Az MTI adott ki rövid közleményt arról, hogy megszólalt Putyin a krasznogorszki merénylettel kapcsolatban. Azt mondta:
„Azonosítunk és meg fogunk büntetni mindenkit, aki a terroristák háta mögött áll, aki előkészítette ezt az atrocitást. Ez Oroszországra, népünkre mért csapás”
– mondta az orosz elnök.
A támadás mind a négy közvetlen elkövetőjét elfogták, miután Ukrajna felé próbáltak menekülni, ahol állítólag egy „ablakot” készítettek elő számukra az államhatáron való átlépésére.
A vasárnapot Putyin nemzeti gyásznapnak nyilvánította.
Az MTI adott ki rövid közleményt arról, hogy megszólalt Putyin a krasznogorszki merénylettel kapcsolatban. Azt mondta:
„Azonosítunk és meg fogunk büntetni mindenkit, aki a terroristák háta mögött áll, aki előkészítette ezt az atrocitást. Ez Oroszországra, népünkre mért csapás”
– mondta az orosz elnök.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mínusz 11 fokban maradt fűtés nélkül 16 ezer ember Kazincbarcikán, melegedőbuszokat készítenek elő a városban
A távhővezeték kilyukadása miatt állt le a szolgáltatás Kazincbarcikán január 19-én, több mint 500 háztartásban. A hibaelhárítás akár 24 órát is igénybe vehet, a városi kórház saját fűtésre állt át.
Mínusz 11 fokos fagyban maradt fűtés és meleg víz nélkül Kazincbarcika jelentős része hétfőn, miután kilyukadt a városi távhővezeték. A hibára január 19-én, dél körül derült fény (képünkön), a szolgáltató munkatársai pedig délutánra találták meg a csőtörés helyét. A javítást azonnal megkezdték, de a rendszer újraindítása időigényes.
Az önkormányzat eredetileg több mint 500 háztartásról és egy óvodáról közölte, hogy tartósan, akár 24 órán keresztül sem lesz fűtésük és meleg vizük. A katasztrófavédelem később már arról számolt be, hogy a szolgáltatáskiesés maximum 8710 fogyasztót, vagyis mintegy 16 ezer lakost érinthet.
A hiba leginkább a Csokonai utca 2–28. és a Mikszáth Kálmán utca 1–17. szám alatti épületeket, valamint a Székhelyóvodát sújtja. A kiszakaszolt területen kívül élőknek a szolgáltató azt ígérte, hogy valamikor az éjszaka folyamán újraindulhat a fűtés.
A katasztrófavédelem hétfő esti közleményében a lehetséges következményekre is kitért. „Műszaki hiba miatt szünetel az önkormányzat által üzemeltetett távhőszolgáltatás Kazincbarcikán. A távhőrendszer sokáig tartja a meleget,
a lakások várhatóan kedden délutánra hűlnek le 18 Celsius-fokosra, amennyiben nem sikerül addig kijavítani a hibát. A katasztrófavédelem a volántársasággal melegedőbuszokat, az önkormányzattal közösen melegedőhelyeket készít elő, arra az esetre, ha szükség lenne ezekre.
Amennyiben indokolt, melegedővonat is bevethető a helyszínen.”
Szitka Péter polgármester bejelentette, hogy az Egressy Béni Művelődési Központot megnyitották melegedőhelyként azok számára, akik nem tudják megoldani otthonuk fűtését. A városi kórház átállt a saját fűtési rendszerére, így a betegek ellátása zavartalan.
Mínusz 11 fokos fagyban maradt fűtés és meleg víz nélkül Kazincbarcika jelentős része hétfőn, miután kilyukadt a városi távhővezeték. A hibára január 19-én, dél körül derült fény (képünkön), a szolgáltató munkatársai pedig délutánra találták meg a csőtörés helyét. A javítást azonnal megkezdték, de a rendszer újraindítása időigényes.
Az önkormányzat eredetileg több mint 500 háztartásról és egy óvodáról közölte, hogy tartósan, akár 24 órán keresztül sem lesz fűtésük és meleg vizük. A katasztrófavédelem később már arról számolt be, hogy a szolgáltatáskiesés maximum 8710 fogyasztót, vagyis mintegy 16 ezer lakost érinthet.
A hiba leginkább a Csokonai utca 2–28. és a Mikszáth Kálmán utca 1–17. szám alatti épületeket, valamint a Székhelyóvodát sújtja. A kiszakaszolt területen kívül élőknek a szolgáltató azt ígérte, hogy valamikor az éjszaka folyamán újraindulhat a fűtés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalosan bejelentették, hogy a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték
Az ügyet a jogi bizottság vizsgálja, döntésük után folytatódhat a magyar eljárás. Két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell dönteni.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell döntenie a testületnek.
2024 augusztusában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt államfő testvére feljelentette Dobrevet. A volt köztársasági elnök testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Abban az ügyben az Európai Parlament 2025 októberében úgy döntött, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát.
A mostani ügy alapja, hogy Hankó Balázs miniszter 2025 novemberében egy Facebook-videóban tudatta, jogi lépéseket tesz a DK elnöke ellen.
„Állj, ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen, mert hazug és aljas módon vádol” – mondta akkor a miniszter.
Dobrev Klára a miniszter videójára úgy reagált: „Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól.”
A képviselő a mostani eljárást a kormány megtorló akciójának nevezte. Szerinte azért, mert a DK politikusai egyre közelebb kerülnek annak feltárásához, hogy kik lehettek azok a magas rangú állami vagy rendőri vezetők, akik fedezték a pedofil bűncselekmények elkövetőit.
Az ügy most az Európai Parlament jogi bizottsága elé kerül, ahol meghallgatják Dobrev Klárát is. A bizottság javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására, a végső szót pedig a parlament plenáris ülése mondja ki szavazással. Ha a testület felfüggeszti a mentelmi jogot, a magyarországi bírósági eljárás lefolytatható Dobrev Klára ellen. Ha nem, az eljárás nem folytatódhat.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter szerint nem az EU ügye, hogy Trump el akarja venni Dániától Grönlandot
A külügyminiszter közölte, hogy Magyarország nem támogat közös uniós nyilatkozatot a Grönland-ügyben. A kormány elfogadta a meghívást a gázai újjáépítést felügyelő nemzetközi testületbe.
A magyar kormány szerint nem uniós ügy a Grönland körül kialakult feszültség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában. A miniszter egyúttal azt is bejelentette, hogy Magyarország elfogadta Donald Trump meghívását a Gázai Béketanácsba, amelynek állandó tagságáért sajtóhírek szerint nemzetenként egymilliárd dollárt kellene fizetni.
Szijjártó Pétert a cseh kollégájával, Petr Macinkával tartott közös sajtótájékoztatóján kérdezték a Grönland-ügyről. Donald
Trump amerikai elnök komolyan gondolja a sziget megszerzését, és vámokkal fenyeget több európai országot,
köztük Dániát, Németországot és Franciaországot is. A magyar külügyminiszter szerint a helyzet megoldása csak a két fél, vélhetően Dánia és az Egyesült Államok tárgyalásain keresztül lehetséges.
„Én ezt nem tartom egy EU-s ügynek”
– mondta a miniszter, aki hozzátette, az uniós állandó képviselők tanácskozásán is jelezték, hogy szerintük emiatt nincs szükség közös uniós nyilatkozatra az ügyben. Ezzel
a magyar álláspont szembemegy több európai kormányéval, amelyek közös fellépést és szolidaritást sürgetnek Dániával, és már felvetették az uniós ellenlépések lehetőségét.
Trump tervei szerint február 1-jétől 10, június 1-jétől pedig 25 százalékos vámot vetne ki nyolc európai ország termékeire.
A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy Orbán Viktort meghívták Donald Trump gázai béketanácsába. Szijjártó Péter elmondta, hogy vasárnap jelezték: elfogadják a meghívást és készen állnak a közös munkára. „A csatlakozásról szóló belső jogi munkát elkezdtük” – tette hozzá.
A magyar kormány szerint nem uniós ügy a Grönland körül kialakult feszültség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában. A miniszter egyúttal azt is bejelentette, hogy Magyarország elfogadta Donald Trump meghívását a Gázai Béketanácsba, amelynek állandó tagságáért sajtóhírek szerint nemzetenként egymilliárd dollárt kellene fizetni.
Szijjártó Pétert a cseh kollégájával, Petr Macinkával tartott közös sajtótájékoztatóján kérdezték a Grönland-ügyről. Donald
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keddtől bezárja a Szőlő utcai javítóintézetet a kormány
A kormány rendeletben döntött a Budapesti Javítóintézet bezárásáról, az intézkedés kedden lép hatályba. A fiatalkorúakat Debrecenbe, Nagykanizsára, Aszódra és Rákospalotára helyezik át.
Keddtől bezár a botrányaitól elhíresült Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet, miután a kormány a teljes javítóintézeti rendszer átalakításáról döntött. A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás már kedden hatályba is lép.
A bezárást követően egy új, országos hatáskörű javítóintézet jön létre, amely a tervek szerint a jövőben megszűnő intézmények feladatait is átveszi.
A kormány célja ezzel a működés egységesítése és hatékonyabbá tétele.
A rendelet értelmében
a javítóintézeti nevelésre ítélt lányokat ezentúl a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon fogadja. A fiúkat az Aszódi, a Debreceni és a Nagykanizsai Javítóintézetbe helyezik el.
Ha egy fiatalkorú letartóztatását javítóintézetben hajtják végre, a lányok szintén Rákospalotára, a fiúk pedig a Debreceni és a Nagykanizsai Javítóintézetbe kerülnek.
A Szőlő utcai intézmény tavaly májusban került a figyelem középpontjába, amikor a rendőrség letartóztatta a korábbi igazgatót. Az év végére már kilencre nőtt a Szőlő utcai botrányként elhíresült ügy gyanúsítottjainak a száma. Január közepén a bíróság – az ügyészség indítványára – három hónappal meghosszabbította négy gyanúsított: a volt igazgató, egy gyermekfelügyelő, egy nevelő és egy rendész letartóztatását. A kormány már tavaly decemberben úgy döntött, hogy a javítóintézeteket a büntetés-végrehajtás felügyelete alá vonja, és folyamatos rendőri jelenlétet biztosít, hogy megelőzzék a további visszaéléseket. Szakmai szervezetek ugyanakkor vitatták, hogy a szigorúan rendészeti megoldás önmagában kezelné a gyermekvédelmi és pedagógiai problémákat.
Keddtől bezár a botrányaitól elhíresült Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet, miután a kormány a teljes javítóintézeti rendszer átalakításáról döntött. A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás már kedden hatályba is lép.
A bezárást követően egy új, országos hatáskörű javítóintézet jön létre, amely a tervek szerint a jövőben megszűnő intézmények feladatait is átveszi.
A kormány célja ezzel a működés egységesítése és hatékonyabbá tétele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
