„Putyin nem engedhette meg magának, hogy egy lázadó életben maradjon”
Meghalt Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsapat vezetője, miután a repülőgépe lezuhant Moszkva közelében szerda délután. A fedélzeten rajta kívül ott volt még Dmitrij Utkin is, a Wagner alapítója és irányítója is. így Tálas Péter szerint nem túlzás azt mondani, hogy szabályosan lefejezték a Wagnert. A merénylettel Putyin üzenni akart, de Prigozsin kiiktatása leginkább Szergej Sojgu védelmi miniszternek, és Valerij Geraszimov tábornoknak, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnokának jöhet jól. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, nem lesz újabb „igazságmenet” Moszkvába, de a Wagner veteránjai nem biztos, hogy beletörődnek vezetőik kiiktatásába.
– Prigozsin gépe Moszkvától kétszáz kilométerre észak-nyugatra, a tveri területen, Kuzsenkino falu körzetében zuhant le. Mit lehet tudni ennek körülményeiről?
– Vita van arról, hogy mi okozhatta a gép lezuhanását. A legáltalánosabb feltételezés, hogy légvédelmi rakétával lőtték le. Egy másik, közösségi médiában terjedő elmélet szerint magán a gépen is elhelyezhettek robbanószert. Ezt abból vezetik vissza, hogy a légiutaskísérő családja azt nyilatkozta: nagyon hosszú ideig szerelték a gépet, mielőtt útnak indult.
– És Ön szerint mi történhetett?
– Én is azt feltételezem, hogy megszervezték ezt a dolgot.
Le is lehetett volna tartóztatni, de ezt valamiért nem akarta megkockáztatni a politikai vezetés. Így valószínűleg a likvidálása mellett döntöttek. A legtöbben azt mondják, hogy gyakorlatilag merényletet követtek el a repülőgép ellen, és ezzel megfosztották a Wagnert a vezetőitől. A fedélzeten ott volt Dmitrij Utkin is, aki azért fontos, mert ő hozta létre a zsoldoscsoportot, és ő is volt a fő szervezője. Prigozsin inkább csak a csoport üzleteivel foglalkozott.
– Prigozsin óvatlan volt, amikor Moszkvába utazott?
– Nem tudjuk pontosan, miért ment most Moszkvába, de többször is járt már a lázadás után Oroszországban. Nem tudom, hogy ezt nevezhetjük-e kockázatnak, nyilvánvaló, hogy ő maga is számolt ezzel a lehetőséggel. Mindig nagyon figyelt arra, hogy megtévesszen mindenkit, arra vonatkozóan, hogy éppen hol tartózkodik. Néhány napja például úgy tűnt mintha Afrikából tett volna ki egy videót, de ez természetesen máskor is készülhetett. Tehát nagyon vigyázott, de nem gondolom, hogy az orosz titkosszolgálatnak olyan nagy problémát jelentett volna megtudni, hogy pontosan hol van, és mit csinál.
– Mondhatjuk, hogy ezzel a lépéssel végső soron lefejezték a Wagnert?
– Igen, mert ez egy erősen felülről irányított szervezet. Nem számolok azzal, hogy az alacsonyabb beosztású vezetők túl sok mindent tudnak csinálni.
A szakértők egy része azt mondja, ez most majd könnyebb lesz, többen írnak alá közülük a hadseregnek. Másik részük azt mondja, nem biztos, hogy a Wagner veteránjai könnyen bele fognak nyugodni a helyzetbe. Összességében azonban nem gondolom, hogy nagyon komoly következményekkel járó akciókat csinálnának. Tekintettel arra, hogy a Wagnerből Prigozsinnak volt a legnagyobb politikai befolyása, tekintélye. Inkább egyéni, kisebb tiltakozásokat tudok elképzelni, ha egyáltalán lesz bármilyen tiltakozás.
– A gép lelövése után a Wagnerhez köthető Telegram-csatornákon megjelent egy videó, amin három maszkos férfi látható. Ezen az hangzik el: „Kezdünk, számítsatok ránk!”. Mennyire kell komolyan venni ezt a fenyegetést?
– Én nem tulajdonítanék túl nagy jelentőséget ennek a videónak. Szinte kizártnak tartom, hogy a Wagner újból megpróbálkozott volna valamiféle lázadással. Ennyire már figyeltek rájuk. Vannak hírek arról, hogy a Wagner egyes tagjai Belaruszból megpróbálnak Oroszországba menni, de azt is tudjuk, hogy ez ellen a belorusz belbiztonság fellép. Nem tudom elképzelni, hogy Lukasenka bármi olyat lépne a Wagnerrel kapcsolatban, amiről ne tudna Putyin. Már az is Putyin ötlete és döntése volt, hogy a zsoldoscsapat tagjainak egy része Fehéroroszországba került.
Ráadásul a Wagner itteni telephelyét úgy is választották ki, hogy az ország közepén legyen, jó távol a határtól. De nem is ilyen típusú „bosszúra” gondolok, legfeljebb személyes, az államapparátus tagjaival szembeni fellépésekre számítok.
– Nem lesz akkor egy második „igazság menete” Moszkva felé?
– Nem gondolom. Ez az egész merénylet alapvetően jól jön Putyin számára. Ezzel az egésszel valószínűleg üzenni is akart minden ellenzékinek, és általában minden olyan figurának, akinek a fejében megfordulhat, hogy bármiféle kritikát vagy fellépést fejtsen ki a putyini vezetéssel szemben.
Mert Putyinnak szüksége volt arra, hogy mindenki számára tisztába tegye az erőviszonyokat.
– Mekkora erőt képvisel a Wagner, hány zsoldos van Fehéroroszországban?
– A bahmuti harcok idején összesen egy 40-50 ezer fős kontingens volt, de eredetileg 8-12 ezres volt a csapat, és csak az ukrajnai agresszió időszakában növekedett meg a létszáma. Tudomásom szerint 5-8000 fő közt lehet a Belaruszban lévők száma. Fontos azonban tudni, hogy akik Belaruszba mentek, nem rendelkeznek nehézfegyverzettel. Ez szerintem azt is jelenti, hogy nincs is lehetőségük erőteljes tiltakozásra. Le fogják őket szerelni, vagy megkérdezik, hogy akarnak-e az orosz hadseregben szolgálni.
Az itteni vezetők nem is mindig Moszkvával tárgyalnak, hanem közvetlenül a wagneresekkel. Nem hiszem, hogy ezeket a részeit is beolvasztanák az orosz haderőbe, mert nem kormányzati kötődésű zsoldosokra továbbra is szüksége lesz a Kremlnek.
– Milyen hatása lehet a Prigozsin elleni merényletnek az ukrán fronton?
– Nem gondolom, hogy különösebb változás fog itt bekövetkezni. Részben azért, mert a Wagnert már kivonták innen a Bahmut körüli harcok után. Másrészt, amúgy is vita volt az Ukrajnában állomásozó orosz katonai kontingensek között arról, hogy ki mennyire kap támogatást, és ki mennyire fontos a műveletek szempontjából. Ha Wagner embereit beveszik az orosz haderőbe, és visszaküldik őket az ukrán frontra, az bizonyos értelemben növelheti az orosz erők katonai képességeit, mert a régi Wagner-zsoldosok jól képzettek.
És azt se felejtsük el, hogy jelenleg az oroszok védekeznek Ukrajnában, ami nem igényel akkora katonai hozzáértést, mint a támadások.
– Összességében a Wagner vezetőinek kiiktatásával meg tudta erősíteni a hatalmát Putyin?
– Az biztos, hogy igyekszik megerősíteni, de
Az események egyébként - akár Prigozsin halála, akár Szurovikin elmozdítása - leginkább Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov tábornokot erősítették meg. Vagyis ők lesznek azok, akik továbbra is vezetik és meghatározzák az ukrajnai eseményeket. Ilyen értelemben ez még akár jó is lehet az ukránoknak, hiszen eddig egyikőjük sem mutatott túlzottan nagy nagy hozzáértést.