HÍREK
A Rovatból

Rácz András a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéséről: Ha valaki ilyen szakdolgozatot adna le, megbuktatnám

A Corvinus Egyetem oktatója szerint az egész dokumentum egyetlen jókora érvelési hibára épül.


Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója Facebook-posztjában sokrétűen szálazta szét a Szuverenitásvédelmi Hivatal anyagát az Átlátszóról. Az egyetemi oktató azt írta: ha valaki az egyetemen ilyen szakdolgozatot adna le, megbuktatná.

„A dokumentum külalakja kifejezetten szórakoztató. Nagyon igyekszik ugyanis úgy tenni, mintha valami roppant komoly vizsgálati anyag lenne”

– emeli ki posztjában Rácz.

„Bármilyen furcsán hangzik is, az egész dokumentum egyetlen jókora érvelési hibára épül.

A fő megállapítása ugyanis az Átlátszóról az, hogy »a vizsgált szervezet tagja az Amerikai Egyesült Államok 1980-as években megfogalmazott, új nemzetbiztonsági és külföldi befolyásszerzési doktrínája szerint kiépített nemzetközi hálózatnak, amely a világ minden pontján az amerikai érdekeket képviseli a célország (jelen esetben Magyarország) érdekeivel szemben.«” – írja az egyetemi oktató, majd hozzáteszi:

„Ezzel az állítással az a fő baj, hogy a SzuHi nem bizonyítja, hogy bármiféle ilyen befolyásszerzési doktrína ténylegesen létezne. Az egyetlen hivatkozási alap egy 1991-es, tehát 33 évvel ezelőtti, Washington Post véleménycikk, amiben egy bizonyos David Ignatius a szovjet blokk feletti amerikai győzelem okairól értekezett. A cikkből azonban egyrészt semmilyen módon nem következik, hogy az akkori megállapítások most, 2024-ben is érvényesek volnának.”

Kiemeli ugyanakkor, hogy

a Szuverenitásvédelmi Hivatal azzal vádolja az Átlátszót, hogy egy olyan befolyásszerzési doktrína aktív közreműködője, amely doktrínának a létezését a Hivatal nem képes meggyőzően bizonyítani.”

Rácz András rámutat ugyanakkor, hogy a dokumentum szóhasználata sok esetben nem semleges, hanem kifejezetten tendenciózus. Ezt szerinte a legjobban az példázza, hogy az oknyomozó újságírást – egy teljesen elfogadott, széles körben használt sajtóműfajt – következetesen idézőjelben, „oknyomozó”-ként említi, ezzel eleve megkérdőjelezve az e területtel foglalkozók hitelességét.

Rácz András kifejti, hogy a finanszírozásról szóló részt pénzügyi oldalról nem tudja értékelni, mivel ez nem az ő szakterülete, hiszen nem könyvelő vagy pályázati szakember. Tudományos módszertani szempontból vizsgálva viszont szerinte itt is tetten érhető a manipulációs szándék információs oldalról. Példaként említi a jelentés 23. oldalából:

„Tovább növelheti a külföldi támogatás arányát, hogy az olvasói adományok (magánszemélyek és céges kis adományozók), valamint a forrásgyűjtő platformokon (Paypal, Benevity, Adjukössze) keresztül érkező támogatások akár külföldi forrásból is származhatnak. Ez azt jelentheti, hogy még nagyobb súllyal van jelen a külföldi dotáció.”

Rácz szerint itt az a trükk, hogy a szöveg kizárólag azt a lehetőséget hangsúlyozza, hogy az adománygyűjtő platformokon keresztül külföldi támogatások is érkezhetnek, de nem említi, hogy ugyanilyen eséllyel belföldi adományok is jöhetnek. A feltételes mód használata pedig lehetővé teszi, hogy ne kelljen bizonyítékokkal alátámasztaniuk az állítást. Ahogy Rácz megjegyzi, akár azt is írhatták volna, hogy „ez azt is jelentheti, hogy akár orosz állami pénzek is érkezhetnek”, bár feltételezi, hogy ezt valószínűleg nem tekintenék a szuverenitásra veszélyes tényezőnek.

„Összességében ez egy rosszul megírt, módszertani hibáktól hemzsegő, igazolhatóan manipulatív, ugyanakkor igen gyenge minőségű anyag. Kifejezetten szerencse, hogy Magyarország szuverenitásának valódi védelmén az államigazgatás egyéb szervei is dolgoznak, nemcsak a SzuHi láthatóan igencsak korlátozott képességű munkatársai”

– zárja bejegyzését Rácz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megtalálták a Visegrádi-hegységben eltűnt túrázót - egész éjszaka keresték az idős bácsit
Az elsődleges információk szerint elesett, lemerült a mobilja, és önerőből nem tudott tovább haladni. A keresés éjjel zajlott, a csapatok pedig reggel hat előtt egy jelzett úton találták meg.


Élve találtak rá egy eltűnt 87 éves férfira a Visegrádi-hegységben, derül ki a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat (HUNGO) bejegyzéséből. A rendőrség késő este kérte a kutatócsoportok segítségét, miután a férfi egész napos túra közben eltűnt.

Az elsődleges információk szerint az idős bácsi elesett, lemerült a telefonja, és nem tudott tovább menni. A rendőrök a cellainformációk alapján szűkítették le a keresési területet.

A keresésben rendőrök, gyalogos és terepjárós mentőcsapatok vettek részt. Szisztematikusan átfésülték a Dobogókő és Pilisszentkereszt környéki erdős területeket, majd

a hajnali órákban, reggel 6 óra előtt egy jelzett úton, a földön fekve találtak rá.

Az idős túrázót a helyszínen átadták a mentőknek, majd kórházba szállították.

A férfi utáni kutatásról több fotót is megosztottak a közösségi oldalukon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A svéd miniszterelnök Orbánt idézve emlékeztette Orbánt: a szabadság mindig nyugatról jön
Ulf Kristersson történelmi példákkal válaszolt Orbán kijelentéseire. A magyar kampánytól elhatárolódott, és határozott kritikát fogalmazott meg.


Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy

Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.

Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.

„Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amiket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó, ma Ukrajnáról van szó.

És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.”

A svéd miniszterelnök arra is kitért, hogy éppen a demokratikus elköteleződés miatt fejezték ki többször aggodalmukat a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. „És ezért kérdezünk rá, amikor elmész kávézni ugyanannak az országnak a vezetőjével, amelyik 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amelyik ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.”

A vita azután kezdődött, hogy Orbán Viktor az X-en megosztott egy részletet a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában mondott beszédéből. Ebben arról beszélt, hogy Svédországban a bűnözői hálózatok svéd gyerekeket használnak gyilkosként, és szerinte több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt.

Ulf Kristersson felháborítónak és valótlan állításnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait,

és azt írta: Orbán szétrombolja a jogállamiságot.

Az Orbán által említett letartóztatásokra vonatkozó adat nem felelt meg a valóságnak. Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, ezeknek is csak kis részét követték el nők.

Kristersson bejegyzésében egy 2007-es Orbán-idézetet is megosztott, amely így szól: „az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön.”

„A Nyugat egyfajta új generációjaként üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjunk egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyjuk, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressük, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei" - írta a svéd miniszterelnök.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orosz ügynökök küldtek robbanó csomagokat a DHL-lel, repülőkatasztrófát akartak előidézni
A közlemény szerint a gyanúsítottak a Telegramon toborozták az embereket, és kriptóval fizettek nekik.


A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.

A közlemény szerint

2024. július 19-én Vilniusban négy, házi készítésű robbanó- és gyúlékony anyaggal felszerelt csomagot adtak fel.

Egyikük másnap gyulladt ki a németországi Lipcsében, a DHL logisztikai központjában, röviddel azelőtt, hogy felrakták volna egy Nagy-Britanniába induló repülőgépre. Július 21-én egy DPD teherautón robbant fel csomag Lengyelországban, július 22-én pedig a DHL birminghami raktárában történt detonáció. A negyedik csomag Lengyelországban hibásodott meg, így nem gyulladt ki.

Litván biztonsági tisztviselők szerint az orosz összeesküvők ezekkel a csomagokkal azt tesztelték, miként lehetne robbanásokat előidézni az Egyesült Államokba tartó teherszállító gépeken.

A közleményben az is szerepel, hogy a robbanószerkezeteket masszázspárnákba rejtett időzített elektromos eszközökkel hozták működésbe.

A nyomozás adatai alapján a műveletet Daniil Hromov ukrán állampolgár – akinek Jaroszlav Mihajlov névre szóló orosz okmányai voltak – és a litván-orosz állampolgár, Tomas Dovgan Stabacinskas koordinálta. Ők szervezték meg 2024-ben az IKEA vilniusi raktárának felgyújtását is. A közlemény szerint a két férfi szigorú konspirációs elvek alapján osztotta meg egymás között a feladatokat.

A litván hatóságok három ember – Hromov, Stabacinskas és az orosz állampolgár, Andrej Baburov – ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozás feltárta, hogy

a szervezők a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroztak embereket, akiket kriptovalutában fizettek ki.

Oroszország egyelőre nem reagált a litván közleményre. Korábban tagadta, hogy köze lenne az IKEA raktárának felgyújtásához, és az ellene irányuló vádakat oroszellenes tevékenységnek nevezte. Európai kormányok és titkosszolgálatok ugyanakkor már korábban is Moszkvát vádolták azzal, hogy szabotázsakciókat hajt végre Ukrajna szövetségesei ellen.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést jelentett be a kormány
A kormány 112 milliárd forintot különít el a kifizetésre, amely visszamenőleg rendezi a 4,8 százalékos nyugdíjas-inflációt.


Szerdai ülésén 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány, ezzel átlagosan a nyugdíjasok számára az idén 51 155 forintot kell kifizetni - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely emlékeztetett, a kiegészítő nyugdíjemelés mértékéről már korábban döntés született, a pontos számról most hozott döntést a kormány.

A nyugdíjas-infláció mértéke 4,8 százalék, ezért 1,6 százalékos emelés jár visszamenőleg - mondta, hozzátéve:

a novemberi nyugdíjjal átlagosan 47 200 forintot fizetnek a nyugdíjasoknak, a maradék a decemberi nyugdíjjal érkezik.

Továbbra is a kormány meggyőződése, hogy a nyugdíjemelésnek vagy meg kell haladnia a nyugdíjas inflációt vagy legalább azzal megegyezőnek kell lennie.

Tavaly meg is haladta ezt, idei évben is megegyező lesz, 112 milliárd forintot fordít erre a kormány, ez az összeg a költségvetésben rendelkezésre áll - mondta Gulyás Gergely.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET: