Putyin felidegesítette Trumpot: az amerikai elnök újabb retorziókat is kilátásba helyezett Oroszországgal szemben
Trump közölte, hogy ha Oroszországgal nem tudnak megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról, akkor kész másodlagos vámokat is kivetni az orosz olajra.
A Kreml hétfőn közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közösen dolgozik egy lehetséges ukrajnai békemegállapodás előkészítésén, valamint a kétoldalú kapcsolatok javításán, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „nagyon dühös” Vlagyimir Putyinra – írja a Reuters.
Trump az NBC News-nak adott interjúban arról beszélt, hogy rendkívül felidegesítette, amikor az orosz elnök kétségbe vonta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hitelességét. Az amerikai elnök azt is kilátásba helyezte, hogy 25–50 százalékos másodlagos vámot vethet ki az orosz kőolaj vásárlóira.
„Ha nem tudok Oroszországgal megállapodást kötni az ukrajnai vérontás megállításáról, akkor másodlagos vámokat fogok bevezetni minden orosz olajra. Ez azt jelentené, hogy ha orosz olajat vásárol valaki, nem üzletelhet az Egyesült Államokkal, 25-50 százalékos vám lesz minden olajon”
– fogalmazott Trump, aki később újságíróknak megerősítette, hogy csalódott Putyinban, de hozzátette: „Úgy látom, lépésről lépésre mégiscsak haladunk”.
„Azt akarom, hogy kössön megállapodást, hogy ne haljanak meg többé orosz és ukrán katonák, meg más emberek sem”
– mondta Trump az Ovális irodában.
„Szeretném, ha betartaná az ígéretét, és úgy gondolom, be is fogja”
– jegyezte meg.
Amikor újságírók rákérdeztek Trump kijelentéseire, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Moszkva továbbra is együtt dolgozik Washingtonnal, és Putyin nyitott maradt arra, hogy kapcsolatban maradjon Trumppal.
„Folytatjuk a munkát az amerikai féllel, elsősorban azért, hogy helyreállítsuk a kétoldalú kapcsolatainkat, amelyeket az előző amerikai kormányzat súlyosan megrongált” – mondta Peszkov. „Emellett dolgozunk néhány, az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos elképzelés megvalósításán is. A munka folyamatban van, de egyelőre nincs olyan konkrétum, amit elmondhatnánk. Időigényes folyamatról van szó, valószínűleg a helyzet bonyolultsága miatt.”
A szóvivő hozzátette, hogy szükség esetén rövid időn belül meg lehetne szervezni egy Trump–Putyin-telefonbeszélgetést, de erre ezen a héten nem számítanak.
Trump, aki azt szeretné, ha béketeremtőként emlékeznének rá, már többször is hangsúlyozta, hogy szeretné lezárni az immár három éve tartó ukrajnai háborút, és figyelmeztetett annak veszélyére is, hogy a konfliktus akár világháborúhoz is vezethet az Egyesült Államok és Oroszország között.
A Kreml hétfőn közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közösen dolgozik egy lehetséges ukrajnai békemegállapodás előkészítésén, valamint a kétoldalú kapcsolatok javításán, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „nagyon dühös” Vlagyimir Putyinra – írja a Reuters.
Trump az NBC News-nak adott interjúban arról beszélt, hogy rendkívül felidegesítette, amikor az orosz elnök kétségbe vonta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hitelességét. Az amerikai elnök azt is kilátásba helyezte, hogy 25–50 százalékos másodlagos vámot vethet ki az orosz kőolaj vásárlóira.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Katar ideiglenesen lezárta a légterét a közel-keleti krízis miatt – közölte az ország külügyminisztériuma. A döntés célja az volt, hogy megvédjék az ország lakóit és az oda érkezőket is.
A bejelentés után nem sokkal robbanásokról érkeztek hírek Dohából. A katari fővárosban több detonációt is hallottak, erről a Reuters számolt be. Az al-Dzsazíra szintén robbanásokról és lángokról írt, de nem volt világos, hogy a légvédelem működött jól, vagy rakétatalálat történt. Az amerikai és brit hatóságok azt tanácsolták a Katarban tartózkodó állampolgáraiknak, hogy maradjanak biztonságos helyen.
Az Axios egyik riportere izraeli tisztviselőre hivatkozva azt közölte, hogy Irán hat rakétát indított el Katar irányába. A célpont az Egyesült Államok egyik legnagyobb közel-keleti bázisa lehetett. A Sky News szerint ezek a rakéták az al-Udejd légibázis felé tartottak, amit az amerikaiak használnak, de egy részét a brit Királyi Légierő is működteti.
A támadás pontos kimenetele egyelőre nem ismert. A jelentések nem erősítették meg, hogy a rakéták célba értek, vagy a légvédelem megakadályozta a becsapódást.
A Reuters úgy tudja, hogy Irán megtorlást tervezett az Egyesült Államok korábbi akciói miatt, amelyek során három iráni nukleáris létesítményt is lebombáztak. Amerikai tisztségviselők korában azt mondták, hogy akár már egy-két napon belül válaszcsapás érkezhet.
Az iráni Tasnim hírügynökség szerint a támadás a „Győzelem Kihirdetése” nevű hadművelet kezdete. Mindeközben az amerikai légvédelem az iraki Ain al-Asad légibázison is működésbe lépett - írja a Sky News.
Irán megerősítette, hogy a katari al-Udeid légibázist vette célba, az „Amerikai Egyesült Államok bűnös rezsimjének” „kirívó katonai agresszióját” követően. Az Iráni Forradalmi Gárda által megosztott nyilatkozatban Teherán kijelentette, hogy „semmilyen körülmények között sem hagyja válasz nélkül a területi integritása, szuverenitása és nemzetbiztonsága elleni támadást”.
Beszámolók szerint Donald Trump jelenleg a Fehér Házban tartózkodik munkatársaival a Situation Room-ban, ahol a hétvégén követte az Irán elleni amerikai légicsapásokat.
A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője közölte, hogy „szoros figyelemmel kísérik” a katari al-Udeid légibázist fenyegető veszélyeket. A védelmi minisztérium is folyamatosan követi az eseményeket, miután iráni rakétatámadás célba vette az amerikai katonai létesítményt.
A CNN jelentése szerint a légvédelme sikeresen elhárította a rakétatámadást, nem volt halálos áldozat vagy sérült.
Irán pedig közölte, hogy annyi rakétát lőtt ki a katonai bázisra, ahányat az amerikaiak a hétvégi támadásban.
Katar bejelentette, hogy szorgalmazni fogja a diplomáciai megoldásokat, a párbeszéd folytatását. Ugyanakkor azt is közölték, hogy fenntartják a jogot a közvetlen és a nemzetközi joggal összhangban álló válaszadásra az irániak támadása után.
A dohai repülőtér fontos nemzetközi csomópontnak számít. A légtérzár bejelentése szinte egy időben történt a nyugati országok figyelmeztetésével. Katar területén működik az al-Udeid légibázis, amely az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai támaszpontja. Körülbelül 8000 amerikai katona állomásozik ott, és a brit Királyi Légierő is jelen van.
Dominic Waghorn, a Sky News nemzetközi szerkesztője úgy fogalmazott, hogy Katar légtérzárása „rendkívül jelentős”, és arra utal, hogy valódi fenyegetés állhat a háttérben. Szerinte a dohai repülőtér nemcsak logisztikai központ, hanem Katar globális szerepének szimbóluma is, így az ilyen döntés csakis komoly hírszerzési információk alapján születhetett meg.
Katar ideiglenesen lezárta a légterét a közel-keleti krízis miatt – közölte az ország külügyminisztériuma. A döntés célja az volt, hogy megvédjék az ország lakóit és az oda érkezőket is.
A bejelentés után nem sokkal robbanásokról érkeztek hírek Dohából. A katari fővárosban több detonációt is hallottak, erről a Reuters számolt be. Az al-Dzsazíra szintén robbanásokról és lángokról írt, de nem volt világos, hogy a légvédelem működött jól, vagy rakétatalálat történt. Az amerikai és brit hatóságok azt tanácsolták a Katarban tartózkodó állampolgáraiknak, hogy maradjanak biztonságos helyen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács hétfői brüsszeli ülését követően közölte, hogy
az elmúlt majdnem tizenegy éves karrierje egyik legdurvább mondatát hallotta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől, Kaja Kallastól a kárpátaljai magyar közösség jogfosztásai kapcsán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogait továbbra is lábbal tiporják. Az ukránok tíz éve hülyének néznek minket, és tíz éve azért nem adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, mert azt gondolják, hogy majd itt az EU-tagországok meg Brüsszel úgyis elég nagy nyomást fognak kifejteni Magyarországra a tiltakozó álláspont feladása érdekében - vélekedett.
Elmondta, hogy a mai napon pályafutása egyik legdurvább mondatát hallotta, mégpedig Kaja Kallastól, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől, aki úgy reagált a kárpátaljai magyar közösség ügyében tett felszólalására, hogy
"az Európai Unión belül védjük a kisebbségi jogokat, nem azon kívül".
Ezt a kijelentést botránynak nevezte, és hangsúlyozta, hogy ez még inkább arra mutat rá, hogy Ukrajna egy tapodtat sem haladhat előre a csatlakozási folyamatban addig, amíg teljesen helyre nem állítják a magyar kisebbség jogait.
"Nincsen az a nyomás Brüsszelből, ami feladásra kényszerítene minket a kárpátaljai magyarok védelme tekintetében"
- szögezte le.
"Mi a mostani nagyon nehéz időszakban, mi most, háborúk közepette, mi most a veszélyek korában is meg fogjuk őrizni Magyarország békéjét és biztonságát, megvédjük a magyar embereket határon innen és túl, megvédjük a magyar nemzet és a magyar gazdaság érdekeit, akármekkora nyomás is hárul ránk" - tette hozzá.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az ülésen ukrán kollégája ezúttal nem pusztán hazája gyors felvételét követelte, hanem azt is, hogy a termékeik minél hamarabb, már a csatlakozásuk előtt bejuthassanak a közösség piacára.
"Ez súlyos gazdasági kockázatokat, súlyos károkat, és a magyar gazdaság számára súlyos fenyegetést jelentene. Mert ez azt jelentené, hogy például a magyar gazdák számára olcsó, silány minőségű, a mérgező anyagoktól sem mentes mezőgazdasági termékek jelentenék a konkurenciát. Ez nyilvánvalóan tönkretenné a magyar gazdákat. Ezt mi nem fogjuk megengedni" - mondta.
Majd beszélt a közel-keleti helyzetről is, és mélyen megdöbbentőnek minősítette, hogy miután vasárnap egy rendkívül durva, vallási indíttatású terrortámadás érte a szíriai keresztény közösséget, az Európai Unió mostanáig nem ítélte el a merényletet.
"Máskor bármi történik a világban, főleg Ukrajnában persze, akkor öt percen belül szövegezés kezdődik Brüsszelben, tíz percen belül meg álláspontot kell elfoglalni. Itt tegnap óta senkinek nem jutott eszébe Brüsszelben, hogy egy közös nyilatkozatban ítéljük el az elmúlt időszak legszörnyűbb keresztényellenes terrortámadását. Maga a terrortámadás is felháborító, visszataszító, elfogadhatatlan, és pont ugyanígy a brüsszeli viselkedés is ebben a tekintetben" - közölte a miniszter.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós külügyi tanács hétfői brüsszeli ülését követően közölte, hogy
az elmúlt majdnem tizenegy éves karrierje egyik legdurvább mondatát hallotta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől, Kaja Kallastól a kárpátaljai magyar közösség jogfosztásai kapcsán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogait továbbra is lábbal tiporják. Az ukránok tíz éve hülyének néznek minket, és tíz éve azért nem adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, mert azt gondolják, hogy majd itt az EU-tagországok meg Brüsszel úgyis elég nagy nyomást fognak kifejteni Magyarországra a tiltakozó álláspont feladása érdekében - vélekedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezeket a múlt századi kórházi állapotokat titkolják Orbánék” – Magyar Péter fotókon mutatta meg, mit láttak a szentesi kórházban
A politikus szerint: „A valaha volt legrosszabb egészségügyi államtitkárnak arra van energiája, hogy Facebook-posztokban gyalázkodjon, hazudozzon, de arra még nem vette a fáradtságot, hogy ellátogasson ezekbe a műtőkbe és kórtermekbe”.
Mi is beszámoltunk róla, hogy Magyar Péter és dr. Kulja András a szentesi kórházba látogatott, miután sok levelet kaptak az intézményben tapasztalható áldatlan állapotokról.
A TISZA Párt vezetője később a közösségi oldalán osztott meg fotókat a kórházban látottakról.
Azt írta hozzá: "Ezeket a múlt századi kórházi állapotokat titkolják Orbánék.
A Takács Péter államtitkár által kiküldött biztonsági emberek megpróbálták megakadályozni, hogy a bátor dolgozók megmutassák a klíma nélküli, orvosi múzeummal felérő sebészeti- és urológiai műtőt".
A politikus beszámolt róla, hogy végül bejutottak a krónikus osztályra is, ahol a 35-40 fokban az idős betegek a “saját levükben főnek meg”. Az ott dolgozók arról beszéltek nekik, hogy az intézményben lévő klímákat a betegek vagy a hozzátartozók ajánlották fel.
Majd írt arról a 75 éves sebész főorvosról is, aki megmutatta nekik azt a géz rongyot, amivel a műtét közben törli a homlokát, hogy az izzadtság ne csepegjen a műtéti területre.
Hozzátette: "Egyedül a kórház sürgősségi tömbje felel meg a kor és a jogszabályi előírásoknak".
A látogatásuk során tudták meg, hogy 25 éve van szó arról, hogy az intézmény önálló műtőtömböt kap, de ez a mai napig nem valósult meg.
"A valaha volt legrosszabb egészségügyi államtitkárnak arra van energiája, hogy Facebook posztokban gyalázkodjon, hazudozzon és rendőrt hívjon ránk, mert megmutatjuk ország-világnak a szomorú valóságot, de arra még nem vette a fáradtságot, hogy ellátogasson ezekbe a műtőkbe és kórtermekbe" - írta Magyar Péter.
Végül üzent is: "Remélem Takács Péternek is lesz ideje megnézni a felvételt az ATV-n 19:25-kor Kulja András sebésszel és EP képviselővel kezdődő vitája előtt".
Mi is beszámoltunk róla, hogy Magyar Péter és dr. Kulja András a szentesi kórházba látogatott, miután sok levelet kaptak az intézményben tapasztalható áldatlan állapotokról.
A csapadékhiány és a szárazság okozta vízhiány miatt veszélybe kerülhet az ivóvíz-ellátás is több településen. Emiatt korlátozásokat kellett bevezetni - írta Törökbálint Város Önkormányzata a közösségi oldalon. A közlemény szerint:
"Az Érdet, Diósdot, Tárnokot, Törökbálintot, Sóskútot és Pusztazámort ellátó ivóvízhálózat a nyári hónapokban – különösen a reggeli és esti órákban – elérte teljesítőképességének határát. A vízfelhasználás csúcsidőszakában (reggel 5:00–9:00 és este 18:00–23:00 között) a fogyasztás olyan mértéket ölt, amely veszélyezteti a biztonságos ivóvízellátást".
Mivel a következő napokban, hetekben is tartós melegre és csapadékhiányra számítanak, ezért megelőzés képpen a térség településeinek polgármesterei locsolási tilalmat rendeltek el.
Érvényes: 2025. június 23. – július 6. között.
Lakossági felhasználók részére: tilos a locsolás, medencetöltés és minden nem szociális célú vízhasználat reggel 5:00–9:00 és este 18:00–23:00 között.
Nem lakossági felhasználók részére (vállalkozások, intézmények): tilos a locsolás, medencetöltés és minden nem szociális célú vízhasználat a nap bármely órájában.
Azt javasolják, hogy tároljanak vizet a nem tiltott időszakban, töltsék tartályba, hordóba, és később fel tudják használni a vizet.
Azt kérték, hogy az időzített locsolást is inkább éjjel működtessék, és ne egész órakor, hogy ne legyen egyszerre nagy a terhelés.
Alternatív vízforrás lehet még a saját kút, vagy az esővízgyűjtő - írták.
A csapadékhiány és a szárazság okozta vízhiány miatt veszélybe kerülhet az ivóvíz-ellátás is több településen. Emiatt korlátozásokat kellett bevezetni - írta Törökbálint Város Önkormányzata a közösségi oldalon. A közlemény szerint:
"Az Érdet, Diósdot, Tárnokot, Törökbálintot, Sóskútot és Pusztazámort ellátó ivóvízhálózat a nyári hónapokban – különösen a reggeli és esti órákban – elérte teljesítőképességének határát. A vízfelhasználás csúcsidőszakában (reggel 5:00–9:00 és este 18:00–23:00 között) a fogyasztás olyan mértéket ölt, amely veszélyezteti a biztonságos ivóvízellátást".
Mivel a következő napokban, hetekben is tartós melegre és csapadékhiányra számítanak, ezért megelőzés képpen a térség településeinek polgármesterei locsolási tilalmat rendeltek el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
