HÍREK
A Rovatból

Putyin: Minden, amit ma teszünk, arra irányul, hogy megállítsuk a 2014 óta tartó háborút

Az orosz elnök szerint Oroszországnak minden oka megvan arra, hogy a jelenlegi ukrán rendszert neonáci rezsimnek tekintse.


A Donyec-medencében 2014 óta nem szűnnek a nagyszabású katonai műveletek, Oroszország fellépésének célja ezek befejezése volt - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor Szentpéterváron a második világháború veteránjaival és túlélőkkel találkozott Leningrád náci ostromgyűrűje megtörésének 80. évfordulója alkalmából.

"Valójában a Donyec-medencében 2014 óta nem szűnnek a nagyszabású hadműveletek - nehéz haditechnika, tüzérség, harckocsik és repülőgépek bevetésével... Minden, amit ma teszünk, beleértve a különleges hadműveletet is, arra irányul, hogy megállítsuk ezt a háborút. Ez a művelet értelme. És hogy megvédjük az ott élő népünket azokon a területeken"

- mondta Putyin.

Azt hangoztatta, hogy Oroszország nem tudott nem reagálni az Ukrajnában 2014 óta zajló eseményekre.

"Sokáig türelemmel voltunk, sokáig próbáltunk megállapodásra jutni. Mint most kiderült, egyszerűen becsaptak bennünket. Nem ez az első eset, hogy ez történik velünk. Mindazonáltal mindent megtettünk a helyzet békés megoldása érdekében. Mostanra világossá vált, hogy eleve lehetetlen volt" - mondta.

Arról is beszélt, hogy Oroszország, nem akarva elrontani a nemzetközi kapcsolatokat, soha nem emlékeztetett arra, hogy Leningrád blokádjában számos európai ország katonái vállaltak részt, és követtek el bűncselekményt.

"Ez mindig is így volt. Elég kinyitni Lev Tolsztojt, és beleolvasni a Háború és békébe. Amikor azt mondja, hogy úgy tűnt, a Napóleon vezette francia hadsereg jött ide, de ez egész Európa volt. Bonaparte Napóleon ugyanis ekkorra már az egész kontinentális Európát az ellenőrzése alá vonta. És Tolsztoj már ott leírja mindezt. Ez az 1812-es honvédő háború idején történt. Ugyanez megismétlődött az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban, miután Hitler tulajdonképpen az egész kontinentális Európát is az irányítása alá vonta" - mondta az orosz elnök.

Putyin koszorút helyezett az egykori névai hídfőállásnál, a Határkő emlékműnél és a piszkarjovkai temetőben, ahol 420 ezer civil áldozatot és 70 ezer katonát temettek el 186 tömegsírba, köztük az elnök testvérét, aki 1942 telén, gyermekként halt meg a blokádban. Leningrád 872 napig tartó ostroma következtében csak a civilek közül több mint egymillióan vesztették életüket.

Az orosz elnök, aki látogatást tett az Almaz-Antej hadiipari konszern Obuhov gyárában is, "elkerülhetetlennek" nevezte az orosz győzelmet, amelynek alapja szerinte "Oroszország soknemzetiségű népének" egysége és összetartása, valamint a hadiipari komplexum működése. Utóbbi szerinte annyi légvédelmi rakétát bocsát ki, mint világ többi része.

Az mondta, Oroszországnak minden oka megvan arra, hogy a jelenlegi ukrán rendszert neonáci rezsimnek tekintse. Szerinte Kijev dicsőíti Sztepan Banderát, akit Adolf Hitler bűntársának nevezett, az ukrán hadsereg pedig folytatja a záróosztagok és a civilek lelövésének gyakorlatát a Donyec-medencében.

"Ezért minden okunk megvan arra, hogy neonácinak nevezzük a mai rezsimet, és minden okunk megvan arra, hogy a fegyveres erők révén segítsük azokat az embereket, akik az orosz kultúra részének, az orosz nyelv hordozójának tekintik magukat, azt éppúgy ápolják, mint a kultúrájukat és a hagyományaikat. Nem tehetjük meg, hogy nem védjük meg őket"

- mondta.

A vezetés mérlegeli annak lehetőségét, hogy a hadiipari komplexum alkalmazottai halasztás kapjanak a sorkatonai szolgálat alól is. Mint mondta, az ágazatnak mintegy 870 ezer alkalmazottja van.

A részleges mozgósítás alól a hadiipari dolgozók mentesítést kaptak.

Szóba sem jöhetnek a tárgyalások Zelenszkijjel

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Ukrajnában bevezetett tilalom miatt szó sem lehet tárgyalásokról Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

"Zelenszkijjel szóba sem jöhetnek tárgyalások, már azért sem, mert törvényben tiltott meg minden tárgyalást az orosz kormánnyal"

- mondta.

Lavrov szerint Oroszország kész "bármilyen komoly javaslatra válaszolni", de még nem látott ilyet. Ismételten azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megtiltják Kijevnek a Moszkvával folytatandó tárgyalásokat, holott a konfliktusban részes felek korábban már megkezdték a rendezési projektek megvitatását.

"Ukrajnának a kezére csaptak (a márciusi orosz-ukrán tárgyalások után) és megmondták neki: még nem! És azóta, a tavalyi év tavasza után sokszor - egész nyáron, kora ősszel - a nyugati tisztviselők újra és újra azt mondták, hogy túl korai még a tárgyalásokba bocsátkozni, Ukrajnának több fegyvert kell kapnia, hogy erős pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat"

- mondta a külügyminiszter.

Lavrov értelmetlennek nevezte a Zelenszkij által a G20-csoport elé terjesztett tízpontos rendezési tervet. Kifogásolta, hogy miközben a politikusai az hangoztatják, hogy Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról, valójában a Nyugat dönt Ukrajna helyett. A tárcavezető ugyanakkor korábban megjegyezte: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke azt mutatja, hogy a Nyugat sokat tett fel az Oroszország elleni háborúra.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is arra hívta fel szerdán ismételten a figyelmet, hogy Ukrajna jogszabállyal zárja ki a tárgyalások lehetőségét.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalásokhoz az új területek Oroszország részévé válásának elismerésére vagy "hallgatólagos elfogadására", valamint új nemzetközi szabályok megalkotására van szükség.

Álláspontja szerint az ENSZ Alapokmányában foglalt hét alapelv közül legalább kettőt Oroszország és a vele szemben ellenséges államok eltérően értelmeztek. Mint írta, a nemzetek önrendelkezési jogának elvéről van szó (a Donyec-medencei köztársaságok és Ukrajna más, Moszkva által immár sajátjának tekintett területei esetében), valamint a nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű végrehajtásának elvéről, különös tekintettel a minszki megállapodásokra.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke, ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy Angela Merkel volt német kancellár, Francois Hollande volt francia elnök és Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője korábbi beismerő nyilatkozatai bizonyítékként szolgálhatnak egy katonai bíróság számára.

"Ezek a vezetők egy világháború kirobbantását tervezték, amelynek következményei előre láthatók voltak. És megérdemlik, hogy bűnhődjenek a bűneikért"

- írta a házelnök.

Vologyin szerint a három általa megnevezett politikus nyilatkozatai megerősítették az Ukrajna ellen indított "különleges hadművelet" szándékát, amely lehetővé tette a katasztrófa, és rengeteg ember halálának megelőzését.

A RIA Novosztyi hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Merkel december elején elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített minszki megállapodásokkal időt akartak adni Kijevnek ahhoz, hogy megerősödjön. Később ezt Hollande is megerősítette. Danilov tavaly augusztusban vallotta be, hogy miután Zelenszkij elutasította a 2019-ben Párizsban javasolt Minszk-3-at, Kijev megkezdte a felkészülést egy "nagy háborúra" Moszkvával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pert indított Magyarország az Ukrajnának fizetett uniós támogatások miatt
A magyar kabinet szerint jogsértő, hogy az orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna támogatására fordítják. Az ügy akár évekig is eltarthat.


A magyar kormány július 11-én nyújtotta be keresetét a luxembourgi Törvényszékhez, amely augusztus 25-én tette közzé az ügyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezzel hivatalosan is megindult a per. A keresetet először az EU Bíróságához adták be, de az az alsóbb fokú luxembourgi testülethez továbbította az ügyet, írta a Portfolio.

A kabinet az Európai Békekeretet támadja, mert kifogásolja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna támogatására fordítják. A kormány szerint ezzel megsértik az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal alapelveit,

és a hivatalos jegyzőkönyv sem pontosan tükrözi a folyamatot.

Magyarország azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Békekeret irányító bizottságának 2025 februárjában hozott döntését. Ez a határozat a Tanács 2024. május 21-én elfogadott intézkedésének végrehajtásáról rendelkezett. A tanácsi döntés kimondta, hogy a zárolt orosz eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe kell átutalni.

A határozat arról is szólt, hogy az adminisztratív költségeket szintén ebből a forrásból kell fedezni, így a tagállamoknak nem keletkeznek plusz kiadásaik.

Az Európai Békekeret az Unió kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának.

Eddig több mint 11 milliárd eurót folyósítottak Kijev számára.

A perrel kapcsolatban hosszadalmas és összetett jogi eljárás veszi kezdetét, amely akár évekig is eltarthat, különösen az esetleges fellebbezések miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar György: Orbán Viktor stábja aligha maga fizette az adriai utat
Az ügyvéd szerint a számlákon múlik, igaz-e, hogy mindenki maga állta a költségeket. Ha nincs bizonylat, szerinte valószínűsíthető az ingyenesség.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 27.



Magyar György ügyvéd a Klubrádióban értékelte Orbán Viktor adriai utazását munkajogi szempontból. A miniszterelnök szabadságát tölti, de elkísérte stábjának több tagja is: Orbán Balázs politikai igazgató, Máté János államtitkár és Kaminski Fanni, aki a közösségi oldalait kezeli. A kormányfő egy NER-es magángéppel utazott.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, mindenki maga fizette az útiköltségét.

Magyar György szerint azonban a miniszterelnök munkajogilag nem kötelezheti a munkatársait arra, hogy vele utazzanak, majd előbb saját pénzből állják a költségeiket.

Az ügyvéd úgy fogalmazott: a munkatárs dönthet úgy, hogy ezt bevállalja, de ő nem tartja reálisnak, hogy mindenki maga állta a számlát. Szerinte az a kérdés, kinek a nevére állították ki a számlát, és ha nincs ilyen, akkor valószínűsíthető az ingyenesség.

Magyar György így fogalmazott: kedves Fanni és Balázs és János, mutassátok a számlát. De nem elég ám egy díjbekérő, hogy mennyibe fog kerülni: legyen ráütve pirossal, hogy »fizetve«.

Az ügyvéd arról is beszélt, hogy

Orbán Viktor választást akar nyerni, ezért nem engedheti meg magának, hogy teljesen kivonja magát a munkából a szabadsága alatt.

Ha viszont dolgozni kell, azt meg kell vásárolni, és erről a munkaadónak és a munkavállalónak kell megállapodnia.

Hozzátette: nem gondolja, hogy a munkaügyi bíróságon bárki azzal érvelne, hogy a miniszterelnök nem váltotta meg a szabadságukat, nem fizetett pótlékot, és a saját zsebükből kellett fizetniük.

Az utazással kapcsolatban Magyar Péter is megszólalt: pénteken ő tett közzé képeket a miniszterelnök horvátországi útjáról.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid Lázár János újabb HÉV-es ígéretéről: Nehéz nem arra gondolni, hogy ez csak egy kampánybejelentés, amit egy percig sem gondolnak komolyan
A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint most a nulláról kezdenék újra a tervezést egy olyan vonalon, ami már sok milliárd forintért ugyanezzel a műszaki tartalommal megterveztek.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 27.



Vitézy Dávid a Facebook-oldalán reagált Lázár János bejelentésére, miszerint indul a gödöllői HÉV fejlesztése. A Podmaniczky Mozgalom vezetője arra emlékeztetett, hogy a beruházást a miniszter 2022 végén saját maga állíttatta le.

„Most nulláról kezdenék újra a tervezést egy olyan vonalon, ami már sok milliárd forintért ugyanezzel a műszaki tartalommal meg lett tervezve”

– hangsúlyozta Vitézy, majd összefoglalta a projekt korábbi eseményeit.

A politikus szerint még Tarlós István főpolgármestersége alatt indult el a BKK részéről a gödöllői HÉV és a metró integrációjának tervezése, ezt Kovács Péter XVI. kerületi és a fiatalon elhunyt Riz Levente XVII. kerületi polgármester harcolta ki akkor a Fővárosi Közgyűlésben. A sok milliárdos tervezési munkát jelentősen késleltette, hogy a HÉV-ek átkerültek állami tulajdonba, végül a kormány 2021-ben döntött úgy, hogy a tervezést folytatja, uniós pénzt is rendelt hozzá, és 5,7 milliárd forintért a BFK átvette a korábbi tervezés irányítását.

„Sikerült megállapodni a műszaki tartalomról mind a négy érintett kerülettel és a Fővárossal, az engedélyezési tervek szinte véglegesek voltak, amikor megérkezett Lázár János, odaírta, hogy „Nem! Lezárni”, és ezzel ment a szerződés, a tervek és az uniós pénz is a kukába” – fogalmazott Vitézy.

„Most ugyanez a Lázár János bejelenti, hogy nulláról újrakezdik az egész beruházást úgy, hogy a tervezésre (!) újból kiírt tenderen az ajánlatok beadási határideje a 2026-os választásokkal esik egybe (!), nehéz azért nem arra gondolni, hogy ez csak egy kampánybejelentés, amit egy percig sem gondolnak komolyan.

Ugyanis, ha a gödöllői hév fejlesztését, sőt, bármelyik hév-vonal fejlesztését egy percig is komolyan vette volna ez a közlekedési kormányzat, akkor az elmúlt három évben nem csak és kizárólag romboltak volna minden beruházás körül” – írta a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Otthon Start: a lakásárak gyors drágulása felemésztheti a kedvezményeket
A program célja az volt, hogy könnyítse a lakásvásárlást, de a korlátozott négyzetméterár miatt már most megugrottak az árak a fővárosban.


Az Otthon Start Program 3 százalékos kamata és a 10 százalékos önerő első ránézésre könnyebbé tehetné a lakáshoz jutást. A rendeletben meghatározott, 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát azonban rövid idő alatt jelentősen felhajtotta az árakat Budapesten, kezdte elemzését a bank360.hu. Emiatt

még egy kisebb lakás megvásárlásához is jóval nagyobb hitelre van szükség, amelynek a törlesztőrészlete sok esetben meghaladja a piaci kölcsönökét.

Az egyik legnagyobb ingatlaniroda kiadványa szerint 2025 júliusában a pesti használt téglalakások átlagos négyzetméterára 969 ezer forint volt. A hirdetési portálokon viszont már most is számos olyan lakás található, amelyet közel 1,5 millió forintos négyzetméteráron kínálnak, akár felújításra szoruló állapotban is.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a fővárosi ingatlanok átlagos négyzetméterára 2025 első negyedévében 24,4 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.

Egy 40 négyzetméteres lakás a 969 ezer forintos átlagár mellett 38,76 millió forintba kerülne. Ennek a 90 százalékát, vagyis 34,88 millió forintot fedezne a hitel, amely 6,5 százalékos kamat mellett havi 260 ezer forintos törlesztőrészletet jelentene. Ha ugyanezt a lakást 1,5 millió forintos négyzetméteráron vásárolnák meg, az összeg 60 millió forint lenne. A 90 százalék ebben az esetben 54 millió forint, ám az Otthon Start legfeljebb 50 millió forint hitelt ad. Ez több mint 277 ezer forintos havi törlesztést jelent, miközben még 4 millió forint hiányzik a vételárból. Ennek fedezéséhez piaci hitelre lenne szükség, amely további 30 ezer forinttal növelné a havi kiadást. A teljes törlesztés így 307 ezer forintra emelkedne, ami 18,1 százalékkal magasabb a piaci hitel törlesztőrészleténél.

A banki értékbecslés tovább nehezítheti a vásárlást.

Ha például egy 60 millió forintos vételár mellett a bank csak 1,25 millió forintos négyzetméterárral számol, akkor a lakás értéke 50 millió forint. A bank ennek a 90 százalékát, vagyis 45 millió forintot hitelez. Így a vásárlónak a 6 millió forint önerő helyett 15 millió forintot kellene előteremtenie, ami a teljes ár 25 százaléka. A szabályozás ráadásul kimondja, hogy a vételár és a bank által meghatározott érték között legfeljebb 20 százalék eltérés lehet. Ha ez a különbség nagyobb, a program keretében nem lehet hitelt felvenni.

A kedvezményes hitel előnyei így gyorsan eltűnhetnek.

A törlesztőrészlet sok esetben magasabb lehet a piaci hiteleknél, az önerő pedig jóval több lehet a vártnál.

Ha a banki értékbecslés alacsonyabb árat állapít meg, a vásárlás akár meg is hiúsulhat. Ilyen esetben a vevők nemcsak a lakásról maradhatnak le, hanem elveszíthetik a foglalót és az addig felmerült költségeket, például az ügyvédi díjat is, amely egy ekkora vételárnál több százezer forint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk