Boris Johnson még tavaly bizalmas körben „Putyin talpnyalójának" nevezte Emmanuel Macront, és fizikailag is megfenyegette - állította a volt brit miniszterelnök egyik legfontosabb tanácsadója - írta a Politico.
Guto Harri, a Downing Street egykori kommunikációs igazgatója egy podcastban részletezte Johnson meglehetősen kaotikus miniszterelnökségét, és elmondta, hogy
Johnson az ukrajnai orosz inváziót követő hónapokban - miután a francia elnök bírálta az Egyesült Királyságnak az ukrajnai menekültválságra adott válaszát - kirohanásokat intézett Macronnal kapcsolatban.
"Egy reggeli megbeszélésünkön heves támadásba kezdett a francia elnök ellen" - mondta Harri. Egy négybetűs szóval illette (cunt, ami itt inkább faszfejnek értendő), majd közölte, hogy különutas politikát követ, és Putyinnak nyal.
Johnson, Harri szerint, egy rögbiből vett kifejezéssel utalt arra, hogy be kéne nyomni egyet Macronnak, és a franciákra alkalmazott gúnynevet is elővette (béka).
Johnsonnak problémás kapcsolata volt Macronnal, gyakran vitatkoztak a Brexit utáni kereskedelem miatt, és azon is összevesztek, hogy Macron nyilvánosan bírálta a brit AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját.
"Az igazság az, hogy Macron egyáltalán nem kedveli Boris Johnsont" - mondta Charles Grant, a Centre for European Reform agytröszt igazgatója a Politicónak még 2022-ben.
Azt, hogy Macron - például Orbán Viktorhoz hasonlóan – Moszkvába ment tárgyalni Putyinnal a háború előtt, Johnson nagyon rossz néven vette.
"Azt hiszem, Borisz ezt négyszemközt undorítónak nevezte"
- tette hozzá Harri.
A volt tanácsadó szerint aztán a két politikusnak később sikerült elásnia a csatabárdot.
"Hetekkel később persze összefoltozták a dolgot. Nagyon jól kijöttek egymással. A G7-csúcstalálkozón elmentek együtt whiskyzni" - mondta Harri.
Boris Johnson még tavaly bizalmas körben „Putyin talpnyalójának" nevezte Emmanuel Macront, és fizikailag is megfenyegette - állította a volt brit miniszterelnök egyik legfontosabb tanácsadója - írta a Politico.
Guto Harri, a Downing Street egykori kommunikációs igazgatója egy podcastban részletezte Johnson meglehetősen kaotikus miniszterelnökségét, és elmondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Die Zeit: Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak
A lap szerint a magyar miniszterelnök máris nyert a még le sem zajlott béketárgyalással, amivel tovább erősítheti békepártiságát a „háborúpárti” Unióval szemben. Az illiberális nemzetközi baráti hálózat pedig hibátlanul működik.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.
A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.
Orbán mindig kampányol
A cikk szerzője, Ulrich Ladurner így fogalmaz: „A magyarok négyévente új parlamentet választanak, de miniszterelnökük, Orbán Viktor, állandó kampányban él.”
A Die Zeit szerint Orbán politikájának középpontjában az áll, hogy minden választást megnyerjen – egészen addig, „amíg egyszer, nagyon-nagyon távoli napon, már nem lesz többé”. Ehhez pedig szükség van új témákra és ellenségképekre, legyenek azok valósak vagy kitaláltak.
Most azonban nem neki kellett új kampányanyagot keresnie, mert a lehetséges Trump–Putyin-találkozó pont kapóra jött. A hír után Orbán gyorsan posztolt az X-en: „Magyarország a béke szigete. A találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír minden békeszerető ember számára. Készen állunk!”
A Die Zeit szerint ezzel a miniszterelnök ismét megerősítette, hogy ő a békét képviseli, szemben „a háborús Európai Unióval”. A lap összefoglalása szerint ez az üzenete: „Én, Orbán Viktor, megvédem Magyarországot a háborútól. Én, Orbán Viktor, vagyok az igazi békefőnök.”
Háborús hangulat Európában?
A német hetilap online kiadása szerint Orbán már régóta azt a képet festi, hogy az EU háborúpárti, míg ő a nyugalom hangja. A cikk idézi is a magyar kormányfő egyik kijelentését: „Európa ma saját meghatározása szerint háborúban áll. A legnagyobb uniós államok vezetői és intézményei úgy beszélnek az orosz–ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne. Ez háborús pszichózis.”
A lap szerint ezzel szemben Orbán azt üzeni: ő a béke embere, a többiek a háborúé – és ezt az üzenetet jól tudja használni belföldi kampányában is.
A Die Zeit ugyanakkor megemlíti, hogy Orbánnak most komoly ellenfele is van a 2026-os választás előtt „Az ellenzéki Péter Magyar hónapok óta vezet minden felmérésben, és – mai állás szerint – jó eséllyel megverheti Orbánt.”
A lap szerint Orbán ezért komolyan is veszi őt, mivel „nemcsak politikailag, hanem szimbolikusan is riválisa lehet”.
Működésbe lép a nemzetközi kapcsolat
A cikk szerint Orbán külpolitikai kapcsolatai most ismét előnyére válnak:
„Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak. Putyin pedig évek óta támogatja őt olcsó olajszállításokkal.”
A Die Zeit szerint „a baráti hálózat tehát hibátlanul működik”. A találkozóval Orbán újra reflektorfénybe kerülhet nemzetközi szinten, miközben itthon a „nemzetközi béketeremtő” szerepét veheti fel – egy olyan időszakban, amikor egyre erősebb a politikai nyomás.
A német lap szerint Orbán pontosan tudja, mit csinál: „Orbán bemutatja magát az egyetlen békeszerető államfőként egy háborús Európában.”
„A találkozó már most neki hozott győzelmet – mert újra ő diktálja a történetet.”
A cikk szerint mind a helyszínválasztás, mind a kommunikáció azt szolgálja, hogy Orbán belpolitikai pozícióját erősítse – függetlenül attól, mi hangzik majd el a tárgyalóasztalnál. A lap szerint a magyar miniszterelnök újra elérte, amit akart: „Aki Orbánt választja, az a békét választja” – áll a cikk végén.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.
A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.
Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.
Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”
A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:
„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”
A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:
a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint
az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.
A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.
A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.
A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Meg akarják tiltani, hogy a Műcsarnok lépcsőjéről mondhassak beszédet október 23-án
A politikus szerint Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke intézkedett, „nyilvánvalóan politikai utasításra”. Emiatt az Orbán-kormányt rosszabbnak tartja, mint a kommunista diktatúra végnapjait.
Magyar Péter a Facebookon fakadt ki: azt állítja, nem engedik, hogy az ’56-os forradalomra emlékező beszédét a Műcsarnok lépcsőjén mondja el, ahogy azt az 1989-es Nagy Imre újratemetéskor Orbán Viktor tette.
„Meg akarják tiltani, hogy az ‘56-os forradalmárok tiszteletére az 1989-es újratemetéshez hasonlóan a Műcsarnok lépcsőjéről mondhassak beszédet október 23-án”
– írta.
A politikus szerint a mai döntéshozók még a történelem sötétebb időszakain is túltesznek. „Még a kommunista diktatúra végnapjaiban sem süllyedtek odáig, mint most az Orbán-rendszer kiszolgálói” – fogalmazta meg véleményét.
Magyar Péter úgy véli, a Műcsarnok tulajdonosaként a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Turi Attila „nyilvánvalóan politikai utasításra” nem járult hozzá a helyszínhez. „Elnök úr arra hivatkozva tagadta meg a Műcsarnok lépcsőjének használatát, hogy az intézmény a nemzeti ünnepeken zárva tart” – írta.
Posztjában Magyar azt is mondta, hogy szerinte volt már példa kivételre: „Érdekes módon 2014. márciusában nem volt akadály, amikor Orbán Viktor ugyanitt mondhatott a Békemenet résztvevőinek beszédet…”
A politikus kérdéseket fogalmazott meg a kormány felé. „Vajon mitől félnek Orbánék és a kiszolgálóik? Talán kellemetlen lenne, hogy ezen az ikonikus helyszínen százezrek kiabálnák, hogy ruszkik haza?” – tette fel a kérdést.
Szerinte a Műcsarnok „mindannyiunk közös öröksége”, ezért azt várja, hogy a vezetés változtasson.
„Sokmillió magyar ember nevében elvárjuk, hogy mindannyiunk közös örökségét képező Műcsarnok vezetője haladéktalanul vizsgálja felül a kicsinyes döntését”
– írta.
A bejegyzés végén Magyar Péter közölte, hogy szerinte akkor is lesz megemlékezés: „Október 23-án 14 órakor találkozunk Budapesten, a Deák Ferenc téren, a Nemzeti Meneten!”.
Magyar Péter a Facebookon fakadt ki: azt állítja, nem engedik, hogy az ’56-os forradalomra emlékező beszédét a Műcsarnok lépcsőjén mondja el, ahogy azt az 1989-es Nagy Imre újratemetéskor Orbán Viktor tette.
„Meg akarják tiltani, hogy az ‘56-os forradalmárok tiszteletére az 1989-es újratemetéshez hasonlóan a Műcsarnok lépcsőjéről mondhassak beszédet október 23-án”
– írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
