KULT
A Rovatból

Rákényszerítették a Top Gunra, cigicsikket nyomott el egy operatőrön, és imákkal próbált kigyógyulni a torokrákból – Val Kilmer 65 éves

Nemzedékének egyik legnagyobb sztárja és tehetsége volt, a rendezők mégis menekültek előle, annyira lehetetlen volt vele dolgozni. Egy problémás ember tragédiákkal teli élete.


Val Edward Kilmer 1959. december 31-én született Los Angelesben, Gladys Swanette (született Ekstadt) és Eugene Dorris Kilmer három fia közül a másodikként. Édesanyja svéd származású volt, egyéb felmenői között pedig ír, német és cseroki gyökereket is találni. Gladys ingatlanfejlesztőként dolgozott, Eugene pedig űrtechnikai berendezéseket forgalmazott, vagyis Val nem a showbizniszbe született bele, nem volt előtte ilyen példa.

Még csupán 9 éves volt, amikor az élete drasztikusan megváltozott: a szülei ugyanis ekkor váltak el. Mivel egyik kortársának sem kellett ilyen megpróbáltatásokkal szembesülnie, Val emiatt úgy érezte, hogy ő a különc gyerek.

„Akkoriban nyilvánvaló volt számomra, hogy ez volt a legnagyobb dolog, amin keresztülmentem. Annak tekintették, ami volt: egy furcsa eseménynek. Hogy valami rossz történt velem” – nyilatkozta egy interjúban.

Bár Val a válás után a bátyjával, Markkal és az öccsével, Wesley-vel együtt az apjukhoz költöztek, mégsem alakított ki szoros kapcsolatot Eugene-nel: „A dolgok nagyon sokáig nem mentek jól apám és köztem.” Sőt, Valnek Markkal is feszült volt a kapcsolata, akivel az apjuk 1995-ben bekövetkezett halála után a hagyaték miatt került összetűzésbe. A fivérek hosszú ideig elhidegültek egymástól, és kb. 20 évvel később, miután Valnél 2015-ben torokrákot diagnosztizáltak, kezdték félretenni a nézeteltéréseiket.

Családi tragédia

Na és mi van Wesley-vel? Nos, az ő sorsa tragikus volt, ez pedig nagy törést okozott a család életében. Főként Valében, mivel ő az egész családból az öccsével ápolta a legszorosabb kapcsolatot. Ezért borzasztóan lesújtotta őt, amikor Wesley Kilmer 1977-ben, 15 éves korában egy tragikus balesetben életét vesztette. A Los Angeles-i halottkémi hivatal dokumentumai szerint Wesley, aki epilepsziában szenvedett, rohamot kapott, és belefulladt a jacuzzijukba, miközben Kilmerék házvezetőnője, akinek szemmel kellett volna őt tartania, épp kiugrott egy közeli boltba.

„Nos, a kisöcsém... egyszerűen csodálatos művész volt. Egy zseni. Mindig csodáltam őt” – mesélte Val a Telegraph-nak Wesley-ről, aki egyébként filmrendezőnek készült. Val szerint ő lehetett volna a következő George Lucas vagy Steven Spielberg, ha esélyt kap arra, hogy valóra váltsa az álmait.

A szívszorító veszteség ellenére Valnek gyorsan át kellett állnia a saját céljai elérésére. A színészi karrierről álmodozó Kilmer Wesley temetéséről majdhogynem egyenesen a Julliardra utazott, és fel is felvették az intézmény drámatagozatára (akkoriban ő volt a valaha volt legfiatalabb diák ezen a szakon), hogy megkezdje útját a filmvászon felé.

Ennek ellenére Wesley mindig ott motoszkált a gondolataiban, Val sokszor használta például az ő nevét, hogy bejelentkezzen különféle szállodákba, amikor elkezdett ismertté válni.

Val egyébként korábban a Chatsworth gimnáziumban érettségizett, ahol Kevin Spacey is az iskolatársa volt, a gimis szerelme pedig a később szintén sikeres színészi karriert befutott Mare Winningham (A tövismadarak, Szent Elmo tüze, Egyik kopó, másik eb, Wyatt Earp, Amerikai Horror Story stb.).

Rock and roll és vadászgépek

Kilmer filmes karrierje kapásból azzal kezdődött (vagy épp nem kezdődött), hogy visszautasított egy szerepet Francis Ford Coppola 1983-as A kívülállók című filmjében, mivel nem tudta azt összeegyeztetni a színházi kötelezettségeivel: a The Slab Boys című off-Broadway-darabban játszott Kevin Bacon, Sean Penn és Jackie Earle Haley oldalán.

A nagy áttörést aztán az hozta meg a számára, amikor főszerepet kapott az 1984-es Top Secret! című vígjátékban (a háborús kémfilmek zseniális paródiájában), amelyben egy amerikai rock and roll sztárt alakított. Kilmer maga énekelte a film összes dalát a filmben, és a karakterének neve (Nick Rivers) alatt egy albumot is kiadott.

Ezután egy rövid szakmai szünet következett, ami alatt hátizsákkal bejárta egész Európát, mielőtt az 1985-ös Valóságos zseni című vígjáték főszerepét eljátszotta volna. Majd visszautasított egy szerepet David Lynch Kék bársonyában, nem sokkal ezt követően pedig megkapta a Top Gun című akciófilmben Tom Cruise legfőbb riválisa, az Iceman becenevű pilóta szerepét, ez pedig végleg megváltoztatta az életét…

A 2020-ban megjelent I'm Your Huckleberry című memoárjában Kilmer arról elmélkedett, hogy kezdetben nem akart semmit kezdeni a filmmel vagy Iceman szerepével. Azt írta: „Nem akartam a szerepet. Nem érdekelt a film. A történet sem érdekelt.”

Az ügynöke azonban nyomást gyakorolt rá, hogy részt vegyen a meghallgatáson, amit Kilmer szándékosan próbált szabotálni. „Közömbösen olvastam a szöveget, és mégis, meglepő módon azt mondták, hogy enyém a szerep” – írta erről. Végül aztán kezdett másképp érezni a Top Gun kapcsán, amely 1986-ban, a nyitóhétvégén közel 8,2 millió dolláros bevételt hozott az amerikai piacon, végül pedig világszinten is óriási sikert aratott, 357 millió dollárt hozott, és az év legsikeresebb filmje lett az USA-ban és a világon egyaránt.

Több mint három évtizeddel később aztán fordult a kocka, amikor Kilmer szomorúan értesült arról, hogy nem kérték fel a folytatáshoz, a 2022-es Top Gunhoz: Maverickhez. Ezúttal azért tett meg mindent, hogy újra eljátszhassa Iceman szerepét, és ismét Tom Cruise-zal osztozzon a vásznon. Hogy ez megvalósulhasson, Kilmer kitalált egy Iceman-szálat a sztorihoz. „Nemcsak felvettem a kapcsolatot az alkotókkal, hanem kitaláltam egy szívszorító jelenetet is. A producerek belementek. Cruise is belement. Cruise nem is lehetett volna menőbb” – nyilatkozta Kilmer, aki végül 36 évvel később újra eljátszhatta Tom ’Iceman’ Kazanskyt egy jelenetben, amely a bombasztikus sikerű film talán legmeghatóbb pillanatát adta.

Persona non grata

A Mindörökké Batman nagy sikert aratott a nézők körében 1995-ben, Val Kilmer azonban mégsem játszhatta el újból két évvel később Bruce Wayne-t, vagyis a Denevérembert az 1997-es Batman és Robinban (George Clooney vette át a karaktert). Ennek oka pedig, hogy Kilmer és a rendező Joel Schumacher nagyon nem jöttek ki jól a forgatáson, Schumacher a színészt „gyerekesnek és lehetetlennek” nevezte, valamint pszichésen a legzavarodottabb emberi lénynek, akivel valaha dolgozott.

És nem Schumacher az egyetlen, aki így tekintett a munkáival kapcsolatban hírhedten válogatós Kilmerre. A pályafutása elején elég rossz hírnevet szerzett magának Hollywoodban, és az évek során számos rendező osztotta meg a vele kapcsolatos negatív élményeit.

John Frankenheimer, az 1996-os Dr. Moreau szigete rendezője például a következőket nyilatkozta az Entertainment Weeklynek: „Nem szeretem Val Kilmert, nem szeretem a munkamorálját, és nem akarok vele találkozni vagy kapcsolatban lenni soha többé.” Kilmer állítólag elnyomott egy cigarettacsikket a Dr. Moreau szigete operatőrén, William A. Frakeren, az 1997-es Az Angyal forgatásán megparancsolta mindenkinek, hogy ne nézzenek a szemébe, az 1993-as A tuti balhé munkálatai közben pedig elsütött egy pisztolyt, mert Russell Mulcahy rendező nem úgy akart felvenni egy bizonyos jelenetet, ahogy ő szerette volna. Kilmer akkoriban így nyilatkozott a viselkedésével kapcsolatban: „Ha követelőző vagyok – bár szerintem nem vagyok az –, akkor az a film javát szolgálja.”

Válás a tévében

1988-ban, a Willow című fantasy forgatásán Val és a Sorshát alakító Joanne Whalley egymásba szerettek, néhány hónappal az első találkozásuk után pedig össze is kötötték az életüket. A forgószélszerű románcuk azonban nem tarthatott örökké. Nyolc évvel később, miközben a CNN-t nézte a Virgin-szigeteken lévő szállodai szobájából (ahol a Dr. Moreau szigetét forgatta épp), Kilmer megdöbbenve nézte a híradót, amelyben bemondták, hpgy Whalley kibékíthetetlen ellentétekre hivatkozva beadta a válókeresetet. „Ez egy nagyon furcsa dolog, a modern válás. A tévéből tudtam meg, hogy vége a házasságomnak” – mondta Kilmer a Telegraph-nak.

Ennek ellenére azon dolgozott, hogy a Whalley-vel közös két gyermekét (az 1991-ben született Mercedest és az 1995-ben, mindössze néhány héttel a válóper beadása előtt született Jacket) ne érje olyan negatív hatás a válás miatt, mint őt gyerekkorában.

„Most már normálisabb dolog elváltnak lenni. Már nem valami borzasztó rossz dolog, hogy a szülők egyszerűen csak »másképp szeretik egymást«” – tette hozzá. Kilmert egyébként szoros kötelék fűzi Mercedeshez és Jackhez, akik mindketten az ő hollywoodi nyomdokaiba léptek. Lányával a 2020-as Paydirt című filmben szerepeltek együtt, míg Jack a 2021-es Val című dokumentumfilm társproducere és narrátora volt.

Kilmer az évek során, Whalley előtt és után olyan hírességekkel volt együtt többnyire rövid ideig, mint Cher (1982-1984), Michelle Pfeiffer (1985) – a vele töltött időről megjelentetett egy saját verseskötetet is, Lesley Ann Warren (1986), Cindy Crawford (1996), Elisabeth Shue (1996), Daryl Hannah (2001-2002), Angelina Jolie (2004), Paris Hilton (2005) vagy Winona Ryder (2005). Amúgy pedig jó húsz éve egyedülálló hírében áll.

Hang nélkül

2015-ben Val Kilmer élete gyökerestől felfordult, amikor torokrákot diagnosztizáltak nála. Kezdetben, keresztény tudós vallása miatt nem állt szándékában hagyományos. orvosi kezelést kérni, ehelyett úgy gondolta, hogy imával és egy, a keresztény tudomány vallással kapcsolatos munkával meggyógyíthatja magát. A gyermekei aggodalma azonban megváltoztatta a hozzáállását, így végül beleegyezett, hogy aláveti magát a műtétnek, a kemoterápiának és a sugárkezelésnek.

A kezelések pedig szerencsére eredményesek voltak, Kilmer 2016 óta tünetmentes, bár vannak olyan elhúzódó vagy végleges utóhatásai, amelyekkel meg kellett tanulnia együtt élni. Ezek közé tartozik a légcsőmetszés, a beszédet segítő hangszalag és a tápszonda. Orvosi csapata erőfeszítései ellenére Kilmer azonban kitartott amellett, hogy a saját imái vezettek a gyógyulásához.

A légcsőmetszés miatt a színész hangja maradandóan károsodott, ami drasztikusan befolyásolta a mindennapi életét és a karrierjét. „Nem tudok beszélni anélkül, hogy ezt a lyukat a torkomban be ne tömnék. El kell döntened, hogy lélegezni vagy enni akarsz” – mondta a Val című doksijában.

Új remények

Kilmer mégis új és kreatív módokat talál a kommunikációra, nagyrészt a Sonantic nevű alkalmazásnak köszönhetően. Miután több órányi archív felvétellel „etették meg” Kilmer beszédéről, ez a brit startup fejlett mesterséges intelligenciát használt a színész hangjának újrateremtésére, amely mind személyes, mind szakmai környezetben elérhető a számára. „Emberi lényekként a kommunikáció képessége létünk lényege, a torokrák hatásai miatt azonban mások számára nehézséget okozott, hogy megértsenek engem. A lehetőség, hogy elmondhatom a történetemet egy olyan hangon, amelyet hitelesnek és ismerősnek érzek, egy hihetetlenül különleges ajándék” – magyarázta.

A Sonantic segítségével Val tovább gyarapíthatta a filmográfiáját is. A legnagyobb eredményt 2022-ben érte el, amikor újra eljátszotta Iceman szerepét a Top Gun: Maverickben, a közös jelenetük még Tom Cruise-t is megríkatta. Sőt, Kilmer diagnózisát és annak utóhatásait még a forgatókönyvbe is beleírták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A rajongók tiltakoznak, a stúdió magyarázkodik – a Star Trek: Csillagflotta Akadémia tényleg ekkora katasztrófa lenne?
A Paramount szerint ez forradalmi modern sci-fi a SkyShowtime-on, a rajongók szerint inkább baleseti jegyzőkönyv. TikTok-dialógusok, kánontiprás és kartonpapír-figurák: nem lehet megmenteni a legendát?
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. február 06.



A Star Trek: Csillagflotta Akadémia megérkezése akkora port kavart, hogy az ember már-már azt hihetné, valami radikálisan új, forradalmi irányváltásról van szó. A valóság ennél prózaibb és sokak számára jóval kiábrándítóbb.

A rajongói felháborodásokat a stúdió rendre politikai indíttatású támadásokkal magyarázza, ám ez az érvelés egyre kevésbé tűnik meggyőzőnek.

A Star Trek közönsége ugyanis nem tegnap lépett be a Csillagflottába: generációk nőttek fel az eredeti 1966-os sorozaton, az Új nemzedéken, a Deep Space Nine-on, a Voyageren vagy az Enterprise-on. Ezek a szériák sosem voltak mentesek társadalmi üzenetektől, sőt, sokszor kifejezetten bátran nyúltak érzékeny témákhoz, de mindezt gondolatébresztő tudományos fantasztikumba csomagolták, nem pedig aktuálpolitikai checklista látványos díszleteibe.

Az utóbbi évek Paramount-féle Star Trek-termései azonban sok nézőben azt az érzést keltették, hogy valami alapvetően félrecsúszott. A netflixes Discovery már indulásakor megosztó volt, de egy ideig én is néztem. A Picard három évadából legfeljebb egy fél szezon működött igazán, a Strange New Worlds pedig hiába próbált klasszikusabb hangvételt megütni, nem tudta maradéktalanul visszahozni a régi varázst, majd jó gyorsan földbe is döngölte azt amit két évad alatt felépített.

A Section 31 pedig aztán végképp kiverte a biztosítékot: egy drága, harsány, identitásában bizonytalan streaming film lett, amely inkább tűnt franchise-hasznosítási kísérletnek, mint szeretettel összerakott sci-finek.

A Csillagflotta Akadémia ebbe az egyre vitatottabb Alex Kurtzman „producerzseni” korszakába érkezik, és adna új reményt. Hát nem fog.

Az egyik legnagyobb problémám a dialógusokkal van. A karakterek olyan nyelvezetet használnak,

mintha egy középkorú marketinges próbálná kitalálni, hogyan beszélnek a Z generáció tagjai egy TikTok-kommentmezőben.

Ez a stílus nemcsak idegennek hat egy hatvanéves franchise univerzumában, hanem gyakran önmaga paródiájává válik. Nem felfrissíti a világot és modernizálja, hanem őszintén kellemetlen lesz. Ráadásul felmerül a kérdés: kinek is szól mindez? A fiatalabb közönség aligha rohan tömegesen egy több évtizedes sci-fi sorozat újabb iterációjáért, a régi rajongók pedig értetlenül állnak a tónusváltás előtt. Azokat elidegenítik, akik az igazi rajongók lennének, újakat pedig képtelenek bevonzani. Az eredmény egy furcsa vákuum, amelyben mintha nem létezne valódi a célcsoport. Ám szórakozás se sok.

A Csillagflotta Akadémia története időben messzire ugrik, a 32. század végére, ami kétségkívül kényelmes megoldás: így az alkotók gyakorlatilag bármit megtehetnek anélkül, hogy túl sokat kellene bajlódniuk a korábbi kánonnal. A Föderáció széthullott, a kolóniák elszigetelődnek, az univerzum újraegyesítésre vár, ez akár ígéretes kiindulópont is lehetne. Holly Hunter alakította Nahla Ake kapitány egy tragikus múltbéli döntés súlyát cipeli, miután ezekben a nehéz időkben elszakított egy gyereket az anyjától. Ugrunk egy jó pár évet az időben, közben a krízis megoldódott (elég szájbarágós COVID párhuzam), és a Föderáció megtalálja a fiút, Caleb Mirt (Sandro Rosta), aki felnőttként körözött bűnöző lett.

Holly Hunter válaszút elé állítja a férfit: Csillagflotta Akadémia vagy börtön.

Ez a dramaturgiai fogás azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. A Csillagflotta hagyományosan a Föderáció elitje volt, a legkiválóbbak gyűjtőhelye, nem pedig egy kozmikus alternatív büntetés-végrehajtási intézet. A sorozat persze igyekszik erkölcsi leckét adni arról, milyen károkat okoz a családok szétszakítása. Csak éppen olyan finomsággal, mintha légkalapáccsal kopogtatnák a néző homlokát. A finomkodás sosem volt erőssége a Kurtzman produkcióknak.

Az első rész főgonoszát Paul Giamatti alakítja, ám a fenyegetés helyett inkább groteszk hatást kelt. Nehéz komolyan venni azt a jelenetet, amikor egy termetes, izomkolosszus harcos majdnem alulmarad a majd 60 éves 170 cm-es színésszel szemben egy kézitusában.

Lehet ezt idegen fajokra és különleges képességekre fogni, de a vizuális benyomás ettől még inkább komikus, mint félelmetes.

A sorozat egészére jellemző ez a disszonancia: drámai pillanatokat akar, de gyakran paródiába csúszik. Olyan, mint egy rossz szuperhősfilm, menő akar lenni, de helyette csak szánalmas. Joss Wheedon-féle párbeszédek működtek egy Buffy-ban, vagy egy FireFlyban, de itt nagyon nem önazonos ez a stílus a Star Trek 60 éves örökségével.

Narratív szempontból sem túl rózsás a helyzet. Az epizódok sodródnak egyik érzelmi kitörésből a másikba, miközben nehéz kitapintani egy valóban átgondolt, hosszabb ívű történetet. Itt nincs értelem, csak érzelmek.

A karakterek többnyire egyetlen tulajdonság köré épülnek, mintha egy produceri checklistát pipálnának végig.

Itt a félénk zseni, ott a minden helyzetben legyőzhetetlen harcos, amott a testpozitív öntudatra ébredt 17 éves tinilány hologram. A Star Trek mindig is sokszínű volt, de korábban a figurák személyisége nem merült ki egyetlen címkében. Spock sem pusztán „a félvér”, hanem belső konfliktusokkal küzdő, komplex személyiség volt. Ehhez képest az Akadémia szereplői gyakran kartonpapír-vázlatnak hatnak, mint egy Disney-sorozat a 2000-es évekből.

A kánonhoz való viszony különösen fájdalmas pont. Érzelmeket villogtató Vulkániak, akik humorizálnak, pacifista Klingonok, akik többapájú családokból származnak, sőt egy genetikai szabályokat felrúgó Jem’Hadar leszármazott is felbukkan.

Az alkotók megnézték a Star Trek lexikon borítóját (bele már nem sikerült lapozni) és senki sem mondta el nekik, hogy nem lehet egy Jem’Harad nő, mert ők genetikai úton szaporodnak, más fajokkal pedig végképp kizárt, hogy vegyüljenek.

Ezeknek az ellentmondások semmi köze a kreatív újragondoláshoz, pusztán hanyagság, ami egy ilyen múltú franchise esetében nehezen megbocsátható.

Mindez azért különösen keserű, mert a Star Trek valaha jóval több volt egyszerű tévésorozatnál. Az elsők között teremtett aktív rajongói közösséget, saját találkozókkal még a Comic Con aranykora előtt, és nem egy mérnök vallotta be, hogy gyerekkori inspirációként hatott rá Gene Roddenberry erredeti víziója.

Steve Jobs legendásan rajongott a franchise-ért, és állítólag külön kérte a mérnökeit, hogy az eszközeik úgy nézzenek ki és úgy működjenek, mintha az Enterprise-ról érkeztek volna.

Ehhez képest a Csillagflotta Akadémia inkább tűnik egy drága, identitását kereső mellékvágánynak, mint a jövőről szóló, optimista látomás örökösének. Itt van neon ugrókötél, neon fülhallgató, minden a jelenlegi technológiai szintet mutatja, csak neon. Semmi igazán forradalmi.

A legszarkasztikusabb megjegyzések sem tudják teljesen elfedni a csalódottságom: sokan nem azért kritizálják ezt a sorozatot, mert gyűlölnék a Star Treket, hanem éppen ellenkezőleg, mert túl jól ismerik, és fájó látni, milyen irányba sodródott.

Ez egy Star Trek sorozat, olyan emberek tollából, akik nem értik a Star Treket és olyan embereknek készült, akik nem szeretik a Star Treket

A Csillagflotta Akadémia nem pusztán egy félresikerült spin-off sorozat, hanem egy újabb állomás abban a korszakban, amelyben a franchise mintha teljesen elveszítette volna saját iránytűjét. Lehet, hogy egyesek számára könnyed „guilty pleasure”, de azoknak, akik a régi, gondolkodásra késztető, bátor tudományos fantasztikumot keresik, ez az akadémiai évfolyam inkább bukást érdemel, mint dicséretet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: