Putyin vészjóslóan üzent a Kijevet ért rakétazápor után, miközben Zelenszkij a békéről egyeztet Amerikában
Az orosz elnök egy parancsnoki központban tett látogatásán beszélt arról, mi fog történni, ha nem sikerül megegyezni a békéről. Eközben Kijev jelentős részén fűtés és áram sincs a tél közepén, a Kreml pedig a háború folytatásával fenyeget.
Miközben Kijevet december 27-én éjjel az elmúlt hónapok egyik legsúlyosabb drón- és rakétacsapása érte, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy parancsnoki központban tett látogatásán arról beszélt, hogy ha a béke nem lehetséges, Oroszország erővel fogja elérni a céljait. A kijelentését éppen arra a napra időzítette, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államokba utazott, hogy vasárnap Donald Trump elnökkel tárgyaljon a háború lezárásáról.
„Ha a kijevi hatóságok nem akarják békésen rendezni az ügyet, a különleges hadművelet feladatait katonai eszközökkel fogjuk végrehajtani”
– idézte az orosz elnököt TASS állami hírügynökség.
Az üzenet közvetlenül azután hangzott el, hogy az ukrán hatóságok szerint mintegy 500 drón és 40 rakéta csapódott be ukrán területeken. A támadásban legalább két ember meghalt és 46-an megsebesültek. A Kijevben elrendelt légiriadó közel 10 órán át tartott, a csapások pedig kiterjedt távhő- és áramkimaradásokat okoztak.
Kijevben a lakások nagyjából 40 százaléka maradt fűtés nélkül a kora délutáni órákban, miközben a hőmérséklet 0 Celsius-fok körül mozgott.
Volodimir Zelenszkij a légitámadásra reagálva azt mondta, „ma Oroszország megmutatta, hogyan reagál a békés tárgyalásokra, amelyeket Ukrajna és az Egyesült Államok folytat Oroszország háborújának befejezésére”. A Reuters szerint az ukrán elnök a floridai találkozó előtt jelezte, hogy a felek egy húszpontos amerikai béketervről egyeztetnek, amely szerinte már „90 százalékban” készen is áll.
A harctérről közben ellentmondásos hírek érkeztek. Az orosz védelmi minisztérium több donyecki és zaporizzsjai település, köztük Mirnohrád és Huljajpole elfoglalásáról számolt be, ezzel szemben az ukrán hadsereg közölte, hogy ezeken a területeken „védelmi műveletek” zajlanak. Az Ukrán Déli Parancsnokság Huljajpoléból „heves harcokat” jelentett, hozzátéve, hogy „a város jelentős részét” továbbra is az ukrán erők tartják ellenőrzésük alatt.
Miközben Kijevet december 27-én éjjel az elmúlt hónapok egyik legsúlyosabb drón- és rakétacsapása érte, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy parancsnoki központban tett látogatásán arról beszélt, hogy ha a béke nem lehetséges, Oroszország erővel fogja elérni a céljait. A kijelentését éppen arra a napra időzítette, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államokba utazott, hogy vasárnap Donald Trump elnökkel tárgyaljon a háború lezárásáról.
„Ha a kijevi hatóságok nem akarják békésen rendezni az ügyet, a különleges hadművelet feladatait katonai eszközökkel fogjuk végrehajtani”
– idézte az orosz elnököt TASS állami hírügynökség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bőröndben érkezett félmilliárd forint Moszkvából az MSZP 2006-os kampányára - állítja Panyi Szabolcs egyik forrása
Az oknyomozó újságíró megosztotta az első részletet orosz befolyásról szóló könyvéből. A pénz állítólag a moszkvai KERKI-épület botrányos eladásának „jutaléka” volt, amelyet a háttérben egy FSZB-tábornok menedzselt, aki később titokban a Fidesszel is felvette a kapcsolatot. A forrás szerint szerint a moszkvai pénz nélkül nem tudták volna legyőzni Orbán Viktort és a Fideszt.
„Ne haragudjatok, ki kell mennem a reptérre, mert érkezik a pénz Moszkvából” – Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Substack-oldalán megjelent könyvrészlete szerint ezek a szavak egy MSZP-s kampányegyeztetésen hangzottak el a Parlamentben, néhány héttel Vlagyimir Putyin 2006. február 28-i budapesti látogatása előtt.
A megbeszélés egyik, név nélkül nyilatkozó résztvevőjének állítása szerint 500-600 millió forintnak megfelelő amerikai dollár érkezését várták készpénzben, bőröndökben. A pénz a moszkvai magyar Kereskedelmi Kirendeltség, a KERKI épületének eladásáért kapott „jutalékként” érkezett. Mindeközben a háttérben Vlagyimir Putyin egy FSZB-vezérőrnagyot, Vjacseszlav Usakovot nevezte ki Magyarország informális „helytartójának”.
„Az volt magam számára az erkölcsi felmentés, hogy ha ez kell a győzelemhez, hát akkor ez kell” – idézte fel a megbeszélés résztvevője.
A könyvrészlet szerint az MSZP kampányára szánt pénzért az MFB egyik „intézőembere” ment ki a reptérre. A pénz további sorsáról a forrás már nem tudott beszámolni, de azt elmondta, a készpénzes módszerre kipróbált gyakorlatként hivatkoztak. Az ügyről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt tudatosan nem tájékoztatták, mert a többiek attól tartottak, leállítaná az akciót. A forrás szerint a moszkvai pénz nélkül nem tudták volna legyőzni Orbán Viktort és a Fideszt.
Az ügylet középpontjában álló Vjacseszlav Usakov az FSZB azon részlegének volt a kulcsfigurája, amelyet a „közel-külföld”, vagyis a volt szovjet tagállamok befolyásolására hoztak létre. Ő lett a magyar-orosz kapcsolatok legfontosabb intézőembere, aki a hivatalos protokollon kívül működött. Veres János, a Gyurcsány-kormány későbbi pénzügyminisztere arról számolt be, hogy Putyin külpolitikai főtanácsadója, Szergej Prihogyko irányította őt Usakovhoz, mondván, a tábornok „egészen az elnökig el tud érni”.
A KERKI-ingatlan eladásából az évtized egyik legnagyobb botránya kerekedett. A magyar állam egy luxemburgi offshore cégnek adta el a leromlott állapotú épületet 23,7 millió dollárért, a vevő pedig rövid időn belül közel ötszörös áron, 109 millió dollárért értékesítette tovább egy orosz minisztériumnak. Az ügylet miatt a sajtó és az ellenzék is hűtlen kezelést gyanított.
Székely Árpád, akit 2005 nyarán neveztek ki moszkvai nagykövetnek, a könyvben elmondta, hogy a vevő offshore háttere miatt gyanút fogott, ezért Kiss Péter kancelláriaminiszterhez fordult. A miniszter megszervezett egy találkozót Moszkvában, ahol jelezte, hogy orosz részről Usakov lesz a fő kapcsolat.
A 2005 novemberi, FSZB-irodában tartott megbeszélésen Usakov és helyettese, Viktor Komogorov mellett a vevő, Viktor Vekszelberg oligarcha cégcsoportjának képviselői vettek részt. Székely határozottan tagadta, hogy a találkozón pénzről vagy jutalékról esett volna szó. „Semmi ilyesmi fel sem merült. Egyébként is, először találkoztunk, ilyen helyzetben pedig ez nem is lett volna életszerű” – tette hozzá.
„Olyan érzés volt, mintha egy polip akarna körbefonni a csápjaival” – idézte fel Gyurcsány egyik akkori munkatársa a találkozást Usakovval.
Usakov annyira rejtve mozgott, hogy a kormány több tagja sem volt tisztában a valódi szerepével. Gyurcsány egyik akkori munkatársa egy „sunyi tekintetű oroszként” emlékezett rá, aki a budapesti orosz nagykövetség munkatársának adta ki magát, és tolakodóan próbált vele kapcsolatot kiépíteni.
A 2010-es kormányváltást követően több, az ügyletben érintett személy ellen büntetőeljárás indult, amely a 2010-es évek közepén az összes vádlott jogerős felmentésével zárult. A Gyurcsány-kormány tagadta, hogy az ügyletből bármilyen előleg érkezett volna, noha a sajtóban egy 2,5 millió dolláros – akkori árfolyamon mintegy 530 millió forintos – tétel is felmerült, ami összegében közel áll a kampányegyeztetésen említett 500-600 millióhoz.
A könyvrészlet szerint miközben a szocialisták azt hitték, bizalmi viszonyt ápolnak vele, az FSZB főigazgató-helyettese idővel felvette a kapcsolatot legfőbb politikai riválisukkal, a Fidesszel is.
„Ne haragudjatok, ki kell mennem a reptérre, mert érkezik a pénz Moszkvából” – Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Substack-oldalán megjelent könyvrészlete szerint ezek a szavak egy MSZP-s kampányegyeztetésen hangzottak el a Parlamentben, néhány héttel Vlagyimir Putyin 2006. február 28-i budapesti látogatása előtt.
A megbeszélés egyik, név nélkül nyilatkozó résztvevőjének állítása szerint 500-600 millió forintnak megfelelő amerikai dollár érkezését várták készpénzben, bőröndökben. A pénz a moszkvai magyar Kereskedelmi Kirendeltség, a KERKI épületének eladásáért kapott „jutalékként” érkezett. Mindeközben a háttérben Vlagyimir Putyin egy FSZB-vezérőrnagyot, Vjacseszlav Usakovot nevezte ki Magyarország informális „helytartójának”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára: Szóljon már valaki Orbánnak, Putyin és Trump is Európa gyengítésére használja őt
A DK elnöke Facebook-posztban kritizálta Orbán Viktor külpolitikáját. A „kisegér” hasonlat egy korábbi, kiszivárgott telefonleiratra utalhat, amely szerint a kormányfő így ajánlotta fel szolgálatait Putyinnak.
„Putyin és Trump Európa gyengítésére használja Orbán Viktort” – ezzel a kemény állítással szállt bele a kampányhajrába Dobrev Klára a Facebook-oldalán. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a miniszterelnöknek már nem kellene a két vezető kegyeit keresnie.
A politikus egy bejegyzésben azt írta, valakinek szólnia kellene a kormányfőnek, hogy mind Vlagyimir Putyin, mind Donald Trump eszközként tekint rá Európa megosztása érdekében.
Dobrev Klára szerint Orbán Viktornak „sem Putyinnak, sem Trumpnak nem kell már kisegérként hízelegnie.”
A „kisegér” hasonlat nem a semmiből jött. A poszt egy korábban, Bloombergre hivatkozó cikkekben megjelent telefonbeszélgetés-leiratra utalhat. Eszerint Orbán Viktor egy mesére hivatkozva ajánlotta fel szolgálatait Vlagyimir Putyinnak, amire az orosz elnök a feljegyzés szerint nevetéssel reagált. Az eredeti dokumentum ugyanakkor nem hozzáférhető.
Dobrev nemcsak Putyint, hanem Donald Trumpot is megemlítette. A posztjának hátterét adhatja, hogy az amerikai elnök és alelnöke látványosan állt be a magyar kormányfő mögé a választási kampányban.
Dobrev Klára posztja olyan közhangulatban született, amelyben a külföldi befolyásolás témája amúgy is jelen van. Egy friss Medián-felmérés szerint a választók messze Oroszországot tartották a legvalószínűbb külső beavatkozónak a választásba.
Miközben a DK elnöke szerint Orbán Viktor külföldi érdekek eszközévé vált, a miniszterelnök egy friss interjúban az őt ért kritikákra reagálva Nicolae Ceaușescuhoz hasonlította magát, azzal a különbséggel, hogy szerinte ő sokkal jobb szónok a néhai román diktátornál.
„Putyin és Trump Európa gyengítésére használja Orbán Viktort” – ezzel a kemény állítással szállt bele a kampányhajrába Dobrev Klára a Facebook-oldalán. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a miniszterelnöknek már nem kellene a két vezető kegyeit keresnie.
A politikus egy bejegyzésben azt írta, valakinek szólnia kellene a kormányfőnek, hogy mind Vlagyimir Putyin, mind Donald Trump eszközként tekint rá Európa megosztása érdekében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump tűzszünetet kötött Iránnal, de Izrael máris jelezte, hogy nem mindenhol tartja be
Donald Trump elnök két hétre szóló tűzszünetet jelentett be Iránnal, de Izrael azonnal jelezte, hogy a megállapodás nem terjed ki a libanoni frontra. A közvetítő Pakisztán ezzel szemben azt állította, hogy a megegyezés mindenhol, így Libanonban is érvényes.
Két hétre szóló tűzszünetben állapodott meg az Egyesült Államok és Irán kedden, kevesebb mint két órával azelőtt, hogy lejárt volna Donald Trump amerikai elnök határideje egy „egész civilizáció” elpusztítására. A bejelentés ellenére szerda hajnalban a Perzsa-öböl több országában és Izraelben is rakétariadók voltak, miközben a felek ellentmondásos nyilatkozatokat tettek a tűzszünet részleteiről - adja hírül a CNN.
A megállapodás feltétele, hogy Irán azonnal, teljes körűen és biztonságosan nyissa meg a létfontosságú Hormuzi-szorost. Donald Trump a Truth Social oldalán jelentette be a megegyezést, amelyet pakisztáni közvetítéssel hoztak tető alá.
Irán is megerősítette a tűzszünetet, de győzelemként kommunikálta. „Örömhírrel szolgálunk Irán nagy nemzetének: a háború célkitűzéseinek csaknem mindegyike teljesült, és bátor fiaitok történelmi tehetetlenség és tartós vereség állapotába taszították az ellenséget” – közölte az ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsa.
Figyelmeztettek ugyanakkor: „Kezünk továbbra is a ravaszon van, és ha az ellenség a legkisebb hibát is elköveti, teljes erővel válaszolunk”.
A testület szerint a tárgyalások alapját egy tízpontos iráni javaslat adja, amely többek között az amerikai erők kivonását, a szankciók feloldását és egy kötelező érvényű ENSZ-határozatot is tartalmaz.
A megállapodás részletei azonban azonnal ködössé váltak.
Izrael szerint ugyanis a tűzszünet nem terjed ki Libanonra, miközben a közvetítő pakisztáni miniszterelnök ennek az ellenkezőjét állította.
Sehbáz Saríf azt mondta, a megegyezés „mindenhol, Libanont is beleértve” azonnal hatályos.
A bejelentést követő órákban a Perzsa-öböl több országában és Izraelben is megszólaltak a szirénák bejövő rakéta- és drónfenyegetések miatt. Az izraeli hadsereg közölte, hogy továbbra is hajt végre csapásokat iráni célpontok ellen.
A megállapodás kulcsa a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, amelynek blokkolása súlyos hatással lenne a globális energiapiacra. Donald Trump korábban úgy nyilatkozott, hogy a szoros védelme nem az Egyesült Államok dolga, hanem a térség országaié.
A felek a tervek szerint pénteken Iszlámábádban ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy a pakisztáni közvetítéssel kidolgozott keretek alapján egyeztessenek a részletekről.
Két hétre szóló tűzszünetben állapodott meg az Egyesült Államok és Irán kedden, kevesebb mint két órával azelőtt, hogy lejárt volna Donald Trump amerikai elnök határideje egy „egész civilizáció” elpusztítására. A bejelentés ellenére szerda hajnalban a Perzsa-öböl több országában és Izraelben is rakétariadók voltak, miközben a felek ellentmondásos nyilatkozatokat tettek a tűzszünet részleteiről - adja hírül a CNN.
A megállapodás feltétele, hogy Irán azonnal, teljes körűen és biztonságosan nyissa meg a létfontosságú Hormuzi-szorost. Donald Trump a Truth Social oldalán jelentette be a megegyezést, amelyet pakisztáni közvetítéssel hoztak tető alá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán a kézmozdulatáról: semelyik jelölt nem mondhatja azt, hogy a választás le van futva
Orbán Viktor az Ultrahang műsorában beszélt arról a gesztusáról, amit a J. D. Vance-szel közös sajtótájékoztatón tett. A miniszterelnök a mozdulatot azzal indokolta, hogy a győzelmet nem lehet előre kijelenteni, az kizárólag a választók döntésén múlik.
Orbán Viktor az Ultrahang műsorában magyarázta azt a kézmozdulatát, amit a JD Vance amerikai alelnökkel közös sajtótájékoztatón tett kedden. A miniszterelnök szerint a mozdulat azt jelentette, hogy a küzdelem nyílt.
„Azt mondani, hogy egy választás le van futva, az egy megbocsáthatatlan tiszteletlenség az emberekkel szemben.”
Hangsúlyozta, hogy bár a győzelem a céljuk, az csak az emberek döntéseként jöhet létre, azt nem lehet magabiztosan előre bemondani, mert az gőgösség. Úgy vélte, a helyzetük könnyebb, mint egy-három hónapja volt, és március 15-e óta a Fidesz lendületbe jött.
A gesztust az váltotta ki, hogy a közös sajtótájékoztatón JD Vance egy újságírói kérdésre kijelentette, „természetesen együtt fognak működni azzal, aki megnyeri a magyar választást”, majd a Telex tudósítása szerint hozzátette, hogy „Orbán Viktor meg fogja nyerni a következő magyar választást”. A miniszterelnök erre tett egy olyan kézmozdulatot, ami nagyjából azt jelenti, „nem biztos”. A miniszterelnök mozdulatát sajtóhírek szerint a kormányzati közvetítésben nem lehetett látni.
Az interjúban Orbán kitért a rendszerről az utóbbi időben kitálaló Szabó Bencére és Pálinkás Szilveszterre is. Szerinte ezek az ügyek a Fidesznek dolgoznak.
„Az államigazgatás különböző szervezeteinek – a rendőrségnek, a titkosszolgálatoknak, a katonaságnak – megvan a maga belső rendje, lojalitása és viselkedési kódexe. Aki ezt megsérti, az szembefordul magával az egyenruhás állománnyal. Szerintem ez termeli a Fidesz szavazókat.”
A kormányfő úgy fogalmazott, így nem a kormánnyal, hanem a bajtársakkal szemben nem lehet viselkedni.
Vance látogatása egy budapesti nagygyűléssel folytatódott, ahol az amerikai alelnök az telefonon felhívta Donald Trumpot, aki a vonalban méltatta a magyar kormányfőt. A miniszterelnök a rendezvényen egy európai „visszafoglalási mozgalomról”, vagyis rekonkvisztáról beszélt, a magyar–amerikai kapcsolatokat pedig „aranykornak” nevezte.
Orbán Viktor az Ultrahang műsorában magyarázta azt a kézmozdulatát, amit a JD Vance amerikai alelnökkel közös sajtótájékoztatón tett kedden. A miniszterelnök szerint a mozdulat azt jelentette, hogy a küzdelem nyílt.
„Azt mondani, hogy egy választás le van futva, az egy megbocsáthatatlan tiszteletlenség az emberekkel szemben.”
Hangsúlyozta, hogy bár a győzelem a céljuk, az csak az emberek döntéseként jöhet létre, azt nem lehet magabiztosan előre bemondani, mert az gőgösség. Úgy vélte, a helyzetük könnyebb, mint egy-három hónapja volt, és március 15-e óta a Fidesz lendületbe jött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
