PSZ: A Vodafone felvásárlására szánt pénzből két évig meg lehetne oldani a pedagógusok béremelését
Hamarosan megkezdődik a 2022/23-as tanév, de a 2022 elején tartott pedagógussztrájk óta sem sikerült egyezségre jutni a kormánnyal egyetlen követelésükről sem. Szeptember 2-ra a diákok tüntetést szerveznek a Szent István Bazilika elé az oktatás állapota miatt.
Gosztonyi Gábort, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét kérdeztük arról, mire számítanak a következő időszakban és várhatóak-e további tiltakozások, amennyiben az augusztus 30-i, kormánnyal folytatott újabb sztrájkbizottsági tárgyaláson sem sikerül előre lépni.
Arra a kérdésünkre, hogy becsléseik szerint mennyi pedagógus hiányzik ma az országban, elmondta: a pontos számokat nem ismerik, erre kizárólag a kormányzat tudna válaszolni, ők azonban nem közlik ezeket az információkat. 2022 tavaszán viszont eljutott hozzájuk egy tanulmány, amelyben az szerepelt, hogy
Ez a szám pedig folyamatosan nő. A szakszervezet alelnöke úgy tudja, hogy nyáron is nagyon sok pedagógus mondott fel, mert a kormány sztrájktárgyaláson tanúsított magatartását elfogadhatatlannak tartották.
Megkérdeztük, hogy ott, ahol nincs elég tanár, megeshet-e az is, hogy olyanok mennek be órát tartani, akiknek nincs megfelelő képesítésük, azaz például egy magyartanár tanít biológiát. Az alelnök erre azt válaszolta, hogy ilyen már évek óta előfordul kistelepülési iskolákban, ahol jó esetben 2-3 pedagógus van, ők tanítják az összes tantárgyat.
A szakszervezethez óvodákból is érkeznek információk: van, ahol több csoport van, mint ott dolgozó óvodapedagógus, tehát nemhogy két óvodapedagógus nem jut egy csoportra, amit a törvény is előír, hanem
Olyan általános iskoláról is tudnak, ahol bár meghirdettek induló első osztályt, nem találnak tanítót. Itt még az iskolaigazgatóknak megoldást kell találniuk iskolakezdésig.
A szakszervezeti alelnök olyan esetről nem tud, hogy más településre szerveznének át komplett osztályokat, de hozzátette: ebben a helyzetben semmi sem zárható ki. Olyan viszont jó eséllyel szerinte előfordul majd, hogy az órák egy részét nem képzett tanítók fogják megtartani, hanem pedagógiai asszisztensek vagy felső évfolyamon tanítók.
A pedagógusok béremelésével kapcsolatosan Gosztonyi Gábor történelemszakos tanárként azt mondta, „az 1848-as Batthyány-kormány óta nem volt olyan kormánya Magyarországnak, amelyik a nemzeti ügyet, tehát az oktatás ügyét úgy próbálta volna megoldani, hogy a pedagógusok béremeléséhez külföldi segítséget vett volna igénybe. Ez az első kormány, amelyik Brüsszelre mutogat és azt mondja, hogy addig nincs pénz, amíg nem sikerül megállapodni az Európai Unióval.”
A Pedagógusok Szakszervezete a héten tartja országos vezetőségi ülését, ahol megbeszélik a következő időszak teendőit, egyebek között azt is, hogy milyen eszközeik maradtak a tiltakozásra. Gosztonyi Gábor azt ígéri, kreatívak lesznek, megtalálják a módját, hogy úgy tiltakozzanak, hogy az a társadalom számára is érzékelhető legyen, mégse ütközzön semmilyen jogszabályba.
Az augusztus 30-i tárgyaláshoz, ahol a két pedagógus szakszervezet ismét egy asztalhoz ül a kormány képviselőivel, nem fűznek nagy reményeket. Ettől függetlenül részt vesznek a sztrájkbizottsági egyeztetésen, hiszen olyan fontos kérdésekről is tárgyalnak majd, mint a munkaterhek csökkentése, ami független az uniós források érkezésétől.