UTAZZ

Regéci vár: csodás környezetben töltötte gyerekkorát II. Rákóczi Ferenc fejedelem

A helyhez egy különös boszorkány-legenda is kötődik. A császári utasításra lerombolt, valaha pompázatos várat, benne a palotával, több száz év után most felújítják.

Link másolása

Több száz évig csak a romjai álltak, mára egyre több része épül újjá, és már így is különleges látványt nyújt a hegytetőn a Regéci vár a Zempléni-hegységben. A gyönyörű környezetben, Mogyoróska és Regéc között található, szarv alakú, azaz kettős csúcsú, 620 méter magas sziklaplatón magasodó vár története az 1300-as évekig nyúlik vissza, a sorsa pedig a 17. század végén pecsételődött meg.

A vár nem egy katonai erődítmény volt, hanem erődített uradalmi központként működött, főúri és előkelő családok rezidenciája volt. Az eredeti – 13. századi - regéci vár sokkal kisebb alapterületű volt. Akkoriban az északi sziklatömböt foglalta el egy torony. Egy íves fallal körülvett udvara volt, benne feltételezhetően fából épült építmények voltak. A 15. században átalakították, a 16. században bővítették, a teljes kiépítése a 17. századra tehető. Reneszánsz stílusú kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek. A várban ekkor már kápolna, gazdasági épületek, bástyák is voltak.

A vár létezéséről egy 1307-es oklevélben írtak először.

Az iratot az Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki. Feltehetően a várat az Aba nemzetség tagjai építették a 13–14. század fordulóján.

Az 1312-es rozgonyi csata után a vár Petenye fia Péteré lett, tőle a király egy ostrommal foglalta el az építményt 1316-ban. Ezt követően sokáig királyi tulajdonban volt a vár - Nagy Lajos király többször időzött a vár falai közt - , bár többször is ajándékozással más-más családok is birtokolták. Többek között a Szapolyai-család, majd például az Alaghy család lett Regéc birtokosa. Volt Eszterházy Miklósé és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem vezetése alatt is állt.

A Rákóczi-család több szálon is kötődött Regéchez.

I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura, és felesége Zrínyi Ilona is élt itt. 1676. március 27-én született meg II. Rákóczi Ferenc. A csecsemő még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja. Anyja a következő évben Regécre költözött a gyerekkel, aki itt tanult meg latinul, és megismerkedett hazája történelmével is. Az özvegy Zrínyi Ilona beleszeretett Thököly Imrébe, a kurucok vezérébe, akivel össze is házasodtak.

1683 májusában Regécen szervezték a felső-magyarországi hadellátó központot. A várkapitány, Szirmay Miklós feladata volt, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Ekkoriban Zrínyi Ilona is itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra.

1685-ben egy végső támadásra készült a császári sereg a kurucok ellen.

Thököly ezért élelemmel és hadi néppel látta el a várat. Nem sokkal később Thökölyt a váradi pasa elfogatta. A kurucok ekkor a török ellen küzdő csapatba álltak és 1685. november 5-én a regéci vár kapuit megnyitották azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Ám nem így történt.

Caprara generális császári rendelet alapján a várat 1686-ban leromboltatta.

A várrom állapota miatt már nem volt használható, az újjáépítéséről pedig letettek. A várhoz kapcsolódó Rákóczi javakat az 1711-es szabadságharc leverése után, 1715-ben elkobozták. 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába került a regéci uradalom, de ő a birtokkal nem törődött. Halála után – mivel nem volt utóda – a kamarára szállt. A vár köveit a környékbeliek elhordták, felhasználták saját házaik építéséhez.

A 19. században is többször cserélt gazdát az uradalom. Végül a Károlyi család tulajdona lett, a gróf utasítására került emléktábla 1936-ban a torony falára. 1949-ben államosították a várat. 1990-ben a kis Regéc település kezdeményezésére indult el a régészeti feltárása. A kutatások során kiderült, hogy a palotaépület déli részén sok szépség volt: az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal, kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem volt, a földszinten a pékáru sütésére szolgáló kemencék nyomaira bukkantak. A pincében akkoriban a tartósításra is használt ecetes hordókat őrizték.

A 2010-es évek elejére az északi bástyát visszaépítették és a várrom környékét is rendezték. Később újjáépült az öregtorony, melyben négy szinten kiállítóteret alakítottak ki. Részben visszaépítették a palotaszárny falait is, az elöregedett falépcsőket és feljárókat kicserélték.

VIDEÓ: A Regéci vár történetét bemutató animációs film előzetese

A vár egyes részeinek – most például a reneszánsz palotaszárny – a felújítása, renoválása azóta is folytatódik. Az épületben kiállítások is lesznek, bemutatják majd a 17. századi palota berendezéseit, a helyi régészeti feltárások során előkerült habán padlócsempéket, bokályos falicsempéket, cserépkályha-töredékeket, díszedényeket. Közben felidézik a vár "fényes korszakait" is: az Alaghy Menyhért és Erdődy Anna időszakot, a Rákóczi-korszakot, és Zrínyi Ilona itteni tevékenységét. A pincéjében borozó és pihenőtér lesz. A sütőházban bemutatják majd, hogyan készültek az ételek a középkori eszközökkel. A leányasszonyok házában az udvarhölgyek által használt bútorokat, eszközöket, ruhákat és ékszereket állítják majd ki. Egy érdekességet is bemutatnak: mivel a magas várakban nagy érték volt a víz, a mosásnál igen odafigyeltek a takarékosságra, ennek módjait is láthatjuk majd a várban.

VIDEÓ: A palotaszárny megújulása

Bővebben ITT

A várhoz egy különös boszorkánylegenda is fűződik.

Eszerint a 18. század elején Doleszné Pankót, az egykori regéci bíró feleségét boszorkánysággal vádolták meg. A fellelhető peres iratok szerint az asszony bűnei között szerepelt, hogy csúnyán beszélt, az ablaka alatt baglyok huhogtak, és a békák szemét szűz lányok hajával varrta be. Azt állították róla, hogy az ellene vallókat profin manipulálta. Ráadásul, mikor bilincsbe verték, a vár tömlöcéből kiszabadult és a várfalról elugorva nevetve elrepült. Azt is feltételezik, hogy szerepe lehetett a lőcsei fehér asszony perében eljáró bíró megszöktetésében is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
5+1 élmény, amivel kiegészítheted a túrázást a Dunakanyarban
Pazar Dunakanyar-élményre vágysz? Mutatjuk a legjobb helyeket!

Link másolása

A Dunakanyar ideális célpont akár egy egynapos kiránduláshoz, de többnapos pihenéshez is. Mindkét oldalon tudunk tuti helyeket, izgalmas élményeket a kedvenceinket most összegyűjtöttük nektek.

1. Történelmi séta, Esztergomban

Esztergom nevével sokszor találkoztunk a történelemkönyvekben: uralkodók székhelye volt, majd a katolikus egyház hazai központjaként funkcionált. Az esztergomi várhegy szépségét azonban egy fotó sem adja vissza – itt az idő, hogy saját szemeddel is megcsodáld a festői városrészt. A várhegyen áll a királyi vár, mellette a bazilika magasodik. Hazánk legnagyobb templomáról beszélünk, melynek nagyságát még inkább kiemeli Duna-parti elhelyezkedése.

A Dunakanyar látnivalók egyik különlegességét a Kupolakilátó adja, amelynek tetejét 400 lépcső megtételével érheted el. Minden fáradságot megér a lépcsők megmászása, ugyanis a Dunakanyar látnivalók egyik legszebbje tárul a szemeink elé: a templom tetejéről megcsodálhatjuk az alattunk kék szalagként hullámzó Duna látképét, a lenyűgöző Esztergom városával együtt.

Fotó: Unsplash.com / Meszárcsek Gergely

2. Ha Dunakanyar, akkor hajózás!

Nem ismered elég jól a Dunakanyart, ha nem hajózol Esztergom, Visegrád, vagy akár Szentendre legszebb dunai szakaszán. A hajókirándulás számos érdekességet tartogat, akár a szárnyashajó, akár a kirándulóhajó járatokat választod.

Kisebb gyerekekkel érdemes a szárnyashajós élményt kipróbálni, mert ezek a járatok gyorsan haladnak Budapest és Esztergom között, közben pedig Vácon és Visegrádon is kiszállhatsz. A hosszabb utakhoz a Nagy Duna-ág és a Szentendre-Leányfalu-Visegrád-Nagymaros vonal is remek döntés, nem fogsz mellényúlni a választással.

3. Homoksziget, Göd

A nyár aszályosabb részében trópusi tájakat meghazudtoló strandokkal is vár a Dunakanyar. Az egyik kedvelt homokos part a kisoroszi szigetcsúcsnál található, a másik pedig a homoksziget Gödön. Mindkét helyszín egész jól megközelíthető bringával is, a kiadós tekerés után pedig különösen jól fog esni egy kis lazulás a homokos parton. A szigetek látogatása jól kombinálható városnézéssel és különböző túrákkal is, ha Gödöt választjuk, ne hagyjuk ki a Huzella Kertet sem.

Ismét megnyitott Göd ikonikus szállodája, a Hotel Golden Palace****

Szerencsés vagy ha megszereted a Dunakanyart, mert soha nem érsz az élmények végére, akár a túrákat, akár a városnézést, vagy gasztro finomságokat kedveled. Egy biztos: a térségre nagyon kevés egy nap!

Ha szívesen felfedeznéd magadnak, tervezz több napra és szállj meg Göd ikonikus szállodájában, a Hotel Golden Palace****-ban. A szálloda a festői Dunakanyar közelében, Budapesttől mindössze 30 km-re, csupán egy rövid sétára a Duna-parttól fogadja vendégeit.

A szálloda épületét egy 8 hektáros park veszi körül, így megőrizve a hagyományos gyógyfürdő hangulatot, amit felújításnak köszönhetően a modern kényelem egészít ki. Korhű stílusú luxusszobák, kiadós félpanziós ellátás és a medencékkel valamint szaunákkal felszerelt csodás wellnessrészleg várja a vendégeket. A modern wellnessrészlegben a nyári szezonban napozóágyakon és egy kültéri medencében kapcsolódhatunk ki, ahol kültéri tűzrakóhelyet is kialakítottak, ha sütögetni támadna kedvünk. A masszázselemekkel ellátott beltéri élménymedence és a pezsgőfürdő egész évben rendelkezésére áll. Mindezt a finn és az infraszauna, a gőzfürdő és a merülőmedence egészíti ki.

A szálloda parkjában található tóban horgászási lehetőség is van, ahol szép kort megélt fák nyújtanak árnyékot a kellemes pihenéshez.

4. Rádai Kézműves Fagylaltozó és Specialty Kávézó, Szob

Az énekesként ismert Freddie által megálmodott, tavaly nyáron Szobon megnyitott Rádai Kézműves Fagylaltozó és Specialty Kávézó egyértelműen a minőséget képviseli. Fazekas Ádám világbajnok fagylaltkészítő mester fagylaltcsodái és a folyamatosan változó kávékínálat tökéletesen beleillik a Dunakanyar festői tájába. Ez a Dunától 30 méterre található kis ékszerdoboz Freddie nagymamájának állít emléket. Ősszel helyben sütött almás pitével, pogácsával, bejglikkel, rétesekkel, forró csokoládékkal és teakülönlegességekkel várják a vendégeket, valamint a Rádai kulturális programokkal is igyekszik napról napra izgalmasabbá tenni a Luczenbacher sétányt.

5. Nemdebárka, Szigetmonostor

Aki jártas a fővárosi éjszakai életben, az valószínűleg jó néhányszor megfordult már a kultikus Nemdebár nevű helyen a Széll Kálmán téren. Kevesen tudják, de ennek a helyek meglepő módon van egy kistestvére a szigetmonostori Duna-parton. Amit már csak a varázslatos helyszín miatt is érdemes felkeresni. Ha nem jártatok még a Szentendrei-szigeten, akkor idén nyáron legyen ez az egyik célpont, hiszen tele van mesebeli kis falvakkal és vonzó strandokkal. Egy egészen más világ nyílik ki itt az ember előtt.

A Nemdebárka itt is főleg esti hely, délután négykor nyitnak és tízig lehet náluk lazulni, na és csodás pizzákat enni! Nemcsak embereknek, de a kutyáknak is egy paradicsom.

Link másolása
KÖVESS MINKET: