszik. Ennek központi eleme a felismerés, hogy Oroszország nem képes elfoglalni a Nyugatot, ezért inkább megosztani próbálja azt.
Az elemző ezzel kapcsolatban felidézte Orbán Viktor egy korábbi kijelentését is, amelyben a miniszterelnök azt mondta: „jaj, milyen butaság azt gondolni, hogy Oroszország egyszer csak úgymond bekapja Európát”. Buda Péter szerint ez a kijelentés szándékosan félrevezető, hiszen Oroszország nem területi hódításra készül, hanem a nyugati egység megbontására.
Buda Péter úgy látja, hogy
az orosz nagystratégia egyik operatív eszköze az ideológiai befolyásolás, a másik pedig a társadalmak megosztása, főként a nacionalista tendenciák erősítésével.
Ezt a célt szolgálhatta szerinte az is, amikor Vlagyimir Putyin nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. A szakértő szerint az orosz elnök kijelentette, hogy a nacionalista erők megerősödésével Európa újjászületik.
Buda Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Remélem, senki nem veszi komolyan, hogy Putyin elnök azt szeretné, hogyha egy újjászületett Európa egységes Európa nőne itt ki tőle nyugatra a szomszédban. Oroszország mindig is pontosan az ellenkezőjét akarta.” Az elemző szerint
amikor Putyin azt mondja, örül a nacionalista erők térnyerésének, valójában annak örül, hogy az európai egység megbomlik. Úgy véli, ebben Orbán Viktor már régóta vezető szerepet játszik.
Az elemző arról is beszélt, hogy Oroszország a szövetségeseit nem valódi partnerként kezeli, hanem eszközként használja őket. Szerinte
„aki abban hisz, hogy minket az oroszok szeretnek, ebből sürgősen gyógyuljon ki. Olvasson többet hidegháborús szakirodalmat, és azonnal rá fog jönni, hogy ez a legcinikusabb társaság, amelyet a Föld a hátán hordott.”
Buda Péter szerint ha egy ország már nem hasznos Oroszország számára, egyszerűen nem foglalkoznak vele tovább. Úgy véli, az ilyen helyzetekből „mi fogunk nagyon-nagyon rosszul kijönni”. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar történelem a 20. században már több példát szolgáltatott hasonló helyzetekre - írja a 444.hu.
Buda Péter nemzetbiztonsági elemző szerint Oroszország célja nem a Nyugat legyőzése, hanem annak megosztása. A Helyzet: van! hétfő reggeli adásában úgy fogalmazott, az orosz információs hadviselés egy sajátos nagystratégia része, amely az orosz birodalom helyreállítására törekszik. Ennek központi eleme a felismerés, hogy Oroszország nem képes elfoglalni a Nyugatot, ezért inkább megosztani próbálja azt.
Az elemző ezzel kapcsolatban felidézte Orbán Viktor egy korábbi kijelentését is, amelyben a miniszterelnök azt mondta: „jaj, milyen butaság azt gondolni, hogy Oroszország egyszer csak úgymond bekapja Európát”. Buda Péter szerint ez a kijelentés szándékosan félrevezető, hiszen Oroszország nem területi hódításra készül, hanem a nyugati egység megbontására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
