SZEMPONT
A Rovatból

„Putyin nem engedhette meg magának, hogy egy lázadó életben maradjon”

Jevgenyij Prigozsin kiiktatása egyfajta elrettentő akció volt az orosz elnök minden riválisa számára. Ezzel le is fejezték a Wagnert. Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Védelmi kutatóintézetének vezetőjével beszélgettünk.
Címlapkép: MTI/AP/ - szmo.hu
2023. augusztus 24.



Meghalt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsapat vezetője, miután a repülőgépe lezuhant Moszkva közelében szerda délután. A fedélzeten rajta kívül ott volt még Dmitrij Utkin is, a Wagner alapítója és irányítója is. így Tálas Péter szerint nem túlzás azt mondani, hogy szabályosan lefejezték a Wagnert. A merénylettel Putyin üzenni akart, de Prigozsin kiiktatása leginkább Szergej Sojgu védelmi miniszternek, és Valerij Geraszimov tábornoknak, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnokának jöhet jól. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, nem lesz újabb „igazságmenet” Moszkvába, de a Wagner veteránjai nem biztos, hogy beletörődnek vezetőik kiiktatásába.

– Prigozsin gépe Moszkvától kétszáz kilométerre észak-nyugatra, a tveri területen, Kuzsenkino falu körzetében zuhant le. Mit lehet tudni ennek körülményeiről?

– Vita van arról, hogy mi okozhatta a gép lezuhanását. A legáltalánosabb feltételezés, hogy légvédelmi rakétával lőtték le. Egy másik, közösségi médiában terjedő elmélet szerint magán a gépen is elhelyezhettek robbanószert. Ezt abból vezetik vissza, hogy a légiutaskísérő családja azt nyilatkozta: nagyon hosszú ideig szerelték a gépet, mielőtt útnak indult.

– És Ön szerint mi történhetett?

– Én is azt feltételezem, hogy megszervezték ezt a dolgot.

Abban konszenzus van, hogy nem baleset volt, és abban is egyetértés volt a szakértők között, hogy Prigozsinnal, és az esetleg ők követő wagneres vezetőkkel előbb-utóbb valamilyen módon végezni akar a Kreml. A putyini rendszer, és személyesen Putyin nem engedheti meg magának, hogy egy lázadó életben maradjon.

Le is lehetett volna tartóztatni, de ezt valamiért nem akarta megkockáztatni a politikai vezetés. Így valószínűleg a likvidálása mellett döntöttek. A legtöbben azt mondják, hogy gyakorlatilag merényletet követtek el a repülőgép ellen, és ezzel megfosztották a Wagnert a vezetőitől. A fedélzeten ott volt Dmitrij Utkin is, aki azért fontos, mert ő hozta létre a zsoldoscsoportot, és ő is volt a fő szervezője. Prigozsin inkább csak a csoport üzleteivel foglalkozott.

– Prigozsin óvatlan volt, amikor Moszkvába utazott?

– Nem tudjuk pontosan, miért ment most Moszkvába, de többször is járt már a lázadás után Oroszországban. Nem tudom, hogy ezt nevezhetjük-e kockázatnak, nyilvánvaló, hogy ő maga is számolt ezzel a lehetőséggel. Mindig nagyon figyelt arra, hogy megtévesszen mindenkit, arra vonatkozóan, hogy éppen hol tartózkodik. Néhány napja például úgy tűnt mintha Afrikából tett volna ki egy videót, de ez természetesen máskor is készülhetett. Tehát nagyon vigyázott, de nem gondolom, hogy az orosz titkosszolgálatnak olyan nagy problémát jelentett volna megtudni, hogy pontosan hol van, és mit csinál.

– Mondhatjuk, hogy ezzel a lépéssel végső soron lefejezték a Wagnert?

– Igen, mert ez egy erősen felülről irányított szervezet. Nem számolok azzal, hogy az alacsonyabb beosztású vezetők túl sok mindent tudnak csinálni.

Egyértelműen lefejezték a Wagnert. Inkább az a kérdés, hogy mi lesz majd a zsoldoscsoporttal Prigozsin és Utkin halála után, hiszen a lázadást követően be akarták őket olvasztani az orosz haderőbe.

A szakértők egy része azt mondja, ez most majd könnyebb lesz, többen írnak alá közülük a hadseregnek. Másik részük azt mondja, nem biztos, hogy a Wagner veteránjai könnyen bele fognak nyugodni a helyzetbe. Összességében azonban nem gondolom, hogy nagyon komoly következményekkel járó akciókat csinálnának. Tekintettel arra, hogy a Wagnerből Prigozsinnak volt a legnagyobb politikai befolyása, tekintélye. Inkább egyéni, kisebb tiltakozásokat tudok elképzelni, ha egyáltalán lesz bármilyen tiltakozás.

– A gép lelövése után a Wagnerhez köthető Telegram-csatornákon megjelent egy videó, amin három maszkos férfi látható. Ezen az hangzik el: „Kezdünk, számítsatok ránk!”. Mennyire kell komolyan venni ezt a fenyegetést?

– Én nem tulajdonítanék túl nagy jelentőséget ennek a videónak. Szinte kizártnak tartom, hogy a Wagner újból megpróbálkozott volna valamiféle lázadással. Ennyire már figyeltek rájuk. Vannak hírek arról, hogy a Wagner egyes tagjai Belaruszból megpróbálnak Oroszországba menni, de azt is tudjuk, hogy ez ellen a belorusz belbiztonság fellép. Nem tudom elképzelni, hogy Lukasenka bármi olyat lépne a Wagnerrel kapcsolatban, amiről ne tudna Putyin. Már az is Putyin ötlete és döntése volt, hogy a zsoldoscsapat tagjainak egy része Fehéroroszországba került.

Bár Lukasenka szívesen megszabadulna tőlük, nem hiszem, hogy önállóan merne bármit csinálni. Vagyis, amíg nem kap erre engedélyt, addig nem fogja őket elengedni Fehéroroszországból.

Ráadásul a Wagner itteni telephelyét úgy is választották ki, hogy az ország közepén legyen, jó távol a határtól. De nem is ilyen típusú „bosszúra” gondolok, legfeljebb személyes, az államapparátus tagjaival szembeni fellépésekre számítok.

– Nem lesz akkor egy második „igazság menete” Moszkva felé?

– Nem gondolom. Ez az egész merénylet alapvetően jól jön Putyin számára. Ezzel az egésszel valószínűleg üzenni is akart minden ellenzékinek, és általában minden olyan figurának, akinek a fejében megfordulhat, hogy bármiféle kritikát vagy fellépést fejtsen ki a putyini vezetéssel szemben.

Ez egy elrettentő akció volt a politikai és katonai elit minden potenciális riválisa irányába. Nem véletlen, hogy a moszkvai vezetés egyelőre nem nagyon tiltakozik az ellen, hogy a nyugati sajtó és a nyugati politikusok lényegében egy kivégzésről, célzott megsemmisítésről beszélnek.

Mert Putyinnak szüksége volt arra, hogy mindenki számára tisztába tegye az erőviszonyokat.

– Mekkora erőt képvisel a Wagner, hány zsoldos van Fehéroroszországban?

– A bahmuti harcok idején összesen egy 40-50 ezer fős kontingens volt, de eredetileg 8-12 ezres volt a csapat, és csak az ukrajnai agresszió időszakában növekedett meg a létszáma. Tudomásom szerint 5-8000 fő közt lehet a Belaruszban lévők száma. Fontos azonban tudni, hogy akik Belaruszba mentek, nem rendelkeznek nehézfegyverzettel. Ez szerintem azt is jelenti, hogy nincs is lehetőségük erőteljes tiltakozásra. Le fogják őket szerelni, vagy megkérdezik, hogy akarnak-e az orosz hadseregben szolgálni.

A nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz a Wagner nemzetközi, például a jelentős afrikai érdekeltségeivel.

Az itteni vezetők nem is mindig Moszkvával tárgyalnak, hanem közvetlenül a wagneresekkel. Nem hiszem, hogy ezeket a részeit is beolvasztanák az orosz haderőbe, mert nem kormányzati kötődésű zsoldosokra továbbra is szüksége lesz a Kremlnek.

– Milyen hatása lehet a Prigozsin elleni merényletnek az ukrán fronton?

– Nem gondolom, hogy különösebb változás fog itt bekövetkezni. Részben azért, mert a Wagnert már kivonták innen a Bahmut körüli harcok után. Másrészt, amúgy is vita volt az Ukrajnában állomásozó orosz katonai kontingensek között arról, hogy ki mennyire kap támogatást, és ki mennyire fontos a műveletek szempontjából. Ha Wagner embereit beveszik az orosz haderőbe, és visszaküldik őket az ukrán frontra, az bizonyos értelemben növelheti az orosz erők katonai képességeit, mert a régi Wagner-zsoldosok jól képzettek.

Az a kérdés, hogy mennyien és kik akarnak majd közülük az orosz haderőben harcolni. Ezzel kapcsolatban vannak kétségeim, tekintettel arra, hogy a Wagner azért mindig is egy elit egység volt, így a felszereltség, az ellátás és a juttatások is jobbak voltak.

És azt se felejtsük el, hogy jelenleg az oroszok védekeznek Ukrajnában, ami nem igényel akkora katonai hozzáértést, mint a támadások.

– Összességében a Wagner vezetőinek kiiktatásával meg tudta erősíteni a hatalmát Putyin?

– Az biztos, hogy igyekszik megerősíteni, de

nem hiszem, hogy sikerül olyan képet kialakítani a rendszeréről, mint a Prigozsin-lázadás előtt volt. Ez sokkal inkább a rendszer brutalitását és korlátok nélküliségét bizonyítja.

Az események egyébként - akár Prigozsin halála, akár Szurovikin elmozdítása - leginkább Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov tábornokot erősítették meg. Vagyis ők lesznek azok, akik továbbra is vezetik és meghatározzák az ukrajnai eseményeket. Ilyen értelemben ez még akár jó is lehet az ukránoknak, hiszen eddig egyikőjük sem mutatott túlzottan nagy nagy hozzáértést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: