„Abban kellett neki segítség, hogy kimossa magát” – Radnai Márk apja szerint ezért kereste meg őt Rogán embere pár nappal a választás után
Radnai László szerint Shabtai Michaeli valódi szándéka az volt, hogy a Tisza Párton keresztül tisztázza magát a múltbeli ügyei miatt. A Jobbik egykori kommunikációs igazgatója ezért utasította vissza, hogy összehozzon egy találkozót a fia és a Rogán Antalhoz kötött üzletember között.
Mindössze öt nappal a választás után, április 17-én találkozott egymással a Rogán Antalhoz kötött grúz–izraeli üzletember, Shabtai Michaeli és Radnai László, a Tisza Párt alelnökének, Radnai Márknak az édesapja. A Bazilika melletti egyik vendéglátóhely teraszán lezajlott beszélgetést Radnai László elmondása szerint Michaeli kezdeményezte néhány nappal korábban, családi okokra hivatkozva – írja a 444.hu.
A két férfi kapcsolata több mint harminc évre nyúlik vissza, de Radnai László jobbikos szerepvállalása miatt tíz évvel ezelőtt megszakadt. A Jobbik egykori kommunikációs igazgatója arról számolt be a lapnak, hogy meglepte Michaeli hívása, de az idős édesapjára való hivatkozás miatt belement a találkozóba. A beszélgetés során azonban a téma hamar politikai irányt vett, amikor Michaeli a Tisza alelnökével való találkozó lehetőségét vetette fel.
Radnai László erre egyértelmű nemmel válaszolt. „Amikor ráterelte a szót arra, hogy igazából milyen elképzelései lennének a találkozóval, akkor megmondtam neki, hogy ez teljesen lehetetlen.”
Úgy vélte, a megkeresés valódi célja az volt, hogy Michaeli tisztázza magát.
„Úgy éreztem, hogy a találkozó célja az, hogy neki abban kell segítség, hogy ő tulajdonképpen kimossa magát” – mondta.
A találkozó után Radnai László tájékoztatta a fiát, Radnai Márkot, aki továbbította az információt Magyar Péternek. Shabtai Michaeli, akinek neve a letelepedési kötvények kapcsán vált széles körben ismertté, telefonos megkeresésre nem kívánt nyilatkozni a 444-nek.
Mindössze öt nappal a választás után, április 17-én találkozott egymással a Rogán Antalhoz kötött grúz–izraeli üzletember, Shabtai Michaeli és Radnai László, a Tisza Párt alelnökének, Radnai Márknak az édesapja. A Bazilika melletti egyik vendéglátóhely teraszán lezajlott beszélgetést Radnai László elmondása szerint Michaeli kezdeményezte néhány nappal korábban, családi okokra hivatkozva – írja a 444.hu.
A két férfi kapcsolata több mint harminc évre nyúlik vissza, de Radnai László jobbikos szerepvállalása miatt tíz évvel ezelőtt megszakadt. A Jobbik egykori kommunikációs igazgatója arról számolt be a lapnak, hogy meglepte Michaeli hívása, de az idős édesapjára való hivatkozás miatt belement a találkozóba. A beszélgetés során azonban a téma hamar politikai irányt vett, amikor Michaeli a Tisza alelnökével való találkozó lehetőségét vetette fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eldőlt a nem egyetemi kekvák sorsa: Ruff Bálint vette át az MCC-t, Lázár János ménesbirtoka Bóna Szabolcshoz került
A hétfő éjjel megjelent kormányhatározat értelmében több miniszter is alapítói jogokat kapott Fidesz-közeli alapítványok felett. A kormány szerint ez a lépés az átláthatóságot és az elszámoltatást szolgálja.
Kormányhatározat döntött a Fidesz-közeli alapítványok sorsáról: a kormány hétfőn este tette közzé a Magyar Közlönyben a nem egyetemi KEKVA-k alapítói jogait gyakorló miniszterek kijelölését, a határozat pedig kedden 0 órakor hatályba is lépett.
Ennek értelmében a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint felügyeli a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány és az Áder János nevéhez köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány feletti állami joggyakorlást.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez a Terror Házát működtető, Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK), a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány került.
A Hauszmann Alapítványt és a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítványt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kapta meg.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter felügyelete alá tartozik ezentúl az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány és a ZalaZONE Alapítvány.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterhez került a mezőhegyesi ménesbirtokot is magában foglaló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amely eddig Lázár Jánoshoz tartozott.
A Közép-európai Oktatási Alapítványt Lanner Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kapta meg. A Makovecz Campus Alapítványt Kármán András pénzügyminiszter, a MOL - Új Európa Alapítványt pedig Pósfai Gábor belügyminiszter felügyeli majd.
Fontos megjegyezni, hogy a miniszterek nem az intézmények operatív vezetését veszik át, hanem az állam nevében ők gyakorolják a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) feletti alapítói jogokat, ami a fenntartói és kuratóriumi jogosítványok állami kézbe vonását jelenti.
A kormány kommunikációja szerint a lépés az átláthatóságot és az elszámoltatást szolgálja, és része annak a folyamatnak, amellyel a KEKVA-vagyont rendeznék az uniós forrásokhoz kapcsolódó vállalások mentén.
A kormány tervei szerint a nem egyetemi KEKVA-kat 2026. augusztus 31-ig, az egyetemiek pedig 2027. augusztus végéig tervezik állami kézbe visszavezetni.
Kormányhatározat döntött a Fidesz-közeli alapítványok sorsáról: a kormány hétfőn este tette közzé a Magyar Közlönyben a nem egyetemi KEKVA-k alapítói jogait gyakorló miniszterek kijelölését, a határozat pedig kedden 0 órakor hatályba is lépett.
Ennek értelmében a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint felügyeli a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány és az Áder János nevéhez köthető Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány feletti állami joggyakorlást.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez a Terror Házát működtető, Schmidt Máriához köthető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK), a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt az Alkotmánybíróság döntése után: Alkotmányellenes volt a háziorvosi ügyeleti rendszer
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy Facebook-posztban értékelte az Alkotmánybíróság hétfői döntését. A testület utólag mondta ki, hogy a háziorvosok kötelező ügyeleti részvételét előíró rendelet egyes részei alaptörvény-ellenesek voltak.
Hegedűs Zsolt, a kormány egészségügyi minisztere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn alaptörvény-ellenesnek minősítette a háziorvosi ügyeleti rendszer egyes korábbi elemeit. A bejegyzést egy ironikus felütéssel kezdi, amelyben az előző kormány egészségügyi vezetését szólítja meg.
„Köszönjük, Orbán–Pintér–Takács-féle egészségügyi irányítás. Most már papírjuk is van róla: alaptörvény-ellenes szabályozással kényszerítették a háziorvosokat az alapellátási ügyeleti rendszerben való részvételre” – írta.
Hegedűs szerint a döntés a Magyar Orvosi Kamara korábbi kritikáit igazolja, amely felemelte a hangját a kiszámíthatatlan és jogbizonytalan helyzetet teremtő szabályozás ellen. Felidézte a kormány és a MOK közötti konfliktust, amelynek következménye a „lex MOK” lett.
„Emlékszünk: hamis vádakra építve megalkották a lex MOK-ot, elvették a Kamara kötelező tagságát, szétverték az etikai ügyrendjét, és megpróbálták elhallgattatni azt a szakmai köztestületet, amely pontosan azt mondta ki, amit most az Alkotmánybíróság is megerősített: ezt így nem lehetett volna megcsinálni.”
A miniszter szerint az egészségügyet nem lehet erőből, rendeletekkel és szakmai egyeztetés nélkül irányítani, mert a jogszerűtlen szabályoknak végső soron a betegek látják kárát.
Bejegyzésében jelezte, hogy a jelenlegi Egészségügyi Minisztérium már felülvizsgálta a jogszabályi környezetet, és a szakmai szervezetekkel egyeztetve dolgoznak egy működőképes rendszeren, ezért az ügyet a parlament elé viszik, hogy kijavítsák az előző rendszer hibáit. „A cél világos: olyan szabályozás kell, amely egyszerre szolgálja a magyar orvosok, az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekét” – zárta posztját.
Az Alkotmánybíróság hétfőn mondta ki, hogy a háziorvosi ügyeleti részvételt előíró rendelet két bekezdése a 2023. január 1. és 2025. július 16. közötti időszakban alaptörvény-ellenes volt, ezért a folyamatban lévő perekben ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók. A testület ugyanakkor a 2025. július 17-től hatályos, módosított szabályozás megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította. A döntést követően, kedden Hegedűs Zsolt és Takács Péter volt egészségügyi államtitkár nyilvános vitát folytatott: míg Hegedűs a MOK kritikáinak igazolását látta a döntésben és törvénymódosítást ígért, addig Takács szerint az AB csupán a korábbi kodifikációs hibákat kifogásolta, nem pedig magát az ügyeleti részvétel elvét.
Hegedűs Zsolt, a kormány egészségügyi minisztere egy Facebook-posztban reagált arra, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn alaptörvény-ellenesnek minősítette a háziorvosi ügyeleti rendszer egyes korábbi elemeit. A bejegyzést egy ironikus felütéssel kezdi, amelyben az előző kormány egészségügyi vezetését szólítja meg.
„Köszönjük, Orbán–Pintér–Takács-féle egészségügyi irányítás. Most már papírjuk is van róla: alaptörvény-ellenes szabályozással kényszerítették a háziorvosokat az alapellátási ügyeleti rendszerben való részvételre” – írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor: Nagyon bedurvult a közbiztonság helyzete Budapesten, lassan vészhelyzet van
Pikó András józsefvárosi polgármester és tanácsadója, a korábbi képviselő Jámbor András is úgy látja, hogy drámaian romlott a közbiztonság, amit egy új drog terjedése is súlyosbít. Pikó felszólította a kormányt, hogy „tegye végre a dolgát”.
Jámbor András korábbi országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán írt a Budapest közbiztonsági helyzetéről. Azt írja, az elmúlt időszakban „nagyon bedurvult” a helyzet, szerinte „lassan vészhelyzet van”, és a kerületi csoportok izzanak a lakossági panaszoktól.
Saját, pár nappal korábbi élményét is megosztotta: „itt, a Szigony utcai átjáróban velem is szembejött egy teljesen bekészült ember. Akit kikerülni nem tudtam, úgyhogy belém jött. De észre sem vette, csak ment bekábulva tovább.”
„Nincs elég rendőr Budapesten (és vidéken sem), a ledarált szociális ellátórendszerrel és a kábítószerüggyel együtt omlott össze a közbiztonság, vagy legalábbis az emberek biztonságérzete.”
Úgy véli, egy új szer áraszthatta el az utcákat, mert a szerfüggők állapota sokkal rosszabb, mint az elmúlt években bármikor, amit a brutális meleg is tetéz. A kormány kábítószer-ellenes politikáját kritizálva azt írja, az a terjesztői hálózatok helyett a fogyasztókra állt rá, de a pszichiátriai ellátás hiányában az állam nem tud mit kezdeni a legrosszabb állapotban lévő emberekkel.
Egy szakértő ismerősére hivatkozva rámutat a rendszer egyik súlyos hiányosságára.
„0, azaz nulla darab olyan állami intézmény van, amely a kétféle kórtünettel rendelkező embereket fogadja. Elvonóra nem engednek be pszichiátriai beteget, pszichiátriára pedig szerfüggőt.”
„Így a rendőrség ezeket az embereket bevinni, majd elengedni tudja. A magyar állam nem tud velük mit kezdeni. Így kikerülnek az utcára” – írja.
Jámbor szerint a Fidesz, amely korábban bírálta az MSZP-t a Lipót bezárása miatt, 16 év alatt még rosszabb helyzetet teremtett a drogprevenció, valamint az egészségügyi és szociális ellátás leépítésével.
A jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó kommunikációs szakember szerint a Corvin sétányon beszélgetve a leginkább „szétcsúszott” emberekkel kiderül, hogy sokan a gyermekvédelmi rendszerből vagy otthoni bántalmazás elől kerültek az utcára. Hangsúlyozza, hogy a biztonságra és nyugalomra vágyó, több műszakban dolgozó emberek jogos igényeit is figyelembe kell venni, hiszen a probléma leginkább az ő környezetükben jelentkezik. A megoldást nem a polgármesterek „gyűlöletvideóiban” látja, mivel az önkormányzatok állami segítség nélkül tehetetlenek.
„Szerintem figyelni kell arra, hogy azok akik az utcán vannak akik szétestek, a szerhasználók is az embertársaink, de miközben figyelünk rájuk azt se szabad elfeledni, hogy azok is az embertársaink akik elszenvedik a biztonság hiányát, és ők is segítséget érdemelnek! A probléma és így a tartós megoldás is csak közös lehet!” – zárja posztját.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Pikó András is a Facebookon. Mint írja, ő is ugyanazt tapasztalja, mint azok a józsefvárosi polgárok, akik megsszólították őt a rohamosan romló közbiztonsági helyzet miatt. Jelezte, hogy ezek a problémák nem ismeretlenek, csak a helyzet súlyossága változott.
„16 év kormányzati tétlenség után nemcsak itt a kerületben, hanem egész Budapesten akkorák a bajok, hogy ezek biztosan nem kezelhetők a hagyományos szociálpolitika eszközeivel.
Olyan kábítószerektől beállt fiatalok fenyegetnek agresszívan helyi lakosokat, amely szerek sokkal agresszívebbé teszik a használóit és ez az agresszió már nem csak a köztereken jelenik meg egyre nyilvánvalóbb formában, de az eddig biztonságosnak hitt területeken is: a védett játszótereken, a házak lépcsőházaiban, vagy az eddig üresen álló feltört szomszéd lakásokban.”
Szerinte az önkormányzat erőn felül próbál mindent megtenni a helyzet enyhítése érdekében, de mindez nem elégséges arra, hogy érdemi változás történjen. Felszólította a kormányt, hogy tegyen valamit az ügy érdekében.
„És nem lesz elégséges addig, amíg a közbiztonságért felelős kormány gyökeres fordulatot nem hoz a rendőrség finanszírozásában, működésének hatékonyabbá tételében, valamint az országos drogpolitikában.
Nekünk arra már nincs több pénzünk, hogy állami feladatokat finanszírozzunk saját forrásból – most már jöjjön az állam és tegye végre a dolgát!”
Közölte, hogy a jövető heti találkozón Budapest új főkapitányától kérnek majd azonnali segítséget Józsefvárosba általában, és külön a kiürülő Diószegi utcai házak környékén várhatóan előálló közbiztonsági helyzet kezeléséhez is. Javasolják a fővárosi rendőrök számára a Budapest pótlékot, és újra kezdeményezik a rendvédelmi problémákat is okozó dohányboltok nyitvatartásának helyi szabályozását, a működésük feletti hatósági felügyeleti jogok visszaadását.
„Újra kell kezdenünk a közbiztonsági helyzetről való értelmes párbeszédet. Ezt hosszú évek óta ellehetetlenítette az, hogy a Fidesz minden, általa nem kezelt olyan társadalmi és szociális probléma köztéren megjelenő következményeit, mint a hajléktalanság, a szerhasználók, a legaljasabb nyomorpornó eszközeivel nagyította fel és használta az ellenzéki polgármesterek lejáratására. Az ilyen karaktergyilkos kampányok folyamatosan hiszterizálták a közvéleményt, miközben érdemi kormányzati lépések nem történtek. Ennek következményei szakadnak most ránk” – véli Pikó András.
Jámbor András korábbi országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán írt a Budapest közbiztonsági helyzetéről. Azt írja, az elmúlt időszakban „nagyon bedurvult” a helyzet, szerinte „lassan vészhelyzet van”, és a kerületi csoportok izzanak a lakossági panaszoktól.
Saját, pár nappal korábbi élményét is megosztotta: „itt, a Szigony utcai átjáróban velem is szembejött egy teljesen bekészült ember. Akit kikerülni nem tudtam, úgyhogy belém jött. De észre sem vette, csak ment bekábulva tovább.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elárverezték a szigetszentmiklósi horrorházat, ahol a szülők éveken át terrorizálták a gyerekeiket
Az egykor lelakott házat, ahol a pár éheztette, verte és szexuálisan is bántalmazta három gyerekét, most egy új tulajdonos újítja fel. A szülők 13 éves fegyházbüntetésüket töltik, nemrég elutasították feltételes szabadlábra helyezési kérelmüket.
Elárverezték és már fel is újítják azt a szigetszentmiklósi házat, ahol a magyar kriminalisztika egyik legmegrázóbb bűncselekmény-sorozata zajlott. Miközben a hírhedt horrorszülők börtönbüntetésüket töltik, és a bíróság sorra utasítja el feltételes szabadlábra helyezési kérelmüket, egykori otthonuk új életre kel – írja a Blikk.
A lap helyszíni riportja szerint
az egykor lelakott ingatlant egy új tulajdonos újítja fel, miután a szülők tartozásai miatt elárverezték.
Ezzel párhuzamosan a 2017-ben 13 év fegyházra ítélt pár sorsáról is friss bírósági döntések születtek. A nő jelenleg Kalocsán tölti büntetését. Az ő feltételes szabadságra bocsátási kérelmét idén májusban a Kecskeméti Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja utasította el. A férfi a tököli börtönben van, az ő ügyében tavaly szeptemberben hozott hasonló döntést a Budapest Környéki Törvényszék. Bár a bíróság szerint a férfi beilleszkedett a börtönéletbe, a bűncselekmények súlya és a társadalomra gyakorolt preventív hatás miatt nem engedték ki.
A szülők éveken keresztül fizikailag és lelkileg is terrorizálták három gyereküket. A lányukat és két fiukat éheztették, ürülékkel és bogarakkal etették, súlyosan elhanyagolták, és rendszeresen megverték, sőt szexuálisan is bántalmazták őket.
A Szigetszentmiklós városát megrázó ügy bírósági szakasza nem volt zökkenőmentes. Az első, 2015-ös ítélet még csupán kiskorú veszélyeztetésében mondta ki bűnösnek a szülőket, és két-két év börtönre ítélte őket. Ezt a döntést azonban a másodfokú bíróság eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban, 2017-ben már 13 év fegyházat szabtak ki rájuk, amit a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelt. Mivel a pár előzetes letartóztatásban 2 év 9 hónapot töltött, ezt az időt le kell vonni a büntetésükből, így legkorábban 2028 februárjában szabadulhatnak.
Elárverezték és már fel is újítják azt a szigetszentmiklósi házat, ahol a magyar kriminalisztika egyik legmegrázóbb bűncselekmény-sorozata zajlott. Miközben a hírhedt horrorszülők börtönbüntetésüket töltik, és a bíróság sorra utasítja el feltételes szabadlábra helyezési kérelmüket, egykori otthonuk új életre kel – írja a Blikk.
A lap helyszíni riportja szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
