Ultimátumot adtak a budapesti pszichiáterek: március végén összeomolhat az ügyeleti ellátás

Alig három nappal azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Erste Bankot és a Shellt a „halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte, a kormány újabb üzenetet küldött a pénzügyi szektornak.

– posztolta Nagy Márton kedden a Facebook-oldalán. A nemzetgazdasági miniszter szerint a bankok még mindig túl drágák, és túl sokan vannak, a bankrendszer konszolidációja pedig nem halogatható tovább. Posztjához egy ábrát is csatolt a magyarországi pénzintézetek 2008 és 2025 közötti számának változásáról

– írta a Telex.

Már 2014-ben, a Magyar Nemzeti Bank akkori ügyvezető igazgatójaként azt mondta, több hitelező is kivonulhat Magyarországról, és mindössze öt nagyobb bank marad majd a magyar piacon. Később, 2019-ben, már az MNB alelnökeként egy konferencián arról beszélt, hogy a magyar bankszektor szerinte erősen túlbankosodott, és csak öt nagybankra van szükség.

Az elhangzottakra Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is reagált, aki szerint: „Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.”

Az Orbán Viktor által bírált Erste Bank közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy „semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban”, és ellenez minden háborút.

Nagy Mártonnak egyébként nem volt felhőtlen a hétvégéje: a Fertő tó osztrák oldalán, egy négycsillagos, kifejezetten LMBTQ+ vendégeknek ajánlott, és kizárólag felnőtteket fogadó a szállodában tartott volna értekezletet a Nemzetgazdasági Minisztérium felsőbb vezetése, de amikor a 444 riportere is feltűnt a helyszínen, lemondták az egész rendezvényt, majd Nagy Márton sértődötten az újságírót hibáztatta emiatt.

Szokatlan gesztust tett Székesfehérvár fideszes polgármestere: Cser-Palkovics András bejelentette, hogy a választások előtt a város két országgyűlési választókerületének minden hivatalos képviselőjelöltjével leül beszélgetni, beleértve a TISZA Párt indulóit is – vette észre a 444.hu.

– indokolta a lépést Cser-Palkovics.

A találkozókra a március 7-i jelöltállítási határidő után hívja meg a Városházára mindazokat, akiket a két fehérvári választókerületben hivatalosan is nyilvántartásba vettek. Az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást a jelölteknek február 21-től kell összegyűjteniük.

Cser-Palkovics azt írta, kíváncsi a jelöltek programjaira, és arra, mit vállalnak és mit tudnak tenni a városért.

– tette hozzá.

A polgármester lépése nem előzmény nélküli, és illeszkedik a korábbi nyilatkozataihoz, amelyekben a helyi érdekek és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Egy januári interjúban például arról beszélt, hogy polgármesterként „mindenkori kormánnyal” együtt kell működnie. A TISZA Párt már tavaly novemberben tartott nagygyűlést a városban, és Magyar Péter akkor egyeztetett Cser-Palkoviccsal a rendezvény békés lebonyolításáról, ami már jelezte, hogy a párbeszéd csatornái nyitottak a felek között.

Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.

A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.

Az esetről a Telexnek beszámoló egyik pedagógus kiderítette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet már szeptemberben tájékoztatta a szakkörvezetőket a feladatról,

Azóta „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”.

A Nemzeti Művelődési Intézet minden szakkörnek ötszáz kokárda elkészítését adta feladatul, ami az ötfős csoportokban fejenként száz darabot jelent. A feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni, így a natúrkozmetikum-készítők és a mézeskalácsosok is varrnak. Az elkészült mennyiség felét kötelezően be kell szolgáltatni az intézetnek, a másik felének kiosztásáról a helyi közösségeknek kell gondoskodniuk.

– írta posztjában.

A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, Nagy Edina a megkeresésre azt válaszolta, hogy a partnerek önkéntesen csatlakoztak az együttműködéshez. „A kisközösségi tevékenység része a kokárdakészítés a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni.”

Nem mindenhol okozott azonban feszültséget a feladat. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája arról számolt be, hogy a tanulóik „nagyon jól érezték magukat, a kezdeti nehézségek után ügyesen készítették a kokárdákat”. Az intézmény igazgatója, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes szerint örömmel mondtak igent a felkérésre. „Annál inkább, mivel fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja” – mondta. Egy Vas megyei közművelődési szakember, Szita Ferencné pedig arról beszélt, hogy ők „nagyon szívesen bevállalták” a feladatot, és már majdnem el is készültek az 1500 darabbal.

A Nemzeti Művelődési Intézetet a Lezsák Sándor nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hívta életre. Az intézet Szakkör nevű kezdeményezésének oldalán a 2025/2026-os évadra 13.950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör megkapta az 500 darabos feladatot, az összesen közel 1,4 millió legyártott kokárdát jelenthet.

A programot felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a finanszírozással és a kokárdakészítéssel kapcsolatos kérdésekre.

Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.

– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.

A legtöbb kommentelő azt nehezményezte, hogy a polgármester miért nem a gödi Samsung-gyár ügyével foglalkozik. „Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – írta egyikük, míg egy másik hozzászóló ironikusan megjegyezte: „Szinte el is feledkeztünk már a Samsung környezetszennyezéséről”.

A Samsung állítja, hogy minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, a kormányhivatal pedig azt közölte, hogy a gyár nem veszélyeztette a környezetet.

Kammerer Zoltán egy hete szólalt meg az ügyben. Akkor azt állította, hogy a város által megbízott szakemberek csak egyszer állapítottak meg enyhébb egészségügyi határérték-túllépést, de azt szerinte a fűtési szezon okozta, nem a gödi akkugyár.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter „kampánykamunak és rémhírterjesztésnek” nevezte az ügyet, és tagadta a titkosszolgálati érintettséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek minősítette a sajtóban megjelenteket, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.

A kormány korábban 34,5 milliárd forint közpénzt költött a gyár víziközmű-fejlesztésére. Az évek során a céget több hatósági bírsággal is sújtották, összesen mintegy 378 millió forint értékben. Göd önkormányzata 2023 óta saját finanszírozásban végeztet célzott, akkreditált levegőminőségi méréseket, többek között a gyártás során használt, potenciálisan veszélyes NMP-oldószer koncentrációjára.